Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

2 Szerda, 1977. november 16. Sztrájk | Olaszországban • Róma (MTI) Nyolcmillió ipari munkás sztrájkja miatt kedden négy órán át szünetelt a termelés az olasz gyárakban. A legnagyobb szakszervezeti szövetségek (CGIL, CISL, UIL) azért mozgósítottak a dolgozókat, hogy kikényszerítsék a kormánytól annak az új gazdaságpolitikának a valóra váltását, amelynek alapelveit a hatpárti programmegállapodásban rögzítették. A Szovjetunió visszahívta szakértőit Szomáliából 0 Moszkva (TASZSZ) Ismeretes, hogy a szovjet A Szomáli Demokratikus szakemberek a szomáliai korKöztársaság kormánya beje- múny kérésére tartózkodnak lentette, hogy nem tartja Szomáliában. A szomáliai szükségesnek a szovjet szak- kormány több ízben is kifeemberek további ott-tartóz- jezte köszönetét az általuk kodását, és megszünteti az nyújtott segítségért A szo. 1974. július U-i szovjet—szo- máliai fél több alkalommal maliai barátsági és együtt- magasan értékelte a barátműködési szerződés érvényét sági és együttműködést szerA szomáliai kormány ezt a ződés jelentőségét Szomália lépést egyoldalúan, és egy szempontjából. A jelenlegi olyan tényleges háború kö- lépésekből ítélve, a szomáliai rülményel között tette rneg, kormányban soviniszta ésexamelyet ő Indított a szom- panzionista beállítottság keszédos Etiópia ellen. A lépést rekedett a józan ész fölé. lényegében az az elégedetlen- A 8zovjet fél tudomásul ség Idézte elő, hogy a Szov- vette a szomáliai kormány jetunió nem támogatta Szo- elhatározását, és ezért minmáliának a szomszédos ál- jen felelősség a szomáliai lammal szembeni területi félre hárul. A szovjet korigényeit, és nem volt hajlan- „.., . dó közreműködni a testvér- many ugy dontött- hogyminháború felszítúsában Afrika den szovjet szakértőt visszaszarvaban. hív Szomáliából. Mogadishu barátságtalan lépése madás a szomszéd ország ellen csak az imperialista pozíciók erősödését szolgálhatja. 2. Etiópia, az agresszió áldozata súlyos örökséggel néz szembe, és most teszi meg az első, nagyon nehéz lépéseket egy igazságosabb társadalmi rend kiépítésére. 3. Minden területi Igény egy olyan kontinensen, amelyen a határok többségéi „vonalzóval" húzták meg a gyarmatosítók, veszélyes precedens. 4. Szomália mögött az arab és a nemzetközi reakció anyagi-politikai támogatása áll. Ennek az erőnek „Afrika szarvában" ugyanaz a célja, mint a Közel-Keleten és másutt: a haladás állásainak ostroma. Mindezek fényében több mint érthető, ha Afrika igazi barátai úgy látják: Mogadishu minősíthetetlen lépéséért egyedül a szomáliai vezetésnek kell viselnie a történelmi felelősséget. Harmat Endre LosoncziPál tárgyalásai Ecuadorban • (Folytatás az 1. oldalról.) nek minősítette a megbeszé- gyalásainak eredményessége léseket, majd — Losonczi is mutat. A sokoldalú együttLttis Ambal_ Leoro Franco, a Pai személyét és tevékenysé- működés szerves részének légierők főparancsnoka, a gét méltató szavak kíséreté- tartjuk a kulturális-turiomáLegtelsobb Kormányzó Ta- Den _ a legmagasabb ecua- nyos és a politikai területen nács tagjai — feleségükkel — dori kitüntetést, a Köztársa- található lehetőségek kihaszciíszvucsorat adtak Losonczi ,ág Érdemrendjének Arany- nalását is. fS *eIesé2e tiszteletére, láncát nyújtotta át a magyar — Bizonyos vagyok benne, P°ved* Burba*° Pohárkö- államfőnek. hogy az országaink közötti szöntojeben hangsúlyozta, Losonczi Pál válaszában sokoldalú együttműködés hogy az Elnöki Tanács elno- köszönetet mondott a kitün- szintjének emelése jótékony Kenek látogatása hozzájárult tetésért és rámutatott: hatást fejt'ki országaink haa ke! nep kapcsolatainak el- A Magyar Népköztársaság tárain túl is. Meggyöződémelyttcséhez. Gyümölcsöző- és az Ecuadori Köztársaság sem, hogy a kis országoknak viszonyát és kapcsolatait nem is megvan a szerepük és teenárnyékolja be sem a múlt dőjük a világban. maradványa, sem a jelen üt- Losonczi Pál ma Quito neszálya. vezetességeivel ismerkedik, Mi a magasabb szintű, sok- majd ellátogat, a főváros meloldalú együttműködés hívei lett működő mezőgazdasági és vagyunk. Különös hangsúlyt állattenyésztési kutatóintézetadunk a gazdasági, kereske- be. Miután hivatalos kíséredelmi, műszaki-tudományos tének tagjai megbeszéléseket együttműködésnek, amelyeta folytattak ecuadori partnerekormányközi vegyes bízott- ikkel, egyezmények aláírása ság most zajló ülése és tár- is várható. ' Kommentár „Afrika szarvában", a .Szomáliai Demokratikus Köztársaságban Abdikaszim Szalad Hasszán tájékoztatásügyi miniszter bejelentette: tizenkilenc órás tanácskozás után az ország vezetői úgy döntöttek, hogy felbontják a Szovjetunióval 1974ben kötött barátsági szerződést. és ezzel egyidejűleg megszakítják a diplomáciai kapcsolatot a Kubai Köztársasággal. A bejelentés másnapján Sziad Barre köztársasági elnök próbálta hosszú beszédében megindokolni e rendkívül barátságtalan lépést. Maga az a tény, hogy szomáliai bejelentés szerint is csaknem húszórás tanácskozás előzte meg a döntést. Jól érzékelteti: a mogadishui kabinet tisztában van a döntés horderejével és várhatóan negatív visszhangjával nemcsak u szocialista országok, hanem a fejlődő államok, az. afrikai kontinens közvéleményében is. Voltaképpen miért szánta el magát mégis Sziad Barre elnök kormánya erre a lépésre? A választ a legilletékesebb részről, Moszkvában — TASZSZ-kommentár formájában — így fogalmazták meg: „A jelenlegi lépésekből ítélve a szomáliai kormányban soviniszta és expanzionista beállítottság kerekedett a józan ész fölé". Ez a teljes igazság. Szomália sokat köszönhet a Szovjetuniónak, amely minden formában segített leküzdeni a fiatal ország rendkívüli nehézségeit. Amikor azonban Sziad Barre környezetében felülkerekedett a soviniszta „Nagy-Szomália" területrablásra berendezkedő koncepciója. Moszkvában és Havannában egyáltalán nem titkolták. hogy több öltből aggodalommal figyelik az ezzel kapcsolatos fejleményeket. Az okok a következők: 1. Olyan időpontban, amikor világszerte fokozódik az utolsó afrikai fajüldöző rezsimek elleni küzdelem, egy szomáliai iáHollai Imre felszólalása az EN^ Z-ben A Bél-afritoi Köztársaság az egész világ bákéjétés Siiztonságátíenyegeti Peking Nyugat felé tekint Kína gazdasaga Hao után Október második hetében, ezentúl csak havi 250 000 amikor I-Ians-Dietrich Gen- tonna olajat tud szállítani és scher, az NSZK alkancellárja csak később sikerült évi 6.1 és külügyminisztere Peking- millió tonna olaj szállításáben járt, nagylétszámú ki- ban megállapodni! Mindez séretében harmincnál több azután történt, hogy 1975 tagázdasági szakember ls volt. vaszán Li Hszien-nieo miÉlükön nem kisebb szemé- niszterelnök-helyettes egy lyiség állt, mint Ottó Wolff japán gazdasági küldöttségvon Amerongen, a nyugat- nek azt mondotta; hogy. „Kinémet gyáriparosok szerve- na nem tud annyi olajat zetének egyik legfontosabb szállítani, mint amennyit Javezetője. Amerongen a jövő pán igényel". Mindezek után évi árucsere-forgalom esetle- nagy meglepetést keltett, ges újabb növeléséről is be- hogy most szeptember végén szélt pekingi tárgyalópartne- Liu Hszi-ven külkereskedelreiveL mi miniszterhelyettes To• kióban olyan hosszú lejáratú Nemcsak a nyugatnemet egyezmény megkötését javaüzletemberek fievelnek solta- amelynek ertelmeben mtdareí ami Mao utáni Japán felszerelt üzemeket és • termekeket adna el az eddiginél jóval nagyobb mennyiségű olaj fejében. Hosszú • idő után először első esztendőben a kínai gazdaságban zajlik. Azt már a nagy nyugati gazdasági szaklapok díkkirói megállapították: 1977 első felében a Kínai Népköztársaság öt legnagyobb tőkés partnere több most beszélnek a kínai part mint 11 százalékkal növelte központi lapjában iparról és szállításait. (A forgalom sor- mezőgazdaságról szólva alrendjében az öt ország: Ja- ró1' a termelés növelépán, Hongkong, NSZK, sében, a minőség javítás, Egvesült Államok, Anglia.) ban <Hua Kuo-feng már Peking gazdasági szakem- kongresszusi beszédében "é'zt | dél-afrikai térség, hanem az < berei az elmúlt években azt Jelölte meg központi kérdésegész világ békéjét és bizton- : állították, hogy nem vásá- ként) alkalmazni kell az A dél-afrikai kormány faj- ságát fenyegeti. Ezt csak azrolnak hitelbe, a fejlődéshez anyagi ösztönzést, üldöző politikájáról kezdő, imperializmus szélsőséges kö. nem vesznek igénybe semmi- A Zsenmin Zsibao egy dött közgyűlési vitában no. reinek segítségével érhette féle idegen segítséget, még nemrég megjelent vezéreikNew York (MTI) vember 14-én szólalt fel Hol- el amelyek — az érvényes lai Imre nagykövet, az állán- ENSZ-határozatok ellenére dó magyar ENSZ-képviselet _ fok0zták a dél-afrikai körvezetője. mánynak nyújtott támogatást Beszédében hangoztatta, kölcsönök, pénzügyi tranzakhogy ' az apartheidrendszer ciók, beruházások formájácsak a kegyetlen erőszak fo- ban. kozásával tudja fenntartani a Hollaí Imre rámutatott ardél-afrikai nép feletti ural- ra, hogy Magyarország, mint mát, a fegyverkezésre köl- az apartheideilenes különletött csillagászati összegekkel ges bizottság alapító tagja, olyan katonai potenciált hó- kezdettől részt vesz a fajülzotf létre, amely nemcsak a dözés elleni harcban. BEFEJEZŐDÖTT A BRIT KP KONGRESSZUSA Nagy-Britannia Kommunista Pártjának 35. kongresszusa kedden, számos külés belpolitikai határozat elzottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára mondott. Az ünnepi közgyűlésen részt vesznek a szocialista országokban működő tudományos akadémiák küldöttfogadásával és az új végre- ®égei, köztűk Szentágothai hajtó bizottság megválcsztá- Jánosnak, az MTA elnökének sával, befejezte munkáját. vezetésével a Magyar Tudományos Akadémia küldöttÜNNEPI KÖZGYŰLÉS sége és a szovjet akadémia MOSZKVÁBAN sok külföldi tiszteletbeli Kedden délelőtt tíz órakor tagja, a moszkvai nagy Kreml palotában megnyílt a Szovjet- __ unió Tudományos Aléadé- PARLAMENT DÖNTÉSE miájának a Nagy Októberi Az izraeli parlament Szocialista Forradalom 60. (knesszet) kedden este hozévfordulójáról megemlékező zájárult ahhoz, hogy Begin ünnepi közgyűlése. Ünnepi miniszterelnök izraeli látobeszédet Borisz Ponomarjov, gatásra hívja meg Szadat az SZKP KB Politikai Bi- egyiptomi államfőt. fizetési könnyítések formájú- kében a termelés fokozására ban sem. A szépen hangzó hív fel. A cikkben, amely elvekkel szemben azonban elsősorban a mezőgazdasághat-hét évvel ezelőtt — ban sürgeti az improduktív amerikai, nyugatnémet és munkásállomány és munka angol cégektől — Peking csökkentését, leszögezik, hogy mintegy kétmilliárd dollár „az általános tervekben beértekben erőműveket és olaj- lyesen kell kezelni a mezőfinomítókat vásárolt — „el- gazdaságfejlesztés és a nemhalasztott fizetéssel". Az „el- zetgazdaság más ágazatai halasztott fizetés" azt jelen- kapcsolatát". Sok beszédből, ti: a vételár 10—20 szálaié- rádiókommentárbój azt állakát egyenlítették csak ki. a pftótták meg a' .Pekingben többivel — amerikai fórrá- dolgozó' nyugati újságírók, sok szerint 1,4 milliárd dol- hogy á' Hua és'/^hg által Iárral —, ma is tartoznak, tervezett újabb '..gazdasági Hitel ez a javából, még ak- ugrás" lényege egyelőre a kor is, ha másnak nevezik, haditechnikával összefüggd _ iparágak, azaz az atomeneru gia, az elektromos energiaA kínai gazdaság egész je- és az acéltermelés gyors üteIenlegi és holnapi helyzete mű fejlesztése. A többi iparszcmpontjából döntő jelentő- ágnak Hua azt tanácsolja, sége van az olajnak. Két- hogy saját, erejükre támaszhárom esztendővel ezelőtt kodva próbáljanak előrejutkülönböző nyugati szakértők ni. (Ami a hadicélú kiadáazt állították, hogy Kína sokat illeti, nyugati források olajkincse — beleszámítva a szerint Kína 1972-ben 9,5 tenger alatti, egyelőre még milliárd dollárt, 1973-ban pecsak kis részben ismert olaj- dig már 15 milliárd dollárt mezőket — felülmúlja az fordított katonai célra) egész Közel-Kelet olajgazdagságát. Ezt a becslést az- a óta többször is javítgatták, A kínai politikának a szódé a legközelebbi nagy fel- ciaiista közösséggel szembeni vevőpiacra. Japánba küldött beállítottságát a kínai gazdateli tankhajók sokáig azokat az elképzeléseket erősítették meg, hogy a nyolcvanas években Kínából olajnagyhatalom lesz. Japán 1973-ban 1,1 millió, 1974-ben 4 millió, 1975-ben 9 millió tonna olajat vásárolt Kínától. 1976 februárjában egyszerre csak .világ felé. közölték Tokióval: Kína ság 1976-os adatai szemléltetik: a mintegy 14 milliárd dolláros külkereskedelmi forgalmából a szocialista országok részesedése alig haladta meg a kétmilliárd dollárt. Peking gazdaságilag még erőteljesebben fordul a nyugati Gárdos Miklós Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 130. S erre szükség is volt, mert a kaptató elég meredeken kúszott fölfelé, s a lávalépcső is reszelésen csikorgott, szikrázott bakancsaink alatt. A két német lelógó kezekkei. előrehajolva, felső testrészük gépies lóbúlásával haladt fölfelé, én utánuk battyogtam, s bizony gyakran megálltam, hogy kissé kifújjam magam. Ezer méteren felül már egyre gyérültek a szőlők, egy-egy fürtöt még leakasztottunk a tőkékről, ha a gazda nem volt Jelen, hogy szőlőcukorral erősítsük túlságosan igénybe vett szivünket. Jó másfél órás