Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

I Szerda, 1977. október 12. Mennyit ér a farmer? Hogy mennyit érnek a kék vászonnadrágok? Mást mondanak Pesten az Ecse­rin, ott még 1600 forintot is kipörkölnek egy kék Levi Straussért, a szegedi feke­tepiacon már 1200 forintért ls lehet kapni —, de még olcsóbb, ha az üzletekbe megy a kedves vásárló. Néhány hete szinte min­den ruházati boltban 980 forintért lehet venni a márkás kaliforniai vászon­nadrágot. Ezekben a napokban na­gyon sok szülő gyorsan megszabadult egy ezrestől gyermeke kedvéért. Mert a csemete hamar meggyőzte anyukát, vagy apukát, a híres farmer gyorsan el­fogy, és akkor csak drá­gábban tud venni (termér szetesen feketén). Ez esetben a jóslat nem vált be, a nadrágokból még hetek után is lehet kapni. Mi történt? Rosszul gazdálkodott a kereskede­lem dollárjaival? Olyanra költötte, ami már nem üz­let? Inkább még több Wil­kSnson pengét, vagy angol húsvágó kést vett volna? Farmer-ügyben évek óta tart a vita. Soha semmilyen ruházati cikk nem élt át olyan divatőrületet, mint a kék vászonnadrág. A fia­tal évjáratok évek óta ku­tatják, keresik a márkás holmikat, a kereskedelem pedig erre az igényre úgy válaszolt, éveken keresztül: a valutakeret inkább Wil­ldnson pengére, vagy angol klésre kell, mert előbbre való 3 millió férfi és ugyan­annyi háziasszony lelki bé­kéjének biztosítása. A két­millió fiatal pedig húzzon olyan nadrágot, amilyet tud — amire van pénze. Aztán a divattal egyidő­ben megjelentek az illegá­lis kereskedők. Amellett, hogy a vámhatóságok rak­tárai megteltek kék vászon­nadrágokkal, valahogy a fiatalok is felöltöztek. Egy külföldi állampolgár gyen­ge pillanatában elárulta, hogy a nyáron csak 20 ezer forint tiszta haszna volt a farmerek eladásából. Nem tudom, hogy az ál­lami kereskedelem mennyi haszontól esett el. Sokan azt tartják, szép prémi­umokhoz jutottak volna a ruházati boltok, ha három­négy évvel ezelőtt kezdik el árusítani a márkás vászon­nadrágokat De ami késik, az nem múlik. Az elmúlt hetekben piacra dobták a leviseket. Nagy biztonsági előkészület előzte meg az árusítást, hiszen mindegyik boltegységnek ki volt adva: csak egy Időben és csak a pulton lehet eladni a ten­gerentúlról jött portékát. A levisek azonban csalódást okoztak. A farmert kedve­lők örömére még mindig le het belőlük kapni. A keres­kedők azt mondogatják, egy gondolattal elkéstek. Lehet, hogy kimegy a divatból ez a viselet? — vagy drága a 980 forintos árfolyam? Most már magam sem tudom, mennyit ér egy far­mer. Az üzletekben kapha­tó és ott megvásárolt levi­sek a feketepiacon 200—300 forinttal drágábban azonnal elkelnek. Szinte pillanatok alatt Hát ki érti a kedves vásárló lélektanát? Ezek után kereskedő legyen az a talpán, aki farmerügyben képes eligazodni. Halász Miklós Aki sokat eszik, megrövidíti életét vw Ur város vegere Az az elképzelés, hogy az űrben egy 10 ezer ember elhelyezésére alkalmas ál­lomást építsenek, már nem haladja meg a jelenlegi technikai lehetőségeket — legalábbis erre a következte­tésre jutott az a 28 pro­fesszor és technikus, akik az amerikai Stanford Egye­tem és a NASA megbízásá­ból ezt a kérdést vizsgálták. Ezt a tervezett állomást, amely a Földtől és a Hold­tól egyforma távolságú pá­lyán mozogna, a század vé­géig fel lehetne építeni. . Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete . 9. A csúcsai kastélyba kellett volna megérkeznie Ady Endrének 1914 április végén, de jó szokásához híven. Nagyváradon leszállt a vonatról, s barátaival éjszakázott a Bodegában, a vak Gyula hegedűszava mellett. Hajnal­ban szállt fel ismét a Kolozsvár felé igyekvő gyorsvonatra, de rögtön elnyomta az álom, s csak Csúcsán túl, Bánffyhu­nyadon ébredt fel. Itt meg kellett várnia az ellenvonatot, így csak késő este, fáradtan, gyűrötten, borostásan érkezett meg a romantikqs hajadonhoz, akit eléggé elkedvet.lení­iett a késés és az azzal együtt járó valamennyi mellékkö­rülmény. így aztán elég balul sikerült a várva várt első találkozás Körültekintőbben készült fel Ady a második látogatás­ra. 1914. pünkösdjén azzal a szándékkal érkezett meg Ér­mindszentről Csúcsára, hogy megkéri Boncza Berta kezét. Ezúttal tökéletesen sikerült mindért A Csúcsa közelében levő híres tájegységre, Kalotaszegre ls ellátogattak. A pünkösd hétfőt követő kedden Ady mér Budapesten volt. Ha új életkedvet is öntött belé a menyasszonya Iránti vonzódás és a közeli házasság reménye, alapvető nyugta­lanságtól szenvedett. Rossz előérzetek gyötörték a politikát viszonyok miatt. Pesten nem érezte jól magát, némi nyu­galmat keresve, bazahúzódoU Érmindszentre. Közben A táplálkozást illetően nem ajánlatos túlzásokba es­nünk. A túlságosan sok, vagy túlságosan kevés táplálék fo­gyasztása egyaránt szervi elváltozásokat idézhet elő, halálos is lehet. Erre a kö­vetkeztetésre jutott „A hely­telen táplálkozás két arcu­lata" című könyvében két amerikai tudós. Eric Eck­holm és Frank Record. A helytelen táplálkozás kife­jezés jelenthet elégtelen táp­lálkozást és túltápláltságot is, vagyis ezzel a kifejezéssel Il­letjük az emberi magatar­tás két patologikus tenden­ciáját. A politikusok és az orvosok mind ez ideig első­sorban az éhező harmadik világ problémáival foglal­koztak; azokkal a gyerme­kekkel, akiknek napi kaló­riafelvétele nem éri el a 2 ezret, azokkal a népekkel, amelyeknél az átlagos élet­kor alig haladja meg a 30 évet, azokkal az emberekkel, akiknek váratlan halálát tel­jes fizikai legyengülés okoz­za. Éveken át foglalkoztatta a szakembereket a rosszul táp­láltság problémája. Viták, intervenciók, segélyprogra­mok követték egymást. Va­lóságos tintafolyamokat ír­tak le a szegény és a gazdag országok proteinfogyasztá­sa közötti különbségekről, a természeti kincsek és a jö­vedelem egyenlőtlen elosz­tásáról. Mindezt azonban elmond­hatjuk azokkal az országok­kal kapcsolatban is, amelyek lakossága túlságosan sokat eszik. Az Egyesült Álla­mokban például a biztosító társaságok megállapították, hogy a halálozási arány jó­val magasabb a kövér em­bereknél, mint a normál sú­lyúaknái, s a test súlyával egyenes arányban növekszik. A Német Szövetségi Köz­társaságban egy évvel ez­előtt a kormány kampányt indított az elhízás ellen, mi­után megállapították, hogy a nyugatnémet férfiak 40 és a nők 20 százaléka elhí­zott. Kiszámították, hogy a több ezer hektoliter sör és sok ezer mázsa kolbász, amit honfitársaik elfogyasztanak, a betegpénztárakat évente több mint 50 milliárd olasz lírá­nak megfelelő összeggel ter­heli meg. Másfél milliárd lírás be­fektetéssel kampányt in­dítottak, hogy meggyőzaék honfitársaikat: minden áron meg kell szabadulniok ket­tős tokájuktól, amely egy bizonyos jóltáplált társadal­mi réteg valoságos státus­szimbóluma, ugyanakkor az egészség egyik legádázabb ellenségének mutatója. A cikkünk elején említett két amerikai kutató szerint az Egyesült AllamOftbaij a gyer­mekek 20, a íeinöttek 40 százalékának testsúlya ha­ladja meg a „normát". Sok esetben a túlságosan bőséges táplálkozás szív­infarktust, koszorúér-meg­betegedést és halált okoz. Az elefántcsontparti Abid­janban az utóbbi évek fo­lyamán ugrásszerűen meg­növekedett az infarktusok száma, de kizárólag a gaz­dagabb társadalmi rétegek körében. Ékesszóló példa ez arra, hogy a táplálkozás vo­natkozásában a rosszul ér­telmezett fejlődés a való­ságban nem egyéb, mint las­sú, de elkerülhetetlen ön­gyilkosság. A koleszterol az elzsírosodott vér, a protein­felesleg a jóléti társadal­makat fenyegető legnagyobb veszélyek közé tartozik. Az elhízás — hangsúlyoz­za Eckholm és Record —na­gyon is komoly probléma. Vegyünk egy példát: akiknek testsúlya 10 százalékkal ha­ladja meg az átlagot, má­soknál egyharmaddal több esélyük van arra, hogy szív­bajban, magas vérnyomás­ban vagy cukorbajban be­tegszenek meg. Akiknek test­súlya 20 százalékkal halad­ja meg a normál testsúlyt, 50 százalékos eselyük van arra, hogy idő előtt halnak meg. Röviden: a homo sa­piens történelmi szükségsze­rűségek folytán homo seden­tariusszá, tehát elhízottá vált. De éppen azért, mert sapiens, önkritikát kell gya­korolnia és vissza kell tér­nie az egészséges táplálko­záshoz. Helytelen gasztronómiai szokásaink kialakításában nagy szerepe van a sónak. A túlságos sófogyasztás meg­keményíti az órfalakat. s je­lentős mértékben meggyor­sítja elöregedésünket. S ha mindehhez hozzávesszük az ipari társadalomban élő em­berre jellemző magas vér­nyomást, a végeredmény kétségbeejtő. Eckholm és Re­cord világosan fogalmaz: a magas vérnyomás civili­zációs betegség, az a 35 éves amerikai, akinek vérnyomása 14 százalékkal haladja meg a normál átlagot, az országos halálozási átlagot tekintve 9 évet veszít életéből. A rák rettenetes szó. A két ameri­kai kutató ezzel kapcsolat­ban is figyelmeztet: előfor­dulhat, hogy a túlságosan bőséges táplálkozás követ­keztében „megbolondulnak" a sejtek és növekszik a rá­kos megbetegedések száma. Mindezt figyelembe véve valamennyi ország népének több gondot kell fordítania az egészséges táplálkozásra. Lenin beszédei hanglemezen Lenin két beszédének egy­kori hangfelvételéről készí­tettek új, zörejektől megtisz­tított, korszerű hangfelvételt a Melogyija szovjet hangle­mezgyárban. Az annak ide­jén kezdetleges technikával felvett beszédekből korábban már nyolcat sikerült átját­szani. A két újabb szöveg a forradalom vezérének „A pártonkívüliek és a szovjet­hatalom", illetve „A termény­adóról" című beszédeit örö­kíti meg immár korszerű technikávaL A szovjet rádió és a Pravda együttes kiadá­sában egyébként az Októberi Forradalom 60. évfordulójára külön „Beszélő könyv" is ké­szült, ahol a 6zöveg mellett hanglemezek is megörökítik Lenin hangját, a forradalom résztvevőinek visszaemléke­zéseit. A Melogyija-gyárban több más értékes dokumentum­lemezt is készítettek a jubi­leumra az egykori felvételek kitisztításával. A lemezekről megszólal Krupszkaja, Kali­nyin, Lunacsarszkij, és Lenin több más munkatársa. Üj ki­adásban jelent meg a forra­dalom vezetői egykori har­costársainak Leninről szóló visszaemlékezéseit tartalmazó lemez is. II Kincskereső októberi száma A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának köszöntése jegyé­ben állították össze a Kincs­kereső című ifjúsági Irodal­mi folyóirat októberi számát. A jubileumi anyag döntő része a lap Szerkesszünk együtt! pályázata keretében ajánlott írásokból állt össze. A gyerekolvasók részére ki­irt pályázat az eseménnyel kapcsolatos verseket, elbe­széléseket hivatott összegyűj­teni, a szerkesztőség a tu­zséri általános iskola iroda­lom és rajzszak köre. Balt Nóra egyházashetyei, Holcsik Erika pusztaszeri és Takács Tímea sükösdi pajtás javas­latát vette figyelembe. öia megkapták a Tiszteletbeli szerkesztőtárs címet is. A jubileumi összeállításban ol­vashatjuk Simon István, Ni­colas Guillén, Bertold Brecht, Raszul Gamzatov, Rimma Kazakova és Jevgenyij Vi­nokurov költeményeit, Mi­hail Romm filmforgatóköny­vének egy részletét, Zamojsz­kij és Sz. Szaharnov elbe­szélését. Az évfordulóhoz kapcsolódik a. Könyvek kö­zött rovat ajánló írása, az Édes anyanyelvünk rovatban megjelent Nyelvrokonaink anyanyelvi kultúrája a forra­dalom óta című cikk és aZ eseményeket kutató Törté­nelmi fejtörő a rejtvényfej­tők klubja rovatban. A Kincskereső októberi számának irodalmi anyagát József Attila, Juhász Gyula, Kiss Anna, Sipos Gyula, Ji­ri Wolker, A. Vanyajev köl­teményei, egy morvin nép­költés, valamint Kádár Péter Csupacsel című írásának második része teszi teljessé. Folytatódik Janikovszky Éva és Réber László Az úgy volt... című groteszk rajzos sorozata. A Kincskereső ez­úttal Hárs Lászlónál tett lá­togatást, s közli az író né­hány versét és részletet egy új hangjátékból. Az októ­beri szám illusztrációit Tardy Sándor készítette. Villanyírógép A Jatrany nevet kapta az az új szovjet villanyírógép, amelyet Kirovográdban kezdtek gyártani. A gép kla­viatúrája, vagyis a billentyű­zete rendkívül kényelmes és megbízható. Műszakilag igen gyors gépelésre ad lehetősé­get — másodpercenként húsz jel üthető le. A Jatrany al­kalmas nyomdai sokszorosí­tásra kerülő szövegek gé­pelésére is. (BUDAPRESS— APN). élénk levelezést folytatott menyasszonyával. Június 17-én értesítette Berta, hogy Boncza Miklós nem egyezik bele a házasságba. De a jegyesek eltökéltségén ez mit sem változ­tatott. Ady Csúcsára utazott, ezzel is hangsúlyozva, hogy a lányhoz tartozik. Innen keltezte 1914. június 26-án Boncza Miklósnak szóló levelét, amelyben belátást, kért, egyúttal közölte, hogy házassági szándékáról semmiképp nem haj­landó lemondani. Másnap, június 27-én, a lány küldött ugyanilyen tartalmú levelet apjának. Boncza Miklós ter­mészetesen hajlíthatatlan maradt. Akármilyen fontos volt Adynak a nősülés, a közügyek­ről egy pillanatra sem fordította el a figyelmét. Költői és publicisztikai munkássága mellett aktív politikai szereplés­re szánta el magát. Erősen hitt Jászi Oszkár radikális hu­manista koncepciójában, ezért a Jászi elképzeléseire alapu­ló programmal, képviselői mandátumra pályázott a Polgári Radikális Párt szatmári jelöltjeként. Azt vallotta, hogy Ma­gyarország demokratikus átalakításával együtt, ugyancsak a demokrácia jegyében kell rendezni a nemzetiségi ügyeket, és föderális alapon, az önrendelkezési jog érvényesítésével, Svájc mintájára szükséges korszerűsíteni a Kárpát-meden­.ce társadalmi szerkezetét. Csucsáról tehát még június 27-én Nagyváradra ment, hogy részt vegyen a Polgári Radikális Párt másnapra hir­detett zászlóbontó gyűlésén. Másnap idejében a gyűlés szín­helyén tartózkodtak, amikor délután maguk a nagyváradi újságírók csaptak fel rikkancsnak, és végigszáguldva a vá­roson, sebtében nyomott lapok különkiadásaival, kiabálták a dermesztően szenzációs hírt: — Szarajevóban megölték a trónörököst! Mindenki döbbenten fogadta a súlyos eseményről szóló bejelentést, de a jelenlevők közül Adyt rázta meg a leg­jobban. Elsárgult, torka kiszáradt, rekedt, halk hangon tu­dott csak beszélni. Néhány drámai tőmondattal pontosan megjósolta, mi fog következni:'Világháború, a monarchia összeomlása, forradalmak, a történelmi Magyarország vége. Nem tartották meg a tervezett gyűlést. Ady visszalépett a képviselőjelöl tséxtől. Elhatározását közölni akarta szatmá­ri barátaival, ezért Nagykárolyba utazott. Amikor híre jött a háború kitörésének, már otthon volt. Érmindszenten. El­keseredettségét csak súlyosbította tehetetlensége. Nem a hadviselő felek egyike vagy másika ellen volt, hanem ma­gát a háborút kárhoztatta. Emberi magányosságában méginkább szükségét érezte egy értő, szeretésre méltó társ közelségének. Türelmetlenül óhajtotta a házasságot, amely elől oly sok éven át mene­kült. Részben súlyosbodó pénzgondjai miatt, részben azért, hogy közelebbről kísérhesse figyelemmel az eseményeket, szeptember 4-én felköltözött Pestre, a Magyar Királyba. Dolgozott, amennyit tudott, és amennyi munkájára igényt tartottak. Nyíltan nem támadhatta a milttarizált államha­talmat, hiszen félig-meddig így is a hazaárulót látták ben­ne a háborús uszítást és a hazafiságot azonos fogalomnak tekintő ellenségei. Az uszítók közé pedig nem állhatott be elvei, egész eddigi munkásságának megtagadása nélkül. így közírói és költői működéséhez igen leszűkült a skála. Sok bajában, elkeseredettségében mind gyakrabban menekült Csúcsára, ahol igazi megértéssel várták, még akkor is, ha a szenvedélyekkel teli Csinszka néha pörölt vele egészség­rontó szokásai miatt. De ez csak bárányfelhő volt. íródtak a szép Csinszka-versek, és Csúcsa hovatovább kedveltebb otthona lett Ady Endrének, mint érmindszenti legényszo­bája. 1915 Januárjaban visszatért Budapestre, bolyongásainak harmadik állandó pontjára, a Magyar Király szállodába, öccse, Lajos ekkor kereste fel Boncza Miklóst a kéréssel, hogy az apa egyezzen végre bele a házasságba. A gőgös úr már nem volt oly elutasító. Kijelentette, nem helyesli, de nem is ellenzi a törvényes egybekelést. Nem vesz róla tu­domást és hozományt sem ad. Dé ha két évig kibírja egy­más mellett Ady és a lánya, utólag mindenre áldását adja, ráadásul bocsánatot kér a fiataloktól. Míg Ady Laios az apa lelkére beszélt, Endre bátyja újabb szívrohamot kapott a szállodában. Hiába szerette a Magyar Király-beli életet, most jbbban kívánkozott Csú­csára. Mihelyt túljutott a veszélyen, sietett is a Királyhágó mögötti édenbe. A szívrohamból való felgyógyulás után ajándékozta meg Csinszkát egyik legszebb versével, amely­nek címe: „Cifra szűrömmel betakarva". (Folytatjuk.) »

Next

/
Thumbnails
Contents