Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

5 Kedd, 1977. október 11. II csepeli kezdeményezők Legyen ünnep az ünnep! 1

Akkor már három év• ben egymás után elnyerték ők nyolcan a vállalat kiváló brigádja cimet. Sőt. utoljára, 1976-ban megkapták a Csepel Művek pártbizottságának elismerő oklevelét Is. No. meg a kétheti Jutalomüdülést Szocslban. Akkor már évek óta jól kerestek. A legfinomabb, a legnagyobb tudást igényló munkán dolgoztak. A fúrógépeknek adtak életei: a ..szánt" rakták össze. Bonyolult mechanlkájú, hidraulikus szerkezeteket. Nagyon sok múlott rajtuk, hiszen övék a befejezés felelőssége. Ha ők rosszul dolgoznak, ha hanyagok, ha lazítanak, akkor nem megy kí a gyárkapun időbén a milliókat érő termék. Akkor nincs bevétel és valahol Arhangelszkben hiába várják a gépet. Tudták: munkájuk nélkülözhetetlen, s azt ls, hogy ezt mások is tudják. Ezzel a helyzettel elégedettek lehettek volna. Miért is ne? Ha semmi mást nem csinálnak, ki követelhetett volna tőlük többet? Nem is követelt senki. De tudták: nekik többet az a negyven sugárfúró gép és az a tizenkét peremeszterga, amit szovjet rendelésre készítenek. Mennyi az a legrövidebb idő, ami alatt össze lehet rakni őket? Erről Vitatkoztak. Aztán, másnap beszéliek a gyári vezetőkkel ls. Anyagot, alkatrészt milyen ütemben tudnak kapni? Aztán megszületett a vállalás. A negyven fúrógépet nem egész évben elosztva, hanem június 31-ig készítik el. A tizenkét speciális, automata peremesztergát pedig november 7-ig, Nem tudják megmondani, vagy talán nem akarják, hogy ki is mondta ki először hangosan: — Jó volna versenyezni! De mindegy ls, hogy ki volt az. A lényeg a fontos: valaki kimondta és a többi egyetértett vele. Nem gondoltak arra Horváték, hogy valami országvilág rengető dolog születik ebből az elhatározásból. Ok csak a gyárban szerettek volna egy kicsivel nagyobb élénkséget. Remélték: jólkell cstnálniok. Igy szok- esik majd egy kis mozgás a ták meg. többieknek is. Tehát hogyan, miképpen Ebben aztán nem is csa1* lehetne többet csinál- latkoztak. A szerszámgépnl? Erről beszélgettek nyol- gyárban — amikor leültek a can — a csepeli szerszám- brigádvezetők tanácskozni — gépgyár Béke szocialista azt mondta minden hozzábrlgádjának tagjai — azon szóló: a decembert délutánon, — Jó az ötlet, törzshelyükön, a csepeli hetvenhétben így! Parasztcsárdában. A válla- Ott a tanácskozáson azlati terveket ismerték, tisz- tán még az is szóba került: tában voltak a lehetősé- — Jó volna talán, ha nem gekkel is. Hárman közülük maradna a verseny a gyár már huszonnyolc éve dol- falain belül, mert ha mlvergoznak ugyanazon a he- senyzünk, akkor miért ne telyen. hetné ezt egész Csepel? EnTudték. hogy hetvenhét- nek nálunk már úgyis habén az export, a legfonto- gyományai vannak. Nem lesabb a gyárnak. Különösen pődött meg senki sem, amikor a művek minden brigádja valóban csatlakozott. Horváth József nagyon őszintén állítja: — Akkor kezdtünk el egy kicsit félni, vagy talán nem is olyan kicsit, amikor hoszszas tanakodás után végül csak bementem a pórtbizottságra, és megkérdeztem: javasolhatnánk-e a csepeli brigádvezetők tanácskozásán, hogy hívják fel Csepel Müvek brigádjai az egész országot a csatlakozásra? Azt mondták: jó az ötlet. Csináljuk! Horváth akkor visszament az üzembe és elmondta a többieknek, hogy mi a pébé álláspontja. Deák szerényen megjegyezte: — Kicsik vagyunk mi ehhez. .. Végül Németh mondta kl az utolsó szót: — Vágjunk bele. Nem jár ezzel rosszul senki. Január 14-én, délután a csepeli sportcsarnokban Horváth József a mikrofon elé lépett. Nem szokott a szerepléshez. Leírta előre, mit fog mondani. A tévé aznap esti híradójában közvetítette a versenyfelhívást. A következő napokban levelek százai érkeztek Csepelre, és nemcsak Itthonról, hanem külföldről ls: „... tizenöt százalékkal növeljük a terméshozaCslnóljuk mot,..", „... ezeregyszáz tonnával többet gyártunk.,.", ... Negyvenkét géppel többet szállítunk szovjet exportra. ..". Legyen az ünnep az ünnepi Csak az első szót kellett valakinek kimondani. A többi benne volt a levegőben. G. I. Álságos és igazi vidámság Üjság, rádió, televízió; az- Üjabb ősz, újabb közmű- házigazdája Czigány György azhogy betű, szó, kép, pon- velődési szezon, újabb sza- volt a műsornak, melyben tosabban szó és kép. Másfé- valóverseny ' a televízióban. Igen kevés volt u vitriol, a le jelek, másféleképpen hat- És ugyanazok az arcok. A rezignáció annál több. Ladának a befogadóra. A sze- műsorvezető Rapcsányi nyit, a csavargó költőt egy mantika úgy fogalmaz, hogy László alig győzte sorolni; talponálló díszletében fogada jelentés a jel használata- találkoztunk már a tavaly- ta a tévé, elfeledve, hogy nak szabálya, s ha a kivánt előtti, a tavalyi, a tíz év versben a kocsma (Józset hatást (tömegkommunikációs előtti, és így tovább versu- Attila óta tudjuk) képletes, eszköznel mindig a maxi- nyeken; a versenyzők pedig És ezzel a remeknek hitt malisat!) akarjuk elérni, hi- bólogattak, igen, találkoz- ötlettel le is fokozta az élba a sokszor egy írott vagy tunk. Elgondolkodtató dolog ményt. Es hiba volt a kitűolvasott szövegben, és csak ez. Két eset lehetséges, vagy nő költőt színészi produkció abban jól érthetőt minden- változatlanul ezek a versáron látvánnyá tenni. Fenn- mondók az amatőrmozgalom tartom magamnak a téve- legjobbjai majd egy évtlzedés jogát, amikor lefrom: a de, s a fiatalabbak nem szegedi körzeti stúdió leg- érik el még az ő színvonalúutóbbi krónika műsorának kat, vagy nincsenek is flaglosszája ettől az erőltetett, tálabbak.,. mindenáron való „mozlzás- A Vidám olvasókör — ki tói" sikerült félre. Ebben a tudja miért? — visszaváltoformájában. Két út adódott zott Vitriolvasókörré. Venvolna; vagy Csak a képek, dége Ladányi Mihály, vagy csak a szó. Így leronkísérlésóre serkenteni. Nagy hiba. Mondták a verselt a színészek, és mondta Ladányi is. megpróbálván utánozni őket. Hogy ez ném sikerült neki, 8 hogy éppen a legfontosabb gondolatokat mondta el ő rosszul, talán riem az ő htbája, hanem azé, aki rábeszélte... P. F, tottúk egymás hatásfokát. Mi történt? Az értelmetlen köztéri rongálást bizonyt tó képsorok utón egy köztéri „felirat": hűje. Az ítélet a rongálókra vonatkozik. Félek tőle, hogy ez a megoldás érvnek kevés, poénnak profán. A csodaragasztót ez ideig senkinek sem sikerült feltalálnia. Ilyesmi csak a reklámszakemberek fantáziájában létezik. Dömölky János Kísérlet válaszadásra című műsorához pedig ahhoz, hogy egységes produkciónak mutatkozzék, csodaragasztóra lett volna szüksége. Szerencsére a részek helytálltak. Goígóczi Erzsébet monológja igazéból ugyan nem képernyőre való, de Horváth Sándor bravúrja meniette a dolgot. Csurka komédiája viszont fel is emelte. Régen láttunk ilyen ötletdús szatírát, ennyire elgondolkodtatót. A színészek is lubickoltak villanásnyi, ám kitűnően megirt szerepeikben. Hegkezdődött a IV. európai költőtalálkozó Hétfőn a Magyar Tudomú- Kossuth-díjas akadémikus nvos Akadémia várbeli dísz- tartott, ..Ady és a mi ko• termében negyedszer talál- runk" címen előadást, koztak hazánkban Európa Az európai költőtalálkozó szítét hiánya Megnyílt a Vásárhelyi Őszi Tárlat Vasárnap délben ünnepélyes külsőségeit között nyilt meg a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban a XXIV. Vásárhelyi Oszl Tárlat. Száztizenhét művész 218 alkotása sorakozik a kiállítótermekben (a grafikai anyagot és a kisplasztikák egy részét a Medgyessy Teremben helyezték el), Dr. Dömötör János múzeumigazgató köszöntője után a népes érdeklődő közönség előtt dr. Illa Mihály egyetemi adjunktus mondott megnyitó beszédet. Az ünnepi eseményen ott volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Szabó Jánosné és Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettesei, dr. Szalontay József, az MSZMP hódmezővásárhelyi bizottságának első titkára és Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára. Enyedi Zoltán felvétele Szathmáry Gyöngyi átveszi a Tornyai-plakettet tlr. Csatordai Antal tanácselnöktől A megnyitó beszéd után dr. Csatordai Antal, a hódmezővásárhelyi városi tanács elnöke átadta az idei tárlat díjalt. A Tornyaiplakett mostani nyertese Szathmáry Gyöngyi szegedi szobrászművész lett. Munkajutalmat kapott Almásy Aladár grafikusművész, Kamotsay István szobrászművész, Sulyok Gabriella grafikusművész és Trischler Ferenc szobrászművész. A megnyitó ünnepség előtt u városi tanács elnöke fogadást adott a ktállftó művészek és a meghívott vendégek tiszteletére. költői. A költötalálkozó Ady eigfl napja az írószövetség Endre születésének 100.év- kiubjúban rendezett fogadásfordulója es a Nagy Októbe- fJ>, rí Szocialista Fórradalom 60. sal MjMödott be. évfordulója jegyében 27 or- A költötalálkozó ma foly• siág 94 képviselője részvéte- tatja tanácskozását, lével kezdte meg munkáját. Dobozy imre. a Magyar írók Szövetsége elnökének megnyitója utón Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő olvasta fel „A költészet forradalma, a forradalom költészete Ady Endre'' című vitaindító előadását. Ezt követően Garai Gábor, az Írószövetség főtitkára üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd Sötér István A korszerű mezőgazdaság Szervezni tudni keii 8

Kitűnő építő panaszko- Szőregen a szövetkezet ve- bízva. Egy gomb, ha rogsz• dótt a napokban, ami- zetőivel azt vitattuk, ahol sok kor nyomják meg, százezrekor a határidők elcsúszásáról gép egyszerre indul munká- ket vihet. Elromlott egy fotóbeszéltünk. Azt mondta, ba, mikor kezdik az élőké- cella, öt órán belül itt volt azért nem álljuk ml a ver- szitést. Azt mondták szak- Pestről a jó. senyt, mert rosszul osztjuk be emberek előtt régóta a tiz- Iparszerű termelésről bea munkát Amit az előkészí- ezer holdas gazdaság volt az szélünk, elengedhetetlen az tésnél elmulasztunk, kama- álom, amely elbírja a nagy Iparszerű szervezés is. Az tőstől viszi a megvalósítás gépeket, de egy ekkora gaz- ipar legjobb példatára lehetidőszakában. Vastagra torzít- daság nagyszerű gépeivel csak minta, természetesen. A va a példát: az első kapavá- együtt ls elbukhat, ha elfe- traktoros azt mondja, ha ezgásnál derül kl, hogy elfe- lejtik jól szervezni. A Rába- zel a táblával végzek, tudlejtettünk kapát venni, sőt Steiger mellé kicsike karóra notn kell. hol folytassam, nem is lehet kapát kapni, is kell, naptár is kell, külön- írásban kérem, nehogy elökülföldről kellene behozni, de ben kár a pénzért. forduljon, az a tábla mór föl a külföld ném szállít éppen Aratás kezdetén elhatároz- van szántva. Térkép előtte, most — cifrázza a példát ki- ták már. hogy október 5-én aszerint dolgozik. Dé aki az ki saját tapasztalata szerint vetnek. Azt ls tudták termé- írást kiadja hétfőn, annak tovább. szetesen, melyik táblába vet- tudnia kell azt is, szombat A mezőgazdaságban légin- nek majd. égessék a tarlót délben hol lesz majd a trakkább az a téves nézet él, vagy bálázzák a szalmát, toros. hogy nem kell ott megmon- mennyi műtrágya kell — és Sokszor hallani, az a baj, danl, mikor kell aratni. Majd, legyen, amikor kell! Két év- nem szeret mindenki dolgozha megérik. Mikor vetni? vei ezelőtt határozták el, ni. Lógnak, lazítanak, a kis Amikor itt az ideje. Minek hogy csőtörők helyett kom- munkát kis ívben, a nagyot ide tervet készíteni, ha egy- bájnnal takarítják be ezer nagy ívben kerülik el. Aszószer tudjuk, hogy nyolc kom- hektárról a kukoricát. Szá- regiek, tiszaszigetiek azt bájn arat majd, és addig rftó is kell ehhez a munka- mondják, nincs ilyen gonddolgozik, amíg az utolsó ren- hoz. el ls készült időközben, juk. Azonnal lenne, ha nincs det le nem vágta? Föntről Pontosabban: egy nappal a ott a szállító pótkocsi, amipedig mindig azzal piszkál- kezdés előtt Indulhatott a kor tele ven a kombájn szemják őket, „kampányterv" kell. próbaüzem. Ha mondjuk ka- mel, de az ott van. Pontosan Ha csak arra kellene a rácsonyra készül el — mert programozott, jól előkészített terv, hogy legyen mit bemu- az is beleesik a negyedik ne- munkánál nem lazít senki, tatni, akkor valóban érdemes gyedévbe —, egész tervük és belső kényszer lép a munkainkább takarékoskodni e pa- ki tudja, hány vagon kuko- kényszer helyébe. Ha a szánpirossal. 