Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-25 / 251. szám

2 Kedd, 1977. október 25. 42 tagállam javaslata az ENSZ-ben • New York, Bonn (MTI) Az EN{3Z 42 tagállama ja­vaslatot nyújtott be, hogy tűzzék a közgyűlés jelenle­gi Ülésszakának napirendjé­re a polgári repülés bizton­ságának kérdését • A bonni közlekedési mi­nisztérium vasárnapi köz­lése szerint a spanyol ható­ságok végül ls hozzájárul­tak ahhoz, hogy nyugatné­met biztonsági emberek el­lenőrzik Palma de Mallor­cán az NSZK-ba induló gé­pek utasait. A nyugatnémet, a francia. a belga, a holland, a svájci és az olasz rendőrség vasár­nap is folytatta a lázas nyo­mozást a terroristák után, de a nyomozás továbbra sem vezetett eredményre. A különböző európai vá­rosokban a Baader—Mein­hof-csoporttal rokonszenve­ző elemek a hét végén is támadást intéztek nyugatne­met konzuli képviseletek, il­letve vállalatok ellen. O Moszkva (MTI) A szovjet polgári repülés dolgozói felhívással fordul­nak a világ valamennyi or­szágának légi közlekedési és szállítási alkalmazottjához, hogy minden eszközzel mű­ködjenek együtt a polgári repülés biztonságának fo­kozása, az utóbbi években veszélyesen elharapózott re­pülőgép-eltérítések leküzdé­se és elkövetőik méltó megbüntetése felhívás érdekében. A szöveget hétfőn Moszkvában nemzetközi sajtókonfe-encián ismertet­ték a szovjet és • külföldi újságírókkal a polgári repü­lési minisztérium és a légi közlekedési dolgozók szak­szervezetének képviselői. D harmadik kosár # Belgrád (APN) részt vevő szovjet delegáció A belgrádi konferencián hivatalos okmányként elő­részt vevő amerikai delegá- terjesztette azt az akcióter­ció szeretné a harmadik ko- vet, amelyet Leonyid Brezs­sár problémakörét az emig- nyev — az európai katonai ráció és a vízumkiadás kér- enyhülés elmélyítése céljá­désére leszűkíteni —, írja a ból — október 21-én vetett Novosztyl szovjet sajtóügy- fel az indiai miniszterelnök nökség Belgrádba kiküldött tiszteletére adott vacsorán két különtudósítója. — Ez a elhangzott pohárköszöntójé­kísérlet azonban nemhogy a ben. semleges országoknál, hanem Az akcióterv előirányozza: még az Egyesült Államok az európai biztonsági konfe­szövetségeseinek többségénél rencia résztvevői kössenek sem talált támogatásra. szerződést, hogy nem alkal­— Ha már az emigráció- maznak elsőként atomfegy­nál tartunk — folytatódik a vert egymás ellen. Állapod­tudósítás —, meg kell álla- janak meg abban, hogy az pítanunk, hogy a Szovjet- Európában egymással szem­unió az emigrációs politiká- ben álló katonai-politikai cso­ban szigorúan betartja a hel- portosulásokat és szövetsége­sinki megállapodásokat. Az ket nem bővítik új tagok fel­állampolgárok családegyesí- vételével.. A javaslatok elő­tési kérelmeit az illetékes irányozzák a helsinki záfó­szovjet hatóságok pozitívan okmányban rögzített olyan és humánus szellemben bí- lépések következetes megva­rálják el. lósítását, mint például ana­A Szovjetunióból általá- gyobb arányú hadgyakorla­bah' Oögy családegyesítés cf- tok előzetes bejélen'tése, meg­mcn, vagy vegyes házasság figyelők meghívása egyes valamint a miatLyándorodnak ki az ál- gyakorlatokra. vala lampqígárok. Áz utóbbi évek- katonai küldöttségek ben 140 ezer zsidó nemze­tiségű és 40 ezer német nem­zetiségű szovjet- állampolgár vándorolt ki a Szovjetunió­ból. Ezzel egyidejűleg kiván­dorolnak spanyolok, görögök, vagy más nemzetiségűek iá. A Szovjetunióba ugyanak­kor az utóbbi években mint­egy 300 ezren vándoroltak be és kaptak szovjet állampol­gárságot. • A be- és kiutazási kérel­mek elbírálásának időtarta­mát az illetékes szovjet szer­vek több mint. a felére csök­kentették. A kiutazó szovjet állampolgár 15—30 nap alatt kapja meg útlevelét. A szov­jet konzulátusokhoz benyúj­tott beutazási engedélyek ügyében ez Idő szerint tíz napon belül kell dönteni. Az igazság az, hogy távolról sem minden nyugati állam ad ilyen rövid idő alatt be­utazási vízumot szovjet ál­lampolgároknak. A harmadik kosár azonban nem csupán ezekre a kérdé­sekre . szorítkozik, hanem mindenekelőtt a kulturális cserét ölelt fel. Ebben a vo­natkozásban megjegyzendő, hogy az utóbbi időben szov­jet részről mintegy tízezer szerződést kötöttek körülbe­lül 15 ezer szovjet, illetve külföldi mű hazai, illetve külföldi kiadására. Megjegy­zendő, hogy n kulturális kap­csolatok területén óriási az aránytalanság. 1976-ban Csehszlovákiában például 167 amerikai könyvet, adtak ki 5 millió példányszámban, míg az Egyesült Államokban mindössze 7 csehszlovák könyv jelent meg ezer—öt­ezer példányban. Ennek nyilvánvalóan nem az a magyarázata, hogy az Egyesült Államokban, Ang­iiéban és egy sor más nyu­gati országban nem érdek­lődnek a szocialista orszá­gok élete és kultúrája Iránt. A nyugatnak nagy az adós­sága, és az 6 harmadik ko­sara úgyszólván üres. Sokat kell még tennie tehát annak érdekében, hogy behozza azt, amit a másik fél már elért. . A belgrádi tanácskozáson cseréje. A francia kommunisták tanácskozásai # Párizs (MTI) Az utóbbi évtizedekben példa nélküli módon moz­gósította az elmúlt hét vé­gén pártmunkásait a Fran­cia Kommunista Párt: 182 értekezleten, a párt 25 ezer alapszervezetének és felsőbb szerveinek összesen mintegy 30 ezer vezetője vitatta meg a baloldal közös prog­ramjának időszerűsítéséről folytatott tárgyalások fél­beszakadása óta kialakult helyzet tapasztalatait, és az ebből fakadó feladatokat, A L'Humanité hétfői szá­ma az értekezletekről be­számolva hangsúlyozza, hogy a kommunisták vissza­utasítják, hogy a kö­zös program fejezetét lezártnak tekintsék, és ké­szek mindenütt, mindenki­vel megvitatni az igazi vál­tozás. a közös megegyezés feltételeit PüRj RÁDIÓTELEX BREZSNYEV FOGADTA A FRANCIA HADÜGY­MINISZTERT Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hét­főn a Kremlben fogadta Bourges francia hadügymi­nisztert, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodik a Szov­jetunióban. ÜJSAGÍRO­KÖZGYÜLÉS JÜGOSZLAVlABAN A hét végén Vrnjacska Banjanban megtartották a Jugoszláv Újságírók Szö­vetségének 15. közgyűlését. A közgyűlés egyebek kö­zött megállapította, hogy a szerkesztőségekben általá­ban nehezek a munkakörül­mények, különösen aggasztó az újságírók egészségi álla­pota. Az újságírók átlag­életkora 48 év, akik pedig hosszabb ideje dolgoznak a szakmában, még ezt sem érik ei. NÉPSZAVAZÁS PANAMÁBAN A Panama-csatornáról kö­tött, az Egyesült Államokkal szeptember 7-én aláírt szer­ződés kérdésében vasárnap megtartott panamai nép­szavazás végeredménye csak csütörtökre várható, a rész­eredmények azonban arra mutatnak, hogy az ország vá­lasztópolgárai a megállapo­dás elfogadása mellett dön­töttek. Odessza történelmi napjai ból kerültek Oroszországba. Szállítása ós terjesztése cél­jából kiterjedt hálózat ala­kult, melynek tagja volt D. Uljanov, Lenin bátyja, aki akkoriban Odesszában élt. A Nagy Októberi Szocia- a krimi háborúban (1853— lista Forradalom közelgő 1856) szerezte. Nagy hősies­60. évfordulója alkalmából ségről tett tanúbizonyságot lapunk cikksorozatban em- az a kis létszámú helyőrség, lékezik meg Odessza törté- mely népfelkelők segítségé­nclmi napjairól, a szovjet vei 1854 áprilisában megvéd­testvérvárosnak a forradal- te a várost az odesszai ki- Az első orosz forradalom makban, a Nagy Honvédő kötőben horgonyzó, 32 hajó- kezdetére Odessza lett a Háborúban és a szocialista ból álló angol—francia hadi- bolsevizmus legfontosabb építésben betöltött szerepé- flotta ellen. központja Oroszország déü ről, eredményeiről. A soro- Odessza kezdettől fogva részén. Olyan hű bolsevikok zatot lapunk számára Mi- forrongó város volt. Jórészt végeztek itt pértmunkái, hall Iljas, az odesszai egye- szökevény jobbágyok és füg- mint Vorovszkij, Jarosz­tem docense, a szegedi Jó- getlen ukrán kozákok népe- lavszkij, Zemljacska, Lala­zsef Attila Tudományegye- sítették be. A varos fórra- janc, Guszev, Knipovics. Az lem lektora írta. dalmisógát. erősítették az itt odesszai bolsevik szervezet élt vagy megfordult dekab- a párt TTT. kongresszusára | A Fekete-tengertől risták is, akik szabadsagsze- Lenint választotta meg kvil­északra húzódó sztyep- rető eszméket pén Kijevi Oroszország lét- a nép között. terjesztettek döttnek. Említést kell tennünk Bulgária, Lengyel­1905. június 14-én megje­odes6zai kikötőben rejötte előtt keleti szláv tör- „„„„„„ „VMSJW. zsek — tivercek és ulicsok — ország, Görögország nemzeti lenXaz „ , éltek. Földműveléssel es ál- felszabadító mozgalmainak a ..Patyomkin—TavricseszklJ lattenyósztéssel foglalkoztak', sok résztvevőjéről is, akik herceS" páncélos, a fekete­s önellátó társadalmat alaki- szintén a városban laktak ,engcri hadiflotta legnagyobb tottak ki. Történetük során 1814-ben itt jött létre a Fi- hajója. Megjelenése megvál­gyakran érte őket támadás, liki Heteria" (Barátok Szo- toztetta az erőviszonyokat — Ellenségeik feldúlták, kifősz- vétségé) nevű titkos társa- az odesszai proletariátus ja­tották az országot, felégették ság — a görög népnek a tö- vára- Az események meneté­házaikat, pusztaságot hagy­tak maguk után. A XIII— XIV században a terület ta­hofdák fennhatósága az évekbtín kezdi el rök elnyomás elleni felkelé- döntő f?rd^aX áUt sét elókészitő vezérkar mikor a kikötőbe vttték ..... Gngortj Vakulencsuk bolse­proletariátus vik ^ a páncélom Az odesszai alatt volt, majd a XV. szá­zadban a Krími Kártság uralma alá került A mai Odessza területén , . . - , . . , .. kirobbant felkelés vezetőjé­^-t ÍOrradvu,1 • harcat nek holttestét. Temetése ha­ff^f^ « Dolit.ka. jogai- ta]mas ut(kai tüntetéss6 ^ Sl ^n letre„? változott A kikötőben gyű­léseket rögtönöztek, fegyver­tö­levo településekről szóló leg- Szovetsege" — Oroszország f ^ szólították fel a korábbi feljegyzések a XV. proletariátusának első fórra- ezoutot'aic iei a századból maradtak ránk. Ka- dalmi szervezete. A Szövet- me8et- az onkenyuralom esi bej település — Odessza Rég forradalmi propagandát megdöntésére buzdítottak. A közvetlen elődje — nevét a folytatott a munkások kö- megfélemlített hatalmasok források több változatban zött, illegális irodalmat ter- Incékkel felgyújtatták a őrztk. Mikor a törökök elfog- Jesztett, sztrájkokat szerve­lalták a vidéket, a település zett az üzemekben, a mun. kikötőt és kiraboltatták' a kásoknak anyagi támogatást raktárakat. A hadsereg és a nyújtott. A Szövetséget ha- rendőrség tüzet nyitott a marosan szétzúzták, vezető- fegyvertelen tömegre, 2000 jét, Zaszlavszkijt kényszer- embert öltek meg. A „Pa­munkára ítélték. A börtön- tyomkint" elszigetelték a ben tüdőbajt kapott és meg- parttól. Ivóvíz, szén és éle lem hiányában kénytelen .Népakarat" volt «lha®rni az odesszai ki" mellett felépítették Jeni­Dunja (Oj Fény) erődjét A vidék sokáig volt török ura­lom alatt, mely alól csak az 1789—91_es orosz—török há­borúban szabadult fel. Ek­kor került Oroszországhoz halt. fJíl? V DnyCPer ,°deSTban 8 7'r A Páncélos 11 napig terület, valamint a Krím- elnevezésű mozgalom tagjai voR Lenin szavaival félsziget. 1794-ben II. Katalin-két ízben követtek el merény- „forradalmi terület.",^egéiiy­Szuvorov tábornokot,győz- letet. II, Sándor cár ellen, sége a romániai jíonstanza tes hadsereg vezetőjét bízta Olyan neves ^daln^k^^^j^'J meg, hogy Hadzsibej helyen erkeztek a városba ezzel a új kikötővárost építsen. céllal, mint Vera A város mai nevét 1795 Szofja Perovszkaja, Nyikoláj elején kapta. Az Odessza szó Ki bal esi cs stb. 1882-ben eredetéről sokféle legenda él. Sztyepán Halturin forradal­A legvalószínűbb változat már munkás és Nyikoláj szerint a város egy Odesszosz Zselvakov, a „Népakarat" nevű ókori, a mai Várna tagjai a Primorszkij bulvá­helyén fekvő görög gyarmat- ron megölték ról kapta nevét. II. Katalin katonai ügyészt Tettükért javaslatára Hadzsibej az kivégezték őket. Odessza nevet kapta, mely 1895-ben Lenin a szétszórt az ősi hellén Odesszosz nó- marxista körökből megszer­nemű alak'ja. vezte a „Harci Szövetséget a Az új város soha nem lá- munjeásosztály íelszabadítá­tott tempóban fejlődött. En- sara". Példája nyomán nek tanúja volt az 1823-ban Odesszában is. Oroszország kopók szüntelenül nyomá­Odesszába száműzött Puskin, többi városához hasonlóan han voltak. 1912-ben letar­aki fejlett kulturális, irodai- szociáldemokrata szervezet tóztatták. A bolsevik párt mi és színházi életet talált alakült. A szervezetet irányi- illegálisan folytatta munká­itt. Az orosz állam gazdasági tó bizottság elismerte a le- iát. Oroszország proletariá­életében a város fontos sze- nini „Iszkrá"-t, mint az egy- tusa a marxista elméletre repet töltött be gabonaex- séges marxista párt létre- és az első orosz forradalom 1905 októberében az odesz­Figner, szaj munkast>k fegyvert, fog­tak, a barikádokon harcoltak. A cári hatalom elnyomta a felkelést: 89 munkást öltek, illetve sebesítettek meg. több, mint kétszázat, .letar­tóztattak. 1906 és 1907 fo­lyamán tovább tartottak az Sztrelnyikov odesszai munkások és mat­rózok sztrájkjai, forradalmi megmozdulásai. A harc to­vább folyt a sztolipini reak­ció éveiben is. Az odesszai pártszervezetet ezekben a bolsevikok számára nehéz időkben Lenin egyik legmeg­bízhatóbb munkatársa Vo­rovszkij vezette. A rendőr­portja révén. Lakosságának hozásáért harcoló újságot, száma ugrásszerűen nőtt. Ezzel kapcsolatban Odesszá­1850-ben Odesszában már nak fontos szerep jutott: a százezer ember élt. Az új külföldön kiadott „Iszkra" város első katonai érdemeit példányai a város kikötőjé­tapasztalataira támaszkodva készült az eljövendő forra­dalmi ütközetekre. Mihail Iljas (Folytatjuk.) Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 115. A nemeteket azonban már itt az Etna érdekel­te legjobban, s állandóan azt latolgatták, hogy kö­rülbelül hány nap alatt érünk a roppant tűz­hányó lábához. — Attól függ, hogy meddig jutunk el vonaton — állapítottam meg. — Ha szerencsénk van, már holnapután is ott lehetünk. — Egyébként több vonalot is igénybe vehe­tünk — vont vállat Ernst — Ez a vidék elég ki­etlen. Így tanakodtunk, s azon tűnődtünk, hogy az Etnát honnan közelítsük meg, mert anyám pénz­küldeménye miatt Cataniát mindenképpen érin­tenünk kellett, amikor a vonat hirtelen zökke­néssel megállt. Lopva kinéztünk az ablakon, s láttuk, hogy állomáshoz érkeztünk. Valledolmo volt. Kissé félrehúzódtunk, én le is guggoltam, hogy kívülről ne lássanak meg az ott futkározó vasutasok, mert — bár nem sok kárt okoztunk ezzel az olasz államnak — a potyautazás még­sem volt egészen legális. A cigarettafüst azon­ban olyan sűrű volt, s mi egyre csak pöfékel­tünk, hogy a fülkét félhomály borította. Remél­tük, hogy nem vesznek észre. Néhány perc múlva azonban izgatott nyüzs­gést, suttogást hallottunk a közelünkben. Az volt az érzésünk, hogy nagyobb tömeg gyűlik össze fülkénk elótt, lélegzet-visszafojtva hallgatóz­tunk. Mar sejtettük, hogy rajtacsíptek. Valószí­nűleg, ez az átkozott füst szivárgott ki a nyílá­sokon és repedéseken, s gyanús, mentolos illatá­val feltűnést keltett. Gyorsan elnyomtuk a ciga­rettákat, s vártuk a fejleményeket. Ebben a pillanatban egy elszánt vasutas fel­Ugrott a lépcsőre, s kitépve ajtónkat, rémülten ugrott vissza a többiek közé. — Ecco! — ordította magánkívül, s úgy né­zett a szörnyülködőkre, mint aki hőstettéért el­ismerést vár. — Tolvajok! Gyújtogatók! Közben a sűrű bagófüst tódult ki az ajtón, s mi a félhomályból teljes mivoltunkban kibonta­koztunk. Egy bősz vasutas fegyverért szaladt, a többiek meg egyre tanácstalanabbul húzódtak hátra, mert attól tartottak, hogy közéjük lövünk. A helyzetet megint Kari spontán, gyerekes ke­délye méntette meg, mert lelépett a lépcsőről, s kedvesen, jóízűen felnevetett. — Külföldiek vagyunk, diákok! — mortdta kerékbe tört olaszsággal. Megérkezett a puskás ember is, s lövésre ké­szen, de már némiképpen csalódva közeledett fe­lénk. — Fel akartátok gyújtani a kocsit! A kénszal­lítmányt! Mik vagytok! Kémek? Szólni kell a carabinieriknek. s addig be kell zárni őket a vá­róterembe! — így ordibált, de dühe azért egyre csökkent, ahogy lassan mindhárman lekászolód­tunk a vonatrúi hátizsákjainkkal, s magyarázkod­ni kezdtünk. Most megint hatásos érvként han­goztattam, hogy magyar vagyok, mert a néme­teket bár respektáltak, de a magyar mivolton mindig elgondolkodtak. Legtöbbször azért, mert egyáltalán nem tudták, hogy az mi fán terem, de ez esetben szerencsénk volt Az állomásfőnök több magyar bakával összebarátkozott még a fronton, egyik állítólag az életét ls megmentet­te, így mindjárt enyhébben ítélte meg a helyze­tet, s az útlevelünket kérte. Átadtuk neki. Néze­gette, vonogatta a vállát aztán faggatózni kez­dett: — Miért szálltak föl a vonatra? Nem tudják, hogy az tilos? — Szeretnénk az Etnát megmászni, és gyor­sabban akartunk odaérni — feleltem én. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents