Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-08 / 211. szám

Csütörtök, 1977. szeptember 8. 3 flz árellenőrzések tapasztalatai Nőtt a fegyelem, de még sok a szabálytalanság Szerdán ülést tartott a tár- csökkentették az olcsóbb 1 Vasasszakszervezeti nap Csepelen caközi ár- és termékforgalmazási bizottság, amely egyebek között az árellenőrzések első félévi tapasztalataival foglalkozott Mint az Országos Anyagés Árhivatalban az MTI munkatársának elmondták, az első félévben több mint 50 ezer vizsgálatot végeztek az árhatóságok. Különösen nagy figyelemmel ellenőrizték a fogyasztási cikkek árát, választékát, a minőség és az ár összhangját, továbbá azt, hogy a szabályozórendszer változásából eredő nyereségcsökkenést nem igyekeznek-e áremelésekkel, valamint azzal ellensúlyozni, hogy az indokoltnál nagyobb mértékben bocsátanak ki drágább új cikkeket. Az általános tapasztalatok szerint a vállalatok nagy részének árpolitikája megalapozott, az árak stabilitására törekednek, s csak a költségek jelentős mértékű és tartós emelkedése esetén növelik az árakat. Többnyire a tartalékok feltárásával igyekeznek eleget tenni a magasabb közgazdasági követelményeknek. Ilyen helyes intézkedések tapasztalhatók például a Mezőgazdasági Épületelemgyár Közös Vállalatnál, ahol a szervezettséget javították, az Elekthermax gyárban azonos értékű hazai termékekkel helyettesítettek korábbi drága importot, a Csepel Müvek jármű- és koníekcióipari gépgyárában növelték a gazdasagosabb termékek részarányát, az Országos Bányagépgyártó Vállalat gazdaságosabb exportlehetőségeket keresett és talált. A kedvező tendenciák ellenére még mindig sok a szabálytalanság, amelyeknek egy része az árképzés hibáiból, más része pedig figyelmetlenségből, a jogszabályok nem kellő ismeretéből származik, de jó néhány helyen szándékos visszaéléseket is tapasztaltak. Előfordult például, hogy a kalkulációban a ténylegesnél nagyobb anyagés bérköltséget számoltak el. Egyes helyeken túlzottan nagymértékben növelték a drágább, • a minimálisra cikkek arányát. Az idén a borok átlagára is azért lett a tervezettnél jóval magasabb, mert az olcsóbb asztali borok részaránya a minimálisra csökkent. Az árhatóságok minden ilyen esetet alaposan vizsgálnak, és intézkedéseket tesznek az árszínvonal indokolatlan emelésének megakadályozására. Ez év első felében a vizsgálatok 15.5 százalékát követte valamilyen szankció, vagyis a múlt évhez képest az intézkedések aránya emelkedett. Ez elsősorban nem azt jelenti, hogy most több a hiba, hanem hogy az ellenőrök az árakat alaposabban vizsgálják, és a szabálytalanságokat szigorúbban bírálják el. Az első félév folyamán 19 esetben kezdeményeztek büntetőeljárást, 12 esetben gazdasági bírságot, több mint 2000 ügyben szabálysértési eljárást, a további esetekben fegyelmi eljárást, pénzbírságot, vagy egyelőre megelégedtek figyelmeztetéssel. Meg nem engedett nyereség különféleformái miatt gazdasági bírságot kezdeményeztek egyebek között a Politúr vegyipari szövetkezet, a simontornyai Simovill ipari szövetkezet és a női ruházati szövetkezet ellen. A korábbi vizsgálatok során feltárt hibák, szabálytalanságok korrigálását is ellenőrizték, és általában azt tapasztalták, hogy a szükséges intézkedések megtörténtek. Az ellenőrzések továbbra sem szünetelnek, sőt, azok a második félévben tovább bővülnek. Az ágazati minisztériumok például több átfogó árellenőrzést tartanak, mint az év első felében. A helyi árhatóságok 11 százalékkal növelik a helyszíni ellenőrzések számát. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség az. árakkal kapcsolatos 11 témában indít széles körű vizsgálatot, mégpedig olymódon, hogy egy-egy téma vizsgálatába 8—10 megye kereskedelmi felügyelőségét vonja be. A második félévben a társadalmi árellenőrzések erőteljes fokozódásával is számolni lehet. (MTI) Szerdán vasas-szakszervezeti napot tartottak a Csepel Vas- és Fémművekben. Ennek keretében délután szakszervezeti aktívaülést rendeztek, amelyen megjelent és felszólalt BiszkuBéla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, az országos vasas centenáriumi bizottság üagja. Az aktíván megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójáról, a szakszervezet centenáriumáról és a Csepelen kezdeményezett jubileumi munkaverseny eddigi eredményeiről. (MTI) Jubileumi munkaverseny Kedvező eredmények a növénytermesztésben 60 A megye termelőszövetkezeteiben nagyarányú munkaverseny-mozgalom bontakozott ki az év elején. A szocialista brigádok kezdeményezésére egyre-másra csatlakoztak a közös gazdaságok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tett felajánlásokhoz. A szövetkezetek közül március elejéig harmincan küldték be vállalásukat a TESZÖVhöz. Az első féléves értékelést pedig 60 közös gazdaság juttatta el a szövetséghez. A jubileumi évforduló tiszteletére kibontakozott, s a TOT által meghirdetett országos versenyhez 114 szocialista és 6 munkabrigád küldte el csatlakozását. Különösen szép számmal jelentkeztek a szentesi Termál Tsz-ből, 32 szocialista brigád, a szentesi Árpádból 14, a szegvári Puskinból pedig 11. A jubileumi verseny pozitív hatást gyakorolt a szocialista brigádok munkájára, és növekedésére is. 30 termelőszövetkezetben 80 új brigád versenyez a szocialista címért. A szentesi Termál Tszben 17, a szegedi Móra Tszben 7, a szegedi Tisza—Maros-szög Tsz-ben 5, és az ásotthalmi Felszabadulás Tsz-ben 5 új brigád alakult. A versenyben igen komoly erőfeszítéseket tettek a szövetkezetek a termelési színvonal emelésére. A búzatermesztésben igen szép eredmények születtek. A szövetkezeti átlagként meghatározott 40 mázsás hektáronkénti termést elérték. Hat közös Könnyűipari termékek tízezer négyzetméteren Sajtótájékoztató a BNV-ről Kilencvennégy vállalat és 87 szövetkezet összesen 10 500 négyzetméteren vonultatja fel a könnyűipar legsikeresebb termékeit és legfrissebb újdonságait az őszi BNV-n. A vásárbizottság szerdai sajtótájékoztatóján elmondották: az idei kiállítások legfőbb jellemzője, hogy sokkal inkább tükrözik: az ipar felkészültségét, közelebb állnak a belföldi és az exportigényekhez, mint eddig bármikor. Ugyancsak a realitás jegyében beszámolnak a múlt évben díjazott termékek utóéletéről, feltüntetve a forgalmi adatokat is Az ágazat termelői négy nagy szakosított kiállításon jelennek meg. Az öltözködés szektorban a ruházatipar, az otthon kiállításon a bútorés a lakástextília kínálatát, míg a szabadidő cikkeket a Javuló eredmények az öntözéses gazdálkodósban A kormányhatározatok nyomán a mezőgazdasági termelők idén jó eredményeket érnek el az öntözésben. A szakemberek figyelemre méltónak tartják: annak ellenére, hogy viszonylag kedvező csapadékella tol tságú év az idei, a gazdaságok mégis akkora területet láttak el mesterséges vízutánpótlással, mint az aszályos 1976-ban. Az öntözés fejlesztését közvetett módon segítették a zöldségprogram megvalósítására, illetve a burgonyatermelés korszerűsítésére hozott intézkedések. A mezőgazdasági nagyüzemek korszerűsítették öntözőtelepeiket, és éltek azzal a 70 százalékos állami támogatással, amely az új öntözőgépek beállítása esetén megillette őket. Mindezt bizonyítja, hogy egy év alatt 15 ezer hektárral nőtt az öntözött zöldségterület, a kedvező nyár végi zöldségellátásnál ennek az eredménye is lemérhető — és kétszer akkora területen juttatták mesterséges csapadékhoz a burgonyát. Az érdeklődés az öntözés fejlesztése iránt igen nagy. A zöldség-, burgonyaprogrammal kapcsolatos öntözőtelepek építéséhez a nagyüzemek 91QQ hektárra nyújtottak be eddig pályázatot. A döntés után nyerhetik el a központi támogatást. Eddig 7100 hektárra adott engedélyt a MÉM, ezeken a helyeken még idén, illetve jövőre hozzálátnak az öntözör telepek építéséhez, korszerűsítéséhez. A kormányintézkedés a szőlő-, gyümölcstermelés fellendítésére 70 százalékos állami támogatást tett lehetővé, az úgynevezett csepegtető öntözési rendszerek kialakításához. A termelők szintén pályázati úton nyerhetik el a kilátásba helyezett támogatást. Eddig 461 hektárra hagytak jóvá ilyen öntözésirendszer-építést. A csepegtető öntözés a termelőknek kifizetődő, miután 70—80 százalékkal növeli a hozamokat, és nagymértékben fokozza a termelés biztonságát. II társadalombiztosításról Magyar—jugoszláv megbeszélés Szegeden Tegnap, szerdán kétnapos tanácskozás kezdődött Szegeden, a Társadalombiztosítási igazgatóságon a magyar és a jugoszláv szociálpolitikai egyezmény keretében. A megbeszélésen többek között részt vett Sztanenkovics Miodrad, a Társadalombiztosítási Központ főtitkárhelyettese, Filip Jovanovics és Adam Siroki tartományi titkár, ár. Bartos István, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője és Hajas László, az SZMT titkára. A tanácskozáson dr. Nagy Máté, a társadalombiztosítás megyei igazgatója és Csana Melanija, a Szabadkai Egészségügyi Érdekközösség titkára tájékoztatott a társadalombiztosítás helyzetéről, a két állam közötti társadalombiztosítási egyezmény végrehajtásának tapasztalatairól, és a két intézet közötti kapcsolatról, az ügyintézésről. A jugoszláv vendégek ma, csütörtökön üzemeket és mezőgazdasági termelőszövetkezetet keresnek fek C pavilonban tárják az érdeklődők elé. Az új kiállítóként jelentkező papíripari vállalat és a nyomdaipari egyesülés a háztartás szektorban állítja ki a lakosság közvetlen ellátását szolgáló termékeit. A legújabb irányzatokat szemléltető divatbemutatók most is a 28-as pavilonban lesznek, míg a vásárral egyidőben megrendezésre kerülő nemzetközi játékszer kiállítás a D pavilonban kap otthont. Az öltözködés szektor standjait szinte kivétel nélkül a Magyar Divat Intézet rendezi be, egységes koncepció alapján, de érvényrejuttatva a vállalati sajátosságokat is. Több helyütt alkalmaznak olyan kombinációkat, hogy például a méteráru-termelók konfék'cio-i nálva is bemutatják termékeiket, képet adva a továbbfeldolgozás lehetőségeiről. A cipőgyárak egyik'e-másika technológiai keresztmetszetet ad. szemléltetve, hogyan születik a cipő. Egyes vállalatok a központi bemutatótól függetlenül saját divatbemutatót is rendeznek. Az idén is megrendezik a különféle iparáeak szakmai napjait, ezek fő témája a belföldi és ez exportigények ez évi kielégítése, a kötelezettségek teljesítésének öszszehangolása és a jövő év még választékosabb kínálatának kialakítása lesz. Sok vállalat maga is rendez szakmai találkozókat kereskedelmi partnereivel. Ezeken szó lesz a legújabb, még le sem zárult gyártmányíejlesztési pályázatokról, a közvéleménykutatás céljából kiállított legfrissebb, de még nem teljesen piacérett termékek fogadtatásáról is. Mivel a könnyűipar gyártmányainak mintegy felét külföldi megrendelésre készítik, különösen kedvező, hogy több figyelemre méltó nemzetközi tárgyalás is lesz a vásárral egyidőben. Ekkor ülésezik Budapesten a magyar—mongol és a magyarfinn ipari vegyesbizottság, amelyek megbeszélésein fontos helyet kapnak a bútor-, illetve textilipari együttműködés kérdései. Keserű Jánosné vendégeként a vásárnyitás napjára várják Budapestre a finn kereskedelmi es iparügyi minisztert, Export húsz országba Csaknem 900 vagon baromfi feldolgozását végezték el az év első nyolc hónapjában a Győri Baromfifeldolgozó Vállalatnál. A fokozódó követelmények ösztönözték a vállalatot a technológiák korszerűsítésére és a munka magas színvonalon történő megszervezésére. Az év végéig több mint 1500 vagon baromfit vesznek át és dolgoznak fel. Az össztermelésben a csirke dominál 800 vagonnal, 200 vagon a liba és kacsa, a többi pedig tyúk. Huszonegy országba szállítják a szárnyasokat Győrből. A szocialista és a nyugat-európai tőkés országokon kívül még a távoli arab államok is rendelnek csirkét, tojást Győrből. gazdaságban 50 mázsánál többet takarítottak be, hektáronként. Több üzemben értek el 40—50 mázsás hektáronkénti termést, a hódmezővásárhelyi Rákóczi Tszben pedig 57,1 mázsás rekordátlagot. A jubileumi munkaverseny hatása megmutatkozik a zöldségtermelésben is. A gazdaságokban a termelési hatékonyság növelésével mintegy 24—25 százalékos hozamnövekedést irányoztak elő. Ezt teljesítették. A vetésterület 1780 hektárral, 17,1 százalékkal emelkedett, jók a termésátlagok, s az első félévben 40 százalékkal több zöldséget vásároltak fel. Az állattenyésztésnek is új lendületet adott a munkaverseny. Elsősorban a tejtermelés növekedése jelentós. • Az 1976 év első feléhez viszonyítva 22,6 százalékkal emelkedett. Dicséretes a szegedi Felszabadulás Tsz tejtermelése. Az első félévben a termelési folyamat bővülése, a termelési érték emelkedése több ágazatban kimutatható. A közös és háztáji gazdaságok jó kapcsolatai is segítik az éves termelési tervek valóra váltását, a munkaverseny-vállalások teljesítését. A szövetkezetek többsége magasabb termelési érték elérését irányozta elő, mint például 1975-ben, vagy akár a negyedik ötéves terv legkedvezőbb évében. A jövedelmezőségre azonban kedvezőtlenül hat az ipari eredetű anyagok, gépek árának emelkedése. Igen lényeges előrelépés történt az élőmunka-felhasználásban, ugyanis a tervezett 7,7 százalékos termelésiérték-növekedést csökkenő létszámmal, és kevesebb munkanap felhasználásával valósítják meg a közös gazdaságok. Sz. L. I. Napirenden A mezőgazdasági szakmunkásképzés A mezőgazdaság fejlődése, korszerűsödése nagyobb szakmai felkészültséget követel. A koncentrált szakosított termelés, az iparszerű termelési és állattartási rendszerek kialakulása és elterjedése, a tudomány, a technika újabb eredményei, j a szocialista nagyüzemek valamennyi dolgozójától nagyobb szaktudást, alaposabb szakismeretet kíván. Az új és nagy értékű gépek használata, a technológiai folyamatok átalakulása, a termelési módok megváltozása magával vonja annak szükségességét, hogy kellő szakismerettel rendelkezzenek a mezőgazdasági dolgozók. Ezért volt nagy jelentőségű a szegedi járási hivatal Széchenyi téri tanácstermében tegnap, szerdán megtartott értekezlet, melyen a körzetünk érdekelt termelőszövetkezeteinek, szakszövetkezeteinek, és annak társulásainak, valamint a feldolgozóipari ágazatoknak a személyzeti vezetői vettek részt. Bevezető előadásában Kiss Sándor, a Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója az 1978-as esztendő íelnőttszakmunkás-képzésének lehetőségeiről, a szervezési feladatok megoldása; ról tájékoztatta a megjelenteket. A továbbképzést az ötéves fejlesztési terv alapján kell meghatározni minden évben. Ezért a személyzeti osztályvezetőknek a termelésirányító szakemberekkel közösen célszerű megtervezni a továbbképzést. Újdonság, hogy amennyiben 30 fő jelentkezik egy-egy tanfolyamra, úgy az állami költségvetésből az óradíj, a helyiség elfoglalása, az eszköz és anyag, valamint az esetleges kirándulások költségét fedezi a tanács. Ez vonatkozik a mezőgazdasági gépszerelőkre, kertészeti, valamint az állattenyésztési szakmunkásképzésre. Az élelmiszeripari főiskola állattenyésztési kara továbbképzési intézetének vezetője, Mucsi József a szakirányítás továbbképzését elemezte. A megyei pályaválasztási tanácsadás munkatársa, Wolford József pedig az általános iskolát végző tanulók megfelelő tájékoztatásáról, és a mezőgazdasági szakmákra irányításúról tartott előadást. Befejezésül a megjelentek hozzászólásaikban hasznos tanácsokkal, értékes javaslataikkal nyújtottak segítséget az 1978-as szakmai továbbképzés elkészítéséhez. B. F. V 4 (