Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-29 / 255. szám
2 Szombat, 1977. október 29. , II francia miniszterelnök sajtókonferenciája Odessza történelmi napjai Raymond Barre után találkozott a gyar és a külföldi dél- ködéssel kapcsolatban, s itt don kezelik majd; a feszültma- jegyezte meg, hogy az ezen ségek csökkentésével elérheúj- a területen szerzett budapes- tő, hogy valamennyi ország ságfrókkal. A sajtókon- ti tapasztalatok alapján 1978- békében élhessen. Franciaferenciát Lengyel Lász- ban magyar tájékoztatási ország azt kívánja, hogy a Minisztertanács központot nyitnak Párizsban ló, a Tájékoztatási HlvataláA magyar—francia kultu^helyettese nyl- rális kapCSC)iatokról szólva a minisztereipök elmondta: többi erőfeszítéseket tesznek, hogy totta meg. Raymond Barre között hangsúlyozta: a ma- a francia közönséggel az ed gyár közéleti vezetőkkel dlginél jobban, közelebbről folytatott eszmecserék amelyek nagyon őszinte léghelsinki tárgyalásokon született záróokmány szellemében Belgrád új fejezetet nyisson meg a világban. Egyik országnak sem lenne jó, ha a leszerelés területén alkalmazott módszerek csak magyar látszólagosak lennének. m,"„pt Franciaorszag egy valódi, hatékony és globális' leszerelésért száll síkra. A leszemeglsmertessék a irodalmat; a magyar művek körben zajlottak le — pozi- fordítása, a magyar fiimműtívak voltak. Meggyőződését vészét bemutatása a kulturá- I^T^IZIhLI'^' " fejezte ki, hogy a kétoldalú 1* kapcsolatok fejlesztését "Jf* ~ kapcsolatok tovább fejlőd- szolgálja. ?ek- valamennyi orszagra — Semmi ok nincs hogy ne fejlődjenek kapcsosági-kereskedelmi területen lataink — hangsúlyozta Ray- hogv a béke és bizton^áe tett erőfeszítéseinek eredmé- mond Barre de céljain- Szilárdítlsáről folyó párnyeként az elmúlt esztendő- kat természetesen nem lehet bes,éd tovább folytatódjék ben mind az exportban, mind egyik napról a másik napra vaiam„nnvi nr«7Ó<* wö az iriportban körülbelül 30 elérni. De erőfeszítéseink zött E™nek a dialógusnak százalékkal nőtt a.forgalom, kézzelfogható eredmények- „em szabad megszakaddhez vezetnek majd. nek, mert a lehetőségek adottak. A két ország gazda kell vonatkoznia — eredméarra' nyekhez kell vezetnie. A francia kormány óhaja, Az Ipari együttműködés ha tékonyabbá tételére biztosíték az a kontaktus amely kö;7'éie7"dős"zert "kérdései a magyar és a francia vállalatok között kialakult, valamint az a törekvés, amely hangsúlyozta Raymond BarRaymond Barre a nemzet- re. — A nemzetközi élet • kérdéseiről nyugodt, őszinte az légkörben kell tárgyalni. Az enyhülésért, a leszerevel — az enyhüléssel, európai békével, biztonság a további piackutatásra irá- kapc8olatban min i 1 Ii'i.ii rirt i <i rf iioM á\C * nyul Franciaországban Magyarországon. gal és együttműködéssel — lésért dolgozók, a béke és hangsúlyozta; biztonság megerősítésén fámélyen ra- radozók tevékenységét Franciaország támogatja — húzta Franciaország gaszkodik az enyhülési poA francia miniszterelnök litikához. Reményét fejezte alá Raymond Barre, a Franeiismerését fejezte ki a mű- ki, hogy a feszültségi góco- cia Köztársaság miniszterszaki-tudományos együttmfl- kat a világban megfelelő mó- elnöke. Befejeződtek a magyarjugoszláv tárgyalások • Belgrád (MTI) Kiro Gligorov, a jugoszláv •zövets'égi nemzetgyűlés elnöke pénteken délelőtt fogadta Huszár Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Belgrádban. Ezt követően a kora délutáni órákban befejeződtek a Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Mllorad Btrovljev, a szövetségi végrehajtó tanácstagja. a Szövetségi Társadalmi Tervbizottság elnöke vezette küldöttségek tárgyalásai a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A tárgyalásokról jegyzőkönyvet írtak alá. Izrael akadályozza az igazságos rendezést Magyar felszólalás az ENSZ plenáris ülésén 5. a 16 éves ben. De 1944. április 10Molodcov- én az operaház tetején feltűnt a vörös zászló: A város 907 na- Iáit összekötője, plg volt idegen meg- Jasa Gordienko. szállás alatt. Az 11- Badajev halála után meglegális- és partizánharc ve- kapta a Szovjetunió Hőse Odessza megszabadult a fazetésére megalakult az il- kitüntetést, Gordienko pe- siszta megszállóktól, akik legális területi pártbizott- dig a Honvédő Háború Ér- két és fél milliárd ság; első titkára, Petrovsz- demrendet kij, másodtitkára, Szuharjev lett. Létrehozták a párt ^omoTilleaál^cLDort^^is Nyolcvankétezer lakost h..t >,„~m„n hioott-.ioAt hot Bzomoi megans csoporx.ia is , . k0i™„u rubelnyi veszteséget okoztak a városnak és környékének. hat kerületi bizottságát, hat Mariia vinnvicka partizánegységet és néhány J^'Jl® felderítő csoportot. Ezenkívül a megszállás alatt a városban 45 illegális szervezet pedagógiai főiskolai hallgató vezetésével. 1943. november 7-re virradó éjjel a csoöl-| tek meg, hetvenkétezret pedig fogságba hurcoltak., , Senkit nem felejtünk el. - „™„„, ^,-,i,«j;tt txhh P°rt egyik tagja. Gyubakin semmit nem felejtünk el! A es csoport működött több, kitözte Q vörös ^^ az halás utódok a hösök mint e/.er taggal. Uszpenszkij-székesegyház te- véről neutcákat és tereket. Intézményeket és iskolákat Az odesszai partizánmoz- tejére, annak jeleként, hogy .. galom szervezői s vezetői La- Odessza nem adta meg ma- neveztek el a városban. Ott. zarev, Dobrovolszkij, Ilju- gat, hogy a szovjet nép nem ahol a város védelmi vosin. Resetnyikov, Tretya- roppant össze. Aktívan har- nala állt, kov. Kovalszkij, Jevsztra- coit a fiataloknak az a cso- hosszúságú ma 60 kilométer félkörben húDroz- portja is, melyet Leonyid zódik a „Dicsőség öv", mely vezetett, mentén 10 emlékművet találunk a különösen súlyos harcok színterén. A „Sevcsenko-park"-ban lakói van a „Dicsőség fasor", ide temették a város védőit, a partizánokat, az illegalitásrendszere- ban működőket és a felszatyenko, Szoldatenno, dov, Tyimofejev. Gorbel, Bacsinszkij diák Krílevszkij, Gavsin. Barka- A bátor hazafiak a fellov, Kuznyecov, Geft Mo- derítés mellett propaganlodcov-Badajev és mások & voltak. között, erősítve a győzelem A partizánok sok veszte- be vetett hitüket. Az illőséget okoztak a fasiszták- «ál's szervezet nak: több, mint 5000 kato- sen kinyomtatta és terjesz- badító harcosokat. A fa nát és tisztet öltek meg. tette „A Szovjet Hazáért" sor végén egy kis téren kisiklattak 27 hadiszerel- c. tájékoztatót. röplapokat, melyről vényt. 16 hidat robbantot- Végül elérkezett a szatak fel, kilőttek és fel- hadság rég várt napja. Apgyújtottak 2 tankot. 248 rilis elején a 3. autót, 13 ágyút, megrongál- Front seregei, az tak 82 km-nyi telefon- és születésű R. J. távíróhuzalt és kb. 20 000 kij hadseregtábornok embert mentettek meg az el- zetésével a városhoz hurcolástól. A fasiszta vezetés A nartizánok az Odessza Odessza milyen fontos esettek emlékére. A Dicsőalatti töwT száz kilométer ^^ Jelentőséggel bír. ség fasor bejáratánál a hosszú katakombarendszera tengerre nyílik kilátás, emelkedik az „Is>ja. Áp- meretlen matróz" emlékUkrán oszlopa. Lábánál örök tűz odesszai ég. és a város úttörői é« Malinovsz- komszomolistái állnak őrt. ve- Naponta 15 percenként váltértek. ják az őrséget, s minden tudta, órában rekviem szól az elezért mindent hogy megállítsa "JnrC" hadsereget, de sikertelenül vajaioK. A yórog felszabadításában Szovjet javaslat Belgrádban # Belgrád (MTI) A belgrádi találkozó péntek délelőtti plenáris ülésén Julij Voroncov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője két javaslatot terjesztett elő. Az első szovjet javaslat a terrorizmus kérdésével foglalkozik. Indítványozza, hogy foganatosítsanak további lépéseket az egyes országok más állam területén tartózkodó képviselői, vagy állampolgárai személyes biztonságának, valamint a kulturális, sport- és egyéb rendezvények megfelelő biztonságának szavatolására. A másik szovjet javaslat a külképviseletek személyzete létszámkvótáinak eltörlésére vonatkozik. Voroncov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem alkalmaz semmiféle létszámkorlátozást, rámutatott, hogy a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és a népek közötti bizalom erősítése szempontjából hasznos lenne, ha a résztvevő országok nem állapítanának meg kvótákat a diplomáciai. kereskedelmi és egyéb képviseletek személyi létszámára vonatkozólag. 8 New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés Reméljük — hangoztatta csü- a magyar ENSZ-nagyk'övet törtök esti plenáris ülésén, —, hogy a közgyűlés mégfeaz izraeli hatóságok által lelő intézkedéseket tesz: elalkalmaaott törvénytelen te- ítéli az izraeli hatóságoknak lepítési politikával kapcsola- azt a törekvését, hogy megtos napirend vitájában fel- változtassa a megszállt teszólalt Hollai Imre nagykő- rületek jogi helyzetét, devet, a New York-i magyar mográfiai összetételét és felENSZ-mlsszió vezetője. Rá- szólítja az izraeli kormányt, mutatott, hogy a magyar hogy tartsa be nemzetközi küldöttséget mélységesen ag- kötelezettségeit, gasztják az izraeli kormány- * nak a megszállt arab terű- A közgyűlés 3. sz. bízottleteken alkalmazott módsze- ságában „az emberi jogokrei, különösképpen azok az ról szóló nemzetközi egyezintézkedések, amelyekkel a ményokmányok helyzetéről" területek tartós bekebelezé- folytatott vitában felszólalt sére törekszik. Az izraeli ak- Nagy Lajos, a magyar külciók tovább növelik a te- döttség tagja. Hangsúlyozta, szültséget a térségben és hogy a polgári és a politikai akadályozzák' az igazságos és jogok elválaszthatatlanok a tartós rendezést. gazdasági, szociális és kulA magyar küldöttség állás- turális jogoktól. Utalt arra, pontja, hogy az átfogó kö- hogy a magyar kormánynak zel-keleti rendezés csak egy, a polgári és politikai jogok valamennyi érdekelt fél — érvényesüléséről szóló jelenköztük a Palesztin Felszaba- tését az emberi jogok bizottdítási Szervezet képviselői- sága elfogadta és ezzel kifenek — részvételével megtar- jezésre juttatta, hogy Jogtandó nemzetközi konferen- rendünk teljes összhangban cia keretében érhető el. áll az egyezménnyel. iíi.;;^... ben rejtőztek. Ezek mester' séges föld alatti melyek a házépítéshez ki- „„ . . Külö_ kSSel méSZkŐ ^^ nöseT vé'rer cíták KeietKezteK. tak a tenger közelében Az ellenseg hátaban te- fekvő utcákon és a kikötővékenykedett a felderítő csoport, melyet az államvédelem kapitánya, Molodcov-Badajev vezetett. E csoport központja a katakombákban volt. A fasiszták sikertelenül próbáltak behatolni ide. Elaknásították. befalazták a' bejáratokat, a föld alatti folyosókat mérgesgázokkal árasztották el. Ügy menekültek meg a partizánok, hogy eltorlaszolták a folyosókat. 1942. februárjában a németek betonnal öntötték tele azt a kutat, melyen keresztül a partizánok a világgal érintkeztek. Badajev emberei hat hétig voltak a föld alatt élelem nélkül, hidegben, nedvességben, sötétben. Csak a véletlennek köszönhették. hogy megmenekültek. Ekkor indult felderítésre maga Molodcov-Badajev. Árulás folytán társaival együtt elfogták. A foglyokat semmiféle kínzás és vallatás nem törte meg, nem adták fel elvtársaikat. Molodcov-Badajev úgy halt meg, hogy még illegális nevét sem árulta el. Vele együtt vállalta a férfias hamegtett. „Haza Anyját" ábrázoló a szovjet emlékművön a kővetkező felirat olvasható: „Halhatatlanságát adja [nektek a Haza. Neveteket örökké áldja", Mihail Iljas RÁDIÓTELEX BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MAGYAR—OLASZ FÓRUM A magyar—olasz fórum 1977. október 25—28. között Budapesten ronlevő, VI. nácskozáson az európai biza Törők Köztársaság elnökét Törökország nemzeti ünnepe alkalmából. , ŰJBÓL HALLAT MAGÁRÓL A VHF Amsterdamban péntekre megtartotta so- virradóan ismeretlen tetteulesét. A ta- sek elrabolták Maurits Caransa 61 éves holland miltonság és együttműködés, va- iiomost Az éppen egy klublamint a magyar—olasz kap- ból kilép6 üzletembert szemcsolatok időszerű kérdése- tanúk" szerint "rövid it tűzték napirendre. A kül- ko^ás utón egy piros dulanutóP , , __ „ elhajtothogy az európai államok tak vele. A reggeli órákkétoldalú politikai kapcso- ban egv német nyelven bedöttségek megállapították. ba tuszkolták, és között a ma- szél6 ismeretlen telefonélt politikai kap- a Het parooi» című holíe'" Jand lap szerkesztőségébe és a következőket mondta: „Itt a Vörös Hadsereg Fraklatal, ezek gyar—olasz csolatok is kedvezően lödnek. ÜDVÜZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki cló. Caransa az őrizetünkTanács elnöke táviratban ben van. Ojra fogunk jeüdvözölte Fahri Korutürköt, lentkezni". Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 119. A füst már olyan nyomasztó és köhögtető volt, hogy egyre több fehérneműt kötöztünk a szájunkra, inget, gatyát, s a végén az egész hátizsákot. S a vonat lassan vánszorgott. A levegő egyre gyérebben szivárgott át a tömérdek holmin, s az is olyan erőfeszítésünkbe került, hogy kezdtünk beleizzadni. S közben semmit sem tudtunk egymásról. mert vaksötét volt. s csak egy-egy elhaló hangból következtethettünk arra, hogy mindhárman a fulladás révével küszködünk. Én hasra feküdtem a padlón, s a szájamat rányomtam a hátizsákomra, mert. azt reméltem, hogy alul nem olyan sűrű a füst. De szívhatatlan volt, a szívem hevesen vert, a víz patakzott rólam, s közben az motozott az agyamban, hogy ez az átkozott alagút több mint hat kilométer, tehát egy jó félóráig is eltarthat, amíg átdöcögünk rajta. S a nyomorult vonatkísérő barátságtalan képe lebegett előttem, aki ilyen gálád módon akart minket eltenni láb alól. Talán őt is a bolond Matteo befolyásolta, talán telebeszélte a fejét, s ez most így akarta három veszedelmes kémtől megszabadítani a hazáját. Végeredményben ő semmiről sem tehet, ml a saját felelősségünkre ugrottunk fel a vonatra, ha itt pusztulunk, ez nem az ő hibája. Különben is szabálytalan, amit csinálunk, s ha mi már nem élünk, az állomásfőnök sem fog kardoskodni ártatlanságunk mellett. S az út egyre tartott. Én a szívemet éreztem, mely meg-megrándult attól, hogy igyekeztem minél ritkábban levegőt szívni. De ez sem volt jó taktika, mert utána annál hevesebben kapkodtam az egyre fogyó éltető elem után. Nem kétséges, hogy megfulladunk itt mindhárman, vagy olyan füstmérgezést kapunk, amelyből nem fogunk sohasem kigyógyulni. Talán már Cataniáig sem jutunk el, hogy anyám pénzét fölvegyem és esetleg hajón térjek vissza Nápolyba — félholtan, betegen, tönkretéve. Fiatalon az ember közönyösebb a halál gondolatával szemben, s én, bár akkor tele voltam még nagy. alkotó tervekkel, egyre csüggedtebben. mondhatnám bölcs beletörődéssel számoltam azzal az elkerülhetetlen ténnyel, hogy holtan fogok kikerülni az alagútból. Milyen különös, borzongattam magam pihegve, lihegve, egyre öszszébb szoruló torokkal, s egyre rémültebben kidagadó szemmel — három halott utazik majd a teherkocsin, s lehet, hogy csak a végállomáson veszik észre. Micsoda rémületet kelt majd ebben a babonás népségben, hogy a szerelvénynek három hulla a szállítmánya. Három kénsárga hulla, melyeknek halálát az orvosi vizsgálat szerint fulladás okozta. S ez rosszabb még a vízbe fulladásnál is, bár inkább a Tisza nyelt volna el odahaza! Még Kari is nyöszörgött, pedig annak vasból volt a szervezete, s ahogy hozzám ért, görcsösen markolt bele az oldalamba. O is kínlódott. Ernst hörögve átkozta a vasutast, de aztán olyan köhögési roham fogta el, hogy elhallgatott, Sőt, annyira megnémult, hogy biztosra vettem halálát. Nem bírta tovább — gondoltam, s bár a gyötrődéstől teljesen elfásultam már, nem érdekelt; hogy túlélem-e a kalandot, vagy. sem, még mindig küzdöttem ösztönösen a levegőért. S e pillanatban mindenki eszembe jutott, akiket szerettem, még a kis apácajelölt Beatrice is. akinek sorsa annyira elérzékenyített Roccapalumbában. Ö sem hihette, hogy akiknek a kaktuszfügét felkínálta, azok este már holtan hevernek egymás mellett. Csak a piszkos körmű, kis fanatikus pap talál majd rá megfelelő magyarázatot, hiszen egy buzgó hivő számára az isteni bölcsességet még a legnagyobb gazság és ostobaság is igazolhatja. Mikor úgy éreztem már, hogy valóban nem bírom tovább, s szegény önfeláldozó anyám jutott eszembe, aki nem eszik, csak hogy én a világot láthassan, s most is küldi a háromszáz lírát Cataniába, mely majdnem az egész hivatalnoki fizetése, szürke fény kezdett derengeni körülöttem. s tisztult a levegő is. S hirtelen bezúdult a nyitott vagonba a napsugár, s bár a szénfüst még ott Imbolygott körülöttünk ellenségesen. mintha már hozzánk tartoznék, vagy sajnálná, hogy mégsem végzett tökéletes munkát. mi félig aléltan hanyattvágódtunk és zihálva, kapkodva próbáltuk beszívni a beáramló tiszta levegőt. Zöldek és nyirkosak voltunk, s egy kicsit részegek ls, vagy legalább is bódultak, kábák, s most nem tettünk egyebet, mint tátogtunk. akár a halak, ha szárazra vetik őket. De nékünk ez a friss levegő jelentette az életet, bár, ami engem illet, ez a keserves utazás annyira megviselte a szervezetemet, hogy még ma is, amikor e sorokat írom, Olyan érzékeny vagyok a szénfüstre, hogy egy szippantásnyit sem bírok el belőle. A torkom elszorul és zihálni kezdek, s ha nem kapok gyorsan friss levegőt, Ú8>' érzem, rögtön megfulladok. (Folytatjuk.)