Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-15 / 268. szám

Szerda, 1977. november 16. 15 Iszapcsapdák a keszthelyi öbölben A keszthelyi ÖDOI eliszaposodása hosszú évek öta nagy gondot okoz a vízügyi szakembereknek. A feltöltődést, a moesarasodást eddig nem sikerült jelentősen megállítani. A balatoni vízügyi kirendeltség dolgozói most a parttól 350 meterre 1200 méter hosszú, 60—120 méter széles és 3—6 méter mélységű iszapcsapdákat alakítanak ki a tó medrében. Azt remélik, hogy az árkok megakadályozzák az iszap kisodródását. Képünkön: speciális kotrógép dolgozik a vízen Gázlift az olajmezőn A 6zeged-algyői szénhidrogén medencében „gázlift" könnyíti meg az öregedőfélben levő, vagyis egy évtizednél hosszabb ideje működő kutak olajának a felszínre szállítását. Ez azt jelenti, hogy külön csőrendszeren a kutak'ba földgázt nyomatnak, amely mintegy felhabosítja és felszállásra készteti a tároló rétegekből a kútban összegyűlő olajat. Ilyen segítségre akkor van 6zükség, amikor a mélyben nyiségű villamos energiát felhasználni. Mindemellett természetesen ott alkalmazható, ahol a területen földgáz is van. Jelentős beruházással már korábban elkészült a nagy teljesítményű, NDK-ból importált kompresszorokkal felszerelt üzem, ahol a földbe visszairányított földgáz nyomását szükség esetén 130 atmoszférára növelhetik. Ugyancsak elkészült a tervezett csőhálózat egy része, uralkodo retegnyomas csok- amelyen át megkezdték', ken. tehát az olaj mar nem egyelőre nyolc olajkűtnál jut „onmagatol a felszínre, gázbesajtolást. Még Az Algyon most bevezetett az évben hÚRZ öreg úgynevezett segédgázos meg- alkalmazzák ezt oldás gazdaságosabb, mint serkentési egyes olajmezőkön alkalma- . . ,.„ . zott himbás-szivattyús eljá- naponla mintegy 150 tonnarás, mivel nem kell minden val növelik a mező termeiéegyes kútnál a szivattyúk sét. működtetéséhez nagy meny- D. B. a ebben kútnál a hatékony eljárást, s ezzel Bolgár pártmunkásküldöttség Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Bulapestre érkezett a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, élén fiija Volkovval, a KB szervezési osztálya helyettes vezetőjével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Péter János, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője fogadta. (MTI) Emlékmű az évfordulóra 15 évvel ezelőtt, 1962. november 15-én kötötték meg a két ország gazdasági együttműködésében kiemelkedő jelentőségű, magyar—szovjet timföld—alumínium egyezményt. Az évforduló alkalmából hétfőn Székesfehérvárott, a könnyűfémmű előtti téren felavatták a magyar— szovjet barátságot és az alumíniumipari együttműködést szimbolizáló, 10 méter magas képzőművészeti alkotást. Az avató ünnepségen, amelyen részt vett Ny. Ny. Oszipov és D. F. Novikov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa is, Juhász Ádám nehézipari államtitkár mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az 1962-ben kötött egyezmény műszakilag és gazdaságilag mindkét ország számára előnyös, számunkra lehetővé tette költséges beruházások nélkül az alumíniumfeldolgozás és -felhasználás gyors növelését. A magyar—szovjet timföld— alumínium egyezmény keretében 15 év alatt több mint 1,7 millió tonna timföldet szállítottunk a Szovjetunióba és több mint 800 ezer tonna fémalumíniumot kaptunk vissza. (MTI) Válta együttműkö A megyei NEB észrevételei A társadalmi munkameg- gek az alacsony darabszám hogy a Szegedi Mérlegkiéosztásból adódóan a válla- miatt. A Kontakta például szító és -Javító Szövetkezetlatok mindinkább szakosod- villásdugó aljzatához maga tel eddig gyümölcsözően műnak, ezért érdekeiknek meg- gyártott porcelán alkatrészt, ködtek együtt, most már felelően összedolgoznak egy- mivel nem sikerült meg- azonban nem szükséges a mással. A termelési együtt- egyeznie a porcelángyárral, működést sürgeti a munkás- A vizsgálók nem olyan szánkezek hiánya is. A vállalatok dékkal tárták föl e hiányoskbzötti kooperációt nemrég Ságokat, mintha vádolnák vizsgálta a Csongrád megyei az elzárkózott partnereket, Népi Ellenőrzési Bizottság csupán azért, hogy továbbítazzal a szándékkal, hogy hassa a nehézségeket a nem kooperáció. Gazdaság eiődés 1975-ben tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre tizennégymilliárdot fordított a népgazdaság. A hatalmas amikor feleséSz. J. gozói közül ki miért vállalja rül, hogy évi átlagban hatazt, hogy jelnőtt fejjel újra van forintot költ erre. Könyvtanlwnyvet vegyen a kezébe, tára szinte teljes egészében Abban reménykedtem, hogy krimikből áll. Ezeken kívül összeg jelzi: a tudományos- jobbnál jobb történetek ke- van még két Jókai-kötet, Petechnikai forradalom korába rekednek a beszélgetésből, az töfi Sándor versei (ezt a szüértünk a valóságban is. A emberek szavaiból megvilá- leitől örökölte), és néhány gazdaság fejlettségi szintjé- gosul a gyár jelene, közeli és sporttárgyú életrajz, nek változását jelzi az is, távolabbi jövője is. Arra — Moziba nem járok — hogy 1950 óta a lakosság fo- gondoltam, hogy emberi cse- mondja —, ott a televízió, gyasztása 2,8-szeresére nőtt. lekvés nincs kiváltó ok és van abban is film elég. EsA számitások szerint az egy látható cél nélkül... tére különben is fáradt vafőre jutó bruttó hazai termék A kérdésre miért tanul- gy°k, általában túlórázni értéke 1160 dollár. A gazda- nak? — kaptam egy sor szoktam, de a maszekolás Ságunkat jellemző tenden- semmitmondó választ. Kide- sem ritka- Színház? Nem. ciák: az iparfejlesztés exten. rült_ hogy nem is az<srt te- Valamikor, tíz évvel ezelőtt zív forrásainak leszűkülésé- szik) mert tudnak már vala- voltam néhányszor, vei véget ért az iparban dol- mit arról, hogy milyen ter- méK udvaroltam a gozók arányának növekedé- mékszerkezeti átalakulások Kernnek, aztán elmaradt az se, ugyanakkor lelassult a várhatók gyárukban, s arra is- Kiállításra nem járok, létszámcsökkenés a mezőgaz- készülnek így... Nem volt NeTn értem a képeket, nédaságban, s növekedni kez- cselekvésre serkentő motí- hányról azt se tudom megdett a tercier ágazatokban Vum a több pénz sem. (Sa- mondani, mit ábrázol, foglalkoztatottak száma. játságos dolog persze, hogy K- harminchét éves. Dióhéjban így lehetne meg- az anami oktatásban való Szobafestő. Meglehetősen jó fogalmazni gondjainkat: a nö- részvétel a mai formák sze- körülmények között él. Saját vekedési ütem megtartása- rjnt nem jar anyagi előnyök- családi házában lakik, a gahoz szükség van a termék- kel!) Következtetésként csak rázsban ott van már a útszerkezet korszerűsítésére, anny} adódott: lehetséges, Kuli is. A munkahelyén csoami bármely piacon konver- hogy ezek a középiskolába portvezető, de nem vágyik tálható áruk termelését je- j^ró szakmunkások másmun- többre. Sem a munkahelyén, lenti; ugyanakkor javítanunk kahely felé kacsintgatnak... sem az életben, kell a munkaerő-gazdálkodás Nehéz a helyzetem. Saját — Ügy gondolom, hogy színvonalán. Enélkül gazda- munkám nem halad tapodtat amit én tudok a szakmából, ságunk ugyanis igen hamar iSerr, • bosszús vagyok emiatt, az nekem elég, azzal én ki elveszítheti rugalmasságát, amjátt viszont, hogy ezek az tudom húzni a nyugdíjig, alkalmazkodó képességét az emberek, akikkel beszélgetek, Olyan új festékeket meg elúj viszonyokhoz. A rugalmas nem látják jövőjüket, amiatt járásokat aligha találnak ki. gazdasági reagálás — írja egy kicsit keserű. Kicsit csak, amit én egy-két nap alatt ne tanulmányában Berend T. mert; igazán keserű azok tudnék megismerni, haszIván —, a gyors ágazati és miatt vagyok — nem is ke- nálni. termékszerkezet-váltási ké- vesen vannak ebben a mű- — És a szabad idő? —kérpesség egyik meghatározó helyben —, akik idáig sem dezem. feltétele a kor színvonalán jutottak el. Annak az útnak — Az nekem kevés van, de elért magas általános kép- a bejárására voltak csak ké- ami van, elmegy a hobbimpesek, amit László-Bencsik ra. Galambászkodok, tudja. Sándor ír le azóta szinte K. F. apja két általános isklasszikussá vált. szociográ- kolai osztályt végzett Sefiájában: az ember elmegy a gédmunkás volt. Az anyja munkaközvetítőbe, s megra- nem dolgozott K. F. egyszogadja azt az állást, ahol a bábán nőtt fel három testlegnagyobb anyagi haszon ki- vérével és a szüleivel. Maga nálkozik, majd éli a betaní- szakmunkás lett tott vagy segédmunkások A második közbevetés leeletet hetséges summázata a mflveAz első közbevetés lehet- lődési munkában is érvéséges summázata: többet kel- nyes: tekintettel kell lenni a lene tenni gyárainkban azért, kereslet és a kínálat törvéhogy a közművelődés cél ja nyeire. a K. F.-hez hasonés értelme mindenki előtt még nagyon sokan vanmegvilágosodjék; hogy ne nak Ezt bizonyítja a szociagondolja senki azt, amit sok lista brigádok kulturális válhelyütt hallani: kampány ez írásaiban tapasztalható biis, elmúlik ez is, ha jön majd zonytalanság és az ebből egy újabb! zettségi és kulturális színvonal, amely megalapozza a szakmai szerkezet rugalmas változásainak lehetőségét íme tehát a fontos összefüggés: gazdaságunk jövője nagyban függ a képzettségi és kulturális színvonaltól. Pártunk oktatáspolitikai határozata és a közművelődési törvény ennek a felismerésnek nyomában született. Első közbevetés. A bosszúságot bizonyos helyzetekben alig lehet megkülönböztetni a keserűségtől... Két órája jöttem, szívesen fogadtak, a műhelyben talál- mm^^^^^^mmm ható egyik ülőalkalmatossá- pedig a közművelődés nem got leterítették tiszta szere- kampány, vagy ha az, akkor lőronggyal, az egyik fiatal la- kampánv a kampány ellen, katos szerzett valahonnan Óvári Miklós szavaival: „A egy félvödömyi kávét, meg- fejlett szocialista társadalom ittuk, aztan megállapodtunk; lényegéhez tartozik a munno hát, beszelgessunk! kásosztály vezető szerepe, a Ket órája jöttem, bosszús legszélesebb tömegek bevovagyok, vagy csak elkesere- nása az építőmunkába és a dett, nem tudom, a jegyzet- hatalom gyakorlásába, a szofüzetem üres, illetve karikak cialista demokrácia. a külön- fia igazuk voina. nem lennées negyzetek sorakoznak böző társadalmi osztályok kö- nek komoly gondjaink, hiszen Arra voltam oedi- csakkí- ™le,désel a város és a falu a hazánkban körülbelül egyArra voltam pedig csaK Ki- fizikai es a szellemi munka vancsi, hogy a műhely dol- közötti különbségek csökkeadódó zűrzavar. E téren előre kell tehát lépini, de természetesen nem központi utasításra várva, hanem munkahelyenként másként, és úgy, hogy az erre hivatottak minden munkással külün is elbeszélgetnek ezekről a dolgokról. Vannak, akik az anyagmozgatást is szakmának tartják. megismerje a közös munka akadályait, s megállapítsa: a kapcsolatok mennyire javítják a termelés hatékonyságát. A népi ellenőrök ezúttal a HÓDGÉP-nél, a METRIPOND amelyekből kiderül, Mérleggyárban és a Kontakta milyen intézkedéseket szentesi gyárában jártak. Egyik helyütt sem találtak az együttműködésről megfelelő nyilvántartást, amely lehetővé tenné a gazdaságosság, az anyagár és a kooperációs díj elemzését. Még mindig nem sik'erült megoldást találni a csavargyártásra, Mindhárom emlíKNEB-hez. A vizsgált három vállalat hibáinak megszüntetéséhez javaslatokat adtak a népi ellenőrök. E javaslatokra már válaszok is érkeztek, hogy tettek a bajok* orvoslására. A HÖDGÉP például 1978-ra nem kötött szállítási szerződést a rúzsai Napsugár Tsz-szel és az egyik ipari szövetkezettel, mert nem volt elégedett a fuvarozás minőségével. A Nyíregyházi MEZÖGÉP-től elvonta a 6,5 tonnás pótkocsi oldalfalának gyártására szóló tett vállalatnál készítenek megbízást, mivel a nyíregyilyen kötőgépelemet, pedig a háziak nem eléggé megbízCsavaripari Vállalatnak kel- hatóan dolgoztak. E munkát lene kielégíteni az igényeket, most már másra bízták a Csakhogy a csavargyáriak vásárhelyiek. A Kontakta kisebb tételek előállítását szentesi gyárának vezetői nem vállalják, így aztán nem arról tájékoztatták a megyei csoda, hogy a boltokból is NEB-et, hogy saját fejleszgyakran üres kézzel távozik tésük folytán nem lesz szüka vevő. A HÖDGÉP menet- ségük ezután együttműköhengerlő gépet vásárolt, hogy désre a hőre keményedő műa szükséges csavarokat elké- anyagok gyártásában. A szíthesse. Más alkatrészek METRIPOND igazgatója töbKGST állandó bizottság ülése Budapesten Üjabb sokoldalú gyártás- emlékeztek a Nagy Októszakosítási és kooperációs béri Szocialista Forradalom egyezmények, valamint a 60. évfordulójáról, már megkötött együttműkö- Az állandó bizottság 33. dési szerződések kibővítése ülése megtárgyalja az autoszerepel a KGST rádiótech- matizált polgári légiforgalmi nikai és elektronikai ipari irányítórendszerek kidolgoállandó bizottságának hétfőn zására létrehozott szakértői Budapesten megkezdődött 33. munkacsoport javaslatait és ülésének napirendjén. A tanácskozáson a KGST-tagországok és Jugoszlávia képviselői, valamint a KGST titkárság munkatársai vesznek egyezteti a nemzetközi automatizált műszaki-tudományos híradástechnikai alrendszer létrehozására tett javaslatokat is. Az 1990-ig részt. Megfigyelőként jelen szóló műszaki-tudományos van az ülésen a Vietnami és gazdasági prognózisok Szocialista Köztársaság kép- alapján ajánlásokat dolgozviselője is. nak ki az együttműködés A REAB 33. ülését a bővítésére, s öt gyártásszamargitszigeti nagyszállóban kosítási és kooperációs egyezNemeslaki Tivadar kohó- és ményt készítenek elő, egyegépipari miniszter, az ülés bek' közt a vezetékes híradáselnöke nyitotta meg, majd technikai berendezések részHavasi Ferenc, a Miniszter- egységeinek, a gázlézereknek tanács elnökhelyettese k'ö- és a speciális távbeszélő köszöntötte a résztvevőket. A szülékeknek a közös fejleszkörül is támadnak nehézsé- bek között azt írta levelében, Imegnyitó-ünnepeégen meg- tésére. gyártására. nése. Mindezeknek a nagy társadalompolitikai feladatoknak a megoldása szorosan összefügg kulturális életünk fejlődésével, a szocialista kulturális forradalom további kibontakoztatásával." Világos, hogy ezek a feladatok folyamatos munkával valósíthatók csak meg, és a mainál magasabb szintű, tudatosan tervezett tevékenységgel. A közművelődés oldaláról nézvést ennek ma még van néhány akadálya. Gyakorlati és szemléletbeli egyaránt. A gyakorlati ok: a negyedszázados hagyományokkal rendelkező népművelői hálózatot alkalmassá kell tenni arra, millió ember foglalkozik vele. Ennek a tevékenységnek csak szakmai fogásai vannak. A fokozott gépesítés, akonténerprogram és egy sor más intézkedés következtében azonban ezeknek a munkásoknak a száma folyamatosan csökkenni fog az elkövetkező években. Ez a tény — sok más mellett persze — hallatlan terheket ró majd a szakmunkásképző intézetekre, . Egyre több szakmunkásra lesz szükség, ennek pedig feltétele az általános iskolai végzettség. Kulcskérdés tulajdonképpen. Meg kell szüntetni a jelenlegi körülbelül tízszázaléknyi lemorzsolódást, ami hogy közművelődésivé vál- súlyosbítja a helyzetet, hi jék. A szemléleti pedig: eddig a müveit ember volt az ideál, a ma követelményepedig a művelődő ember. Második közbevetés. A jelen idő mindig félúton van a múlt és a jövő között, ám az előbbinek következménye, az utóbbinak oka. Harmincöt könyve van. Rövid számolgatás után kideszen a felnőtt korú lakosságnak igen nagy része sem rendelkezik általános iskolai bizonyítvánnyal. (Szegeden körülbelül 19—20 ezer ember!) Az arány javulásától nagyon sok függ; például az, hogy milyen lesz az életszínvonalunk az ezredfordulón, hogy mennyi lesz a nyugdíjunk és így tovább. Gazdaságunk hatékonysága függ tőle. Petri Ferenc