Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

IV. Vasárnap, 1977. október 39. ************************** Közös expedíció Az Állami Oceanográfiai Intézet odesszai részlegének „Viktor Bu­ga jev" nevű tudományos kutató­hajója megkezdte a közös szov­jet—amerikai kutatási program teljesítését. Az expedíció célja az óceán felől érkező nagy viharok tanulmányozása. A programot a Világtenger közös tanulmányo­zását célzó szovjet—amerikai együttműködés kereteiben vég­zik. Az expedíció által össze­gyűjtött eredmények lehetővé teszik, hogy tudományos alapok­ra helyezzék az óceáni mezők megváltozásának prognózisát. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy tökéletesebbé tegyük az időjárás előrejelzési szolgálat tevékeny­ségét Az alapkísérletek a Ber­muda-szigetektől délnyugatra el­terülő hidrofizikai sokszög terü­letén folynak. A „Viktor Bugajev" Halifax kanadai kikötőben amerikai tu­dományos berendezéseket és egy amerikai szakértőt vett a fedél­zetére. A kanadai sajtó, rádió és tv nagy érdeklődést tanúsít a hajó és az expedíció feladatai iránt A legénység tagjai találkoztak a ..Kanada—Szovjetunió" Baráti Társaság aktivistáival, a badfor­di oceanográfiai intézet és a dol­hausi egyetem tudósaival. E. BARANOV, az expedíció parancsnoka Vontatják a dokkokat Az „Ivan Moszkvityin" jégtörő és a Fekete-tengeri Hajózási Tár­saság expedíciós csoportjának „Pozeldon" nevű mentőhajója együttes transzatlanti hadműve­letre készül, a Kubába szállítan­dó négy és fél ezer tonna emelő erejű úszódokk továbbítására. Jelenleg mindkét hajó Klajpedá­ba vezető úton van, onnét kez­dődik a manőver. Ugyanebben az időben a „Vla­gyimir Ruszanov*! jégtörő segéd­Öt kontinens címére Az Odesszai Gépgyártási Ter­melési Egyesüléshez tartozó V. L Lenin Harántfúrógép-gyár az or­szág egyetlen üzeme, amelyik közép- és nagyméretű furatok készítésére alkalmas gépeket gyárt. Az ilyen gépek világter­melésének 80 százaléka a mi üzemünkben születik. Ez magya­rázza a külföldi cégek nagy ér­deklődését egyesülésünk termé­kei iránt Nem csupán a termelés mono­póliuma, hanem főként a közel­múltban az állami minőségi je­let kapott 2M—55-ös harántfúró gép minősége vonzza a vezető külföldi cégek figyelmét Gépe­inket szívesen vásárolják Angliá­ban, Japánban, NSZK-ban, Svéd­országban, Franciaországban, Dániában. Nagy mennyiségű gé­pet igényelnek a fejlődő orszá­gok, különösen Irán, Szíria, Egyiptom, Nigéria. Rendszeresen szállítunk valamennyi szocialista ország bp is. 1977-ben minden negyedik gép, melyet egyesülésünk készített külföldre megy. Az odesszai termékek külföldi népszerűségét bizonyítják a leg­nagyobb cégek vezetőinek leve­lei. Idézünk a „Hartner—Forma­ister" cég elnökének Riekwietz­nek Keimből írt leveléből: „Mű­szaki paraméterei, konstrukciós megoldásai és a kiállítás minő­sége tekintetében a 2M—55-ös a legmagasabb műszaki igényeket is kielégíti. Az NSZK piacain nagy a kereslet e gépek iránt rövid idő alatt 60 darabot ad­tunk el, és a kereslet továbbra is nagy." Az elmúlt 1976-os évben a V. I. Lenin harántfúrógép-gyár a ja­pán „Itocsu és Társa" cégnek az össz-szövetségi „Gépimport" egye­sülés adatai szerint 60 darab 2M —55-ös harántfúró gépet adott el. Ebben az évben ugyanez a cég már 120 gépet vásárolt. A japán cégék mindig nagyon óvatosak, ha külföldi berende­zést vásárolnak. Minőségi igé­nyeik szerfölött magasak. Annál kellemesebb volt olvasnunk az „Itocsu és Társa" cég fémmeg­munkáló berendezéseket expor­táló és importáló egyes számú részlege vezetőjének Sz. Numat­nak levelét: „Pozitív véleménye­ket kaptunk a 2M—55-ös gépről. Föltételezzük, hogy a japán fo­gyasztó bizalma ez iránt a gép iránt alaposan megerősödött — pozitívan nyilatkoznak a gép jó irányíthatóságáról, a forgófej fordulatszámának módosítási le­hetőségeiről. Az áttételek skálá­ja széles." Minden évben szaporodik azoknak az országoknak a szá­ma, melyek az egyesülés haránt­fúró gépiéit vásárolják. Ma már 64 országban, öt kontinensen mű­ködnek a szívünknek oly ked­ves „radiálok". SZ. GALICKIJ, az odesszai gépgyártási termelési egyesülés főigazgatóságának munkatársa Hajójavítók vállalásai A „Villám" faliújság jól látható helyen függött. Arról írt, hogy Vaszilij Bondarenko hajóvilla­mossági szerelő brigádja a határ­idő előtt három nappal fejezte be a „Partizán szikra" motoros hajó rakodó berendezésének szerelését. V. T. Bondarenko már hat éve vezeti ezt a brigádot, a Szovjet Ukrajna 50 éve hajójavítón eltöl­tött évei pedig már két évtizedre rúgnak. Ebben a közösségben aranyke­zű munkások dolgoznak. Hegesz­tők, vágók, szerelők egyszemély­ben. Maga a brigádvezető jár elő jó példával. Nemsokkal marad el tőle Nyikolaj Szokuienszkij, Nyi­kolaj Romanyenko, mindkettő ta­pasztalt munkás, a fiatalok közül pedig Szasa Gyeroin, Szlava Szu­lin» és Szasa Ogriska És amkh nem minden brigád hasonló mó­don dolgozik. A Nagy Október 60. évforduló­jára a brigád vállalta, hogy há­rom nappal határidő előtt teljesí­ti feladatát és ígéretét betartotta. Az anyagmegtakarítás az egész brigádnál mindössze 370 rubel. Ügy tűnik, nem jelentős összeg. De az üzemrészben 15 brigád mű­ködik, a gyárban pedig több száz. így tevődik össze a több tízezer rubeL A brigád munkájának minden napja egyben kutatás is. Üj utak keresésében edződnek igaz közös­séggé, segítik ki egymást, s telje­sítik vállalt feladataikat la. KOREN1CO _ Mérnök Pillanatkép odesszai fiatalokról hajói minőségben biztosítja egy nagy vízkiszorítású úszódokk útját a jugoszláv Trogir kikötő­jéből Vlagyivosztokba. A har­mincezer tonna emelőerejű dokkot a Távol-keleti Hajózási Társaság „Makarov admirális" jégtörője vontatja. A „Vlagyi­mir Ruszanov" Adenig kíséri a karavánt ahol átadja a szolgála­tot egy csendes-óceáni jégtörő­nek. E. Kozlov, a „Januári fölkelés" nehézdarugépgyár szerelőlakatos brigádjának vezetője (előtérben) A. Szorokinszkij szerelőlakatossal a 25 tonnás széria daru támasztó-forduló berendezésének szabályozását végzi. A daru megkapta az „Állami Minőség" jelet. A „Polinit" Az Össz-szövetségi Vegyipari Tudományos Kutatóintézet és a Mezőgazdasági Gépesítési Tudo­nányos Kutatóintézet olyan anti­korróziós anyagot kísérletezett ki, amely növeli az állattenyésztő farmok építészeti szerkezeti ele­meinek élettartamát. Az új kor­róziógátló anyag neve „Polinit". A „Polonit" viaszt kísérleti cé­lokból több megye területén me­zőgazdasági épületek belső szer­kezeti elemeire kenték föl. A há­roméves kísérletsorozat alatt a megfigyelések azt bizonyították, hogy a szerkezeti elemek állapota kifogástalan maradt, a viasz nem vált le, nem repedezett meg. a falak nem fagytak át stb. A tu­dományos kutatóintézetek a „Po­linit" viaszt beton-, vasbeton-, tégla- és fémfelületek bevonására ajánlják. A „Polinit" gyártását a „Bol­sevik" gyár kezdte meg Odesszá­ban. Ennek a viasznak fölhasz­nálása körzetünkben és a köztár­saság más területein lehetővé te­szi, hogy a kolhozok növeljék az állattenyésztési telephelyek két felújítás közötti periódusát és csökkentsék a helyiségkihaszná­lási költségeket. Mindentudó kapitányok A flottafejlesztésben a közeljö­vőben a speciális hajók fogják a főszerepet játszani. Olyan hajótí­pusok jelennek meg, mint a kon­ténerszállítók és az uszályvonta­tók. Ezek az új típusú hajók je­lennek meg a Dunai Hajózási Társaság zászlaja alatt. Valószí­nűleg az első ilyen hajó, a „Ju­liusz Fucsik", melyet a finn Val­met cég készít, az ötéves terv vé­gén már a Dunán és a Földközi­tenger kikötőiben fog rakodni. A flotta technikai átalakítása, az új hajók megjelenése értelem­szerűen fölveti a tanintézetele előtt a magasabb típusú szakem­ber képzésének igényét Az odesszai Tengerészmérnöki Főiskola több, mint harminc­éves. Növendékeinek ezrei hajóz­nak az ország teher- és személy­szállító hajóin. Az új tanév ele­jén megkezdődött itt a vegyes típusú, „folyó—tenger" jellegű hajók kapitányainak képzése. A szovjet tenger! hajózás szimbóluma az új ki­. kötőkkel és üzemekkel, atomjégtörőkkel és gigantikus méretű tankhajókkal, utas­szállító hajókkal együtt egy kis vitorláshajó is, amelyik a „Tovariscs" büszke nevet vi­seli. Ezt a vitorlás tengerjárót sokan ismerik a Szovjetunió­ban és az egész világon. Ez az első tanhajója, „alma matere" több mint ötezer szovjet hajó­vezetőnek ... És még egy körülmény, amivel kapcsolatban ma nem mellőzhető a „Tovariscs" ne­ve. Június 30-án emlékeztek meg a szovjet flotta történeté­nek eddigi leghosszabb hajó­zásáról, melyet 1957—58-ban tett ez a hajó a Nagy Októ­ber negyvenedik évfordulója tiszteletére Afrika körül, há­rom óceánon és tizennégy ten­geren 140 növendékkel a fe­délzetén. A „Tovariscs" fölke­reste akkor Port Szaid. Bom­bay, Colombo, Singapore, Dja­karta. Fokváros. Szent Ilona szigete. Dakar és Gibraltár ki­kötőjét. Csak egy epizód az akkori útból. Dél-Afrika partjainál a hajó orkánba került. Kilenc napon át 12—14 méteres hul­lámok zúdultak a hajóra. A hajó dőlésfoka időnként meg­haladta a 40—50 fokot. Ilyen körülmények között szólította a vészjelzés a fiúkat, akik kö­zül sokan még tizennyolc éve­sek sem voltak, a kötélzetre és az árbocokra. És amikor a Hajósok „alma matere" hullámok ereje lesodorta a fe­délzetről a mentőcsónakot és az élelmiszeres ládákat, ami­kor a szél ereje a hátsó acél­árbócot is ívben meghajlította, Szergej Anyiscsenko hajóor­vos sikeres műtétet hajtott végre Gaman növendéken, mi­közben a hajó teljes legény­sége asszisztált a sebészi mű­tétnél, védve a hajót a fölbo­rulástól ... A negyedik napon Melbour­ne és Dúrban rádióállomásai továbbították a hírt: a szov­jet vitorláshajó elpusztult az orkánban a negyvenedik szé­lességi fok közelében. Az an­tenna elszakadt, és a tengeré­szek nem tudtak jelzést adni arról, hogy élnek, hogy tovább harcolnak az orkánnal. Vevő­készülékük azonban működött és az egyik vétel alkalmával meghallották a hírt. hogy a Szovjetunióban fölbocsátot­ták az első mesterséges szput­nyikot. Nem sok idő múlva szabad szemmel is megpillan­tották Afrika déli partjai fö­lött ... Találkozásuk valóban szimbolikus volt! Illik arra ls emlékeznünk, hogy pontosan ötven éve az a régi „Tovariscs" távoli útra indult Argentínába, hogy meg­emlékezzen a Nagy Október 10. évfordulójáról. Ez volt az első szovjet hajó, amelyik föl­kereste Buenos Aires kikötő­jét... Utódja, az új „Tova­riscs" a Nagy Október 50. év­fordulóján a szovjet hajók kö­zül — hosszú szünet után — elsőként járt hivatalos látoga­táson a spanyol Barcelona ki­kötőjében. A „Tovariscs" ragyogó győ­zelmeket ért el vitorlás ver­senyeken .is, a „Vitorla—74"­en és „Vitorla—76"-on! A hajó ezekben a napokban hagyta el az odesszai kikötőt Egy hónapig javították a ha­jógyárban. O. P. Vandenko kapitány in­dulás előtt így nyilatkozott: — Mostani utunkat a „Mél­tó emléket állítunk Október 60. évfordulójának" jelszó alatt tesszük meg. Három hó­napig fog tartani. Először ba­ráti látogatást teszünk a belga Gent város kikötőjében a ki­kötő és csatorna létesítésének 150. évfordulóján tartott ün­nepségen. A ..Tovariscs". mint a „Vitorla—76" verseny első helyezettje, fogja vezetni a haiók diszelgését. Utunk során érintjük Marseillese-t, Nápolyt, Oslót. Lisszabont. Kezdő ten­gerész számára nehéz jobb is­kolát kitalálni, mint a „Tova­riscs". A. LVOVA

Next

/
Thumbnails
Contents