Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

2 Vasárnap, 1977. október 2: Belgrád '77. október Űjra nyílnak az ajtók A párbeszédet folytatni kell. Írja az európai biztonságról szóló könyvében egy nyugat-európai szerzőcsoport. Ez történik most: október 4-én megkezdődik Belgrádban a harminchárom európai és a két észak-amerikai állam küldötteinek találkozója. E tanácskozást hosszabb előkészítés előzte meg a nyáron, ugyancsak a jugoszláv fővárosban. A nyári szakasznak látszólag könnyű és gyorsan lebonyolítható feladata volt, meghatározni az őszi találkozó kezdetének dátumát, időtartamát és napirendjét. Mégis nyolc hétig tartott. Vita folyt arról, hogy a fő napirendi pont egy részből álljon, vagy kettőből, mi legyen a plenáris ülés viszotitkot abból, hogy ez utóbbit tartjuk a fontosabbnak, ez hozhat valami újat, a meglevőt gazdagítják, nem a múlttal kapcsolatos szemrehányásokat állítja a középpontba, hanem a közös érdekű jövőt. A szocialista országok két Változatra készülnek fel. Lehetséges, hogy egyes nyugati küldöttségek támadó, vádaskodó, az elfogadhatónál élesebb hangot ütnek meg Belgrádban, tehát nem a helsinki záróokmány szellemének megfelelően viselkednek. Erre az esetre küldötszág nem így gondolkozik, a második kosár éppúgy a mérce része, mint a harmadik vagy a többi. Belgrád néhány hónapon át a viták fóruma lesz, elsősorban a két fő irányzat érvei csapnak majd össze, de egyes országok, vagy kisebb csoportok (például a Földközi-tenger melletti államok) véleménye is hangot kap majd, részben színezve, részben bonyolítva a képet. A harmincöt küldöttségvezető az ünnepélyes megnyitó utáni nappkban a sajtó- képviselőinek jelenlétében isteink megfelelő, érvekkel, merteti kormánya allásponttényekkel, adatokkal alátámasztott mondanivalóval rendelkeznek, képesek válaszolni a Nyugatnak. De, ha a belgrádi partnerek kénya az albizottságokhoz, ti- szek a jövendőre helyezni a zenkét hétig tartson vagy tovább. Azért húzódott el az egyébként napok alatt elintézhető munka ilyen sokáig, mert már e témákban is ott feszültek azok a nézeteltérések, amelyek most majd kézzelfogható, közérthető formában is megmutatkoznak — remélhetőleg csak olyan mértékben, ami egy kelet-nyugati tárgyaláson elkerülhetetlen. Kosarak tar tat ma Végül is a nyári előkészítő értekezleten a harminchangsúlyt, készséges tárgyalófélre találnak a szocialista küldöttekben. Zárt ós nyi/t ajtók A nyugati kormányok fő (szinte egyetlen) témája e két esztendő alatt a helsinki záróokmány egy része, a harmadik kosár volt, annak is néhány pontja, mindenekelőtt az emberi jogokkal foglalkozó passzusok értelmezése saját szájuk íze szerint, politikai céljaik szolgálatába állítva. mmm Vajon mi a helsinki záróot résztvevő egyhangúlag okmány végrehajtásának döntött: a találkozót október elején kezdik, és minden lehetőt megtesznek, hogy a munkát karácsony előtt befejezzék. Ha ez nem sikerül, január közepétől február közepéig folytatják, de mindenképpen egy záró közös nyilatkozat, elfogadásáig. Most kezdődik tehát a lényeges munka. Előveszik az 1975-ös. Helsinkiben aláirt záróokmányt és pontról pontra megvizsgálják, mi valósult meg belőle, ' mi a teendő az elkövetkező időszakban. A helsinki záróokmány négy fő részből áll. Az első az államok békés együttélésének tíz alapelvét, amolyan maga tartáskódexét tartalmazza. Szól egyebek között az egymás belügyeibe való be nem avatkozásról, a határok sérthetetlenségéről, a szerződéses kötelezettségek tlszteletbentartásárui, az emberi jugok érvényesítéséről, vagyis olyan nemzetközi érvényű tételekről, amelyek nélkül az államok összműködése nem képzelhető el. A második rész a gazdasági együttműködés magasabb rendű formáinak, a kereskedelmi kapcsolatok akadálymentes fejlesztésének útját-módját, a környezetvédelem, a tudományos és technikai együttműködés lehetőségeit szedi csokorba és leszögezi az alairók készségét, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni is akarnak. A harmadik fő rész (népszerűvé lett kifejezéssel „a harmadik kosár") az emberi kapcsolatok ápolására, a nyomtatott és az egyéb tájékoztatás nemzetközi méretű élénkítésére, a kultumércéje: a harmadik, kosár egy része vagy valamennyi fejezet? A tárgyalások alakulásától függően Magyarországnak sok kívánsága — ha úgy tetszik szemrehánynivalója — lehet gazdasági tekintetben, mivel a közös piaci országok e két esztendő alatt semmit nem teljesítettek a záróokmány második kosarának nagyon fontos pontjaiból, egy lépést se tettek a megkülönböztetésmentes kereskedelem megteremtésére. Jogos lenne-e a második kosár egyes pontjait egyoldalúan kiemelni, és ezt tenni a záróokmány egyedüli mércéjévé? Magyarorját. Ezután — jelképesen szólva — becsukódik a tanácsterem ajtaja, munkába lépnek a négy fő téma albizottságai. Közben, de legkésőbb december közepéig az albizottságok a teljes ülés elé terjesztik munkájuk eredményeit, a küldöttségvezetők megfogalmazzák a zárónyilatkozatot, összegezik a tanácskozás tapasztalatait Nem új záróokmány készül itt.! A helsinki dokumentum az európai biztonság és együttműködés alapokirata. Belgrádban olyan zárónyilatkozat készül, amelynek hivatása elősegíteni a helsinki határozatban foglaltak jobb végrehajtását. Kilátások A múlt esztendő, a nemzetközi kapcsolatok lehűlése nem szolgált túlságosan jó előjelekkel Belgrád számára, de mintha a mélyponttól már fölfelé haladnánk. Sok olyan nyilatkozatot tettek nyugati kormánykörökben is, hogy Belgrádot föl kell használni az enyhülés továbblenditésére. Európa államainak alapvető érdeke az együttműködés, Belgrád tehát a bizonyos kettőség tükre lesz: mutatja majd a különböző társadalmi rendszerű országok nézeteltéréseit, de végül is a békés egymás mellett élés parancsoló szükségessége határozza majd meg a találkozó hangulatát, a zárónyilatkozat tartalmát. Tatár Imre Politikai gyilkosság Rómában Római újfasiszták szombatra virradóra pisztolylövéssel megöltek egy húszéves fiatalembert, aki szélvett részt, Walter Rossit fején érte a halálos lövés. A rendőrség a gyilkosság után letartóztatott húsz újfasisztát, és lepecsételte a sőbaloldali társaival együtt ^0rf„tlf" íf^ MSI-párthelyiseget. A gyilkost meg nem egy antifasiszta tüntetésen kerítették kézre. KÜLÜGYMINISZTEREK MEGBESZÉLÉSEI Púja Frigyes külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője szombaton New Yorkban találkozott Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel. Megbeszéléseiken az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokról, időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az ülésszak napirendjén szereplő témákról volt szó. , A találkozón magyar részről jelen volt még Esztergályos Károly, nagykövet és Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó New York-i ENSZ-missziójának vezetője. , A KOLERA ÁLDOZATAI Az ankarai polgármester pénteken közölte, hogy az elmúlt öt hónap során havonta száz ember vesztette életét kolerában, mert a török egészségügyi minisztérium sokáig nem volt hajlandó tudomásul venni a járványt. Mint a polgármester elmondta, szeptemberben már csak hatvan halálos áldozatot szedett a járványos betegség. ÜDVÜZLÖ TÁVIRAT A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjet Minisztertanács táviratot küldött a kínai országos Népi Gyűlés állandó bizottságának és a Kínai Népköztársaság Államtanácsának. „A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 28. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa a szovjet nép nevében üdvözletét és legjobb kívánságait küldi a kínai népnek — hangzik a távirat. RAKÉTAROBBANAS A hajtóműben keletkezett tűz okozta a Cape Canaveralből pénteken Atlas Centaurrakéta robbanását — állapították meg a szakértők az esetről készített filmfelvétel alapján. Mint már jelentettük, a műholdat szállító rakéta pénteken a start után 55 percre a levegőben felrobbant. A kísérlet 44,9 millió dollárba került. NATO-HADGYAKORLAT A „display determination —1977" nevű NATO-hadgyakorlatban részt vevő amerikai. brit, olasz és török kétéltű járműegységek pénteken partra szálltak a törökországi Saroz-öbölben. Ez az akció a szeptember 28-én kezdődött NATO-hadgyakorlat második szakasza. A Földközi-tenger és az Égeitenger körzetében zajló hadgyakorlatok október 2-án fejeződnek be. Szovjet- amerikai nyilatkozat a közel-keleti helyzetre! o Moszkva (MTI) A Szovjetunió és az Egyesült Államok közös nyilatkozatot adott ki a közel-keleti helyzetről. A két kormány nevében tett nyilatkozatot Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének és Cyrus Vancenak, az Egyesült Államok külügyminiszterének, a genfi konferencia társelnökeinek megbeszélései után a két fővárosban egyidőben hoztak nyilvánosságra. A két fél meggvő'ődése, hogy mind a Közel-Kelet'népeinek, mind a békének és a nemzetközi biztonságnak az érdekei sürgetően követelik az arab—izraeli konfliktus melőbbi rendezését — állapítja meg a nyilatkozat. — Ennek a rendezésnek minden érdekelt félre, minden kérdésre ki kell terjednie. A szovjet és az amerikai fél úgy véli, hogy egy ilyen A Szovjetunió és az Egyesült Államok, mint a genfi békekonferencia két társelnöke ismételten kifejezi azt a szándékát, hogy egymással és valamennyi érdekelt féllel kapcsolatot tartva, minden eszközzel elősegíti, hogy a konferencia legkésőbb 1977. decemberében felújítsa munkáját — állaoítja meg a nyilatkozat. A társelnökök úgy vélik, vannak olyan ügyrendi és eljárón kérdések, amelyeket eddig az időpontig egyeztetni kell a konferencia valamennyi résztvevőjével. A Szovjetunió és az Egyesült Államok az igazságos politikai rendezés elérésének céljától vezettetve, a terület robbanásveszélyes helyzetének megszüntetése érdekében felhívással fordul a konfliktusban érintett valamennyi félhez, arra szólítja fel őket, hogy legyenek tisztában azzal, milyen szükség van egymás törvényes jogainak és érdekelnek számbaátfogó rendezésnek minden vételére és ennek megfelefontos kérdést tartalmaznia lóén tanúsítsanak készséget kell, beleértve az izraeli csa- a rendezésre, patok kivonását az 1967-ben mmmmmmmmmmm^m. megszállt területekről, a palesztin probléma megoldását, amely magában foglalja a palesztin nép törvényes jogainak érvényesítését, a hadiállapot megszüntetését, a normális, békés kapcsolatok megteremtését, a szuverenitás, a területi integritás, a politikai függetlenség és a be nem avatkozás kölcsönös tiszteletben tartása alapján. A nyilatkozat szerint az izraeli és a szomszédos arab államok közötti határok biztonságát demilitarizált övezetek létesítésével lehet garantálni és a szerződő felek kívánságának megfelelően ebben az övezetben ENSZmegfigyelőket, vagy ENSZcsapatokat lehet elhelyezni. A fenti intézkedéseket kiegészítve e határokat éppúgy, mint a rendezés feltételeinek megtartását nemzetközi garanciákat lehet biztosítani. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, a megfelelő alkotmányos eljárások figyelembevételével, kész részt venni ilyen garanciák biztosításában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok úgy véli, hogy az egyedül helyes út a közelkeleti probléma valamennyi vonatkozásának gyökeres megoldására a genfi békekonferencia összehívása, úgy, hogy annak munkájában a konfliktusban részes valamennyi rél részt vegyen, beleértve a palesztin nép képviselőit is. Konferencia határozatait szerződésekben kell megfogalmazni és érvényesíteni. Felhívás Etiópia és Szomália kormányához • New York (MTI) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára felhívást intézett Etiópia és Szomália kormányához: „tegyenek meg minden tőlük telhetőt a tűzszünet létrehozására és kezdjenek tárgyalásokat a két ország közötti probléma békás megoldására". Waldheim főtitkár felhívását a jelenleg New Yorkban tartózkodó Gedle Glorgisz etióp és Abderahman Dzsama Barre szomáliai külügyminiszter útján juttatta el felekhez. Waldheim sajnálattal állapította meg, hogy az illetékes regionális szervezetnek, az afrikai egységszervezetnek „a nézeteltérések elsimítására tett erőfeszítései ellenére a konfliktus nemhogy megoldódott volna, hanem ellenkezőleg: a harcok egyre inkább kiterjednek. Az ENSZ főtitkára ezért feladatának tartja, hogy — az etiópiai és a szomáliai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseihez hasonlóan — személyes kapcsolatfelvétel útján kisérje figyelemmel a kérdést". Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 102. — Szó sincs róla, kisasszony, mi pénz nélkül vándorolunk, s ennek megvannak a maga szigorális értékek és az oktatási rú szabályai vágta el a száját Ernst, s mozgastapasztalatok fokozottabb cseréjére, egymás jobb megismerésére foglal írásba ajánlásokat Végül a záróokmány rendelkezik az értekezlet utáni teendőkről újabb európai biztonsági és együttműködési tanácskozások esetleges szervezéséről, kijelöli 1977-et. a. következő találkozó időpontjául, helyszínül pedig Belgrádot azzal a megjegyzéssel, hogy a külügyminiszterek megbízottai üljenek össze. A körös érdokű JÖVŐ A cél tehát megvizsgálni, mit végeztek a két esztendő alatt az aláírók és egyben közösen meghatározni mit tehet és mit tegyen Európa ezután. Nem csinálunk ra serkentette Karit. — Nem késlekedhetünk. Magyar barátunknak vissza kell érnie néhány hét múlva Nápolyba, az egyetemre. S addig még sok-sok kilométernyi út áll előttünk. Nem tehettem egyebet, mint hogy magamra vállaltam a hajcsár szerepót, s én is megindultam az autóbusz felé. De közben azon rágódtam, hogy minek kellek én ide, ezek mellé, ha Emst Karllal volna örökké együtt édes kettesben. De aztán esz Cm be jutott, hogy mikor Salernóban összeakadtam velük, akkor különösen Kari heveskedett, hogy hármasban folytassuk utunkat. Nyilván, neki is kinos ez az ügy. úgy vettem észre, hogy benne nincs semmi abnormitás. s engem azért vett rá a közös kirándulásra, hogy legyen egy kísérője, védnöke, affajta „garde de garcon"-ja, ami itt. e görög földön nem is volt olyan szokatlan. Olvasmányaimból tudtam, hogy a görög ifjakat megszólták, ha Idősebb férfiúval szóba álltak, s társaságukban nem is mutatkozhattak a „garde"-juk nélkül, tgy most