Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

2 Szombat, 1977. október 29. , II francia miniszterelnök sajtókonferenciája Odessza történelmi napjai Raymond Barre után találkozott a gyar és a külföldi dél- ködéssel kapcsolatban, s itt don kezelik majd; a feszült­ma- jegyezte meg, hogy az ezen ségek csökkentésével elérhe­új- a területen szerzett budapes- tő, hogy valamennyi ország ságfrókkal. A sajtókon- ti tapasztalatok alapján 1978- békében élhessen. Francia­ferenciát Lengyel Lász- ban magyar tájékoztatási ország azt kívánja, hogy a Minisztertanács központot nyitnak Párizsban ló, a Tájékoztatási Hlvatalá­A magyar—francia kultu­^helyettese nyl- rális kapCSC)iatokról szólva a minisztereipök elmondta: többi erőfeszítéseket tesznek, hogy totta meg. Raymond Barre között hangsúlyozta: a ma- a francia közönséggel az ed gyár közéleti vezetőkkel dlginél jobban, közelebbről folytatott eszmecserék amelyek nagyon őszinte lég­helsinki tárgyalásokon szü­letett záróokmány szellemé­ben Belgrád új fejezetet nyisson meg a világban. Egyik országnak sem lenne jó, ha a leszerelés területén alkalmazott módszerek csak magyar látszólagosak lennének. m,"„pt Franciaorszag egy valódi, hatékony és globális' lesze­relésért száll síkra. A lesze­meglsmertessék a irodalmat; a magyar művek körben zajlottak le — pozi- fordítása, a magyar fiimmű­tívak voltak. Meggyőződését vészét bemutatása a kulturá- I^T^IZIhLI'^' " fejezte ki, hogy a kétoldalú 1* kapcsolatok fejlesztését "Jf* ~ kapcsolatok tovább fejlőd- szolgálja. ?ek- valamennyi orszagra — Semmi ok nincs hogy ne fejlődjenek kapcso­sági-kereskedelmi területen lataink — hangsúlyozta Ray- hogv a béke és bizton^áe tett erőfeszítéseinek eredmé- mond Barre de céljain- Szilárdítlsáről folyó pár­nyeként az elmúlt esztendő- kat természetesen nem lehet bes,éd tovább folytatódjék ben mind az exportban, mind egyik napról a másik napra vaiam„nnvi nr«7Ó<* wö az iriportban körülbelül 30 elérni. De erőfeszítéseink zött E™nek a dialógusnak százalékkal nőtt a.forgalom, kézzelfogható eredmények- „em szabad megszakadd­hez vezetnek majd. nek, mert a lehetőségek adottak. A két ország gazda kell vonatkoznia — eredmé­arra' nyekhez kell vezetnie. A francia kormány óhaja, Az Ipari együttműködés ha tékonyabbá tételére biztosí­ték az a kontaktus amely kö;7'éie7"dős"zert "kérdései a magyar és a francia vál­lalatok között kialakult, va­lamint az a törekvés, amely hangsúlyozta Raymond Bar­Raymond Barre a nemzet- re. — A nemzetközi élet • kérdéseiről nyugodt, őszinte az légkörben kell tárgyalni. Az enyhülésért, a leszere­vel — az enyhüléssel, európai békével, biztonság a további piackutatásra irá- kapc8olatban min i 1 Ii'i.ii rirt i <i rf iioM á\C * nyul Franciaországban Magyarországon. gal és együttműködéssel — lésért dolgozók, a béke és hangsúlyozta; biztonság megerősítésén fá­mélyen ra- radozók tevékenységét Fran­ciaország támogatja — húzta Franciaország gaszkodik az enyhülési po­A francia miniszterelnök litikához. Reményét fejezte alá Raymond Barre, a Fran­eiismerését fejezte ki a mű- ki, hogy a feszültségi góco- cia Köztársaság miniszter­szaki-tudományos együttmfl- kat a világban megfelelő mó- elnöke. Befejeződtek a magyar­jugoszláv tárgyalások • Belgrád (MTI) Kiro Gligorov, a jugoszláv •zövets'égi nemzetgyűlés el­nöke pénteken délelőtt fo­gadta Huszár Istvánt, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesét, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik Belgrád­ban. Ezt követően a kora dél­utáni órákban befejeződtek a Huszár István miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Ml­lorad Btrovljev, a szövet­ségi végrehajtó tanácstag­ja. a Szövetségi Társadal­mi Tervbizottság elnöke ve­zette küldöttségek tárgya­lásai a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok fej­lesztéséről. A tárgyalások­ról jegyzőkönyvet írtak alá. Izrael akadályozza az igazságos rendezést Magyar felszólalás az ENSZ plenáris ülésén 5. a 16 éves ben. De 1944. április 10­Molodcov- én az operaház tetején feltűnt a vörös zászló: A város 907 na- Iáit összekötője, plg volt idegen meg- Jasa Gordienko. szállás alatt. Az 11- Badajev halála után meg­legális- és partizánharc ve- kapta a Szovjetunió Hőse Odessza megszabadult a fa­zetésére megalakult az il- kitüntetést, Gordienko pe- siszta megszállóktól, akik legális területi pártbizott- dig a Honvédő Háború Ér- két és fél milliárd ság; első titkára, Petrovsz- demrendet kij, másodtitkára, Szuhar­jev lett. Létrehozták a párt ^omoTilleaál^cLDort^^is Nyolcvankétezer lakost h..t >,„~m„n hioott-.ioAt hot Bzomoi megans csoporx.ia is , . k0i™„u rubel­nyi veszteséget okoztak a városnak és környékének. hat kerületi bizottságát, hat Mariia vinnvicka partizánegységet és néhány J^'Jl® felderítő csoportot. Ezenkí­vül a megszállás alatt a vá­rosban 45 illegális szervezet pedagó­giai főiskolai hallgató ve­zetésével. 1943. november 7-re virradó éjjel a cso­öl-| tek meg, hetvenkétezret pedig fogságba hurcol­tak., , Senkit nem felejtünk el. - „™„„, ^,-,i,«j;tt txhh P°rt egyik tagja. Gyubakin semmit nem felejtünk el! A es csoport működött több, kitözte Q vörös ^^ az halás utódok a hösök mint e/.er taggal. Uszpenszkij-székesegyház te- véről ne­utcákat és tereket. Intézményeket és iskolákat Az odesszai partizánmoz- tejére, annak jeleként, hogy .. galom szervezői s vezetői La- Odessza nem adta meg ma- neveztek el a városban. Ott. zarev, Dobrovolszkij, Ilju- gat, hogy a szovjet nép nem ahol a város védelmi vo­sin. Resetnyikov, Tretya- roppant össze. Aktívan har- nala állt, kov. Kovalszkij, Jevsztra- coit a fiataloknak az a cso- hosszúságú ma 60 kilométer félkörben hú­Droz- portja is, melyet Leonyid zódik a „Dicsőség öv", mely vezetett, mentén 10 emlékművet ta­lálunk a különösen súlyos harcok színterén. A „Sevcsenko-park"-ban lakói van a „Dicsőség fasor", ide temették a város védőit, a partizánokat, az illegalitás­rendszere- ban működőket és a felsza­tyenko, Szoldatenno, dov, Tyimofejev. Gorbel, Bacsinszkij diák Krílevszkij, Gavsin. Barka- A bátor hazafiak a fel­lov, Kuznyecov, Geft Mo- derítés mellett propagan­lodcov-Badajev és mások & voltak. között, erősítve a győzelem A partizánok sok veszte- be vetett hitüket. Az illő­séget okoztak a fasiszták- «ál's szervezet nak: több, mint 5000 kato- sen kinyomtatta és terjesz- badító harcosokat. A fa nát és tisztet öltek meg. tette „A Szovjet Hazáért" sor végén egy kis téren kisiklattak 27 hadiszerel- c. tájékoztatót. röplapokat, melyről vényt. 16 hidat robbantot- Végül elérkezett a sza­tak fel, kilőttek és fel- hadság rég várt napja. Ap­gyújtottak 2 tankot. 248 rilis elején a 3. autót, 13 ágyút, megrongál- Front seregei, az tak 82 km-nyi telefon- és születésű R. J. távíróhuzalt és kb. 20 000 kij hadseregtábornok embert mentettek meg az el- zetésével a városhoz hurcolástól. A fasiszta vezetés A nartizánok az Odessza Odessza milyen fontos esettek emlékére. A Dicső­alatti töwT száz kilométer ^^ Jelentőséggel bír. ség fasor bejáratánál a hosszú katakombarendszer­a tengerre nyílik kilátás, emelkedik az „Is­>ja. Áp- meretlen matróz" emlék­Ukrán oszlopa. Lábánál örök tűz odesszai ég. és a város úttörői é« Malinovsz- komszomolistái állnak őrt. ve- Naponta 15 percenként vált­értek. ják az őrséget, s minden tudta, órában rekviem szól az el­ezért mindent hogy megállítsa "JnrC" hadsereget, de sikertelenül vajaioK. A yórog felszabadításában Szovjet javaslat Belgrádban # Belgrád (MTI) A belgrádi találkozó pén­tek délelőtti plenáris ülésén Julij Voroncov, a Szovjet­unió küldöttségének vezetője két javaslatot terjesztett elő. Az első szovjet javaslat a terrorizmus kérdésével fog­lalkozik. Indítványozza, hogy foganatosítsanak további lé­péseket az egyes országok más állam területén tartóz­kodó képviselői, vagy állam­polgárai személyes biztonsá­gának, valamint a kulturális, sport- és egyéb rendezvé­nyek megfelelő biztonságá­nak szavatolására. A másik szovjet javaslat a külképviseletek személyze­te létszámkvótáinak eltör­lésére vonatkozik. Voroncov hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió nem alkalmaz sem­miféle létszámkorlátozást, rámutatott, hogy a nemzet­közi kapcsolatok fejlesztése és a népek közötti bizalom erősítése szempontjából hasznos lenne, ha a részt­vevő országok nem állapí­tanának meg kvótákat a dip­lomáciai. kereskedelmi és egyéb képviseletek személyi létszámára vonatkozólag. 8 New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés Reméljük — hangoztatta csü- a magyar ENSZ-nagyk'övet törtök esti plenáris ülésén, —, hogy a közgyűlés mégfe­az izraeli hatóságok által lelő intézkedéseket tesz: el­alkalmaaott törvénytelen te- ítéli az izraeli hatóságoknak lepítési politikával kapcsola- azt a törekvését, hogy meg­tos napirend vitájában fel- változtassa a megszállt te­szólalt Hollai Imre nagykő- rületek jogi helyzetét, de­vet, a New York-i magyar mográfiai összetételét és fel­ENSZ-mlsszió vezetője. Rá- szólítja az izraeli kormányt, mutatott, hogy a magyar hogy tartsa be nemzetközi küldöttséget mélységesen ag- kötelezettségeit, gasztják az izraeli kormány- * nak a megszállt arab terű- A közgyűlés 3. sz. bízott­leteken alkalmazott módsze- ságában „az emberi jogok­rei, különösképpen azok az ról szóló nemzetközi egyez­intézkedések, amelyekkel a ményokmányok helyzetéről" területek tartós bekebelezé- folytatott vitában felszólalt sére törekszik. Az izraeli ak- Nagy Lajos, a magyar kül­ciók tovább növelik a te- döttség tagja. Hangsúlyozta, szültséget a térségben és hogy a polgári és a politikai akadályozzák' az igazságos és jogok elválaszthatatlanok a tartós rendezést. gazdasági, szociális és kul­A magyar küldöttség állás- turális jogoktól. Utalt arra, pontja, hogy az átfogó kö- hogy a magyar kormánynak zel-keleti rendezés csak egy, a polgári és politikai jogok valamennyi érdekelt fél — érvényesüléséről szóló jelen­köztük a Palesztin Felszaba- tését az emberi jogok bizott­dítási Szervezet képviselői- sága elfogadta és ezzel kife­nek — részvételével megtar- jezésre juttatta, hogy Jog­tandó nemzetközi konferen- rendünk teljes összhangban cia keretében érhető el. áll az egyezménnyel. iíi.;;^... ben rejtőztek. Ezek mester' séges föld alatti melyek a házépítéshez ki- „„ . . Külö_ kSSel méSZkŐ ^^ nöseT vé'rer cíták KeietKezteK. tak a tenger közelében Az ellenseg hátaban te- fekvő utcákon és a kikötő­vékenykedett a felderítő csoport, melyet az állam­védelem kapitánya, Molod­cov-Badajev vezetett. E csoport központja a kata­kombákban volt. A fasisz­ták sikertelenül próbáltak behatolni ide. Elaknásítot­ták. befalazták a' bejára­tokat, a föld alatti folyo­sókat mérgesgázokkal árasz­tották el. Ügy menekültek meg a partizánok, hogy el­torlaszolták a folyosókat. 1942. februárjában a néme­tek betonnal öntötték tele azt a kutat, melyen keresz­tül a partizánok a világgal érintkeztek. Badajev embe­rei hat hétig voltak a föld alatt élelem nélkül, hideg­ben, nedvességben, sötét­ben. Csak a véletlennek kö­szönhették. hogy megmene­kültek. Ekkor indult felde­rítésre maga Molodcov-Ba­dajev. Árulás folytán tár­saival együtt elfogták. A foglyokat semmiféle kínzás és vallatás nem törte meg, nem adták fel elvtársaikat. Molodcov-Badajev úgy halt meg, hogy még illegális ne­vét sem árulta el. Vele együtt vállalta a férfias ha­megtett. „Haza Anyját" ábrázoló a szovjet emlékművön a kővetkező felirat olvasható: „Halhatatlanságát adja [nektek a Haza. Neveteket örökké áldja", Mihail Iljas RÁDIÓTELEX BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MAGYAR—OLASZ FÓRUM A magyar—olasz fórum 1977. október 25—28. között Budapesten ronlevő, VI. nácskozáson az európai biz­a Törők Köztársaság elnö­két Törökország nemzeti ünnepe alkalmából. , ŰJBÓL HALLAT MAGÁRÓL A VHF Amsterdamban péntekre megtartotta so- virradóan ismeretlen tette­ulesét. A ta- sek elrabolták Maurits Ca­ransa 61 éves holland mil­tonság és együttműködés, va- iiomost Az éppen egy klub­lamint a magyar—olasz kap- ból kilép6 üzletembert szem­csolatok időszerű kérdése- tanúk" szerint "rövid it tűzték napirendre. A kül- ko^ás utón egy piros dula­nutó­P , , __ „ elhajtot­hogy az európai államok tak vele. A reggeli órák­kétoldalú politikai kapcso- ban egv német nyelven be­döttségek megállapították. ba tuszkolták, és között a ma- szél6 ismeretlen telefonélt politikai kap- a Het parooi» című hol­íe'" Jand lap szerkesztőségébe és a következőket mondta: „Itt a Vörös Hadsereg Frak­latal, ezek gyar—olasz csolatok is kedvezően lödnek. ÜDVÜZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki cló. Caransa az őrizetünk­Tanács elnöke táviratban ben van. Ojra fogunk je­üdvözölte Fahri Korutürköt, lentkezni". Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 119. A füst már olyan nyomasztó és köhögtető volt, hogy egyre több fehérneműt kötöztünk a szájunk­ra, inget, gatyát, s a végén az egész hátizsákot. S a vonat lassan vánszorgott. A levegő egyre gyé­rebben szivárgott át a tömérdek holmin, s az is olyan erőfeszítésünkbe került, hogy kezdtünk be­leizzadni. S közben semmit sem tudtunk egy­másról. mert vaksötét volt. s csak egy-egy elha­ló hangból következtethettünk arra, hogy mind­hárman a fulladás révével küszködünk. Én has­ra feküdtem a padlón, s a szájamat rányomtam a hátizsákomra, mert. azt reméltem, hogy alul nem olyan sűrű a füst. De szívhatatlan volt, a szívem hevesen vert, a víz patakzott rólam, s közben az motozott az agyamban, hogy ez az át­kozott alagút több mint hat kilométer, tehát egy jó félóráig is eltarthat, amíg átdöcögünk rajta. S a nyomorult vonatkísérő barátságtalan képe lebegett előttem, aki ilyen gálád módon akart minket eltenni láb alól. Talán őt is a bolond Matteo befolyásolta, talán telebeszélte a fejét, s ez most így akarta három veszedelmes kémtől megszabadítani a hazáját. Végeredményben ő semmiről sem tehet, ml a saját felelősségünkre ugrottunk fel a vonatra, ha itt pusztulunk, ez nem az ő hibája. Különben is szabálytalan, amit csinálunk, s ha mi már nem élünk, az állomás­főnök sem fog kardoskodni ártatlanságunk mel­lett. S az út egyre tartott. Én a szívemet éreztem, mely meg-megrándult attól, hogy igyekeztem mi­nél ritkábban levegőt szívni. De ez sem volt jó taktika, mert utána annál hevesebben kapkodtam az egyre fogyó éltető elem után. Nem kétséges, hogy megfulladunk itt mindhárman, vagy olyan füstmérgezést kapunk, amelyből nem fogunk so­hasem kigyógyulni. Talán már Cataniáig sem ju­tunk el, hogy anyám pénzét fölvegyem és eset­leg hajón térjek vissza Nápolyba — félholtan, betegen, tönkretéve. Fiatalon az ember közönyösebb a halál gon­dolatával szemben, s én, bár akkor tele voltam még nagy. alkotó tervekkel, egyre csüggedteb­ben. mondhatnám bölcs beletörődéssel számoltam azzal az elkerülhetetlen ténnyel, hogy holtan fo­gok kikerülni az alagútból. Milyen különös, bor­zongattam magam pihegve, lihegve, egyre ösz­szébb szoruló torokkal, s egyre rémültebben ki­dagadó szemmel — három halott utazik majd a teherkocsin, s lehet, hogy csak a végállomáson veszik észre. Micsoda rémületet kelt majd ebben a babonás népségben, hogy a szerelvénynek há­rom hulla a szállítmánya. Három kénsárga hul­la, melyeknek halálát az orvosi vizsgálat szerint fulladás okozta. S ez rosszabb még a vízbe fulla­dásnál is, bár inkább a Tisza nyelt volna el oda­haza! Még Kari is nyöszörgött, pedig annak vasból volt a szervezete, s ahogy hozzám ért, görcsö­sen markolt bele az oldalamba. O is kínlódott. Ernst hörögve átkozta a vasutast, de aztán olyan köhögési roham fogta el, hogy elhallgatott, Sőt, annyira megnémult, hogy biztosra vettem halálát. Nem bírta tovább — gondoltam, s bár a gyötrő­déstől teljesen elfásultam már, nem érdekelt; hogy túlélem-e a kalandot, vagy. sem, még min­dig küzdöttem ösztönösen a levegőért. S e pil­lanatban mindenki eszembe jutott, akiket szeret­tem, még a kis apácajelölt Beatrice is. akinek sorsa annyira elérzékenyített Roccapalumbában. Ö sem hihette, hogy akiknek a kaktuszfügét fel­kínálta, azok este már holtan hevernek egymás mellett. Csak a piszkos körmű, kis fanatikus pap talál majd rá megfelelő magyarázatot, hiszen egy buzgó hivő számára az isteni bölcsességet még a legnagyobb gazság és ostobaság is igazolhatja. Mikor úgy éreztem már, hogy valóban nem bírom tovább, s szegény önfeláldozó anyám ju­tott eszembe, aki nem eszik, csak hogy én a vi­lágot láthassan, s most is küldi a háromszáz lí­rát Cataniába, mely majdnem az egész hivatal­noki fizetése, szürke fény kezdett derengeni kö­rülöttem. s tisztult a levegő is. S hirtelen be­zúdult a nyitott vagonba a napsugár, s bár a szénfüst még ott Imbolygott körülöttünk ellen­ségesen. mintha már hozzánk tartoznék, vagy sajnálná, hogy mégsem végzett tökéletes mun­kát. mi félig aléltan hanyattvágódtunk és zihál­va, kapkodva próbáltuk beszívni a beáramló tisz­ta levegőt. Zöldek és nyirkosak voltunk, s egy kicsit részegek ls, vagy legalább is bódultak, ká­bák, s most nem tettünk egyebet, mint tátog­tunk. akár a halak, ha szárazra vetik őket. De nékünk ez a friss levegő jelentette az életet, bár, ami engem illet, ez a keserves utazás annyira megviselte a szervezetemet, hogy még ma is, ami­kor e sorokat írom, Olyan érzékeny vagyok a szénfüstre, hogy egy szippantásnyit sem bírok el belőle. A torkom elszorul és zihálni kezdek, s ha nem kapok gyorsan friss levegőt, Ú8>' érzem, rögtön megfulladok. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents