Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

Cí Szombat, 1977. október 8. Prága űj főpályaudvara Július elején ünnepélyesen megnyitották a prágai új főpályaudvart. A Metrostav és más építővállalatok dolgozói egy fél évvel hamarább teljesítették az állomáscsarnok átadásának azt a határidejét, amit a Csehszlovák Kommunista Párt XV. kongresszusa tiszteletére vállaltak. A főpályaudvar korszerű csomópontja az országos és a városi tömegközlekedésnek. Csarnokához kapcsolódik a „Főpályaudvar" metróállomás, a csarnok tetejét pedig az észak —déli közúti főútvonal egy része alkotja. A főpályaudvar teljes területe 1,5 hektár. ebből 150 ezer köbmétert építettek be különböző helyiségekkel. A 2100 tonna súlyú acélszerkezetet az Ostravai Kohóművek szállította az építkezéshez. Az állomáscsarnokot úgy tervezték, hogy 24 óra alatt 220 ezer utast fogadhat. A felszerelését tekintve Európa egyik legmodernebb vasúti pályaudvarát alakították ki Prágában. Az új prágai állomáscsarnok háromszintes. Az alsó szinten üzletek és szolgáltató helyiségek vannak. A középső szinten a jegypénztárak találhatók — jegykiadó automatákkal; hátsó részében pedig a poggyászfelvétel és -kiadás történik, s itt található a vámhivatal. A felső szint a vágányokkal párhuzamosan peront képez. Minden ki- és bejáratot kényelmes mozgólépcsők kötnek össze a metróval és a villamosmegállókkal. Nyugdíj után Azzal vádolt nemrégiben az egyik levélíró, hogy miközben a kívánatos több gyermekáldásról írok, „ellenséges közhangulatot" teremtek az idősebbekkel szemben, mondván: valakinek meg kell sütnie számunkra mindennap a friss kenyeret. Holott megtették ők már a magukét, megdolgoztak a nyugdijukért, nem szorulnak rá holmi ingyen jótékonykodásra. És lám, mennyi érzékenységet csal felszinre a puszta tény is: hiába van pénze a hatvanon felüli embernek, ha — végletesen kiélezve a helyzetet — nem tud kenyeret venni, mert nincs 18—60 éves oék, aki megsüsse, ha nem tud ruhát, ágyat, gyógyszert vásárolni, mert nincs elég ereje teljében levő szabó, asztalos, vagy gyógyszerész. Szakmunkástanuló-otthonban levő gyermek családi pótlékáról Sí. F.-né szegedi olvasónk gyermeke elsőéves szakmunkástanuló, és szeptember 5-től pedig szakmunkástanuló-otthonban él. Olvasónk munkatársaitól úgy hallotta, hogy a szakmun. kástanuló-otthonban elhelyezett gyermek után nem jár családi pótlék. Kérdezi: mit mond ezzel kapcsolatosan a rendelet, és mit kell tennie, hogy túlfizetésbe ne kerüljön? A társadalombiztosítási törvény 30. paragrafusának c) pontja szerint a szakmunkástanuló-otthonban elAz érvényes társadalom- vasónk háztartásában van biztosítási rendelkezések még olyan gyermek, aki után szerint arra a hónapra, jogosult családi pótlékra, amelyben a gyermekre vo- úgy az esetben a szakmunnatkozó jogosultsági feltétel kástanuló-otthonban elhelyemegszűnik, még jár a családi zett gyermeke a családi pótpótlék. A családi pótlék fo- lékra jogosult gyermekszámlyósitása utólagos, ezért a ba beszámít, és a háztartászeptember hóra járó csaláétt" sában levő gyermek után pepótlék kifizetése október hó- dig jogosult családi pótlékra, napban történik. Olvasónk levele általános Tájékoztatásul közöljük, problémát vetett fel, ezért hogyha a gyermek szakmun- minden olyan szülő figyelkástanuló-otthonl elhelyező- mét felhívjuk, hogyha a se év közben megszűnne, ezt családi pótlék folyósító szerv a tényt a családi pótlék további folyósítása végett be kell jelenteni a családi pótlékot folyósító szervnél. A renhelyezett gyermek után csa- delkezés szerint, ha a gyerládi pótlék nem jár. Tehát olvasónk szakmunkástanulóotthonban elhelyezett gyermeke után 1977. október 1-től már nem jogosult családi pótlékra. Tekintettel arra, hogy a gyermek szeptember 5-től került a tanulóotthonba, így a rendelkezések szerint szeptember hóra még szervnél "jelenteni kell. a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezett gyermeke vonatkozásában iskolai igazolást még nem kért be, függetlenül a gyermeke életkomek a nyári szünidőt otthon rától, a jogtalan családi póttölti a szülei háztartásában, lék kifizetése megelőzése éra nyári szünidő tartamára dekében, a folyósító szervnél ismét jogosult a gyermek haladéktalanul jelentse be, után családi pótlékra. Ter- hogy gyermeke szakmunkásmészetesen ebben az eset- tanuló-otthonban van elheben is a szülőnek a gyer- lyezve. A jelentés elmulaszmek háztartásba történő tása miatt ugyanis túlfizetés visszatérését a folyósító keletkezik, és azt a felvevőnek vissza kell jár utána a családi pótlék. Abban az esetben, ha olfizetni. Dr. V. M. aki ezeket az Igényeit kielégíti. Az 55—60 éven felüliek eltartása, a róluk való gondoskodás tehát, akárhogy nézzük is, a fiatalabb korosztályok feladata. Nem Ingyenes lótékonykodás. valóban, hanem a társadalom fiatal és középkorú, tehát dolgozó tagjainak kötelessége. • A nyugdíjba vonulás — noha sokan megfáradva már számolják addig a napokat — valójában nem szokott csinnadrattás, hejehujás búcsú lenni. Az idős ember nem diadalittasan vonul ki a gyárkapun ilyenkor, s nem vidám ünneplő sereg kíséretében. (Noha megérdemelné.) A sok évtized alatt hozzánő az ember a satupadhoz, az íróasztalhoz vagy a laboratóriumhoz. A válás általában megrendítő és kevesen sóhajtanak föl megkönnyebbülve. Űj életmód kezdete ez. sok stresszel veszélyeztető. A testi-lelki egyensúlyhoz azonban még csak nem ls elég a mindennapi friss kenyér és a jó ruha. Az új, sajátos életforma megteremtése ennél lóval többet kíván. Ami idáig természetes mozgatórugója volt az életnek, a rendszeres munka, abból kevés ízelítőt csipegetni is külön szervezést kíván ezután. Ehhez tud segítséget nyújtani a volt munkahely. Az idős emberek foglalkoztatása nemcsak a nvugdíjasok közérzetének függvénye. Társadalmi szükségszerűség is, hogy a termelésbe, az egyre nagyobb szerepet kapó szolgáltatásokba bekapcsolódjanak. hiszen csökken a munkaképes korúak aránya. S hoev élünk is a lehetőséképpen a szórakozás, a művelődés helyettesíti. A város közművelődési, művészeti intézményei egyre jobban számításba veszik ezt. A Nemzeti Színház kedvezményes, délelőtti bérleti előadásokat szervez évek óta. Ugyancsak jutányos áron láthatják a nyugdíjasok a mozikban bemutatott filmeket. A filharmóniabérletek négy százalékát is ők vásárolják meg. A Juhász Gyula Művelődési Központban 420 tagú nyugdíjas klub működik, hasonlóan széles körű elfoglaltságot kínál a vasutasok művelődési háza és a November 7. Művelődési Központ. A város könyvtáraiban is — köztük a központi könyvtár rendezvényein — egyre több idős ember fordul meg. Szegeden 35—36 ezer ötvenöt, illetve hatvan éven fölüli férfi és nő él, azaz a lakosság 21 százaléka. Külön figyelmet szentel rájuk — és az utóbbi években egyre nagyobb törődéssel — a városi tanács. A gyógyító-megelőző ellátásról 54 körzeti orvos és ápolónő gondoskodik. A rendelőkben megforduló betegek között a legtöbb nyugdíjas korú. Szükség esetén természetesen kórházi, klinikai beutalót kapnak. Különösen a belgyógyászati osztályok készültek föl fogadásukra, hiszen itt csaknem háromszor annyi az idős beteg, mint az 55— 60 éven aluli. Ezért is hozták létre a kórház III. számú belgyógyászati osztályát, ahol a hosszabb ápolást igénylő, idős emberek fekhetnek. ge:iHzonyAtj,Szegeden_5000 ^TZ^ny^ít —5100 az aktív keresők száma. Dolgoznak a népgazdaság szinte valamennyi ágában, nyugdíjasként vagv — kevesebben nyugdíj mellett. A kor előrehaladtával nemcsak, hogy a munkakedv nem csökken, de a kulturális igények sem csappannak meg. Sőt: a munkából fölI szabadult órák egy részét zonytalanság érzése ellen is meg kell védenünk a nagyszülők korosztályát Az — ösztönző egészségügyben dolgozók sokat tesznek a magukra maradt idős emberek földerítésében: jeladók a társadalmi gondoskodás számára. Szép számmal akadnak öregek, akiknek sem nyugdíjuk, sem egyéb jövedelmük nincs, sőt eltartójuk: sem. Gondjukat a felnőttvédelmi szociális gondozás intézménye veszi a vállára. Szegeden havonta átlag ezer ember részesül rendszeres vagy rendkivüli segélyben, szociális étkeztetésben, fizetik a napközi otthont, vagy szociális otthoni ellátást. A városban egyébként hat kényelmes öregek napközi otthona 180 idős embert fogad reggel 8-tól délután 18 óráig. Bevált a házi szociális gondozás is: csaknem nyolcvanan, társadalmi munkában látogatnak rendszeresen nyolcvan öreget, és hozzátartozóként gondoskodnak róluk. Az irányítás a négy hivatásos gondozónő feladata. Szeged két szociális otthona már szűknek és az egvik elavultnak bizonyul. A 370 helyen évente 400 Igen idős lakót ápolnak a& intézetben. • Többen vannak azok a nyugdijasok, akik egészségesek, és nem akarnak kiválni a napi élet forgatagából, akik ragaszkodnak önállóságukhoz, de igénylik a kényelmes ellátást, a közösséget is. Számukra hozta létre a tanács a nyugdíjasok garzonházát. A 70 kis lakásban 78-an laknak jelenleg. Sajátos gondjalkon az épületben működő házi szociális gondozói szolgálat segít és állandó éjszakainappali egészségügyi felügyelet áll rendelkezésükre. A szolgáltatásokat fokozatosan bővitik a jövőben. Az óriási érdeklődés — eddig több mint négyszázan jelentkeztek — jelzi az igényt újabb nyugdíjasház létrehozásához. A városi tanács 1970-ben 9 millió 11 ezer forintot fordított szociális gondozásra, tavaly csaknem 18 milliót. A két szám önmagáért beszél. Tolmácsolja a társadalmi szándékot: a gyerekek, az unokák korosztálya nem engedi el akkor sem a szülők, nagyszülők kezét, amikor már nem ad, hanem támaszt vár. A forintok azonban csak kötelességtudó, cselekvő emberek által éltetnek. Chikán Ágnes Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete Kolozsvár egészen átvarázsolta Adyt. Rohamosan győ^ gyúlt, kedve szemlátomást földerült. Augusztus 12-én hagyta el a Lechner-klinikát. Egyenesen Érmindszentre utazott, hogy röpke időt együtt töltsön szülei, öccse és sógornője társaságában. Ady Lajos időközben ugyanis megnősült. Bátyja közbenjárása sikerült, így a boldognak mondható házassága mellé állami tanári kinevezését is megkapta a budapesti Markó utcai gimnáziumba. Ady Endre eleget tett a családi illendőségnek, de ezúttal gyorsan elfogyott otthoni türelme: sietett Budapestre. Néhány napig ugyanazt a bőjttelen életet élte, mint szanatóriumba utazása előtt, majd Svájcba utazott, Lédához. Három hétig laktak a rhienfeldi Hotel Salines-ben, nem a legjobb hangulatban. Lédától is többé-kevésbé sértődötten vált el Ady, Hazautazott Magyarországra, és életét újra teljes sebességre kapcsolta. Október közepétől vidéki körútra vitte a Nyugat szerkesztősége. Léda közben reklamálta Párizsból. Méltán panaszolta fel, hogy Ady nem törődik vele. Türelme fogytával, váratlanul, Budapestre utazott, s ezzel nagyjából helyreállt köztük a bensőségesebb kapcsolat. E látogatást örökíti meg az Őszben a sziget című vers. téda visszautazott Párizsba. Ady pedig újra nekilódult a passziózásnak. Anyagi fedezete is hirtelen megnövekedett ehhez: elnyerte a székesfőváros kétezer koronás diját. Az események változatlanul sebesen követték egymást. November 27-én, szombaton este nagyszabású Ady-hangversenyre került sor az Erzsébet körúti Royal Szálló dísztermében. Az Ady-versekre írt zene azonban nem Reinitz Bélától származott. Egy gazdag lipótvárosi mecénár vállalta a rcorezentativ hangverseny költségeit, azzal a feltétellel, hogy BZ Ő általa komoonált zenével adják elő a verseket. Tagadhatatlan, nagy hatású rendezvény volt, az átütő erejű sikerről felsőfokon számoltak be a laook.Ady ismét megdicsőült. Mégis, ellene szól a siker szépséghibája, Rclsiti Béla mellőzése. Reinitz egy életre megsérült a köl-. tő hűtlcr-ségétől. Ettől kezdve soha szóba nem állt Adyval, verseit viszont változatlan megszállottsággal magasztalta, szólaltatta meg zenéjében. Sikerének híre eljutott Párizsba Is. az újságokból értesültek Lédáék róla. Ismét leromlott egészségi állapotáról viszont az ismerősök tudósították a rue de Levis-en lakó barátokat. Diósi Ödön igy irt neki december elején kelt levelében: Bizonyára beleestél szokásos régi életmódodba és megint iszogatsz. Rendezd ott dolgaidat, pakolj össze és gyere ki. Mégis csak itt vagy te meg a legjobban." Diósi levele után még majdnem két hétig pusztította szervezetét alvatlansággal, borozással, udvarlással, öccse, Lajos, 1909. december 13-án úgy tuszkolta fel a költőt a párizsi gyorsvonatra. S ebben bizony több volt az erély, mint a rokoni gyengédség. Léda kevéssé tudta egyedül lekötni a férfi erotikus érdeklődését. Ady tehát egyre sűrűbben, egyre nyíltabban hűtlenkedett, de nem cinikusan, nem fölényeskedve, hanem fől-föléledő bűntudattal. Párizsban sem mérsékelte magát a költő. Ezzel újabb okot szolgáltatott a Léda és a közte levő feszültségre. Alig írt. Versei hat héten át hiányoztak a Nyugatból. Léda érezte, komoly a veszélye annak, hogy elveszítheti Adyt. Ez az asszony nemcsak okos, nemcsak művelt volt, hanem tele vulkánikus szenvedélyekkel is. Félelmetesen tudott küzdeni a szerelméért. 1910 nyarán váratlanul Pesten termett, hogy ne enged ie tovább távolodni magától a költőt. Adyt komolyan foglalkoztatta a szakítás szándéka, ám még erősnek bizonyult a kötés. Szerette Lédát, ha menekült előle, akkor ls. A túlhajszolt életről ezt követően sem tudott lemondani Ady. A tényleges teendők legfontosabbika a Minden titkok versei új kötetének küszöbön álló megjelenése volt. Izgatott levélváltásokra adott okot a részletek tisztázása. Ady a bizalmatlanságig aggályos volt köteteinek sajtó alá rendezésekor. Költői működését növekvő bizalmatlansággal figyelték a hivatalos körök. A duk-duk affér lezajlásával véglegesen és visszavonhatatlanul a konzervatív kormánypolitikával szemben álló liberális, radikális világnézet mellett kötelezte el magát Ady. sőt a Népszavában közölt versei bátor forradalmi hangot ütöttek meg. magáénak vallva a proletariátus üeyét. ha teoretikusan nem is, de érzelmileg-erkölcsileg feltétlenül. Léda ismételten sürgette, utazzon hozzá Párizsba. 1911. január 24-én el is indult — ezúttal hatodszor — a francia fővárosba. Most sem tudtak zöldágra vergődni. Hiába békültek ki Pesten annyi huzavona után az előző év őszén, Ady túlzott önállósága és Léda sebzett érzékenysége napirenden tartotta a veszekedéseket. Anyagilag sem állt a legjobban a költő. Levertsége, állandó idegessége mellett szegénységére panaszkodott a legtöbbet. Párizsból teljesen leromlott fizikai állapotban érkezett meg. Ha egészséges volt, büntetésnek érezte maga körül a polgári-kispolgári rendezettséget Most viszont úgy tűrte, mint a beteg gyermek, öccsénél lakott, a Visegrádi utcában. Ady Lajosné ápolgatta, s mihelyt megerősödött kissé, szabadult a pihepárnás rabságból. Azzal az elhatározással sietett rendbe jönni, hogy mihamarább megint Párizsba utazzon. Ne is próbáljuk fürkészni az okát ennek a logikátlanságnak. Februárban még borzolták egymás idegeit, április végén meg alig győzte kivárni Ady a viszontlátás napját. Május 10-én robogott el vele a párizsi gyors. Hetedszer és utoljára. Száguldott vele az expressz Párizsba, de mire odaért, Léda már útra kelt a déli tájak felé. Kapkodó sietséggel utazott tovább Léda után Montecarlóba. Ahelyett, hogy szelídebb örömökkel mulattatták volna magukat, belefeledkeztek a játékkaszinó izgalmaiba. Léda óvatosabban játszott, ezért kevésbé fizetett rá, néha nyert is. Ady viszont meggondolatlanul rulettezett, s igy könnyelműen kiforgatta magát a garasokból is. Egyik táviratot a másik után menesztette Budapestre, pénzt sürgetve minden lehetséges helyről. A Léda és a közte sűrűsödő feszültség némiképD enyhült, amikor váratlan és kellemes társaságuk akadt. Ugyanekkor időzött Rómában a kedves szerkesztő barát, Ignotus s Elek Artúr, a nagy tudású és érzékeny látású műtörténész. A velük való találkozás őszintén megörvendeztette a depresszió felé közeledő költőt. Sem Rómában nem akart maradni, sem Párizsba nem akart visszatérni. Léda viszont nem volt hajlandó Magyarországra utazni. Így június 22-én elköszöntek egymástól. Ugyanezen a napon Ady a budapesti, Léda a párizsi vonatra szállt fel. * Rövid pesti tartózkodás után Érmindszentre sietett, hogy. rokonaival együtt 'nyaraljon. ízig-vérig városi ember volt, otthon is ekként élt és viselkedett. Rendbe akarta szedni az egészségét, ezért parancsolta magára a vidéki elvonultságot. amelyet sohasem tűrt szívesen. Lédához való viszonya változatlan maradt: ha messze voltak egymástól, feledte a civódásokat. vágyódott az aszszony után. Ezért nem sokat tönrengett, halleasson-e a hívó szóra. Diósi né levélbeli megállaoodás alapján a bajorországi Prienbe várta, a Shiemsee-szanatóriumba. hogv a gyógyító gondoskodás és a ragaszkodó sze-etet helyre állítsa a költő ismét megrokkant egészségét. Ügy látszott, valóra válik a nemes szándék. Megerősödve iért vissza Prieniől, de a budapesti bohém életmód és a közéleti izgalmak miatt hamarosan viszszaesett ingerlékeny, rossz alvó, gyengélkedő állanotába. Ettől feltette Léda, teljesen helyénvaló aggodalommal. Ennek a pesti ősznek az a legfontosabb irodalomtörténeti lénye, hogy ekkor ismerkedett meg személyesen is Babits Miháíylyal, Hatvany Lajoséknál. (Folytatjuk.J \