11a azonban arra ricájuk bánta volna. Szőrit- tó ember látja, hogy vetögondolunk. jó lenne számba suk tovább az Időt: ha fél gép megy a nyomában, tervenní azt is, hány ékszíj van, órát késnek az én hibámból mészetesen nem áll meg. A és mennyi kellene, gyerünk beszélgetőtársaim a főpróba- szervezetlenség pedig nem és rendeljünk meg mindent fól. 23—30 ember idejét po- csupán alkalmat ad a lógásidőben, vegyünk figyelembe csékolták volna el. Minden ra, valósággal rákényszeríti, előre minden eshetőséget, agronómus, minden műszaki Egy mondatba fogalmazva: hogy minden munkát időben ember olt várt, hiszen nekik az emberek szeretnek dölelvégezhessünk, akkor keve- tudniuk kell mindent az új goznl, ha megéri. Ha a munsebb panasszal, kevesebb kap- berendezésről, hogy igázod- ka értelmét is látják, kodással többre mennénk, hassanak hozzá. Mit kell tud- Szőregen azt hallottam, Nem maradhat kl a sorból, nia az agronómusnak? Azt senkinek nem kell mondani, hogy minden kapcsolódó ke- például, hogy a betakarítás hogy többet dolgozzon. Palreskedelml, kiszolgáló vagy sorrendjét úgy szervezzék, lérra, Ispánra nincsen szükföldolgozó vállalatnak leg- ahogy a szárító működik. És ség, a szervezés, a pontosság alább Ilyen alapos előkészítő tudja minden műszaki is, és a tisztességes kereset nem munkára van szüksége, Elég hogyan dolgozik a szárító, enged lazítást. De az ellencsak visszagondolni egy hét- mert ha netán beteg lenne a őrzés el nem maradhat. Ml tel ezelőtti írásunkra, amely- kezelője, valakinek azonnal az ellenőrzés? Elmúlt pélben érintettük csak, a ládák be kell ugrania, és új szere- dúul a Volga ablakából való hiánya — nyilván az élőké- Pében tökéletes munkát vé- integetés korszaka: latom, lót — összeszá- geznie, különben öt kombájn dolgozol, csak Így tovább, El Űj Üzemcsarnok Elmélet és gyakorlat egysége: ezzel a céllal építették és rendezték be a Fűzfői Nttrokémia új üzemcsarnokát, ahol a szakmunkástanulók és a szakközépiskolások az éredetlvel azonosan működő berendezéseken tanulmányozhatják az alapvető vegyipari folyamatokat és műveleteket. molhatatlüh kárt okozott éb- azonnal leáll a földeken, várja u traktoros, a kombii Iben az évben. Ütemeztünk- Jön egy új gép, egy új be- nos, ne integessen a főnök, ütemeztünk szépen, mért nem rendezés, a legjobb szakem- hanem álljon meg. és kérdezvolt hova tenni a paradicso- ben keresik mellé. Milliós ÍM meg, mire van szüksége, mőt és paprikát, dé az őszi értéket nem lehet akárkire És ha egyszer azt mondja, ez fagy másképpen ütemezett, bízni. De ez a legjobb szak- a bajom, ezen kell segíteni, ember nem viseli el, hogy nem mondhatja se elnök se neki azért kell napokat áll- főmezőgazdász két nap múlnia nagyszerű gépével, mert va: látod, egészen elfelejtetelfelejtétt valaki pótalkat- lem. Megkérdezik szemfői részt rendelni, vagy későn szembe, hát té akkor miért indul útra az anyagbeszerző, kapod a fizetest? Itt zárul a Odavágja a franciakulcsol, kör, itt válik teljessé a szeres azt mondja, állni más is ve/.ettség: csak annyi ember tud, ő inkább oda megy, ahol kéli, amennyi a gépek meldolgozni is, keresni is lehet, lett nélkülözhetetlen, de urNem lehel, másnapos a sza- ra valóban szükség van. Azon rító kezelője sem, húszmillió a pósztört, amit maga vállalt, forint értékű termék vanra- Horváth Dezső