Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

2 Szerda, 1977. november 16. Sztrájk | Olasz­országban • Róma (MTI) Nyolcmillió ipari munkás sztrájkja miatt kedden négy órán át szünetelt a terme­lés az olasz gyárakban. A legnagyobb szakszervezeti szövetségek (CGIL, CISL, UIL) azért mozgósítottak a dolgozókat, hogy kikény­szerítsék a kormánytól an­nak az új gazdaságpolitiká­nak a valóra váltását, amely­nek alapelveit a hatpárti programmegállapodásban rögzítették. A Szovjetunió visszahívta szakértőit Szomáliából 0 Moszkva (TASZSZ) Ismeretes, hogy a szovjet A Szomáli Demokratikus szakemberek a szomáliai kor­Köztársaság kormánya beje- múny kérésére tartózkodnak lentette, hogy nem tartja Szomáliában. A szomáliai szükségesnek a szovjet szak- kormány több ízben is kife­emberek további ott-tartóz- jezte köszönetét az általuk kodását, és megszünteti az nyújtott segítségért A szo. 1974. július U-i szovjet—szo- máliai fél több alkalommal maliai barátsági és együtt- magasan értékelte a barát­működési szerződés érvényét sági és együttműködést szer­A szomáliai kormány ezt a ződés jelentőségét Szomália lépést egyoldalúan, és egy szempontjából. A jelenlegi olyan tényleges háború kö- lépésekből ítélve, a szomáliai rülményel között tette rneg, kormányban soviniszta ésex­amelyet ő Indított a szom- panzionista beállítottság ke­szédos Etiópia ellen. A lépést rekedett a józan ész fölé. lényegében az az elégedetlen- A 8zovjet fél tudomásul ség Idézte elő, hogy a Szov- vette a szomáliai kormány jetunió nem támogatta Szo- elhatározását, és ezért min­máliának a szomszédos ál- jen felelősség a szomáliai lammal szembeni területi félre hárul. A szovjet kor­igényeit, és nem volt hajlan- „.., . dó közreműködni a testvér- many ugy dontött- hogymin­háború felszítúsában Afrika den szovjet szakértőt vissza­szarvaban. hív Szomáliából. Mogadishu barátságtalan lépése madás a szomszéd ország ellen csak az imperialista pozíciók erősödését szol­gálhatja. 2. Etiópia, az agresszió ál­dozata súlyos örökséggel néz szembe, és most teszi meg az első, nagyon nehéz lépé­seket egy igazságosabb tár­sadalmi rend kiépítésére. 3. Minden területi Igény egy olyan kontinensen, ame­lyen a határok többségéi „vonalzóval" húzták meg a gyarmatosítók, veszélyes precedens. 4. Szomália mögött az arab és a nemzetközi reakció anyagi-politikai támogatása áll. Ennek az erőnek „Afri­ka szarvában" ugyanaz a célja, mint a Közel-Keleten és másutt: a haladás állá­sainak ostroma. Mindezek fényében több mint érthető, ha Afrika iga­zi barátai úgy látják: Mo­gadishu minősíthetetlen lé­péséért egyedül a szomáliai vezetésnek kell viselnie a történelmi felelősséget. Harmat Endre LosoncziPál tárgyalásai Ecuadorban • (Folytatás az 1. oldalról.) nek minősítette a megbeszé- gyalásainak eredményessége léseket, majd — Losonczi is mutat. A sokoldalú együtt­Lttis Ambal_ Leoro Franco, a Pai személyét és tevékenysé- működés szerves részének légierők főparancsnoka, a gét méltató szavak kíséreté- tartjuk a kulturális-turiomá­Legtelsobb Kormányzó Ta- Den _ a legmagasabb ecua- nyos és a politikai területen nács tagjai — feleségükkel — dori kitüntetést, a Köztársa- található lehetőségek kihasz­ciíszvucsorat adtak Losonczi ,ág Érdemrendjének Arany- nalását is. fS *eIesé2e tiszteletére, láncát nyújtotta át a magyar — Bizonyos vagyok benne, P°ved* Burba*° Pohárkö- államfőnek. hogy az országaink közötti szöntojeben hangsúlyozta, Losonczi Pál válaszában sokoldalú együttműködés hogy az Elnöki Tanács elno- köszönetet mondott a kitün- szintjének emelése jótékony Kenek látogatása hozzájárult tetésért és rámutatott: hatást fejt'ki országaink ha­a ke! nep kapcsolatainak el- A Magyar Népköztársaság tárain túl is. Meggyöződé­melyttcséhez. Gyümölcsöző- és az Ecuadori Köztársaság sem, hogy a kis országoknak viszonyát és kapcsolatait nem is megvan a szerepük és teen­árnyékolja be sem a múlt dőjük a világban. maradványa, sem a jelen üt- Losonczi Pál ma Quito ne­szálya. vezetességeivel ismerkedik, Mi a magasabb szintű, sok- majd ellátogat, a főváros mel­oldalú együttműködés hívei lett működő mezőgazdasági és vagyunk. Különös hangsúlyt állattenyésztési kutatóintézet­adunk a gazdasági, kereske- be. Miután hivatalos kísére­delmi, műszaki-tudományos tének tagjai megbeszéléseket együttműködésnek, amelyeta folytattak ecuadori partnere­kormányközi vegyes bízott- ikkel, egyezmények aláírása ság most zajló ülése és tár- is várható. ' Kommentár „Afrika szarvában", a .Szo­máliai Demokratikus Köz­társaságban Abdikaszim Sza­lad Hasszán tájékoztatás­ügyi miniszter bejelentette: tizenkilenc órás tanácsko­zás után az ország vezetői úgy döntöttek, hogy felbont­ják a Szovjetunióval 1974­ben kötött barátsági szer­ződést. és ezzel egyidejűleg megszakítják a diplomáciai kapcsolatot a Kubai Köz­társasággal. A bejelentés másnapján Sziad Barre köz­társasági elnök próbálta hosszú beszédében megin­dokolni e rendkívül barát­ságtalan lépést. Maga az a tény, hogy szo­máliai bejelentés szerint is csaknem húszórás tanács­kozás előzte meg a döntést. Jól érzékelteti: a mogadishui kabinet tisztában van a döntés horderejével és vár­hatóan negatív visszhangjá­val nemcsak u szocialista or­szágok, hanem a fejlődő ál­lamok, az. afrikai kontinens közvéleményében is. Voltaképpen miért szánta el magát mégis Sziad Barre elnök kormánya erre a lé­pésre? A választ a legilletékesebb részről, Moszkvában — TASZSZ-kommentár formá­jában — így fogalmazták meg: „A jelenlegi lépések­ből ítélve a szomáliai kor­mányban soviniszta és ex­panzionista beállítottság ke­rekedett a józan ész fölé". Ez a teljes igazság. Szo­mália sokat köszönhet a Szovjetuniónak, amely min­den formában segített le­küzdeni a fiatal ország rendkívüli nehézségeit. Ami­kor azonban Sziad Barre környezetében felülkereke­dett a soviniszta „Nagy-Szo­mália" területrablásra be­rendezkedő koncepciója. Moszkvában és Havanná­ban egyáltalán nem tit­kolták. hogy több öltből ag­godalommal figyelik az ez­zel kapcsolatos fejleménye­ket. Az okok a következők: 1. Olyan időpontban, ami­kor világszerte fokozódik az utolsó afrikai fajüldö­ző rezsimek elleni küz­delem, egy szomáliai iá­Hollai Imre felszólalása az EN^ Z-ben A Bél-afritoi Köztársaság az egész világ bákéjétés Siiztonságátíenyegeti Peking Nyugat felé tekint Kína gazdasaga Hao után Október második hetében, ezentúl csak havi 250 000 amikor I-Ians-Dietrich Gen- tonna olajat tud szállítani és scher, az NSZK alkancellárja csak később sikerült évi 6.1 és külügyminisztere Peking- millió tonna olaj szállításá­ben járt, nagylétszámú ki- ban megállapodni! Mindez séretében harmincnál több azután történt, hogy 1975 ta­gázdasági szakember ls volt. vaszán Li Hszien-nieo mi­Élükön nem kisebb szemé- niszterelnök-helyettes egy lyiség állt, mint Ottó Wolff japán gazdasági küldöttség­von Amerongen, a nyugat- nek azt mondotta; hogy. „Ki­német gyáriparosok szerve- na nem tud annyi olajat zetének egyik legfontosabb szállítani, mint amennyit Ja­vezetője. Amerongen a jövő pán igényel". Mindezek után évi árucsere-forgalom esetle- nagy meglepetést keltett, ges újabb növeléséről is be- hogy most szeptember végén szélt pekingi tárgyalópartne- Liu Hszi-ven külkereskedel­reiveL mi miniszterhelyettes To­• kióban olyan hosszú lejáratú Nemcsak a nyugatnemet egyezmény megkötését java­üzletemberek fievelnek solta- amelynek ertelmeben mtdareí ami Mao utáni Japán felszerelt üzemeket és • termekeket adna el az eddi­ginél jóval nagyobb mennyi­ségű olaj fejében. Hosszú • idő után először első esztendőben a kínai gaz­daságban zajlik. Azt már a nagy nyugati gazdasági szak­lapok díkkirói megállapítot­ták: 1977 első felében a Kí­nai Népköztársaság öt leg­nagyobb tőkés partnere több most beszélnek a kínai part mint 11 százalékkal növelte központi lapjában iparról és szállításait. (A forgalom sor- mezőgazdaságról szólva al­rendjében az öt ország: Ja- ró1' a termelés növelé­pán, Hongkong, NSZK, sében, a minőség javítás, ­Egvesült Államok, Anglia.) ban <Hua Kuo-feng már Peking gazdasági szakem- kongresszusi beszédében "é'zt | dél-afrikai térség, hanem az < berei az elmúlt években azt Jelölte meg központi kérdés­egész világ békéjét és bizton- : állították, hogy nem vásá- ként) alkalmazni kell az A dél-afrikai kormány faj- ságát fenyegeti. Ezt csak azrolnak hitelbe, a fejlődéshez anyagi ösztönzést, üldöző politikájáról kezdő, imperializmus szélsőséges kö. nem vesznek igénybe semmi- A Zsenmin Zsibao egy dött közgyűlési vitában no. reinek segítségével érhette féle idegen segítséget, még nemrég megjelent vezéreik­New York (MTI) vember 14-én szólalt fel Hol- el amelyek — az érvényes lai Imre nagykövet, az állán- ENSZ-határozatok ellenére dó magyar ENSZ-képviselet _ fok0zták a dél-afrikai kör­vezetője. mánynak nyújtott támogatást Beszédében hangoztatta, kölcsönök, pénzügyi tranzak­hogy ' az apartheidrendszer ciók, beruházások formájá­csak a kegyetlen erőszak fo- ban. kozásával tudja fenntartani a Hollaí Imre rámutatott ar­dél-afrikai nép feletti ural- ra, hogy Magyarország, mint mát, a fegyverkezésre köl- az apartheideilenes különle­tött csillagászati összegekkel ges bizottság alapító tagja, olyan katonai potenciált hó- kezdettől részt vesz a fajül­zotf létre, amely nemcsak a dözés elleni harcban. BEFEJEZŐDÖTT A BRIT KP KONGRESSZUSA Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának 35. kong­resszusa kedden, számos kül­és belpolitikai határozat el­zottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott. Az ünnepi közgyűlésen részt vesznek a szocialista országokban működő tudo­mányos akadémiák küldött­fogadásával és az új végre- ®égei, köztűk Szentágothai hajtó bizottság megválcsztá- Jánosnak, az MTA elnökének sával, befejezte munkáját. vezetésével a Magyar Tudo­mányos Akadémia küldött­ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS sége és a szovjet akadémia MOSZKVÁBAN sok külföldi tiszteletbeli Kedden délelőtt tíz órakor tagja, a moszkvai nagy Kreml pa­lotában megnyílt a Szovjet- __ unió Tudományos Aléadé- PARLAMENT DÖNTÉSE miájának a Nagy Októberi Az izraeli parlament Szocialista Forradalom 60. (knesszet) kedden este hoz­évfordulójáról megemlékező zájárult ahhoz, hogy Begin ünnepi közgyűlése. Ünnepi miniszterelnök izraeli láto­beszédet Borisz Ponomarjov, gatásra hívja meg Szadat az SZKP KB Politikai Bi- egyiptomi államfőt. fizetési könnyítések formájú- kében a termelés fokozására ban sem. A szépen hangzó hív fel. A cikkben, amely elvekkel szemben azonban elsősorban a mezőgazdaság­hat-hét évvel ezelőtt — ban sürgeti az improduktív amerikai, nyugatnémet és munkásállomány és munka angol cégektől — Peking csökkentését, leszögezik, hogy mintegy kétmilliárd dollár „az általános tervekben be­értekben erőműveket és olaj- lyesen kell kezelni a mező­finomítókat vásárolt — „el- gazdaságfejlesztés és a nem­halasztott fizetéssel". Az „el- zetgazdaság más ágazatai halasztott fizetés" azt jelen- kapcsolatát". Sok beszédből, ti: a vételár 10—20 szálaié- rádiókommentárbój azt álla­kát egyenlítették csak ki. a pftótták meg a' .Pekingben többivel — amerikai fórrá- dolgozó' nyugati újságírók, sok szerint 1,4 milliárd dol- hogy á' Hua és'/^hg által Iárral —, ma is tartoznak, tervezett újabb '..gazdasági Hitel ez a javából, még ak- ugrás" lényege egyelőre a kor is, ha másnak nevezik, haditechnikával összefüggd _ iparágak, azaz az atomener­u gia, az elektromos energia­A kínai gazdaság egész je- és az acéltermelés gyors üte­Ienlegi és holnapi helyzete mű fejlesztése. A többi ipar­szcmpontjából döntő jelentő- ágnak Hua azt tanácsolja, sége van az olajnak. Két- hogy saját, erejükre támasz­három esztendővel ezelőtt kodva próbáljanak előrejut­különböző nyugati szakértők ni. (Ami a hadicélú kiadá­azt állították, hogy Kína sokat illeti, nyugati források olajkincse — beleszámítva a szerint Kína 1972-ben 9,5 tenger alatti, egyelőre még milliárd dollárt, 1973-ban pe­csak kis részben ismert olaj- dig már 15 milliárd dollárt mezőket — felülmúlja az fordított katonai célra) egész Közel-Kelet olajgaz­dagságát. Ezt a becslést az- a óta többször is javítgatták, A kínai politikának a szó­dé a legközelebbi nagy fel- ciaiista közösséggel szembeni vevőpiacra. Japánba küldött beállítottságát a kínai gazda­teli tankhajók sokáig azokat az elképzeléseket erősítették meg, hogy a nyolcvanas években Kínából olajnagy­hatalom lesz. Japán 1973-ban 1,1 millió, 1974-ben 4 millió, 1975-ben 9 millió tonna ola­jat vásárolt Kínától. 1976 februárjában egyszerre csak .világ felé. közölték Tokióval: Kína ság 1976-os adatai szemlél­tetik: a mintegy 14 milliárd dolláros külkereskedelmi for­galmából a szocialista orszá­gok részesedése alig haladta meg a kétmilliárd dollárt. Peking gazdaságilag még erő­teljesebben fordul a nyugati Gárdos Miklós Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 130. S erre szükség is volt, mert a kaptató elég meredeken kúszott fölfelé, s a lávalépcső is re­szelésen csikorgott, szikrázott bakancsaink alatt. A két német lelógó kezekkei. előrehajolva, felső testrészük gépies lóbúlásával haladt fölfelé, én utánuk battyogtam, s bizony gyakran megálltam, hogy kissé kifújjam magam. Ezer méteren felül már egyre gyérültek a szőlők, egy-egy fürtöt még leakasztottunk a tőkékről, ha a gazda nem volt Jelen, hogy szőlőcukorral erősítsük túlságosan igénybe vett szivünket. Jó másfél órás bandukolás, szuszogás után ér­tünk a fenyő és nyírfa régiójába. Itt már erő­sen éreztük a levegő ritkulását. Még a németek Is megpihentek olykor, de nem sokáig, mintha röstellték volna előttem, hogy ez őket is megvi­seli. Én százméterenként leültem egy kicsit, mert a szívem egyre hevesebben vert, s patak­zott rólam a víz. Ilyenkor megettem gyorsan egy-egy narancsot, s hogy semmi kárba ne vesz­szek belőle, alaposan kirágtam a héját is, A tölgy, s a szelídgesztenye már lemaradt mögöt­tünk, s már a bükk is csak szórványos csopor­tokban tünedezett fel itt-ott. Kétezer méteren felül már mindenfelé csak lá­vafolyamok dudorodtak ki a hamuból, s feltüne­deztek a hófoltok is. De növény azért még itt is akadt, bokrok és cserjék, mégpedig a lila bo­gyókkal megrakott boróka, a tüskés, piros ter­mésű borbolya, s aztán néhány virágféle is: ibo­lya és főleg lila, apró levelű szappaníű. És légy! Furcsa, hogy ez a szívós rovar még itt is kelle­metlenkedett, mert ha letelepedtünk. rögtön ránk szálltak, s Itták keserves verejtékünket. Különben az utolsó présházak gazdái is fej­csóválva vették tudomásul vakmerő szándékun­kat. de most már ér» is belelovalódtam a dolog­ba. s nem szívesen tértem volna vissza szégyen­szemre. A baj az volt, hogy fogyott a vizünk, s a megerőltető gyaloglástól egyre csak verejtékez­tünk és szomjaztunk. A végén tiszta hóval töm­tük meg kulacsainkat, s az ingünk alá dugva próbáltuk megolvasztani, de az ízetlen lé nem sok gyönyörűséget okozott. Hiába, nem volt más megoldás. Valahányszor kiittuk a hólevet, újra le­telepedtünk egy hófolt mellé, és kezdtük elölről a folyamatot. Néha megmásztunk egy-egy oldal krátert is, melyek hajdani kitörések emlékeiként itt ma­radtak, s egyelőre veszélytelen kupacokként du­dorodtak ki a hamurétegből. Csonka csúcsaikat is megvizsgáltuk, már régen betömödtek, s nyu­godtan átkelhettünk rajtuk. A térkép feltüntette a különböző Időkben ki­ömlött lávafolyamok helyét, és bizony elég meg­gondolatlanul vágtunk neki az útnak, mert ezen az oldalon még elpusztult emberi településnek sem leltük nyomát. A menedékház helye ugyan meg volt jelölve térképünkön, de kevés remény volt rá, hogy ebben az úttalan hamutengerben ráakadunk. Csak a csúcsot láttuk magunk előtt, s a füstfelhőt, mely nem is látszott olyan távoli­nak, mégis hosszú-hosszú órákat baktattunk, amig a közeiebe értünk. Mi az 1601-iki kitörés láva­folyama mentén haladtunk, legalább is elképze­léseink szerint, mert ebben a sivár környezetben még Ernst is elvesztette tájékozódóképességét. A hegy északkeleti irányában tetszetősebb lehetejt a vidék, ott óriási erdők terültek el valaha, egé­szen Linguaglossáig. s ezek részben még ma is megmaradtak, bár a településekkel járó irtások, s a gyakori kitörések eléggé megritkították a ren­geteget. Sok volt arra a vaddisznó, s a farkas is, s már a görögök, de a normannok is szívesen vadászgattak benne. De Catania és Taormina irá­nyában több majorság, sőt helység is van, me­lyek több ízben is elpusztultait a kitörések kö­vetkeztében, de aztán mindig újból és újból fel­épültek. Az olyan községek, mint Randazzo, Bel­passo, Zaffarana vagy Trecastagni, mind lávából épültek föl, még a templomok oszlopait és osz­lopfőit is ebből a likacsos, de kemény anyagból faragták ki. nem beszélve az utak kövezetéről. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents