Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

ti ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZE G E Q VÁftÖ# íítZO TT SÁGÁN A K LAPJA 67. évfolyam 249. szám 1977. október 22., szombat Ara: 80 fillér tétSIf&Q* Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának október 20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-án Kádár János elvtárs elnökletével kibő­vített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt­bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titká­rai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Mi­nisztertanács tagjai, országos főhatóságok és tudományos intézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának. a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szer­kezet fejlesztésének irányelveit. I. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzet alakulá­sát áttekintve megállapítot­ta, hogy előrehaladás történt néhány fontos területen. Az enyhülés kibontakoztatását, az útjában álló akadályok leküzdését segíti a szovjet— amerikai kapcsolatok meg­élénkülése, a szocialista és a tőkés országok közötti rend­szeres kontaktusok bővülése. Megkezdte munkáját a hel­sinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 ország képvise­lőinek belgrádi tanácskozása. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is arra tö­rekedett, hogy tevékenységé­vej erősítse a nemzetközi élet kedvező irányzatát. 4 A Központi Bizottság *• megelégedéssel állapí­totta meg, hogy Kádár János és L. I. Brezsnyev elvtárs augusztusi megbeszélései to­vább erősítették pártjaink és országaink politikai, gazda­sági együttműködését, hozzá­járulták a magyar—szovjet testvéri barátság elmélyíté­séhez. A hagyományossá vált Krun-félszigeti találkozók jól szolgáljak a fejlett szocialis­ta es a kommunista társada­lom építése során szerzett ta­pasztalatok kicserélését, a sokoldalú együttműködés bő­vítését. a szocialista gazdasá­gi integráció előrehaladását, a külpolitikai törekvések egyeztetését, a szocialista kö­zösség egységének erősítését. 2 A Központi Bizottság • megállapította, hogy hazánk dolgozói a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszteletére országosan kibon­takozott munkaversenyben kiemelkedő sikerekkel, a proletár internacionalizmus szellemében készülnek a 60. évforduló méltó megünnep­lésére. A Központi Bizottság pár­tunk és népünk nevében üd­vözletét küldi a szovjet nép­nek abból az alkalomból, hogy az egész szovjet társa­dalmat átfogó széles körű vitában kimunkált alkot­mánytervezetet a Legfelsőbb Tanács törvényerőre emelte. Az új alkotmány méltó mó­don fejezi ki a Szovjetunió hatévtizedes történelmi út­ján kivívott nagyszerű ered­ményeket, magasabb szinten biztosítja a soknemzetiségű szovjet állam fejlődését, a kommunista társadalom épí­tését, és egyben tovább nö­veli a világban a szocializ­mus vonzerejét. 9 A Magyar Szocialista Munkáspárt fontos fel­adatának tekinti a szocialista országokhoz fűződő barátsá­gunk erősítését, a párt- és államközi kapcsolatok szün­telen fejlesztését. Jól szol­gálta közös céljainkat a Gustáv Husák elvtárs vezet­te csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség hivatalos ba­ráti látogatása hazánkban, Edward Gierek és Piotr Ja­roszewicz elvtársak magyar­országi tárgyalása, Kádár Já­nos és Joszip Broz Tito elv­társak találkozója Jugoszlá­viában, Lázár György elvtárs látogatása a Bolgár Népköz­társaságban. A magas szin­tű tárgyalások hozzájárultak a szocialista építőmunka újabb tapasztalatainak köl­csönös megismeréséhez, a kétoldalú együttműködés bő­vítéséhez, lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései­ről. J A Központi Bizottság az európai kommunis­ta- es munkáspártok berlini ertekezletén megerösítétt el­vék szellemében a kapcsola­tok fejlesztésére, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi .együttműködés szorosabbra fűzésére törekszik valameny­nyi testverparttal. Szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkés országok kommunista partjai vívnak a monopoltó­ke gazdasagi és politikai ha­talmának megtöréséért, a dolgozók érdekeinek védel­méért, a társadalmi változá­. sokért. Közös céljainkat eredmé­nyesen szolgálták pártunk és a tőkés országokban tevé­kenykedő kommunista pár­tok képviselői között az el­múlt időszakban sorra ke­rült találkozók. A Központi Bizottság nagyra értékelte Enrico Berlinguer elvtárs magyarországi látogatását. Szolidáris azzal a harccal, amelyet az Olasz Kommu­nista Párt folytat a demok­ratikus erők összefogása, az ország problémáinak megol­dása és az olasz társadalom mélyreható átalakítása érde­kében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviselői a beszá­molási időszakban több ta­lálkozót bonyolítottak le a fejlődő országok kommunis­ta pártjainak és más haladó mozgalmainak küldöttségei­vel. Pártunk és népünk tá­mogatja a fejlődő országok haladó erőinek és népeinek küzdelmét, amelyet a nem­zeti függetlenség megszilár­dításáért, az elmaradottság felszámolásáért, a némzeti­társadalmi felemelkedésért folytatnak. C Az eltérő társadalmi berendezkedésű és kü­lönböző szövetségi rendsze­rekhez tartozó országok kép­viselőinek találkozói haszno­san járulnak hozzá az eny­hülés megszilárdításához. A Központi Bizottság úgy érté­kelte, hogy Kádár János elv­társ látogatása a Német Szö­vetségi Köztársaságban, tár­gyalásai Helmut Schmidt kancellárral, a politikai, gaz­dasági és társadalmi élet ve­zetőivel előmozdították a Magyar Népköztársaság és az NSZK kapcsolatainak fejlő­dését, és egyben jól szolgál­ták az európai béke, bizton­ság és együttműködés ügyét. 6 A Magyar Népköztár­• saság a kétoldalú kap­csolatok fejlesztése, az im­perializmus agresszív törek­véseinek visszaszorítása, a béke megvédése érdekében az együttműködés erősítésére tö­rekszik a fejlődő, el nem kö­telezett országokkal. Lo­sonczi Pál elvtárs Afganisz­tánban tett látogatása elő­mozdította az országaink kö­zötti kapcsolatok kiszélesíté­sét. Lázár György elvtárs iraki látogatása hasznosan járult hozza politikai kapcso­lataink és gazdasági együtt­működésünk továbbfejleszté­séhez. • A Központi Bizottság * * kifejezte a magyar kommunisták és az egész ma­gyar 'nép bizakodását, hogy a belgrádi • találkozó részt­vevői gyümölcsöző eszmecse­rét folytatnak a helsinki zá­róokmány végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, es al­kotó szellemben járulnak hozzá az európai béke és biztonság, a különböző társa­dalmi rendszerű országok közti sokoldalú együttműkö­dés továbbviteléhez. 0 A világ békéjét to­vábbra is fenyegeti a közel-keleti válság, amelynek megszüntetését döntőén az izraeli vezetés agresszív po­litikája, az érvényes .JSNSZ­határo/.atokat elutasító ma­gatartása akadályozza. A Központi Bizottság á rende­zéshez nélkülözhetetlennek tartja az izraeli csapatok ki­vonását valamennyi meg­szállt arab területföl, a pa­lesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítását, bele­értve az önálló nemzeti ál­lam alapítását, és a térség minden országa függetlensé­gének, biztonságos létének szavatolását. Üdvözölte a Szovjetuniónak és az Ameri­kai Egyesült Államoknak a rendezés kulcskérdéseiről szóló közös állásfoglalását, és támogatja a genfi konferen­cia megtartását valamennyi érdekelt fél egyenjogú rész­vételével. O A Központi Bizottság ' m hangsúlyozta az afrikai kontinensen zajló politikai és társadalmi változások jelen­Fölawatták tőségét. Az imperialistaelle­nes harc célja Afrikában a gyarmati rendszer maradvá­nyainak végleges felszámolá­sa, a fajüldöző rendszerek felváltása többségi uralom- | mai. A földrész felszabadult' államai mind hatékonyabb erőfeszítéseket tesznek politi­kai és gazdasági függetlensé­gük megszilárdítására, nö­vekszik azoknak az országok­nak a száma, amelyek a tár­sadalmi haladás útját válasz­tották. A nemzetközi imperializ­mus minden eszközzel aka­dályozza az afrikai népek fel­emelkedését, igyekszik visz­szaszerezni korábbi pozícióit. Támadásait a haladó afrikai országok ellen összpontosítja, céljai elérése érdekében szít­ja a vallási, törzsi és nem­zetiségi ellentéteket, a , na­cionalista törekvéseket, moz­gósítja a belső és a külső reakciós erőket. A Központi Bizottság ki­fejezte népünk aggodalmát Etiópia és a Szomáli Demok­ratikus Köztársaság közötti fegyveres összeütközés miatt. Ez az összeütközés a haladó etióp-rendszernek súlyos ne­hézséget, mindkét országnak érzékeny veszteséget okoz, és az egész térségben veszélyez­teti a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás ügyét. A Világ haladó és békeszerető erői. köztük a Magyar Nép­köztársaság ábban érdekel­ték, hogy" a két ország bé­kés úton, politikai észközok­kel, népeik érdekeivel össz­hangban rendezze a konflik­tust. Hazánk képviselői az ENSZ-közgyűlésének mostani, XXXII. ülésszakán és más nemzetközi fórumo­kon világosan kifejezésre jut­tatják népünk elkötelezettsé­gét a béke és a társadalmi haladás ügye mellett A Köz­ponti Bizottság, a magyar nép támogatja a leszerelés előmozdításáért . folytatott nemzetközi küzdelmet, s1 a világ haladó közvéleményé­vel együtt síkra száll a-fegy­verkezési hajsza megszünte­tése, az új típusú tömegpusz­tító feigyverfajták gyártásá­nak betiltása mellett. Üd­vözli és támogatja mindazo­kat az érdemi kezdeméhye­zéseket, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítá­sára, a nemzetközi enyhülés térhódítására irányulnak. Kitüntetéseket adtak át II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági po­litikának és a termelési szer­kezet fejlesztésének az irány­elveit. Kijelölte azokat a leg­fontosabb feladatokat, ame­lyek gazdasági fejlődésünk megváltozott belső és külső feltételei között a XI. kong­resszus határozataiban és a programnyilatkozatban meg­jelölt céloknak az elérését szolgálják. 4 A Központi Bizottság '* megállapította, hogy hazánkban az elmúlt három évtizedben elért politikai és gazdasági eredmények alap­ján megszilárdítottuk a mun­kásosztály, a dolgozó nép ha­talmát. A súlyos háborús ká­rok és veszteségek után gyors ütemben újjáépítettük az or­szágot. A tervgazdálkodás útján megteremtettük a szo­cialista ipart és mezőgazda­ságot. Hazánk agráripari or­szágból szocialista nagyipar­ral és nagyüzemi mezőgazda­sággal rendelkező, gazdasági­lag közepesen fejlett ipari­agrár országgá vált. Az élet­körülmények alapvetően megváltoztak, dolgozó népünk létbiztonságbán él. Gazdasági fejlődésünk üte­me a felszabadulás óta lé­nyegesen gyorsabb, mint a legtöbb tőkés országé. Ebben — főleg az időszak első fe­lében — nagy szerepe volt az erőteljes beruházási tevé­kenységnek, a bőségesen ren­delkezésre álló munkaerő­nek, továbbá annak, hogy a termelés nyersanyag- és ener­giaszükségletét döntően hazai forrásból, illetve a szocialis­ta országokból tudtuk fedez­ni. A termelés kedvező bel­ső és külső értékesítési le­hetőségekkel párosult. A gazdasági növekedés a harmadik és a negyedik öt­éves terv időszakában fel­gyorsult, és kiegyensúlyozot­tabbá vált. Gazdaságpoliti­kánk jobban figyelembe vet­te az ország adottságait és lehetőségeit. Ebben az idő­(Folytatás a 2. oldalon.) Az új gázfeidoigozó Üzem irányítólc'rme A hat és fél milliárd fo­rintos szegedi olajipari be­ruházás a Il-es számú gáz­feldolgozó üzem fölépítésével zárult. Három éve, szovjet tervek alapján kezdődött meg a munka, amelyből 72 vállalat vette kí részét. A technológiai szerelést a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat, a műszerezést a Buda­pesti Kőolajipari Gépgyár dolgpzói vegezték. Az elekt­romos szerelés a VERTESZ, a magas- és mélyépítés az Üt- Vasútépítő Vállalat szak­embereinek jufott Következ­hettek á szovjet szerelők, akik üzembe helyezték az új létesítményt. A program sze­rinti száz napnak csupán egyharmadára volt szükség a próbaüzemhez, amelynek nyolcadik napján mar export minőségű termékeket gyár­tottak a Nagyalföldi Kőolaj­és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének dolgozói. Tegnap, pénteken az NKFV szegedi üzemének központjá­ban került sor a gázfeldol­gozó ünnepélyes avatására. Ott volt Kiss Sándor, az MSZMP Központú Bizottsá­gának munkatársa, Pásztor Gabriella, a KISZ KB titká­ra, Lájer László, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének titkára, Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Berta István, a városi párt­bizottság titkára. A szovjet nagykövetséget Dimitrij Fjo­dorovics Novikov gazdasági tanácsos képviselte. Az ün­nepség résztvevői ellátogat­tak az új üzembe, amelynek műszertermében Végh Sán­dor ügyeletes diszpécser szá­molt be az akkor végzett munkáról. Ezt követően Va­lastyán Pál, a gázüzemegy­ség vezetője elmondotta, hogy a megfelelően automa­tizált és műszerezett üzem kezeléséhez, irányításához csupán néhány szakemberre van szükség. Pedig jelentós a termelés: évente 22 ezer tonna izopentán, 115 ezer tonna stabil gazolin és 10 millió palack megtöltéséhez elegendő probán-bután gáz hagyja el az üzemet. A gázfeldolgozó megtekin­tése után a szovjet és ma­gyar partnerek aláírták a több mint félmilliárd fo­rintba került üzem átvételi jegyzőkönyvét. Pártnapi nagygyűlést tar­tottak ezután, amelyen d'r. Bán Akos,' az OKGT vezér­igazgatója mondott beszédet. A KISZ-védnökséggel ké­szült gázüzem építésében élen járt fiatalok és a veze­tők közül többen kaptak el­ismerést. Ifjúságért érdemér­met Jurativocs Aladár, áz NKFV szegedi üzemének ve­zetője, KISZ-érdemérmet Balogh Miklós (BKG) ka­pott. Kiváló ifjúsági vezető oklevelet az NKFV dolgozók közül Simon András, Oláh István, Forgó Ferenc és Er­ményi József, a BKG dolgo­zói közül Katona Mihály ka­pott. Aranykoszorús KISZ­jelvényt hatan, dicsérő okle­velet, a KISZ KB-tól ugyan­csak hatan kaptak. Védnök­ségi munkáért oklevélben az NKFV Clark Ádám. Március 15. és Gázláng brigádja ré­szesült. Ugyanezt az elisme­rést kapta a BKG Kandó Kálmán, a GYGV Kék acél és az NKFÜ Zsigmondi Vilmo.s brigádja. A szovjet szerelök közül négyen kapták meg a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Elméleti konferencia a 60. évforduló alkalmából lom, az emberiség történel­mi fordulópontja címmel. A két főreferátumot Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes, illetve V. J. Pavlov szovjet nagykövet tartotta. Részt vett a konferencián Púja Frigyes külügyminisz­ter és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője is. (MTI) A Külügyminisztérium és az MSZMP külügyminiszté­riumi bizottsága, valamint a Szovjetunió budapesti nagy­követségé és a Szovjetunió Kommunista Pártjának á nagykövetség mellett műkö­dő bizottsága, pénteken el­méleti konferenciát rendezett a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában A Nagy Ok­tóberi Szocialista .'. Forrada-

Next

/
Thumbnails
Contents