Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

Csflt5rt5k, 1977. november 17. • 9 önképzőkör paprikás krump'i Az iskola közművelődési nítványait? Kötelező mozi, sűrűbben emlegetett, de intézmény. Mondhatjuk-e ezt kirándulás, önképzőkör, sport, józan ítéletűek szerint csak a mondatot így, ponttal a színház? Paprikás krumpli? végén, kijelentő hangsúly­lyal? a távoli jövőben megvaló­suló „komplex intézmények" Megnyugtatott, az iskolában ismereteket le­Aki a feladványt kapta: het adni és kaPni Egyebet pedagógus. Zavartnak lát- nemigen. Csakhogy: a tan­szott. „Nehéz ügy ez" — tervben elő nem írt, de mondta, aztán rákezdett, azért létfontosságú ismerete­amint alább következik: is, hogyan találja meg a diák „Mindenki benne volt az az önmaga kiteljesítéséhez Tri, , Iskolai énekkarban. Megszer- szükséges tevékenységi mó- d vezték a néptánccsoportot, dókat, formákat. Jó lenne Aki csak mozgott, szerepelt megtanulni mindenkinek már a sportversenyeken, járásin, az iskolában, miként lehet t "'„wuf = bt megyein, területin. Mindenki majd egyre müveltebb-em- K"nnyeuu ie*z a noiga, na úttörő volt, ilyen minősé- berebb, ki-ki miként közclit­günkben gyűjtöttük a vasat, heti saját lehetőségeit. es a fémet. Egyszer lerohan­^fe* hiányoznak - csak ez az egyfajta út (variációkkal) járható. Mármint a hivatásos „közművelők" és a hivatás­tudatos iskolai nevelők ko­operációja, összefogása. Annak ket meg kellene adni arról érdeké5en> hogy természetes­természetévé váljék a folyamatos és nemcsak az iskolapadban folytatható tanulás-művelő­ez a mai kívánalom majd szigorú követelménnyé mi­nősül, vagyis megteremtőd­Az iskolákban néhányan, nek a ma még hiányzó anya­Dortáiát natronálés ürüevén Pedagógusok, próbálkoznak gi, szervezeti, tudati-szemlé­Wc^^uit^el umín^lt ezzel-azzal. Az irodalomta- leti feltételei. De a kivána­^ifi'^ WH^ ö^l ^t^ "ár színészt hív áz órájára: lom is van már olyan erős, öregségig ieiive orzott xar- hallhatnanak előadásban is a hogy iskolai és közmúvelő­Búciúzóil felvénvekkel alán' gyerekei pár verset. A cél? désügyi közös lépéseket ne SSS? S6 GyIStük" Az élmény. A kedvébresztés. lehessen halogatni. régiségeket is "a múzeumnak. eredmeny? Nem merhető. „Az az érzésem, valami Mindenki könyvtári tag volt, aze^ ™ert olya" ,nagy' olyanféle mozgalmasság és még akkor is, ha sohasem hanem mert nem talaltan mozgalom jelleg, mint az én olvasott. Volt irodalmi szín- fel az ilyenfajta mer- iskoláskoromban - termé­pad, a nagyobb ünnepeken ^egysegeket. De ha a 30- szetesen más tartalommal — I a unnepcKLn boJ néhóny gyefek rrvégjegy- ma sem lenné haszontalan" zi: a művészetek között ott imw0k zik és hat — már megérte. Mi minden szükségeltetik, __ —, —_ . hogy ..már megérte" ki- ••••• őszi kiránduláson falevele- mondhatóvá váljék? Hogyan mesebben tekintok. művelő­ket és csakis faleveleket le- jön létre manapság egyetlen désre jobban tanítok kelle­het gyűjteni, a bográcsban ilyen találkozás iskolások és nek* tuk egy töpörödött nénike kötelezően előadást produ­káltunk. Az egész iskola moziba ment, meghatározott filmeket néztünk, kötelezően. Minden kötelező volt, meg előírt. Még az is, hogy az mondta pedagógus isinerő­előadóművészet is, léte- söm. Ha jól értem, van iga­~~ ~ "t/f za. Abban meg egészen biz­tosak lehetünk, hogy nyitot­tabb iskolák, életre figyel­pedig paprikás krumplit kell művész (oktatás és közmű­főzni. velődés) között? A dolog roppant egyszerűnek látszik. Egy időben csak a muszáj- a gyakorlatban mégis el­izekre emlekeztem, lassan- képesztően bonyolult. Ke­lassan semlegesedtek, hogy V(;S) hogy adott az ambiciózus helyet adjanak... Minek is? tanár és a nészséges színész; Gimnazistaként nem kellett okit ismerve, felkérhet a ne­zavartan ténferegnem a va- veiői és aki vállalja, adja az rosi nagykönyvtárban, mert energiáját, tehetségét, ide­tudtam, hogy van, es hogy jét _ ingyen, bérmentve. A mire való a katalógus. Vide- minimális haszonhoz a köl­ki gyakorlaton, a helyi mű- csönös hajlandóságon és a velodesi házban baratként szervezésen (hem véletlenül befogadtak, mert pont azt a „evezik rendhagyónak eze­nótat tudtam, amit a népdal- ket az órákat) kívül is kell körük próbált. A lakásomat m<sg tanári előkészítés, utó­papírért tűvé tevő iskolasok !agog „kiértékelés". Nem kö­megüöszönték a minap, hogy 2ömbös, hogy van-e folya­nem zavartam el őket, mint matj amelynek természetes so*an a házban. A nyári, része lehat a „rendhagyó hasonszőrű társaságban nem ór„« Vagy a mozi, a hang­mást paprikás krumplit sze- lemez, a könyv, a színházi rettek volna látni a többiek ei,3adis stb. Minden, aminek is a bográcsban... Megszok- az lskolág „keíe ügyében" tam hogy a munkám mellett kellene ienni) hogy Időben mindig valami mást is esi- tudomást szerezzen létezé­náljax, folyton benne le- sükrői tanulja használni, gyek valami saját önképző­körben és persze bandában A kulcsszó: a folyamat. A érezzem jól magam. Szóval, kampánynélküliséget jelenti. abból a muszáj-mozgalmas- - mecsí.akítatlansá2ót a ságból maradt azért egy s A megszaimaiiansagot, a más, amit máig használni tu- tervezéssel előálló belső kap­dok." csolódásokat, rendszert. A monológ utén rajtám Ahhoz, hogy az Iskola ne volt a sor, zavaromat le seín csak deklaráltan, hanem na­tagadhattam volna. Beszél- pi gyakorlata alapján legyen gető partneremet többször közművelődési intézmény megjutalmazták, sőt kitün- (méghozzá a legfontosabb!), tették kiváló nevelő munká- nemcsak pedagógusok kelle­jéért. Csak nem akarja ilyen- nek. Az Iménti példában is fajta közművelődési tevé- kettőn állt a vásár, tanítón kenységekre kötelezni a ta- és színészen. Amíg az egyre Sulyok Erzsébet Pedagógusok megyei alkotó pályázata Az elmúlt tanévre meghir­detett megyei alkotói pályá­zati felhívásra 38 jeligés dolgozat érkezett. A lektori véleményeket és a bíráló bi­zottság javaslatát figyelembe véve a közelmúltban hirdet­ték ki az eredményeket. A Csongrád megye okta­tási intézményeiben dolgozó pedagógusok közül a pályá­zaton 3 ezer forintos máso­dik díjat nyertek: Takács Józsefné tanár, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának főelőadója, Csongrád megyei oktatási intézmények vezetésének néhány problé­mája című dolgozatáért, va­lamint Miskolczi Józsefné és Szántó Lajos, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. számú gyakorló általános iskolájának szakvezető taná­rai — megosztva — Az elekt­romos fogyasztók sóros és párhuzamos kapcsolása című munkájukért, kétezer forin­tos harmadik díjat kapott egyebek között Váradi Jó­zsefné, az ópusztaszeri álta­lános iskola tanára Egy kö­zösség alakulásának neve­lésszociológiai vizsgálata cí­mű pályamunkájáért, vala­mint megosztva Lovászi Fe­renc, Pitrik József és Tóth Csaba, a 600. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet tanárai a Műszaki tankönyv alkal­mazásának egy lehetősége, elévülése után című dolgo­zatáért. Koncert a múzeumban A zeneművészeti főisko­la szegedi tagozata és a Móra Ferenc Múzeum ren­dez modern kamarazenei koncertet holnap, pénteken este 6 órától a múzeum dísztermében. Közreműköd­nek: Bátori Béla, Gárdián Gábor, Kuna Lajos és Ná­tor Éva. Az együttes két éve alakult a zeneakadémia szegedi tagozatának hall­gatóiból. Nyáron a lengyel­országi Siedlieében rende­zett Jeunesses Zenei Tábor munkájában vettek, részt, és sikeres hangversenyeik nyomán'meghívást kaptak az ugyancsak lengyelországi Czestochowába, ahol no­vember 24—28. között bo­nyolítanak le modern zenei fesztivált. A szegedi mú­zeumi koncerten a terve­zett lengyelországi műsoru­kat játsszák el: Bozay. Láng, Sári, Goi-ecki. Szelőnek és Serocki művelt. Diákélet Harmincnyolc esztendeje már, hogy diákokat vé­geztek ki Prágában és Urnában a fasisztáks november 17. az ö emlékükre azóta nemzetközi diáknap. Gaudeámus igitur, iuve- S miért, hogy ezeknek a nes dum eum.ua — érvé- neves történelmi diákváro­nyes még a ml korunkban soknak megkopott a fé­ez a régi-régi diái dal, ör­vendezzünk hát, amíg fia­talok vagyunk, évszáza­dunkban az ifjúság csak­ugyan vidám kor, csak­ugyan alkalom az örvende­zésre? Kínálkoznék most a panaszkodás tú 1 terhelésről, gyorsuló Időről, a tudni­valók robbanásszerű szerte­ágazásáról, szapora sokaso­dásáról. Iskolák nehézsé­geiről, túl kbrai pályavá­nyük? Miért, hogy a tisztes diákhagyományokból in­kább csak a karikatúrájuk maradt meg. -ha megmaradt valami, az ugratások, a diák-hierarchia, a csínyte­vések, sőt gonoszkodások', a felsőbb osztályúak hatal­maskodása a fiatalabbakon. s a mondhatni, farsangi maszkabáiok furcsa divat­ja. Azt a régi-régi diákdalt éneklik-e még a ballagáson, lasztásról, a szülői ház ha- ami manapság rendszerint tásának és ezerepének vál- bohókás jelmezes felvonu­tozésáról, a családi időbe- tás, olykor bizony nem is osztás lehetetlenségeiről, egészen jó ízléssel párosui­diákok közlekedéséről ha- tan? zulról iskolába, iskolából Diáknak lenni bizonv fe­haza, kollégiumok gondjai- UMmég is, a diák — hiszen ról, fölösleges időrabló fel- ez a „év adatokról, koravénségre kamaszkor kényszerítő komoly témák­ról. Lehetne minderről szólni a diákok napján, kellene is, legkorábban a küszöbén illeti meg az ifjút — már pró­bálgatja felnőtt-erejét, pró­bá' gátja felnőtt-gondolko­dását is. Diáknak lenni azt mert meggondolkoztató. jelenti, hogy napról-napra megoldandó pfobléma vala­mennyi. De ezúttal mégis inkább a diákok felnőtt­felelősségéről, felnőtteknek példaadó felelősségéről kell szólni, hiszen a nemzetközi v"a, hanem vívódva és ér­dláknap erre emlékeztet. Velve. többet kell tudni a világ ról. Diáknak lenni annyit tesz, mint bírálóan nézni a felnőttek világát, de nem ajkbiggyesztve és gúnyolód­A mártír diákok helytállása azt mutatja, hogy az ifjú­ság sosem volt csupán vi­dámság és öröm, hanem Nem hősiességre kell bíz­tatni ezen a napon a világ fiatalságát, mert harminc­olykor történelmi tett páro- ny°!e évvel ezelőtt azok a sult hozzá. Negyvennyolc diákok önkéntelenül, kény­nem a fiatalok, a diákok szerúlten hőssé, ml több, forradalma volt-e? Azért-e, nagyrészük mártírrá lett. mert ők messzibb láttak. D,e nem csak meghalni — vagy csupán azért, mert élni is csak magasabb er­könnyen hevült a szívük? szempontból érde­Mert friss tudás vezette mes. A diákélet akkor gondolataikat, s mert ér- örömteli igazán, ha az em­zelmeik még őszinték? berség magasabb szempont­A diákéletnek különben ' £?_ von/;7AkjJa ember!ég" sok szép hagyománya volt, ben gyarapodik az ember, amíg diák. S akkor diák marad egész életére. Gau­deamus igitur: ha életének igaz értelme van, mindig ifjú marad, s örvendhet. üt: akár azért, mert példát mint Pataké például, s ez bizonyára azoknak a tudós tanároknak is érdemük, akik ott tanítottak. Mert a fiatalok arca az idősekére látnak bennük, akár ped'g, mert visszariadtak tőlük 2. L. Az évforduló alkalmából w nálunk Kooperáció Kapacitás Kereslete Kínálata Az Országos Piackutató Intézet negyed­évenkénti tájékszutija KAPACITASKERESLETI ÉS -KÍNÁLATI GONDJAIK MEGOLDÁSÁHOZ ÖNÖKNEK IS NAGY SEGÍTSÉGET NYÜJT AZ ORSZÁGOS PIACKUTATÓ INTEZET RENDSZERESEN MEGJELENŐ TÁJÉKOZTATÓJA MEGRENDELHETŐ: ORSZÁGOS PIACKUTATÓ INTÉZET 1075 Budapest VII., Holló utca 2. Telefon: 211-157. 227-231. ját, helytörténeti és irodalom történeti jártasságát számos ízáp és nagy munkájában él­vezhettük eddig is. Most el­sősorban szerkesztői szelle­messége nyűgözi le az olva A Somogyi-könyvtár kiad- ról..., esetleg azt, hogy mily városok közül legtöbb kap­ványainak sorozatában — emberi nagysággal hódolt Tö- csolata éppen Csongrád me­amely különben évek óta kl- mörkény emlékének..., vagy gye három városához fűző­tűnő érzékkel és a társada- hogy egy szegedi barátja, dött: Szegedhez, Hódmezővá­lom szellemi szükségleteihez emigrációba kényszerülve sárhelyhez és Makóhoz." S o igazodva építi tematikáját — Ady Endre Társaságot szer- könyvecskéből bizonyító erő­Ady Endre centenáriumára vezett az Üj Világban,.. vei derül kl, hogy innen az Ady nálunk című arttoló- Nem túlzás, nem a zsenire gyakran és szívesen nyúltak giát jelentették meg. A köte- való ráakaszkodás azt mon- Ady után, áhítva szellemét, tet Páter László'szerkesztette, dani: e táj értékes szellemei forradalmát, kinek hatalmas munkabírá- Adyval tartottak. Az utószó- Végül hadd legyünk kicsit ban a szerkesztő mély meg- elfogultak. Az antológia for­gyózodéssel fogalmazza ezt rásui használja lapunkat, az mag: Ady Endre sok kap- ipio-bcn alapított Déima­csolata megyénk városaival gyarországot, s annak egy arra is bizonyság, hogy me- ldelg cjzeged címmel megje­gyér>k ^jobbjai mindig az lent utódját is. Innen veszi át Sót, az a módszer, anogyan elen jártak, a legnagyobb ma- a szerkesztő Hollós József és vegigaraszoljá Ady és Csöng- gyarokkal tartottak egy úton." Juhész Gyula egy-egy cikkét rád megye — elsősorban Sze- S ismét Csak az utószóból ^ József Attila egy versét ged, Vásárhely és Makó — vesszük azt az egyszerű tény- ' kapcsolatait: mindig az egye- közlést ehhez a nekünk igen kbtet' iL "^AT." temes Ady-áramkörben ma- kedves következtetéshez, az Ady-centenáüu­radva; mindig mindent gón- hogy szülőföldje, Debrece'ú és dosan visszacsatolva az élet- Varad után a magyar vidéki S».S. L műhöz, a teljes Adyhoz. ," • ^ • ' Kevés Izgalmasabb olvas­mány van ma a könyvpia­con, hiszen eredeti szemel­Szerzünk IsmereKt'TS- JPIÍÍ^.