Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

Csütörtök, 1977. október 27. 3 Füstcsövek, Szegedről Tizenkét éve, 1965 óta a Szegedi Tömegcikk Ipari Szövetkezet legkeresettebb termékei közé tartoznak a füstcsövek. Évente 800 ezer darab hagyja el az üzemet, különböző nagyságban — és 28 millió forint értékben. Képünkön: A kemence előtt sorakoznak a füstcsövek, zománcégetésre várva. Az-. után már csak a csomagolás van hátra. Somogyi Károlyné felvétele Isko A községi általános isko­lák körzetesítésével sorra elnéptelenednek a tanyai is­kolák, majd bezárnak. Ez a folyamat napjainkban — ahol megvannak a feltéte­lek — egyre gyorsabb üte­mű, hiszen a körzeti községi iskolák korszerűbb körül­mények között többet tud­nak nyújtani a tanulóknak. A szegedi járásban legalább 40 tanyai iskola zárta be már kapuját, a többi között az ásotthalmi Iroda sori is tavaly szeptemberben. Mi történjék az így árván ma­radt, de jó állapotú épüle­tekkel? A községeknek to­vábbra is fel kell használ­niuk — más rendeltetéssel — a köz javára, avagy el­adni, de mindenképpen hasz­nosítani. Az ásotthalmi Iroda sori is­kola két normál méretű tan­termével, kétszobás, konyhás komfortos szolgálati lakásá­val, több mint egyholdnyi te­rületével nagyon alkalmas­nak kínálkozik szociális otthon kialakítására. Lega­lább 50, a környező tanyá­kon egy szál egyedül, gon­dozás nélkül maradt öregnek fidna biztos hajlékot. Illeté­kes fórumokon ekként is döntötték el a volt iskola gorsát. Hozzá lehetett vol­na fogni az épület átalakí­tásához, tatarozásához, be­rendezéséhez, beköltöztetni az arra rászoruló öregeket, ha felszabadult volna ide­jekorán a pedagógus szol­gálati lakás, amelyet Lajkó Lajos, felesége és egy gyer­mekük lakott több mint tíz esztendeje. Lajkóék bent tanítanak már a községben, de kijár­nak lakni a külterületi is­kolába. Hogy végleg elköl­töznek, több mint egyeszten­dei huzavona befejezése, mert másik, ugyanolyan, vagy megközelítő értékű szolgálati lakást kellett ne­kik adni. Hogyan nem szabad va­lamit elintézni — ennek is­kolapéldája ez az eset, ame­lyet érdemes nyomon kö­vetni. Mi is ezt tettük Kar­sai Árpádnéval, a szegedi járási hivatal vezetőhelyet­tesével. Első utunk Börcsök Szilveszterhez, az MSZMP ásotthalmi bizottsága titká­rához vezetett, akinek legalább akkora gondot oko­zott Lajkóék kiköltöztetése, mint más szervek képvise­lőinek. Lajkó Lajos ugyan­is párttag. A községi párt­bizottság titkára szerint an­nak idején rosszul fogott az ügyhöz Sági János, a köz­ségi tanács elnöke, mertLaj­kóékat felbiztatta, hogy hi­vatalból vesznek nekik má­sik szolgálati lakást a falu­ban. Együtt is nézték meg a kiszemelt házat, de aztán kiderült, hogy üres a zseb, nincs rá pénz. Ezután kö­vetkeztek az alternatívák: az ugyancsak üres halasteleki iskola szolgálati lakása, ame­lyet laknak, de azt Lajkóék nem fogadták el. Belterüle­ten is laktak egy tanácsi egyszobás, konyhás, félkom­fortú lakást, amelynek bér­lője házat épít magának, te­hát elköltözik. Lajkóék ezt a tanácsi bérlakást előző­leg elfogadták, ki is utalták nekik, majd utána vissza­mondták. » Volt még kilátásban óvó­női, orvosi cserelakás, vé­gül a megüresedett szoba­Kisiparosok kitüntetése A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére kibonta­kozott munkaversenyhez csatlakoztak társadalmi munkafelajánlásokkal me­gyénk kisiparosai, kiskeres­kedői is. Ennek keretében mintegy 700 ezer forint ér­tékű munkát végeztek el gyermekintézmények, sport­létesítmények fejlesztésével, a szociális ellátás javításá­val. A legeredményesebben dolgozókat Szegeden tüntet­ték ki tegnap délelőtt a Hazafias Népfront székházá­ban. Molnár Sándor, a Hazafi­as Népfront megyei titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Oláh Miklóst, a megyei pártbizottság mun­katársát és Vaszócsik Gyöző­nét, a megyei tanács vb ipa­ri osztályának vezetőjét. Ez­után megemlékezett az év­század legnagyobb esemé­nyének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének 60. évfordulójáról, majd átnyújtotta a kitünte­téseket. Kiváló Társadalmi Mun­kás jelvényt kapott: Gallyas István kőműves (Hódmező­vásárhely), Kakuszi József vízvezeték-szerelő (Szeged), Kovács Mihály lakatos (For­ráskút), Németh György villanyszerelő (Kistelek), Sisák János kőműves, ács­mester (Csengele), Török Gergely kőműves (Szeged), Varga András villanyszerelő (Felgyő), Köteles Józsefné kiskereskedő (Szeged), Vadai László kiskereskedő (Hód­mezővásárhely). Érdemes Társadalmi Mun­kás jelvényt kapott: Böde Ferenc ács (Hódmezővásár­hely), Bugyi Antal autósze­relő (Hódmezővásárhely), Dani András kőműves (Röszke), Horváth Sándor villanyszerelő (Fábiánsebes­tyén), Papp István kőműves (Csongrád), Rakonczai Já­nos kőműves (Földeák), Tóth Antal kőműves (Derekegy­ház), Németh Mihály kiske­reskedő (Pusztaszer). A Népfront elismerő pla­kettjét nyújtották át Sass Ferencnének, a KIOS2 me­gyei titkárának és dr. Mar­tonosi Istvánnak, a KISOSZ megyei titkárának a társa­dalmi munkák szervezésé­ben kifejtett eredményes te­vékenységükért. Oláh Miklós a megyei pártbizottság köszönetét és elismerését tolmácsolta a kitüntetett, kisiparosaknak, konyhás komfortos védő­női szolgálati lakást kapták meg — és fogadták el — Lajkóék. A községi pártbi­zottság titkára szerint a kér­déses lakásügynek vannak még „szépséghibái", ame­lyek miatt Lajkóék — bár igen jó pedagógusok — mo­rálisan elmarasztalhatok. Van ugyanis Szegeden egy kétszobás, összkomfortos OTP-lakásuk, amelyhez Laj­kó Lajos akkor jutott, ami­kor a városban dolgozott, egymást követően két kul­turális intézetben. Tudva er­ről a lakásról, fölajánlottak mindkettőjüknek pedagó­gusállást Szegeden, de ők ragaszkodtak Ásotthalom­hoz. Érthető: itt ,van nekik hobbitanyájuk, ők használ­ták illetményként, és bete­lepítették gyümölcsössel, sző­lővel az Iroda sori iskolá­hoz tartozó hatalmas terü­letet; van kocsijuk és a fi­zetésben a pótlékokkal job­ban is járnak. Amikor rájuk nyitottunk az új lakásban, tataroztak, nyakig voltak a munkában. Szerintük azonban nem ke­rültek egyenesbe még, bár ők soha nem mentek túl jogos igényük kielégítésé­nél. Kérik a volt iskolai és a most kiutalt lakás érté­ke közötti különbözetet pénzben. Garázst akarnak építeni az új helyen, vagy valahol, mert az Iroda sori iskolában az is volt egy melléképületben, legalábbis ók annak használták. Zöld­kárigényük is van: a gyü­mölcsöst és szólót, amely egyaránt termő, ők telepí­tették. Lehet, mindent lehet, amit a törvény megenged. Az egész ügyben a panaszt és beadványt Lajkóné vit­te, kilincselt, mert őt nem kötötte pártfegyelem, a fér­jét igen. Megítélésük szerint — ezt a községi vb-titkár, Kazi István előtt is hang­súlyozták — korai és elha­markodott volt még tanítás céljára megszüntetni az Iro­da sori iskolát. Bár ők is győzködték a tanulók szüle­it, hogy írassák a gyerekeket a községi iskolába, közben maguk alatt vágták a fát. Hangoztatták, hogy a köz­ségben nincsenek meg a kellő iskolai feltételek, ami­kor — a zsúfoltság miatt — szükségtantermekben is ta­nítanak. Az új iskola épí­téséhez pedig még csak jö­vőre kezdenek. Lajkóék te­hát csalódtak, de azt is sej­tik, hogy bennük is csalat­koztak. Lődi Ferenc Eredmények, föladatok a DH-mozgalomban Az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának gazdaság­politikai osztálya és a Szak­szervezetek Csongrád megyei Tanácsa tegnap, szerdán az SZMT-székházban tapaszta­latcserét rendezett a Dolgozz Hibátlanul mozgalom hely­zetéről. Dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára üd­vözölte a megjelenteket, kö­zöttük a városi pártbizottság képviseletében dr. Veres Fe­rencet, s a SZOT közgazda­sági osztályának helyettes vezetőjét, Kanyó Gyulát. Először Harmatos József, az SZMT közgazdasági osz­tályának vezetője tartott elő­adást, amelyben a DH-moz­galom megyei helyzetét