Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

15 Vasárnap, 1977. október 30. Bemutatjuk a Nemzetközi Stúdiót N

agy a forgalom a Nemzetközi Stúdió irodáiban, szüntelenül csöngenek a telefonok, kattog a telexgép: Párizs, London, Róma. Hamburg és más nyugat-európai városok filmesei jelentkeznek. A MAFILM budapesti, Lumumba utcai stúdióját tizenkét esztendővel ezelőtt hozták létre. — Mi tevékenységük lényege? — érdeklődtünk Elek Ottótól, a Nemzetközi. Stúdió vezetőjétől. ' — Bérmunkát végzünk — hangzik a válasz. — Mindent elvállalunk. ami a filmgyártással kapcsolatos. Mielőtt részletekbe bocsátkoznánk, hadd jegyezzem meg, csak olyan témákhoz adunk technikai, szakmai és más egyéb támogatást, amelyek nem sértik nézeteinket. — Miért jönnek szívesen hozzánk a külföldi filmesek és televíziósok? — Számtalan oka van ennek — mondja a Nemzetközi Stúdió vezetője. — Elegendő egy pillantást vetni hazánk térképére, van itt nagy folyó, több tó (egyszer például a Velencei-tó nádvilága mellett csaptak össze a „Die Letzte Kompanle" című történelmi filmben a napóleoni háborúk francia és porosz seregei). Vannak olyan városaink, ahol értékes, letűnt századok hangulatát árasztó műemlékek találhatók, fezért választotta ki Veszprémet külső felvételek színhelyéül a „Suzanne" című film rendezője. Csodálatosak a kastélyaink, elegendő történetesen a fertődi Esterházy- és keszthelyi Festetichkastéiyrá gondolni. Mindkettő szerepej „.színhelyként a „Nagy összeesküvések" című francia televíziós sorozat egyik epizódjának jeleneteiben. Vonzza a külföldieket, hogy csak a legutóbbi példákat említsem, Győr és Sopron is. Mindkét városba ellátogattak az egyik nyugatnémet televiziótársaság forgatócsoportjának művészei, akik részben itt készítették el, természetesen a mi Nemzetközi Stúdiónk tevékeny közreműködésével, Dosztojevszkij „Démonok" című regényének képernyőre alkalmazott változatát. — És Budapest? — Itt forgatták a BBC egyik produkciójánali részleteit, amelynek irodalmi „alapanyaga" Lev Tolsztoj különösen népszerű müve, az „Anna Karénina". — A külső feltételek színhelye a budai Vár, a Keleti pályaudvar es a Városliget volt. Nem is mindig könnyű a témához illő épületekházak-utcák kiválasztása. A budai Várban történetesen olyan részletet kellett találnunk, amely — kulisszák és minél kevesebb költséget kívánó munkával, ha úgy tetszik, „kozmetikázással", de — a Tolsztoj-műhöz kellő leningrádi hangulatot idézi fel majd a televízióprodukció nézőiben. —- Nyilván vonzó a magyar „puszta", az Alföld is — jegyezr zük meg közbevetőleg. — Feltétlenül, emiatt is szívesen jönnek hozzánk a külföldi filmesek — mondja Elek Ottó. — Sokféle táj, megtalálható nálunk, de legalább olyan fontos, hogy sok a napfényes óra. Hazánkban csaknem kétszer annyi ideig süt a nap, mint Nyugat-Európa egyes országaiban. A jó idő pedig a külső színhelyeken a nagy statisztasereget felvonultató külső felvételek egyik fontos előfeltétele. Ha esik, lehetetlenné válik a munka, s ez növeli a költségekel, mert ilyenkor a forgatócsoport kénytelen-kelletlen vár. nem tehet mást, mint reménykedik: mihamarabb újra kisüt a nap. Nálunk az időjárás, bármennyire is szeszélyes, ritkábban szól kellemetlenül közbe, mintha a forgatócsoport valahol NyugatEurópában dolgozna. — Hallottuk, hogy ezért is szívesen választanak magyar színhelyet a külföldi filmesek, különösen történelmi, főleg háborús témák esetében, mert nálunk jő lovasok és kitűnő lovak vannak. — Igaz ez is. Ezért készültek magyar lovakkal a már említett „Die Letzte Kompanie" című film felvételei a Velencei-tó közelében. — És a magyar színészek? — A főszerepet általában külföldiek játsszák, igy filmezett nálunk, amint erre feltehetően sokan emlékeznek, Elizabeth Taylor, de a világhírű sztárok mellett gyakran jut jelentős szerep a magyaroknak is. — Szívügyünknek tekintjük, hogy rendelőink elégedettek legyenek velünk. Nem csak azért, mert jó értelemben „profi munkát" végzünk, és a külföldiek valutában fizetnek, hanem azért is, mert jó hírünket elviszik az egész világba. MOLNÁR KAROLY S

seged fejlődése az elmúlt két évtizedben történetének minden eddigi fejezetét felülmúlta, örvendetesen szaporodnak az újonnan és az újjáépített városrészek, a fejlődés szinte 'szétrobbantotta a régi város kereteit. A változás velejárója. hogy nemcsak az idegen, de a városlakó is sokszor zavarba kerül, ha helymeghatározásra az új utca-, illetve városrészneveket szeretné használni. A közel ezer utcanévből álló névrendszert már sikerült egységesen, véglegesen rendezni, s alkalmazásukat elősegítik az elhelyezett utcanévtáblák, valamint a város legújabb turistatérképének megjelenése. A városon belüli helymeghatározás fontos eszköze a városrész neve. Utcaneveinkhez hasonlóan. Szeged városrészeinek egységes, egyértelmű, mindenki számára elfogadott rendszere máig megoldatlan. A városrészek elnevezésénél az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: I. A város minden, egymástól elhatárolható belterületi részének legyen neve. 2. Használjuk fel a terület régi, népi eredetű neveit, ezáltal megőrizve hagyományainkat. 3. Az új városrészeknek már építésük idején adjunk lehetőleg végleges nevet, ne engedjük elterjedni a kényszer szülte ideiglenes neveket. (például: Északi városrész. Nyugati iparkörzet). 4. Az elnevezésnél legyünk előrelátók a városfejlődés jövőjére is, azaz a leendő új városrészek helyére, határaira. s a beépítésük jellegével összhangban álló neveket adjunk. 5. Elképzelhető az a megoldás, hogy egy városrész átfogó nevén kívül létezhet a terület egyes kisebb részeit pontosító név is. Mindezek figyelembevételével. Szeged városrészeinek elnevezésére a térképen is rögzített javaslatot teszem. E terv kidolgozásánál figyelembe vettem régi várostérképeket. helytörténeti munkákat, városrendezési tervet, valamint dr. Péter László: Szeged utcane" vej című, 1974-ben megjelent munkáját I. Belváros: A Tisza vs a Nagykörút által bezárt terület, amelybe északról benyúlik Felsőváros. a Csongrádi sgt. Sóhordó u.. Szalámigyár vonalon. 2. Palánk. A Belváros része az Oskola u. és a Tisza között. 3. Egyetemváros : Így lehetne nevezni a Tisza, az Április 4. útja Zrínyi u. közti. SZOTE- és JATE-intézmények által elfoglalt területet. 4. Felsőváros: Határai: Tisza Körtöltés. Lugas u„ Retek u„ Rózsa u., Csongrádi sgt., Sóhordó u.. Zárda u. 5. Hóbiárt: Felsőváros egy részének neve lehetne, a Római krt, Szilléri sgt.. Retek u.. József Attila sgt között. 6. Tabán: Felsőváros másik része, a Szilléri sgt. és Tisza közt. 7. Tarján: Retek u„ Körtöltés, József Atiila sgt háromszögben. 8. Fodor-kert: A mai ..Fodortelep" helyett javaslom, a József Attila sgt.. Körtöltés. Gladics József u. határolta, távlatban is magánházas terület nevéül. 9, Gedó: A József Attila sugárúttal párhuzamosam a Rózsa u. és Északi körúti közti intézménykuzpontként kiépülő terület neve. 10, Agyagvölgy: A ma még Északi városrésznek nevezett terület r«V sze, a Csongrádi sgt.. Dugonicstemető, Északi krt. közt. 11. Makkosház: Csongrádi sgt.. Északi krt-, Gladics J. u.. Körtöltés határolta területen építendő lakonegyed neve legyem 12. Francia» hegy: A már javában épülő Északi városrészt magában foglaló terület. a Csongrádi sgt.. Makkoserdő sor. Körtöltés u.. s a ..külsőkörút" határaival. 13. Újrókus: Jelenleg tervezés alatt álló városrész. a „külsőkörút". Csongrádi sgt.. Körtöltés. Búvár-tó között. 14. Rókus: Határai: Nagykörút. Csongrádi sgt.. Makkoserdő sor. Körtöltés u., vasútvonal, Bakay Nándor utca. 15. Móravaros: Nagykörút és vasút közt. a Petőfi Sándor sugárútig. 16. Alsóváros: Nagykörút, Petőfi Sándor sgt, Rendező-pu.. Tisza-pu. hatarokkal. A Körtöltésen kívüli Szeged városrészei: 17. Topé, 18. NagySziliét: a mai Petőfitelep név helyett. Tápétól a Vadgalamb utca határolja el. 19. Kis-Szillér: Pertőfitelep fölső része, az Algyői úttól keletre, az Acél utcáig. 20. Baktó: Az Algyői út-tól nyugatra elterülő kertváros. 21. Algyő: Idővel majd elmaradhat a SzegedAlgyő megnevezés. 22. Békatelep. 23. Iparváros: A budapesti és a békéscsabai vasútvonalak V-jében elterülő gyár- és raktárterület neve legyen. 24.Dorozsmai Kiskundorozsma róvld. városrésszé valt neve. 25. Ságvari-kert: Ságváritelep neve. a rossz ízű „telep" nevet a kert elnevezes váltja fel. 26. Hattyas: A „telep" itt is elmarad. 27. Szentmihály Itt a „telek" végződés fölösleges. 28.Gyála: Gyálarét javasolt neve. 29. Újszeged: A Tisza bal parti városrészeinek összefoglaló neve, Szőreg kivételével. 30. Liget: Üjszeged része, a Népkert sor. Odesszai krt.. Közép Kikötő sor közt, ahol a következő években épülnek föl a város új fürdői. 31, Népkert: Azelőtt Népliget. 32. Odessza: A makói vasútvonal és a Székely sor közt felépült városi-ész. 33. Marostö: Újszeged északi része, a Bérkert u.—Tisza között, az. Odesszai körúton kívül, 34. Kertváros: A távlatban is családi házas területként megmaradó rész., a Bérkert u.. Töltés u., Derkovits fasor határain belül. 35, Királica: Dél-Újszeged, a vasúti töltéstől délre fekvő terület régi nevének felújítása. 36. Üjszőreg: A Kamara-töltéstől kifelé, a Makai úttal párhuzamos terület. 37, Szőteg. 38. Maros-töi kiskertek: A Thököly úttól keletre, a Holt-Maros öblében elterülő hétvégi házas negyed. Javaslatomat, amely az e témakörben eddig fellelhető információk összegezési kísérlete, ezúton bocsátom az illetékesek és a város lakóinak véleményezésére, IFJ. FIRBÁS ZOLTÁN H

űvös volt a reggel, fázósan húzta össze magát az autó hátsó ülésém amely sima, fenyvesektől övezett úton suhant. Almos volt, sokáig tartott, hajnalba nyúlt a kellemes búcsúest. Félálomban a történteket idézte, közben azon töprengett, miért nem is vitt magával melegebb holmikat? Véget sem értek csapongó gondolatai, a választ is megadta rájuk. Miért vitt volna? Bár szeptembert mutatott a naptár. nyarat idéző melegből érkezett a zordabb éghajlatú északi városba, ahol a Nap sugara a nyár derekán sem melegít úgy, mint nálunk. Elmélkedésében - idáig érve, azon vette észre magát, megérkeztek a repülőtérre. A szokásos formaságok után, álmosságát. fáradtságát csökkenteni, a büfé felé vette' útját. Kávéját szürcsölgetve szemrevételezte, kik lesznek útitársai az egyórás felhőlovaglásban. Elméletben furcsa játékba kezdett, amitől később maga ls megrettent. Ahogv nézegette, méregette a körülötte ülőket, ácsorgókat, arra gondolt, az elegáns külsők nem takarnak-e olyan személyeket, akik gátlás nélkül képesek lennének eltéríteni eredeti céljától gépüket? Nem jutott messzire -fejtegetéseiben, mert a hozzá közeleső ajtón olyan valaki lépett be, aki minden Utazás egyéb mellőzésére késztette. Vállára vetett bőrtáskával, kezében könnyű sportszatyorral, tökéletes alakúnak mondható, sudár, hoszszu hajú, szép. fiatal nő érkezett, divatos farmerkabátban. Aranvbarna arcának vonásait fekete garbópulóvere nemhogy tompította volna, még inkább kiemelte. Türelmesen, csakúgy, mint a többi sorban álló, megvárta, amíg őt is kiszolgálják. Amint megkapta reggeli koffeinadagját, a közelében levő asztalnál foglalt helyet. Ráérősen kavargatta kávéját, közben képes újságot lapozgatott. Egy-egy lap átfordítása után szép kezének hosszú ujjai meg-megpihentek az asztalon. Révedezéséből a mikrofon recsegő hangia szólította vissza a jelenbe. Összepakolva a lapokat, kézbe véve táskáját, frissen, ruganyosan, de nem hivalkodóan lépegetve megindult a kijárat felé. Az autóbusz rövid méterek megtétele után a repülőgép mellé kanyarodott. Pár percig szem elől tévesztette a tolongásban a férfi, de a gépbe vezető lépcsőn ismét feltűnt karcsú alakja. Sietősen igyekezett utána, hátha lesz közelében szabad hely. Gyorsan feltérképezte a gép törzsének, belsejét. Megkönnyebbülten állapította meg. egyedül ül. Zavart motyogására csodáltja kedvesen mosolyogva, feátorító kézmozdulattal biztatta, tegye magát kényelembe. Miután elhelyezkedett, figyelmesen, de csöppet sem tolakodóan nézte az átlagosnál jóval csinosabb, szebb útitársnőjét. Éppen csak annyi ideig, amíg az illendőség határán belül megnézhet feltűnés nélkül egy férfi egy nőt. Később, miután a levegőbe emelkedett az ezüstös gépmadár, mind nyújtottabbak lettek a rajta felejtett pillantások. Unaloműző olvasása közben ő is észrevette, de nem tiltakozott az érdeklődés ellen. Tekintete egyre sűrűbben kalandozott el a betűkről. kezét hanyagul támasztotta a közös karfára, amelyen a férfi könyökölt. Egy-egy „göröngyösebb" .szakaszhoz érve — véletlenül vagy szándékosan? — ujjaik összeértek. Érdekes módon, egyikük sem gondolt visszavonulásra, mindkettőjüknek tetszett a helyzetet így alakító véletlen játéka. Rövidesen sajátos beszélgetésbe elegyedtek. A nő csengő hangú, francia nyelvű érdeklődésére a férfi egy-két tört szóval, széles kézmozdulatokkal próbálta magát megértetni. Közben egyre zavartalanabbul nézte ámulatba ejtőjét. Gondosan ápolt, lágyon omló, sötétbarna, hosszú haját; sötéten csillogó szemén súlyosan pihenő hosszú pilláit; szépen rajzolt, érzéki ajkainak mozdulatait, amelyek elárulták nedvesen villanó, egészséges, fehér fogsorát. Céljukhoz közeledvén — a landolni készülő gép süllyedéséből Következtettek — a nő gyors, gyakorlott mozdulatokkal igazított sminkjén, fésűjével véggiszántot- ' ta csillogó haját. A sima. zökke- 1 nőmentes leszállás után együtt ' mentek az autóbuszhoz. A férfi, minden nyelvtudását latba vetve hozta tudomására, szívesen szegődne kísérőjéül. A mindvégig bájosan-csábosan mosolygó arc komorrá vált, némán csóválta fejét, az ujján levő karikagyűrűre mutatott. Arra a gyűrűre, amely percekkel korábban nem volt látható. Csodálkozásra nem sok idő maradt. A repülőtér előcsarnokában őszes, ötven-hatvan év közötti öregűr integeiett felé. örömtől repesve. Mosolyogva nyújtotta kezét a férfinak, igéző szemével hamiskásan, bűnbánóan nézve, csak ennyit mondott: „C'est. la vie! Adio!" GYCRKI ERNŐ I r