bandukolás, szuszogás után értünk a fenyő és nyírfa régiójába. Itt már erősen éreztük a levegő ritkulását. Még a németek Is megpihentek olykor, de nem sokáig, mintha röstellték volna előttem, hogy ez őket is megviseli. Én százméterenként leültem egy kicsit, mert a szívem egyre hevesebben vert, s patakzott rólam a víz. Ilyenkor megettem gyorsan egy-egy narancsot, s hogy semmi kárba ne veszszek belőle, alaposan kirágtam a héját is, A tölgy, s a szelídgesztenye már lemaradt mögöttünk, s már a bükk is csak szórványos csoportokban tünedezett fel itt-ott. Kétezer méteren felül már mindenfelé csak lávafolyamok dudorodtak ki a hamuból, s feltünedeztek a hófoltok is. De növény azért még itt is akadt, bokrok és cserjék, mégpedig a lila bogyókkal megrakott boróka, a tüskés, piros termésű borbolya, s aztán néhány virágféle is: ibolya és főleg lila, apró levelű szappaníű. És légy! Furcsa, hogy ez a szívós rovar még itt is kellemetlenkedett, mert ha letelepedtünk. rögtön ránk szálltak, s Itták keserves verejtékünket. Különben az utolsó présházak gazdái is fejcsóválva vették tudomásul vakmerő szándékunkat. de most már ér» is belelovalódtam a dologba. s nem szívesen tértem volna vissza szégyenszemre. A baj az volt, hogy fogyott a vizünk, s a megerőltető gyaloglástól egyre csak verejtékeztünk és szomjaztunk. A végén tiszta hóval tömtük meg kulacsainkat, s az ingünk alá dugva próbáltuk megolvasztani, de az ízetlen lé nem sok gyönyörűséget okozott. Hiába, nem volt más megoldás. Valahányszor kiittuk a hólevet, újra letelepedtünk egy hófolt mellé, és kezdtük elölről a folyamatot. Néha megmásztunk egy-egy oldal krátert is, melyek hajdani kitörések emlékeiként itt maradtak, s egyelőre veszélytelen kupacokként dudorodtak ki a hamurétegből. Csonka csúcsaikat is megvizsgáltuk, már régen betömödtek, s nyugodtan átkelhettünk rajtuk. A térkép feltüntette a különböző Időkben kiömlött lávafolyamok helyét, és bizony elég meggondolatlanul vágtunk neki az útnak, mert ezen az oldalon még elpusztult emberi településnek sem leltük nyomát. A menedékház helye ugyan meg volt jelölve térképünkön, de kevés remény volt rá, hogy ebben az úttalan hamutengerben ráakadunk. Csak a csúcsot láttuk magunk előtt, s a füstfelhőt, mely nem is látszott olyan távolinak, mégis hosszú-hosszú órákat baktattunk, amig a közeiebe értünk. Mi az 1601-iki kitörés lávafolyama mentén haladtunk, legalább is elképzeléseink szerint, mert ebben a sivár környezetben még Ernst is elvesztette tájékozódóképességét. A hegy északkeleti irányában tetszetősebb lehetejt a vidék, ott óriási erdők terültek el valaha, egészen Linguaglossáig. s ezek részben még ma is megmaradtak, bár a településekkel járó irtások, s a gyakori kitörések eléggé megritkították a rengeteget. Sok volt arra a vaddisznó, s a farkas is, s már a görögök, de a normannok is szívesen vadászgattak benne. De Catania és Taormina irányában több majorság, sőt helység is van, melyek több ízben is elpusztultait a kitörések következtében, de aztán mindig újból és újból felépültek. Az olyan községek, mint Randazzo, Belpasso, Zaffarana vagy Trecastagni, mind lávából épültek föl, még a templomok oszlopait és oszlopfőit is ebből a likacsos, de kemény anyagból faragták ki. nem beszélve az utak kövezetéről. (Folytatjuk.)