ér­tékelte. Elmondotta, hogy 1975-ben 16, 1976-ban 22, idén pedig már 26 vállalat, illetve gyáregység vett részt a mozgalomban, 1976-77­ben számuk évente 18 szá­zalékkal emelkedett. Ugyan­akkor utalt arra is, hogy a DH elemfti másutt is meg­vannak és vezetői érdekte­lenség, illetve a megfelelő tapasztalatok és ismeretek hiánya még sok helyen aka­dályai a munkarendszer be­vezetésének. Szélesíteni kel­lene az alkalmazók körét a helyi, a tanácsi iparban, a kereskedelemben és a közle­kedés területén is. Feltétlen dicséretes viszont, hogy a 26 vállalat munkájának egészé­re igen pozitív hatással van a minőségi munkát fokozot­tabban számon kérő mozga­lom. Felmerült egy tematikai kérdés is: munkamódszer, rendszer, vagy munkamoz­galom-e a DH? Az elméleti megalapozás szükségessége megkívánja, hogy tisztázzák: alapvetően módszer a DH, szélesebb körű tudatos tevé­kenység, egyben azonban a munka- és üzemszervezési feladatok tömegbázisa is, te­hát ilyen értelemben moz­galomnak is számít. Végeze­tül megállapította, hogy a megyében a DH-mozgalom helyzete az elmúlt néhány év alatt sokat javult, a fej­lődés dinamikusnak mond­ható, viszont még jó néhány vállalatnál a megindításért kell küzdeni, másutt pedig a tapasztalatok jobb, haszno­sabb alkalmazása kívánatos. Ezt a célt szolgálták a ta­pasztalatcsere korreferátu­mai is, amelyekben a moz­galom alkalmazásában már eredményeket elért vállala­tok vezetői számoltak be ta­pasztalataikról. Elsőnek Darázs Sándorné, a Szegedi Konzervgyár igaz­gatója tartotta meg előadá­sát. Elmondotta, hogy a gyárban 1972-ben történtek az első lépések a mozgalom bevezetésére, 1974-ben pedig a sűrítőüzemben a paradi­csomfeldolgozásnál alkal­mazták először. A legfonto­sabb változás a dolgozók szemléletében jelentkezett: a hibajelentő lapokon a mun­kások pontosan jelezték a veszteség helyét, sokszor okát okát is, sőt javaslatokat is tettek a hibák kiküszöbö­lésére. Igen jelentős eredmé­nyeket értek el az anyag­takarékosságban, 1974-ben az anyagfelhasználás 110, 1975­ben 107, tavaly pedig már csak 98 százalékos volt. Tóth László, a KSZV ve­zérigazgatója az 1973-ban hat gyáregységében megkezdett mozgalom tapasztalatairól és eredményeiről beszélt. Külö­nösen fontosnak tartotta a DH-mozgalom irányításában részt vevők továbbképzését, a vállalatnál 80 dolgozó ré­szesül ilyen oktatásban. A minőségszabályozási rendszer keretében a KSZV-nél a gyártmányfejlesztés és a ver­senyképesség fokozása volt a legfontosabb. A vezérigaz­gató elmondotta, hogy a vál­lalatnál elsősorban nem ver­senynek tekintik a DH-t, ha­nem olyan komplex infor­mációrendszernek, amely termékek minőségét szolgálja, egyértelműen és kizárólag a Végezetül Vajda György, a DÉMÁSZ igazgatója a villamosenergia-ipar sajátos­ságainak tükrében szólott a mozgalom tapasztalatairól. Beszélt arról, hogy az elmúlt néhány évben a vállalatnál a munkaszervezés és a DH kapcsolata nem volt elég szoros, voltak, akik csak többletmunkát láttak benne, mások pedig kizárólag veze­tői feladatnak tekintették. Ennek egyik legfőbb oka a propaganda hiányosságai vol­tak, jelenleg pedig a cél az, hogy komplex módon való­sítsák meg a mozgalom föl­adatait. A termelő vállalatok tapasztalatainak felhasználá­sával a szolgáltatások szín­vonalát tovább kívánják emelni, így o DH a közel­jövőben kiterjed a vállalat minden szakterületére. Befe­jezésül Vajda György kifej­tette, hogy az egész DH­mozgalom akkor éri el célját, ha népgazdasági szinten ál­talánossá válik, s a részt­vevő vállalatok munkáját .nem hátráltatják a partne­rek rossz szervezéssel, hiá­nyos anyagellátással, vagyis ha a kooperáció megfeleld lesz. Politikai könyvnapok, 1977 Dunaújvárosban novem­ber 3-án a Vasműben ren­dezendő ünnepélyes megnyi­tóval kezdődik meg a 16. politikai könyvnapok gazdag eseménysorozata. Az idei politikai könyvna­pok jelentőségét fokozza, hogy időpontja egybeesik az­zal az ünnepségsorozattal, amelyen a világ első szocia­lista államának létrejöttére emlékeznek meg országszer­te. A kiadónál megkülönböz­tetett figyelemmel készültek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak méltó megünneplésére, a könyvújdonságok többsége is kapcsolódik a jubileum­hoz. A Kossuth Kiadó mű­helyeiből a politikai könyv­napokra 34 mű, mintegy há­romnegyed millió példány­ban kerül ki az olvasókhoz. Az alkalomra napvilágot látott könyvújdonságok kö­zül is kiemelkedik Lenin életrajzának egy újabb ki­adása, amelyben szovjet szer­zői kollektíva ad számot Lenin életének és tevékeny­ségének minden lényeges eseményéről, ifjúságáról, tu­dományos alkotómunk'ássá­gáról, megkapó emberi vo­násairól. A politikai könyv­napok könyve Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtit­kárának gyűjteményes köte­te; „A gazdaságirányítás kérdései a fejlett szocialista társadalomban". Megjelenik Kádár Jánosnak „Internacio­nalizmus, szolidaritás, szo­cialista hazafiság" című mű­ve is. Ez a kötet azokat a beszédeket és írásokat gyűj­tötte egybe, amelyeket az MSZMP KB első titkára 1957—1976 között a testvér­pártok kongresszusain, ba­ráti látogatások alkalmával, nemzetközi fórumokon mon­dott el. A gazdag listán sze­repel a Nagy Október című reprezentatív album, amely dokumentumok, fényképek gyűjteményével ad történel­mi áttekintést a fejlett szo­cialista társadalomról. A Szovjetunió gazdaságtörté­netéről írt tanulmányt Cie­pielewsk'i lengyel szerző; a kötetben a szovjet gazdaság 60 éves fejlődését mutatja be. Köpeczi Béla kötete, A magyar kultúra harminc éve, a Magyarországon végbement kulturális forradalom törté, netét dolgozza fel, figyelem­re méltó tájékoztatást ad szellemi és tudományos éle­tünkről. Eleven, tanulságos irodalomtörténeti munka Varga József Ady és kora című tanulmánya, amely Ady Endre születésének 100. évfordulójára készült el. Az Ország-Világ sorozatban Radó György Moszkvától Moszkváig című kötete, a szépirodalmi kiadványok kö­zül pedig Kanyivec „Az Ulja­nov család" és Kapica „Hol­nap már késő" című regénye kapcsolódik a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom napjaihoz. A politikai könyv­napokra 30 ezer példányban adják közre — az ungvári Kárpáti könyvkiadóval kö­zösen — a Szovjetunió új alkotmányának teljes szöve­gét. Ülést tartott a TOT elnöksége Az elmúlt években az in- differenciálódás okaira ke­dokoltnál nagyobb különb- restek választ. Az ülésen ségek mutatkoztak a terme- részt vett és felszólalt Soós lőszövetkezetek termelési Gábor mezőgazdasági és élei­eredményeiben. A TOT el- mezésügyi államtitkár is. nöksége szerdai ülésén a (MTI) Á népi ellenőrzés vizsgálatai Néhány korábbi intézkedé­sének eredményét, a köz­érdekű panaszok és bejelen­tések vizsgálatának, orvoslá­sának tapasztalatait vitatta meg egyebek között tegnap, szerdán, Kalmár József el­nök vezetésével a városi, já­rási népi ellenőrzési bizott­ság. Kilenc korábbi ügyben végeztek utóvizsgálatot, a testület dr. Széli Sámuel ve­zetésével működő munka­bizottsága megállapította, hogy az ügyekben az illeté­kesek érdemi intézkedéseket tettek. A panaszosok, illetve a bejelentők ellen semmiféle retorziót nem alkalmaztak. A testület ülésének 'napi­rendjén szerepelt még az el­nöki beszámoló megvitatása. Egyebek között a környezet­védelem és a köztisztasági intézkedések gyakorlati meg­valósításáról, az állampolgá­rok által kezdeményezett magánlakásépítés vizsgálatá­nak tapasztalatairól, a szö­regi Építő Ktsz-nél végzett vizsgálat javaslatainak vég­rehajtásáról volt szó. A testület elkészítette jövő évi munkatervének javasla­tát, mely szerint 1978-ban egyebek között Szeged és a járás fürdőinek tisztaságát vennék „nagyító alá", vizs­gálatot indítanak a célból, hogy megállapítsák: a járás oktatási és művelődési intéz­ményeiben milyen mérték­ben szereztek érvényt a köz­művelődési törvény végre­hajtásának.

Next

/
Thumbnails
Contents