Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

66 Vasárnap, 1977. október fl. Hazai képek Eszmecsere Hernádi Gyulával (Folytatás az 5. oldalról.) t nagy ívű szerpentinek alakjában húzódik a falu irányába. Ha ezen az úton felmentünk, a magas platóra érkezünk. Innen balra haladva a templom Irányába vezető útra érünk, amely a Pisky sétányban folytatódik. Jobbra vezető úton a visszhang helyéhez, a kilátókőhöz érünk. A visszhang, amelyet innen lehet megindítani, világhirű, külföldi szakkönyvek is megemlékeznek róla. A visszhangot Csokonai Vitéz Mihály, Garal János és Vörösmarty Mihály ls megénekelte. A visszhangdombon az echó felírású kő mellől elkiáltott szótagokat a templom fala visszaveri. Régen, amíg egy újonnan készült magasépület el nem zárta a visszhang útját, az elkiáltott 12 szótagból vagy egész hegzameterből álló mondatot 625 méter távolságból tisztán adta vissza a tihanyi echó. Amíg az épület ott volt, kopottabb volt a visszhang. Az, aki hallotta az elsőt és másodikat is, azzal az érzéssel hagyta ott az echódombot, hogy valami elveszett Tihanyból és nem tér többé vissza. Az echódomb felett elterülő tetőről és az ehhez csatlakozó úgynevezett Övárról, melynek lapos felszínét körkörösen magas földfal veszi körül, elragadó kilátás nyílik a színben és formában gyorsan variáló Balatonra, a nem nagy közökben egymás után tovasikló hajókra, a part közelében fürdőző emberek sokaságára és a vitorlásokra, akik olykor három irányból megindulva Tihany környékén gyülekeznek, hogy versenyre keljenek az ügyességért, a gyorsaságért és nem utolsósorban a kitűzött jutalomért. A Pisky sétányon végighaladva • népművészeti elárusító házhoz érkezünk. Régi tihanyi l.ázak formájára épült 1936-ban, s az ország legkülönbözőbb részében kiugróan kultivált népművészeti tárgyakat árulnak benne. Udvarán van a szabadtéri színpad, mögötte a szabadtéri múzeum egyik épülete. Egy régi tihanyi család otthona, a szokásos régi bútorzattal, a konyhával, a kis pincével és a gazdálkodáshoz használatos eszközökkel. Mögötte helyezkedik el a Disznósi halász céh háza, a népi halászat kezdetleges eszközeivel. A halá«zház szomszédságában van a fazekas ház. Négy helyiségből áll. Ezekben Balaton környéki népi kerámia anyagok, és a régi fazekasok hagyományaira épülő modern kerámia kultúrák vannak bemutatva. Ha a szabadtéri múzeum házait elhagyjuk a sétányon, három páholyszerű kiugráshoz érünk, ezek mindegyikén egy márványtábla Az elsőn Gulaffy László híres aranysarkantyús vitéz neve olvasható, aki Csobáncot és Tihanyt védelmezte a törökökkel szemben. A második tábla a Takaró Mihály nevet őrzi, aki a tihanyi várat építette, a harmadik Pisky István törökverő kapitányét, aki annak idején Tihany várát védelmezte. A templom mellett jobbra van a szépen gondozott Csokonailiget, annak szélében a forrásbarlang, amelyet 1951-ben fedeztek fel. E'ég tágas barlang, melyről megállapították, hogy a feltörő hévforrás meleg vize vájta ki a meszes kvarcitból. Az üreg falán különböző színekben csillognak a vízből kicsapódott és lerakódott ásványi anyagok. A Balatonnak szinte minden pontjáról kitűnően látható a kéttornyú apátsági templom. Ott, ahol a templom és a mellette levő monostor áll, I. András királyunk templomot és monostort épített 1055-ben. Halála után, mint Heltai Gáspár krónikájában olvassuk, „Elvivék őtet a Ticsonai klastromba a Balaton vize mellé és eltemeték őtet a monostorban." — Hogy milyen volt az a templom és monostor, nem tudjuk, azt azonban bizonyosra vehetjük, hogy ezek a tprök időkig épségberi maradhattak. A XVI—XVII. század végvári harcai idején a félszigetnek ez a része végvár volt, amelynek erődítményeihez a templom és a monostor falait használták fel. András király épületeiből csak az altemplom maradt foeg, amelybe a templomból a magasabban fekvő szentélyhez vezető lépcső bal és jobb oldalánál nyíló lejáratokon lehet bejutni. A tihanyi végvár és a monostor romjai helyén Lécs Ágoston tihanyi apát építette 1719—54 között a ma látható barokk templomot, felhasználva a végvár és ezen keresztül az Árpád-kori monostor anyagát. A templom főkapuja melleit nyílik a volt Bencés apátság kapuja. Az egykori rendházban a tihanyi történelmi múzeum van elhelyezve. Udvarában nyaranta zeneesteket rendeznek. Az épület földszintjén három teremben a balatoni hajózás történetével, fejlődésével és életével kapcsolatos anyag látható, az emeleten, a folyosó végén pedig az 1055-ben kiadott, latin nyelvű tihanyi oklevél hasonmása, mellette a magyar fordítás. Az eredeti példányt a pannonhalmi bencés főmonostorban őrzik. Az oklevél sok magyar szót őrzött meg számunkra, ilyenek: hegy, fa, nyár, mogyoró, szilfa, berkenye. Az emeleti termek egy részében, amely a feljárattól balra esik. a Balaton környékén vívott török harcokra vonatkozó emlékanyagok, középkori egyházi emlékek és barokk bútorok vannak kiállítva, ezek mellett az 1848-as szabadságharc balatoni eseményei. Ugyanitt van a könyvtár, amely nagyobb részben latinul frott régi és értékes egyháztörténeti munkákat tartalmaz. Az apátsági épületekkel szemben, ezektől kissé lejjebb helyezkedik el az egykori kicsi halászfalu. Tihany. Ha valaki azt akarja látni és tudni, hogy mit jelentett egy magyar falu életében az elmúlt harminc esztendő, vegye magának a fáradságot, és nézzen körül Tihanyban. Sokszor jártam, tanulmányoztam ezt az elmaradott, lassú mozgásra kárhoztatott, idős települést, és ha felteszem magamnak a kérdést, hogy mi volt Tihany még néhány esztendővel ezelőtt és mi ma. akkor a következőket kell elmondanom. Régen rozoga házak, apró, szűk, levegőtlen lakások, formátlan udvarok, fakó, rozoga szerszámok, gondozatlan utak. szegényes, rongyos emberek, sápadt, rosszul öltözött. alamizsnát kéregető gyermekek. Ma a falu minden részében gondozott betonutak, gyönyörű épületek, minden kényelemmel ellátott lakószobák, rendezett, gondozott udvarok, virágoskertek. jól öltözött felnőttek és gyerekek. Ahogy végigmentem a remek betonúton, amely az állami gazdaság óriási pincéjéhez vezet, egy idős emberrel találkoztam, aki a régi időkből ittmaradt, kicsi, tarka tarisznyával a hátán lépegetett lefelé a szőlőhegyről, amelyet a társadalmi viszonyok változása juttatott neki és soknak másnak az urasági szőlőből. Akkor megkérdeztem, hogy mi hozta létre a faluban ezt a hihetetlen és soha nem álmodott változást, egy ideig hallgatott, majd halkan így szólott hozzám: „van pénz". Ez látszik mindenütt, de nemcsak a ragyogó, tiszta és mintába illő falunak minden szegelikában, de kint. a napsütötte hegyoldalakon, az óvárban, á kiserdő alatt az új településen, ahol egymás után épülnek a pompás családi házak, a Cserhegyen, ahol a földből nőnek ki a ragyogó présházak, borpincék. s a minden kényelemmel ellátott hétvégi pihenőházak. Az emberek ma szeretnek Tihanyba jönni, mert érzik, látják, tudják, hogy ha van az országban hely, ahol minden együtt van, ami jó, ami szép, ami kellemes, ami megnyugtató és ami az ember szivét, lelkét gyönyörűségei tölti el. akkor ez a Tihanyi-félsziget, és rajta Tihany. — Egyre több színházi bemutatón találkozhatunk Hernádi Gyula nevével. — Hosszú ideig csak a Pécsi Nemzeti Színház és a Huszonötödik Színház játszotta darabjaimat. Az elmúlt esztendőben azonban a kecskeméti Katona József Színház, valamint a pesti Vígszínház vállalkozott drámáim bemutatására. Az ember mindig örül az új lehetőségeknek. A színházak azonban szívesebben járnak járt utakon, s tartózkodással fogadják azokat a szerzőket, akik újszerű dramaturgiával jelentkeznek. — Nem lenne tanácsosabb a járt színházi utakat követni? — Számomra abszolút jelentősége van a formának. Ha lemondanék róla. érdektelenné válna az alkotás. A művészet lényege az esztétikai információ. Ha új formába sikerül a — különben sem lényegtelen — tartalmat beékelni. az jobban beépül az emberi tudatba. Ez úgynevezett agyfiziológiai ügy. A különös történeteknek ezért nálam külön jelentőségük van. — Hogyan fogadják általában ezt az újszerű dramaturgiát? — A színházak, ha már befogadták. akkor ezt odaadóan teszik. A Huszonötödik Színházzal határozott szövetséget kötöttem, Pécsett pedig Czimer József dramaturggal közösen dolgoztunk a bemutatásra kerülő drámákon. A színészeknél már adódtak problémák a darabok értelmezésénél. Ami a rendkívül heterogén közönséget Illeti, velük úgy igyekszem elfogadtatni színpadi munkáimat, hogy először is Shakespeare-t tartom példaképemnek. Ezért fontos szerep jut a drámában a nem mindennapi történeteknek. így a Csillagszóró című darabomban, amely repülőgépen játszódik, egy őrült is utazik. Az izgalom Itt afféle mankó szerepét tölti be. A gondolatokhoz próbálok izgalmas történeteket kitalálni. — Hernádi Gyula nemcsak drámaíró, de a műfajok széles skáláján játszik. — A legkedvesebb számomra a próza: a regény és a novella. Mert ezek egyértelműen az enyémek. A dráma és a film a mazochizmus iskolái, ahol le kell mondanom szuverenitásomról. A kollektív műfajok viszont növelik az együttműködési készséget, és nagyobb örömet okoznak, mint a szigorú magányra ítélő próza. — Témáinak változatossága, sokszínűsége honnan ered? — Sokat olvasok és mindent elraktározok. — Írásai minduntalan árulkodnak a filozófiai töltetről... — A filozófiával való Ismerkedésem és kapcsolatom Iskolai tanulmányaimmal kezdődtek, még Pannonhalmán. Tizennégy éves koromban nyomták kezembe először Kantot. Persze, nem értettem. de elszánt indulatokat ébresztett bennem. Aztán a hadifogságban leckéket kaotam egy német filozófustól. Erős kényszer van bennem az ontológiai kérdések iránt. Szinte gyerekes naivitással állandóan kérdezek. Ilyen kérdésfeltevésekre válaszolnak a novelláim is. Ezért is közeledem a sci-fi írásokhoz. Ez a fantázia felnagyítása, az abszurd, a fantasztikus és a racionális összeütköztetése. — Mi jellemzi munka- és életstílusát? — Eléggé önpusztító a stílusom. Eszpresszóban dolgozom, kényelmetlen szituációban. nyakkendőben, zakóban. Rettentően fárasztó. Ráadásul lökésszerűen teszem mindezt. Szégyen és gyalázat! Az iró egy kerek hónap alatt megír egy regényt Arra viszont sokan nem gondolnak, hoey a témát évekig hordozza magában az ember. Rendszerint nyole órát dolgozom naponta. Ezenkívül rengeteget olvasok, vagy éppen beszélgetek. Az írás már csak formába öntés. Ezt előzi meg a hosszú érési idő. A különböző műfajok közül leglobban a film vesz igénybe, mivel itt található látszólag a legtöbb üresjárat. — Mit ad önnek az írói siker? — A siker? Különösebben nem érdekel. Amikor nem jelenhettek meg írásaim, akkor sem estem kétségbe. Olyankor érzem magam sikeresnek, ha belső sikert érzek. Ez pedig az íráshoz kapcsolódik. Ügy érzem, a világhoz kötődő egyensúlyom megvan. Persze, a félelem a következő percek bizonytalanságától azért ébren tart. Az elmúlt három évtized, igaz, már biztosíték, de egyáltalán nem jelentheti azt, hogy ami eddig is bevált, az ezentúl is igy lesz. SZÉMANN BÉLA Szegedi Balla Emma Keseru-s; Ekes. zep alom kacagott ls; kékes oda vágyom égben háltam; haza most is édes. börtönömből, kétes e csúf ágyból. álmot láttam: könyörtelen: Ég pázsitián. mely megláncol. kék mezőben. Arcom nézem járt egy kislány a szép holdban; keszkenőben. jaj Istenem! Perdült, fordult. „... az én voltam". MÁJUS ELSEJE. A munkások május elsejei seregszemléje, az ország súlyos helyzete ellenére, a polgárháború véres évei ben sem maradt el. 1919. május elsején Lenin egy rögtönzött emelvényről szólt a teret betöltő tömeghez INTERNACIONALIZMUS. Lenin és a szorongatott helyzetben levő Magyar Tanácsköztársaság megbízottja, Szamuely Tibor találkozása, 1919. május 25-én. E találkozó után számos intézkedés született a Szovjet-Oroszországgal szövetséges Magyar Tanácsköztársaság megsegítésére