Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 241. szám 1977. október 13., csütörtök Ara: 80 fillér MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Felavatták a tanyai tanulók diákotthonát Hatvanhárommillió forintba került A finn parlamenti delegáció üzemekbe látogatott A küldöttség ma utazik el Szegedről Lázár Mihály felvétele Apró Antal fölavatja a diákotthont, átvágja a szalagot A szegediek körében otthonosult már az Április 4. úti épület, a betonelemekből készült, de érdekes tervezőikivitelezői megoldásokkal esztétikussá varázsolt ház: d tanyai tanulók megyéi diákotthona. És otthon van-, nák benne az iskolások'.' Éppen időre, az idei tanév kezdetére elkészült, akkor költöztek szobáiba a legtehetségesebb tanyai és kisközségi gyerekek. Innen, új otthonukból indulnak reggelente a körültekintően kiválasztott szegedi iskolákba tanulni. A városban felépült diákotthon nem kevesebbet jelent számukra: a megfelelő feltételeket képességeik kibontásához és fejlesztéséhez. A megyei tanács vb művelődésügyi osztályának új Intézményét tegnap délelőtt ünnepélyesen avatták fel. Az igazgató, Kaári Sándorné köszöntötte a diákotthon lakóit és az ünnepség vendéi geit. Az avatáson ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke: dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke. Török József, a városi pártbizottság első titkára, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese. Részt vettek az ünnepségen a Szegeden tartózkodó finn parlamenti küldöttség tagjai, a delegáció vezetője Veikko Helle, a finn parlament elnöke és Kaarlo Juhana Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete is. Az avató ünnepségen Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy Csongrád megye tanácsának fontos politikai feladatot sikerült megoldani a diákotthon létrehozásával. A „tanyás megye"-jelleg, az a tény, hogy a megye területén 90 ezer ember tanyákon él, nehéz feladatok elé állítja a tanácsi irányítást — egyebek mellett az iskoláztatás azonos feltételeinek megteremtésében. Különféle intézkedések — a kislétszámú összevont tanulócsoportok, illetve iskolák számának csökkentése, diákotthonok építése, az iskolák közötti színvonalkülönbségek csökkentése jobb felszereléssel stb. — eredményei után az új diákotthonnal más oldalról láttak hozzá fontos oktatáspolitikái és társadal-; mi feladatok megoldásához. A tehetség fogalmának sokoldalú értelmezésével, körültekintően, társadalmi szervezetek bevonásával választották ki a tanyai és kisközségi tanulókat, hogy továbbtanulásukat itt a lehető leggondosabban előkészítsék. Ezzel társadalmi jelentőségű pedagógiai kísérletre vállalkoztak, hiszen az a cél, hogy hozzájáruljanak az értelmiség sorain belül szükséges, kívánt mértékű mobilitás előmozdításához. Szabó G. László a diákokat köszöntve a felelősségükről is beszélt, mely megkívánja, hogy tanulmányaik során éljenek a jobb, a nagyváros kínálta lehetőségekkel. Megköszönte a szegedi pedagógusok munkáját, akik már eddig is sokat tettek azért, hogy a gyerekek tudásbeli hiányokat szüntethessenek meg, és elismerően szólt a tervezők, építők munkájáról. Jelképes értelmű, hogy a diákotthont a város felszabadításának évfordulóján avatják, hiszen az új létesítmény is kifejezője céljaival mindannak, amit a felszabadulásnak köszönhetünk — mondotta Szabó G. László. Az ünnepi beszédet kulturális műsor követte, majd a diákotthon lakói átvették a városi KISZ-bizottság, illetve az úttörőelnökség zászlaját. Az avatás ünnepélyes aktusa következett: o tanyai tanulók megyei diákotthonát Apró Antal avatta. A vendégek ezután megtekintették az épületet, amely 63 milliót meghaladó költséggel épült, a diákotthon mellett még két szegedi intézménynek van helye benne; ide költözött a megyi módszertani és továbbképzési, valamint a pályaválasztási intézet. A diákotthonban jelenleg 222 tanuló, 132 általános és 90 középiskolás lakik. 181-en fizikai dolgozók gyermekei, 202-en éltek eddig tanyán és kisközségekben, összesen 17 pedagógus segíti-irányítja a diákotthon életét, a technikai személyzet létszáma 47. A tanulók gardróbbal elválasztott modern lakóegységekben, négyágyas, esztétikusan berendezett szobákban laknak. Minden szobához mosdó tartozik, szintenként fürdőszobák, tanuló- és klubszobák vannak. A pihenésre, szórakozásra társalgó, tévészoba szolgál, a konyha ezeradagos, modern étteremmel. Megvannak tehát a feltételek, hogy a gyerekek valóban otthon legyenek az új diákotthonban. A finn parlamenti küldöttség, mely kedden megyénkbe érkezett Veikko Hellének, a finn parlament elnökének vezetésével, szerdán délelőtt azzal kezdte programját, hogy részt vett a tanyai diákok szegedi kollégiumának avató ünnepségén. Ezután a delegáció és kísérete a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát központjába indult, ahol Bálint László vezérigazgató fogadta őket. A delegációt elkísérte Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Kaarló Juhana Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese és Juratovics Aladár országgyűlési képviselő. A vezérigazgató és Lopkovitz Sándor kereskedelmi igazgató tájékoztatta a delegációt a 2600 dolgozót foglalkoztató, csaknem 110 éve alapított nagyüzem munkájáról. Többek között elmondotta: 65-féle terméket állítanak elő. Évente 550 ezer sertést vágnak lé és dolgoznak fel, ezer—ezerötven vagon szalámit gyártanak, ennek hetven százaléka exportra kerül. Fölvázolta azt a fejlődést; korszerűsödést is, melynek eredményeképp megteremtődött a feltétel ehhez a nagy volumenű termeléshez. Szólt arról is. hogy a termelés, a felvásárlás és a feldolgozás miképp kerül összhangba. Az évi 3,1 milliárd forint értékű terméket előállító munkásokról sokrétű szociális ellátással is gondoskodnak. A vendégek több kérdést tettek fel ezután, érdeklődtek például a szalámigyártás hagyományairól. A válaszok elhangzása után megtekintették a korszerű gyárat, a feldolgozás egyes fázisait. Délután a delegáció és kísérete Hódmezővásárhelyre utazott a HÖDIKÖT Vállalathoz, ahol dr. Csatordai Antal, Hódmezővásárhely tanácsának elnöke és Pál Rozália, a HÖDIKÖT vezérigazgatója fogadta őket. Először a vezérigazgatónö röviden felvázolta a múlt század végén alapított gyár fejlődésének főbb állomásait, kiemelte azt, hogy 1954 és 1970 között 19-szeresére emelkedett a termelési érték. A vállalat 2 gyárában és 7 vidéki üzemében összesen 4 ezer 600-an dolgoznak, s együttesen 900 millió forintnál több értéket állítanak elő. Külön szólt arról a körülményről, hogy a dolgozók csaknem 84 százaléka nő, akikről sokoldalúan kell gondoskodni a nőpolitikái feladatokból következően is. A tájékoztató meghallgatása után a küldöttség és kísérete gyárlátogatásra indult. Ez baráti eszmecserével folytatódott. A város tanácselnöke röviden szólt a város helyzetéről, fejlődéséről is, mivel ez iránt is érdeklődtek a vendégek, majd házi divatbemutató következett, melyet nagy tetszéssel fogadták. Érdeklődésüket az is fokozta, hogy a vezérigazgatónő megemlítette: Finnországba mind több divatos terméket exportálnak. Az esti órákban a delegáció és kísérete visszautazott Szegedre. Ezzel befejeződött kétnapos megyei programjuk. Ma, csütörtökön reggel a megye párt- és állami vezetői, országgyűlési képviselők búcsúztatják a Budapestre visszautazó finn parlamenti küldöttségét. w—m^—mmmmmmmm—m Az élelmiszerek ellenőrzése a fogyasztók érdekvédelmét szolgálja Országos tudományos konferencia Szegeden Az élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek első országos tudományos konferenciáját tavalyelőtt Kecskeméten tartották meg. A második ilyen kétnapos tanácskozást — amelyre Szegeden, a Technika Házában került sor — a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Csongrád megyei szervezete rendezte. Tegnap, szerdán délelőtt ott volt a megnyitón dr. Gábor Miklósné tanszékvezető főiskolai tanár, a megyei szervezet elnöke is. Prágai Tibor, a szegedi városi tanács elnökhelyettese a megyei és a városi pártbizottság, valamint a két tanács nevében köszöntötte a tanácskozás csaknem kétszáz résztvevőjét, és eredményes munkát kívánt. Dr. Bíró Géza, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője nyitotta meg a konferenciát, Többet fuvaroz a Volán Szeptemberi tervét 16,4 millió tonna áru el fuvarozásával négyszázezer tonnával, tavalyi, azonos havi teljesítményét 1,4 millió tonnával teljesítette túl az ország legnagyobb közúti fuvarozója, A Volán Tröszt áruforgalmi gyorsjelentése szerint a vállalatok — bár időnként csak nagy erőfeszítések árán — kielégítették a szállíttatok igényeit. A szerződéses kötelezettségeknek megfelelően, teljes erővel dolgoztak a teherautók az útépítkezéseken; a zöldséggyümölcs fuvarozás rendszeresen több mint 40t teherautót foglalkoztatott, 150 pótkocsis szerelvény hordta az almát a tárolókba, a vasútállomásokra; több száz' teherautó szállította a cukorrépát is, amelynél azonban még nem volt szükség az igényelt kapacitás felhasználására. A szeptemberi jó teljesítményhez nagyban hozzájárult a hónap közepén tartott rendkívüli fuvarozási műszak. Szeptember 17-én- 13 és fél ezer, 18-án 7 ezer 553 teherautóval a vártnál több, összesen 757 ezer tonna árut szállítottak al. A fuvarozási feszültségek enyhítésére — a jubileumi versenyváll ál ásnak megfelelően — a Volán dolgozói megismétlik a rendkívüli fuvarozási akciót. E hét végén, a szombati és vasárnapi kommunista műszakban 40 ezer dolgozó és 15 ezer teherautó áll a vállalatok és a lakosság rendelkezésére. (MTI) s szólt arról, hogy az élelmiszer-gazdaság termelése év végéig várhatóan 12—13 százalékkal haladja meg a tavalyit. A vásárlóknak természetesen nem mellékes, hogy e termékek jó minőségben készülnek-e, s ha igen, jók maradnak-e, mire konyhára kerülnek. A kétnapos országos konferencia résztvevői azt kutatják tovább, miként javítható a gyártók feladatkörébe tartozó belső ellenőrzés, s az üzemen belüli hatósági ellenőrzés hatékonysága. Több előadásban a hibák megelőzésére is kapnak ajánlásokat a szakemberek. A hatósági élelmiszer-ellenőrzés fejlesztéséről, dr. Ravasz László, a MÉM Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Központjának megbízott igazgatója tartott előadást. Szólt egyebek között arról, hogy tovább kell erősíteni a központ és az intézetek kapcsolatát, s gyorsítani a döntéseket. Alapvető cél: a fogyasztók érdekeinek védelme. Tekintélyes feladat jut a minőségellenőröknek, hiszen számos hiba keletkezhet a gyártás, a szállítás, a tárolás és az árusítás során. Beszélt az intézetekben végzett munkáról,- a személyi és tárgyi föltételekről. A Csongrád megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetben 35-en dolgoznak, közülük 14 műszaki. Körülményeik hamarosan megjavulnak, mivel a tervek szerint jövőre fognak hozzá az új intézet építéséhez Szegeden, a Lumumba utca és a Bokor utca sarkán. A munkával 1980-ig kell végezni az építőknek. Köszöntötte a konferencia résztvevőit dr. Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese is, majd több előadás hangzott el módszertani és értékelési problémákról, a szabványosítás irányelveinek értelmezéséről és alkalmazásáról, a mintavételek nehézségeiről, húsfélék és konzervek vizsgálatáról. Ma. csütörtökön úiabb előadásokkal folytatódik az országos értekezlet, s több szegedi szakember is szót kap. Lázár György fogadta Mihai Marinescut Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentbe fogadta Mihai Marinescut, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, az Állami Tervbizottság elnökért, aki kedden este érkezett hazánkba. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint Victor Bolojan, Románia budapesti nagykövete.