Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

4 Szerda, 1977. november 16. A „levelek" visszhangja Közelről nezwe szaporítják kés családi hajlékhoz, elrugaszkodik töle, mert nem A Délmagyarország cikk- dódnak ki, nem sorozatának olvasása közben a szülők ráncait hiányérzetem támadt, mert Ismerősöm gyorsan tanult, t>íría a levegőjét sem? a két panaszos levélből idé- olyannyira, hogy elkönnyel- Mindent elhallgatni veszézett sorok valamint a fel- müsködte az egyik vizsgáját, lyesen csúszós út. tudnia kell sorakoztatott tények, vélemé- Tanulmányainak meghosz- a diáknak, meddig merésznyek csak felületes bctckin- szabbítására félévet ismételt, kedhet rajta. A valósághoz tést engedtek a felsőoktatás- úgy gondolta: egy „bohém" hozzátartozik nagyon sok ban tanulók életébe. Mint évvel gazdagabb lesz. A szü- szülő véleménye: „csak elegyetemi hallgatót, eleggé kb- 16k err61 mit sem tudva, végezze a gyerek". A város zelrol érint a téma. Tapasz- hozzáértő emberek elképedé- és az .iskola messze van, nem talataim alapján szeretnék sére állították, hogy az a fő- jön róla hír, a diploma a néhány gondolatot hozzáfűz- jskola amelyet a gyermekük lényeg. Pedig a továbbtanuló ni a teljcsseg igénye nélkül, elvégzett, ötéves. Hozzá kell fiatal olyan sok mást is szeElső és legfontosabb kér- tennem, otthon nagyon szedés: vajon létezik-e az a bi- rétik, gyakran jár haza, a vitákról zonyos megkülönböztetés és falujába, az utcán mindenki- repül a vizsgákról. a belőle fakadó ellentét a különféle foglalkozású szülók továbbtanuló gyermekei """ között? mondta, először retne elérni, hogy nem egyer ezért nek, az idősebbeknek is il- Viccnek is beiIlene a kölendően köszön. Ahogyan el- vetkez6 történet: júniusban a régi év- lógó orral balIag az egyeteA válasz keresésére egyszerűbb az egyetemi évek kezdetére és egyúttal a probfolyamtársai „másképpen elvált tőlük, kezdtek nézni". Miután az újak között lémák születésének idejére kereste, de nem találta meg visszatekinteni Az elsőéves, a heiyét. Nem irigylem tőle a „gólya" csak a külsősége- . , . „ , ket láthatja társaiból. Ké- azt az egy évet Nem csak sőbb alaposabban megismeri papíron, a kedélyén is nyoőket, másfajta értékrendet mot hagyott, igyekszik kialakítani magában. gyakran új ismeretsé gcket keres. Minek alapján? Véletlenszerűen, az egyetem sokszínű forgatagában, előadások után bőven akad alkalom. Hasonló hasonlónak örül — tartja a latin közmondás, de nem elegendő, szélni és miről nem. ha a hasonlóság csupán a Kockázatos mindent mista párocska. Megkérdezik tőlük az ismerősök: — Miért szomorkodtok? — Áá, semmi különös, csak összekevertük a vizsgaidőszakot a mézeshetekkel... Ilyenkor aztán beköszönt a „hosszú, forró nyár", amikor nem annyira a tűző napsugaraktól, inkább a tanulástól verejtékezünk. Hangosan kinyilatkoztatjuk, mekkora iy @s a szegedi képzőművészek Ady és a fővárosi képző- Ady-hívek között volt egy jezésl eszközeiről, nyelvének művészek kapcsolatáról több Donatellósan finom fejű zenéjéről, halál-, pénz- és helyen is olvashatunk. Bö- magyar szobrász is, aki pénz istenes verseiről, bizonyítva, löni György forrásértékű híján néha modellt állt eb- hogy az utóbbiakat nem valkönyve, Az igazi Ady ide- ben az időben. Ma New lásos érzés alapozza meg. vágó adatok tárháza. Varga York egyik legnevesebb mű- Végül rámutatott arra, hogy József külön tanulmányt írt kereskedője: Brummer." „Ady Endrét túlságosan öszAdy képzőművészeti érdek- Világhírű földink, Csáky szetett,és homályos értelműlődéséről az Eszmei és iro- József (1808—1971)' az Adydalmi találkozások című versek első francia nyelvű (1970) tanulmánykötetbe. A tolmácsolói között volt. Corvina Kiadó centenáriumi Eckhardt Sándor és Baraajándéka Ady képzőművé- nyai Zoltán három versátszeti írásainak gyűjteménye ültetése (1909) után ő isAz élet szobra címmel. mertette meg újabb verssel Jóval kevesebbet hallót- a franciákat. Lefordította a tunk, vagy alig esett szó Virág-fohász virágok XJráAdy kapcsán a szegedi kép- hoz című verset, amely zőművészekről. A földrajzi 1913-ban jelent meg a ...... „ távolság csak a szorosabb FeulUes de Mai című folyó- lomtárába kellene egy uj nek mondják azok, akik Petőfi és Arany, körül keringő bolygóktól várják a magyar ég fényességét, és elfelejtik, hogy nagyapáiknak meg annak idején Petőfi ellen volt... panaszuk ... Ezt mindenki tudja, és meg is érti, ha a múltról van s,zó, de tagadja... ha saját esztétikai leltárába vagy pláne Vannak, akik komolyabban kezelik a sikereiket és a sikertelenségeiket. de az utóbbiakról ők ls gyakran hallgatnak. Megvan a jól bevált méltánytalanság ért bennünrecept, miről érdemes beelket, édesanyánk mindezt hallja, ha többször, akkor el is hiszi, és beszélünk neki szülői házra vagy a pénztár- mondani, esetleg a szülők káros ""^"vitásról, meg ca méreteire álL Az Igazi . .,k . . . . - ... . — kontaktushoz a szimpátián nem ertlK meg es az os kívül az emberi jellemvoná- séget megtorlás követi, sok egymáshoz igazodása, a — Fiam. látom, hogy ügy a gépi oktatás szükségességéről. pedig még gondolatnak ls hátborzongató lenne egy nézetazonosság is elenged'he- sem tanulsz eleget, ezentúl könyörtelenÜl kérdezgető gép tetlen. A „gólya" különösen kevMebb /sebpénzt kapsz és a szigorlatunkon. Takargatszeretné, ha a barátja vagy 1 " juk saját hibáinkat, így kébarátai hasonló érdeklődé- minden hétvégén hazautazol _ ' barátai hasonló érdeklődésűek lennének, mint ő. Untig — parancsolja a szigorú atya ezen morfondírozik, már ki- egy-egy rossz jegy esetén. A alakul néhány kapcsolat köz- fiú ahelyett hogv jobban ta_ te és az évfolyamtársai kö- , / , . zött. Vajon észreveszi-e? Ha Culna és ragaukodna a bé" igen, akkor ez. és nem a származás szabja meg értékét a többlek szemében. Véleményem szerint a „melósok" gyermekeinek megkülönböztetése más hallgatóktól. képtelenség. Az egvlk édesanya azt írta levelében, hogy a KISZvezetőkre Jobban Illik a „törtetők szövetsége" elnevezés. Aki csak eszköznek tekinti a máslkat, az valóban lehet törtető, az ilyen tulaidonságú emberek Ideig-óráig tényleg segítik egymást kétes céljaik elérésében, de ők sem vonhatják kl magukat a mindenkire vonatkozó kötelezettségek alól, tehát dolgozniuk kell, sőt, ha „valakikké" akarnak válni, többet. Jobban másoknál. Ha embereket szerveznek, elkerülhetetlenül megváltoznak, megtanulják mérlegelni, mit, hogyan érdemes csinálni. így lesznek törekvők, akik messziről nézve törtetőknek látszanak. Akadtak egyetemi hallgatók, sajnos nem kis számban, akik „elhatárolják" magukat mindenféle közös munkától és könnyen mondanak ítéletet arról, aki nem így tesz. Ez az „életfilozófia" még akkor ls megbosszulja magát, ha nem párosul tanulmányaik elhanyagolásával. Akik vallják, bármilyen nevetségesen hangzik, valamelyest hősöknek képzelik önmagukat, Valószínű, a hirtelen szabadság ártott meg nekik, miattuk semmiesetre sem szabad elmarasztaló véleményt alkotni a többiekről. I Hogyan is hibáztathatnám a panaszkodó édesanyát, hiszen mindazt, amit tud, gyermeke elbeszéléseiből tudja... Évkönyvbe lehetne gyűjteni a cseles fogásokat, amelyeket a főiskolás vagy egyetemi hallgató otthoni nyugalmának és Szegedi kényelmének biztosítására alkalmaz. Nagyrészt sohasem tuszülünk a vizsga lélektani csatájára, közben másból észrevétlenül levizsgázunk ... Jámbor Ernő A világ fefegén Pamír—77. így nevezik az svájci, japán és más nemAcslk-Tas Alaj fennsíkon, a zetiségű turista „otthonává" Pamírban levő nemzetközi vált. A külföldi vendégek alpinista tábort. A negyedik tapasztalt szovjet alpinisták éve működő létesítmény n vezetésével gyarapították tuvilág számos országiban élő dásukat. Százharmincan ostsportolónak teszi lehetővé, romolták a „hétezer-méterehogy feljusson a Szovjetunió seket", a 7495 méter magas legmagasabb hegycsűcsaira. Kommunizmus-csúcsot, a Idén egy hónapig a „Pa- g & Lenin- és a mir—77" alpinista tábor 1(17 amerikai, csehszlovák, NDK- ""05 méter magas Korzsebelt. nyugatnémet, magyar, nyevszklj-csúcsot (APN) személyes kapcsolat kialaku- iratban, lását akadályozta. Ady köl- Bánszky Sándor (1888— tészetének hatását nem. A 1918), a magyar avantgarde szegedi képzőművészet ha- méltatlanul feledésbe hulládé ágának képviselői fölis- lott alakja is rajongott Adymerték és elismerték Ady ért. A szegedi szobrász 1913 korszakos jelentőségét, és sa- áprilisában utazott Párizsját törekvéseik igazolását ba, és a villefranche-i „fekelátták a költő munkásságá- te kolostorban ban. fiatal életét. Egyik fönnmaA szegediek közül Mo- radt fényképére Ady A Haholy-Nagy László (1895— iái rokona című verséből 1946), az állami főgimná- vett idézetet írt: Szeretem zium — a mai Radnóti gim- megcsókolni azt, / Aki elnázium — egykori diákja megy. A kép hátoldalán kekerült vele a legszorosabb let is olvasható: Budapest, kapcsolatba. A világhírű mű- 1911. július hó 2-án. A Zivész eleinte írással próbál- lahi ember nótája című Adykozott. A középiskolás diák verset külön lapra írta le verseit és prózáját a Dél- magának. Ezen is van dámagyarország (1912) is kö- tum: 1910. XII. 20. zölte. Költeményei több he- Szöri józset (1870—1914) rekvizitumot beállítani... Ez is egyik szomorú érvényesülése annak a törvénynek, hogy a legnehezebben érő gyümölcs az emberi kultúráé." Károlyi Lajos (1877—1927) is Ady első szegedi ismerői veszítette es elismerői közé tartozott. Juhász Gyula azt írja festőbarátjáról, hogy „költői érzéke páratlanul finom és ítélete találó volt". Ady „tisztaságvágyó érzéseit rendkívüli megértéssel magyarázta még akkor, amikor a farizeusok erkölcstelenséget szimatoltak Adyban". (Széphalom, 1927. 7—9. sz.) Gerge\y Sándor (1889— 1932), a későbbi aktivista zobrász a 10-es évek leglyen Ady közvetlen és köz- festőművész, a radikális esz- elején már Ady-rajongó volt. Gyermekkori ismerőse, Bállá Rózsa kéziratos visszaemlékezésében (1973) ez áll: „Sokat foglalkozott Ady Endrével, s hangoztatta, hogy az 6 hatása alatt valami egészen rendkívüli, minden régi formaságot mellőző új utakon haladna alkotásaiban, s legyőzné a maradi vetett hatását mutatjak mék hí már 1907-ben (!) Egyik versébe Példáu szó Adyt tartotta a legnagyobb *«rtnt átveszi a „deli ve- költőnek. íme a bizonyság rőn kifejezést. Hollós József Egy orvos éleMoholy-Nagy 1918-ban ls- te (New York, 1944.) című merkedett meg Adyval. Test- könyvéből: „ ... a „Vér és vére. Nagy Jenő (sz. 1891) arany- akkor jelent meg. Elközlése szerint szinte min- kezdtem olvasni a verseket, dennapos látogatója volt a és úgy éreztem, mintha egy nagybeteg költőnek. Sőt: új világ nyílt volna meg egyik képét Adynak aján- előttem. Néhányat már is- előítéleteket, s minden medékozta! A Budai hegyek cí- mertem közülük, de kötetbe részebb, bátrabb előretörést mű, 94 X 63 cm-es olajkép foglalva egészen másként gátló, letlpró gáncsoskoegy súlyos, tömbszerű for- hatottak. Minden újabb vers dást..." Gergely valóban új, mákba foglalt óbudai (eset- egy-egy újabb reveláció... sőt Itthon a legújabb utaleg csillaghegyi) dombos tá- Lelkemet teljesen Ady cso- kon haladt. Sajnos, a fórját ábrázol. A festmény dálatos költészete töltötte be. radalmak bukása utáni emlgCs'nszka ajándékaként ke- Ilyen még nem volt a ma- ráclóban munkásságának korült vissza Nagy Jenőhöz. gyar Irodalomban, költő még rábbi színvonalát nem érte Nincs írásos bizonyíté- soha ilyén hatást nem gya- el. kunk, de valószínű, hógy korolt reám. Ügy éreztem. Részt vett Ady temetésén az évekig Párizsban élt életem legnagyobb élménye szobrász, festő és műkeres- találkozásom Ady költészekedő, Brummer József tével. Igaza van Szőrinek — (1883—1945) is ismerte állapítottam meg — Ady naAdyt. Az Ű) versek (1906) gyobb költő még Petőfinél megjelenésekor már a költő is." táborába tartozott. Bölönl Juhász Gyula azt írta a Györgv Az igazi Ady című magyar Daumier-nek nevekönyvében (1934) írja: „Az zett Szőriről, hogy „Ady bátrat, kit nem ijesztett a _______________ Endrének ő volt első méltó gúny, ki forradalmár volt a ismertetője városunkban." művészetben, a lelkek átIs, és a szegedi Tűz című lap hasábjain (1919. febr. 6.) így nyilatkozott a költőről: A nagy művész, Ady verseit raiongva olvastuk külföldön (Gergely Münchenben Hlldebrand növendéke volt. A. F.) és csodáltuk e Könyvekről, sorokban Lenin: Az Októberi For- építésének előzményeit a volná, de igencsak össze leradalomról. A kötet Lenin- hadikommunizmus éveit, a hetne állítani azok névsorát, nek azokat a beszédeit, be- gazdaság helyreállítását a akik hosszas harctéri szenszámo'.ólt, cikkeit tartalmaz- polgárháború ével ut$n. vedések után újra fegyvert za, amelyek az Októberi Elemzi az iparosítási politika fogtak, hógy meggyőződéssel Forradalom első öt évfordu- végrehajtását, a mezőgazda- harcoljanak a világ minden lójával kapcsolatban hang- ság szocialista átalakítását, elnyomója ellen. (Kozmosz zottak el, illetve íródtak, a lakosság anyagi helyzetét, Könyvek) Ezeket a munkákat azonban a második világháború ide- Somfai László: Joscph nem csupán ez fűzi össze, jén kialakult helyzetet, az Haydn élete képekben c3 közös vonásuk az is, hogy 1945 után kibontakozó ten- dokumentumokban. A szép összegező jellegűek: vissza- denciákat. Átfogó képet ka- kiadású kötet az első német tekintenek egy bizonyos út- punk a gazdaságirányítási nyelvű, és a második angol szakaszra, ismertetik az elért rendszer 1930-ban kezdődött nyelvű megjelenés átdolgoerednfiényeket, a nehézsége- reformjáról, ennek a növe- zott magyar kiadása. Valókét és általános következ- kedési ütemre gyakorolt ha- színűleg ez a leghitelesebb letést vonnak le belőlük. tésáróL (Kossuth Könyv- életrajza a bécsi klasszika „Forradalmunknak — mon- kiadó) egyik óriásának. Bevezetője dotta Lenin — nem egyes. >Iolnar ZoUán: Egy vörös- megismertet Haydn alakjáhnnem valamennyi alapvető katona em,éket. Nem regény v»j, jellemévei. művészi pavonésanemzeUózi elentő- ez k(s kötet hanem pon. lyájának döntő mozzanataisegű abban az értelemben, tQg annak amit val- A mintegy 400 kén és hogy ez a forradalom hatás- vöYöel»tona elmeUlt. A fakszimile sorából épülő fő sal van a világ minden or- s~rzd úgy vélte a szűk- rész dokumentumok', összeszágára". (Kossuth Könyv- SMvú vózlatos>' meztelen kdtő, magyarázó szövegek kiadó) előadás többet ér, ha pon- segítségével válik valóságos J. Cieplclswskl: A Rzov- tos, mert így őrzi meg le*- Aett-a]2zá, jctunló gazdisájtörténcto: A jobban nemcsak a történést, szerző nagyszabású válla'ko- a kalandorát, hanem égy zása bevezetőjében bemutat- akkori magyar katona gonja a cári Oroszorsz'g gazda- do'kodását, észlárását is. A sági he yze'ét, azt, hogy mi- könyv ttszaföldvári hő-,e túllyen örölséget vett át 1917- mutat önmagán: érezteti ben a győzteii szovje'hata- annak a százezernek a sor- mo«'«ncrkc-anes lom, mennyire rontotta az sát, akiket ott ta'ált a for- kezira rósz etek <el, amúgy is fejletlen termelő- radalom, s akik beálltak a erőkkel rendelkező ország vörös zászló alá. A magyar gazdasági helyzetét az első hadifoglyok közül egyetlenteljés portrévá. A képek bemutatják a nagy művész életűtlát, a városokat, ame'yben megfordult, az ép'.ile'eka ós do'gozo't. (Homokóra, 1928. nov. 3.) Juhász minden bizonnyal a Társadalomtudományi Társaság 1914. május 3-án rendezett Ady-matinéjára gondolt. A Délmagyarország híradása szerint maguk a rendezők sem hitték, hogy „Ady Endre neve ekkora hívő tábort tud megmozgatni Szegeden." A Korzó moziban megrendezett matinén Hollós József megnyitója után ázöri József olvasta föl Adytanulmányát. Domokos László (1882—1973), a Délmagyarország munkatársa a lap május 5-1 számában hosszú cikkben ismertette a tanulmányt. Innen tudjuk, hogy Szörl beszélt Ady kifeformálásában, kiért később oly sokan rajongtak, kinek annyi szépet köszönhetünk. Ma már csak felénk glóriázlk a múltból, és azon az úton haladunk, ha más formában is, melyen Ő verejtékezett a haladás felé. Budapest, 1919. Ady temetésén." Gergely Sándor közös útról és közös célról szólt. Akárcsak Ady n Csaba új népe című versében: És egymás felé már [csörtettünk. Mint rég eljegyzelt cimborák, Festő képét, poéta versét. Fölkínáltuk egymás borát. Apró Ferenc Szafcmiankásffesnulök az atomerőműnél t-lit, tisz'í'ölt. moo'smerkedhet A Magyar Néphadsereg új relő szakmát tanulhatnak kiképzési rendszerű műszaki kedvezményes tanulási feltéalakulatainál már évek óta telok mellett. Így van ez hafolyik rendszeres szakmun- zánk legnagyobb állami bekásképzés. Azoknak a kato- ruházásánől is, a Pak-: ame'yben é't nafia'.aloknak, akik a nyolc Atomerőműnél. Az ott d"1 gazdáit, bar'<- általános úkola befejezése gozá építő-műs-aki a'akn" Az o'vasá u'án nem végertek szakmun- parancsnokai már az ép.'!' jellem-ő kásképző Iskolát, bevonulá- rés megkezdésekor megálla leve'ek-jsuk után lehetőségük van podtak a 22-03 é3 a 26-oa kel, Haydn hangszereivel,1 egy egy szakma megszerzé- Állami Építőipari Vállalatokoklevelekket, kitüntetésekkel, sére. kai, hogy beindítják a szakA gyűjteményt hitele3 port-l A katonafiatalok az építő- munkásképzést. Jól indultak , _ . t „ ^ J rék dokumentált jegyzéke és ipar különféle állami beru- az első évben 85-en szerezvilágháboru. Ezután ismerte- egyről sem tud a törtenelem, mutatók egészítik ki. (Zene-, házásatnál főleg kőműves, tek szakmunkás-bizonyítti a szocialista gazdaság ki- aki a fehérek oldalára állt műkiadó) | ács-állványozó, vasbetonsze- ványt