nekem jutott a szerep, hogy óvjam Kari erényeit, aki Ernst ilyenfajta közeledésére nyilván nem készült fel. s valószínűleg csak a vándorút folyamán derült ki társának kóros hajlama. Én tehát jól jöttem neki, de Ernstnek annál kevésbé. Bosszantott, de elhatároztam, hogy igyekszem semmit sem észrevenni, s úgy viselkedem, mint aki nem is sejti, hogy ilyesmi is van a világon. Monrealén át Parco felé vettük utunkat, mely a normann királyok vadászterülete volt, s néhány kilométernyire feküdt a varostól. Az országút kopár, magas hegyek közt kanyarodott, az ormokat ritkás bozót, vagy moha fedte, s ittott kifehérlett a mészkő, mint valami szennyes hókupac. A hónak persze nyoma sem volt, bár a hegyek néhol merészen törtek a magasba, s a köztük elhintett kis falvak is — nyilván az ősi háborúskodások emlékeképpen — ormok tövében, vagy egyenesen a hegy tetején épültek. Csak a kaktuszfüge maradt hűséges hoazánk, légycsapóra vagy terüszütőre emlékeztető, nagy, szőrös levelei szeszélyesen bogozódtak sűrű szövevénnyé, s úgy nyújtogatták felénk fura gyümölcseiket. mint valami tüskés, mesebeli sárkány tömérdek apró kígyófejét. Ernst még rpindig mogorva volt, s alig szólt néhány szót. Egyet-egyet vakkantott, ha egy különös formájú hegycsúcs magára hívta figyelmét, egyébként zordul rótta az utat. s hallgatagon őrlődött. Pedig itt is feltűnt újból egy-egy cifra öszvérfogát, amint köveket vagy takarmányt vonszolt egyre följebb, s felhangzott a kocsis vontatott, cikornyás éneke, mely monotonul, de mégis olyan bonyolultan tekergőzött, akár egy arabeszk, s szokatlan melódiájával határozottan mulattatott bennünket. Kari nemsokára utánozta is őket, s mikor egy nyugodtabb szakaszon rázendített parodtszt.ikus dalára, végre Ernst is elmosolyodott, megenyhült iránta, s rögtön egy szép mandarinnal kínálta meg, melyet az úton talált. Alig egy óra múlva különös faluba érkeztünk: Piana dei Greci volt a neve, s az volt a nevezetessége, hogy albánok alapították még a középkorban, s a lakosság ma is őrzi szokásait, viseletét, s javarészt még a nyelvét is. Ezt magunk is hamar észrevettük, mert ahogy átvonultunk fő utcáján, a bámészkodó nők ruhája erősen elütött az eleddig látottakétól, s a néhány templomról is kiderült, hogy szertartásaik a görög-katolikus rítushoz igazodnak. Az egyiknek még gazdag ikonosztáza is van, melyet pompás, aranyozott faragványok díszítenek. Egy-két nőn most is ünneplő ruha pompázott, amint kilépett a templomból, s egy pillanatra meghökkenve néze* ránk. Hosszú, szürke szoknyáját, melyet alul matyómintákra emlékeztető, élénk hímzés szegélyezett, elől sötét selyemkötény fedte; könnyű, fehér, hosszú ujjas blúzára, melynek vállrészét cslpkebetoldás tette légiessé, elől, s a nyaka körül ezüstszálakkal kivarrt, stólaszerű bársonysálat terített, s a karján <s tarka hímzésű kendőt tartott. Középütt elválasztott fekete haja olajbarna. kissé keleties arcot koronázott, de zavart tekintete. lesütött szeme elárulta, hogy a nők fegyelme itt sem enyhébb, mint azokban a falvakban. amelyek arab ősökre tekinthetnek viszsza. A falun túl letanyáztunk egy kis táplálkozásra, s főleg pihenésre, mert a sok emelkedés, s a közben igénybe vett „aceorciatoió"-k, melyek általában öszvérutak voltak, alaposan kifárasztottak. Különösen én lihegtem és Izzadtam erősen, mert alföldi létemre bizony nemigen szoktam hozzá a hegymászáshoz, de a két német bírta, különösen Kari, akit minden sportteljesítményre képesnek tartottam, olyan erős és egészséges volt. (Folytat jukj