^VE*. £ÜVfí" főaze^tője beszélgetett. Az szellemű költő hatásáról, aki értő avatot tolmácsolá- est közreműködőitől tónvo­körül mindig sistergett min- "ávat, lehet a leRmé tobban nalas produkciókat láthat­den- aki Nagyváradról is tu- t'8Ztelegni. Ez derült ki ked- tunk-hallhattunk. Ady ver­dott' viharokat 'kavarni Sze- den este a IIu?fnas Népfront seit és prózáját Kovács Já­g*d szellemi életében Az Szeged városi közművelődési nos érdemes művész, Mentes Adyhoz való viszony a prog- bizottsága és a Bartók Béla József Jászai-díjas, Raszter resszivitás mértéke volt s Művelődési Központ közös Ildikó, Szabó Mária és Szabó (Marké Leó szerkesztette) litván színművészek tolmá­estjén, melyet a költő szüle- csölták. A Juhász Gyula Ta­tésinek századik évfordulója alkalmából rendezlek. Az estnek sajátos apropót ni a kapcsolatok epizódjait adott egy új, Szegeden szüle­tó. Azt például, hogy majd- tett kötet megjelenése. A nem a Szegedi Napló munka- műsorban Péter LászlóváI, az tatták be; közreműködött a társa lati ez az óriás..., Ady és Szeged című könyv Szegedi Szimfonikus Zene­vagy azt, hogy Váradon éne- szerzőjével Vörös László iro- kar tagjaiból alakult kamara­kelt a mi Dankó Pistánk- dalom történész, a Tltzatáj együttes. , P. F. A költőre emlékezve ez a gyűjtemény nagyszerű­en igazolja a szagedi irodal­márok Ady iránti rokonszen­vét és csodálatát. Miként vég­jelen kellemes végiggondol­nárképző Főiskola tanárai — Szabadyné Békés Magdolna (ének) és Mészáros Emma (zongora) Szatmári Géza Ady verseire írott dalciklusát mu­Továbbképzés a ZÖLDÉRT-sél A mezőgazdasági terme­lés növekedése követte ezté­ten fokozottabban kell felkészülni az áruátvételre a felvásárló, feldolgozó és ér­tékesítő vállalatoknak is. A több termény fogadása, szakszerű tárolása, szerve­zett értékesítése nagyobb szakmai tudást igényel. A szakismeretek feleleveníté­se, és bővítése céljából ezért a ME3ZÖV. a TE­SZÖV és a ZÖLDÉRT közös rendezésében továbbképző tanfolyamot szervez a sze­gedi kirendeltségen. Ezen a zöldség-gyümülca felvá­sárlásnál dolgozók, értéke­li tők, raktárosok, valamint az áruforgalmi irányítók közül a szakmunkások, tech­nikusok és mérnökök vesz­nek majd részt. A továbbképzésre 1977. decemberétől 1978. febru­árjáig kerül' sor, összesen 102 órában. A rendezők kö­zel száz fő részvételére számítanak a szakigazgatási szervektől, a termelőszövet­kezetektől. szakszövetkeze­tektől. AFÉSZ-ektől. a sze­gedi és szatymazl ZÖL­DÉRT kirendeltségeitői. il­letve egységeitől. A tan­folyam végén vizsgáznak a hallgatók és minősítésük­ről a MESZÖV-től okleve­let kapnak. A tanfolyam kezdemé­nyezői és vezetői kollektí­ván a Csongrád megyei ZÖLDÉRT szegedi kiren­deltsége „Mohácsy Mátyás" brigádjának tagjak i 4 v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents