Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-07 / 210. szám

\ Szerda, 1977. szeptember 7. Hasznos megbeszélések Waldheim sajtókonferenciája Moszkvában U Moszkva (MTI) szélései mindvégig rendkívül Igen hasznosnak és konst- jó- barátl lé«körben mentek ruktívnak minősítette Kurt végbe. A Szovjetunió kormó­waldheim, az ENSZ fótitká- nyana«y érdeklődést tanúsít ra Andrej Gromiko szovjet a világszervezet időszerű-kér­külügyminiszterrel, az SZKP dései \rántj Gr°m'k° ku>ugy­KB Politikai Bizottságénak min'«ten'el a tekintettek a tagjával folytatott megbeszé- ^t'rdéseu 'és a Svü" léseit. A főtitkár hetfón és ^bb ke! eleseit, és a kózgyu­kedden találkozott a külügy- naP'" miniszterrel Moszkvában, re"di Javaslatokat. ahol hivatalos látogatáson Gromiko szovjet külügymi­tartózkodik. Wuldheim rövid /éterrel eszmecserét foly­időre Irkutszkba utazik, majd visszatér Moszkvába, és latlak a hadászati fegyver­rendszerek korlátozásának folytatja tárgyalásait. Mint Problémáiról. „A Szovjetunió keddi sajtókonferenciáján lgen na6V érdeklődést tanu­kiizölte: fogadta ót Leo- Sl1 ez hánt, s az a benyoma­ndó Brt*snyev, az SZKP som' >'Ogy megegyezést óhajt KB főtitkára, a Szovjetunió 0 korlátozásról, Szovjet rész­l.egfelsőbb Tanácsa Elnöksé- rö1 azonban kifejtették, hogy gének elnöke is. Az ENSZ ez. mindenekelőtt a másik fél fótitkárának moszkvai látó- jószándékán múlik" — jelen­gatésárn közvetlenül a világ- tette ki Waldheim, hangsú­szervezet közgyűlésének új lyozva, hogy jelenleg derű­ülésszaka előtt kerül sor. látóbb benyomásokat s/.er­Waldhelm sujtókonferen- zett ezzel kapcsolatban, mint eiáján elmondotta: megbe- korábban. Súlyos összecsapások Ogaden tartományban Nairobi (Reuter) Mind Etiópia, mind Szo­mália ragaszkodik korábbi bejelentéséhez. miszerint J( eUÓ kézen van ezzel egyfelől « Nyugat-szomáliai i,' K„ * »UMgn..I7nmAilol cslt és 35 páncélozott jár­művet semmisítettek meg, és több repülőgepet lelőttek. Etióp források szerint Ji­Kelszubaditúsi Front, szemben a Nyugat-szomáliai mak" Felszabaditási Front köz­ÜL01"^. ^SSS^T. leménye továbbra is azt ál­tok továbbra is tartják ái tanúikat, és sülyoa vesztesé­geket okoztak a másik fél­nek. Etióp Jelentések szerint a JlJIga körzetében folyó sú­lyos harcokban az etióp csa- tőségekről beszél patok 73 szomáliai harcko- oldalon. litja, hogy fegyveresei el­foglulták az Ogaden tar­tományban levő várost, és áttörték az etióp csapatok védelrtíi vonalát. A közle­mény ugyancsak sülyoa vesz­az etióp Kinek a kezén van Jijiga? Kommentár kumát fokozza, hogy ezek­A nyugati sajtóban el- nek a külföldi szándékok­ientmondo értesülesek lát- nak egy része máris meg­nak napvilágol arról, kinek valosuli: Afrika egyik halu­a kezén van pillanatnyilag dó elveket valló, üj országú­Jijiga varasa? A magút val. Etiópiával, jórészt a Nyugat-szomáliai Felszaba- reakciós arab olajországok ditúsi Frontnak nevező ta- anyaai-politikai támogatásá­madó alakulat katonai va- val, sikerült szembe állítani lóban kiszoritották-e óbból közvetlen szomszédját, az etióp varoabol a vedöse- Akkor, amikor Afrika déli reget, vagy sem. részében a forrpontig hevült Sajnos, a nemzetközi köz- az igazi konfliktus, a faj­velrmeny kénytelen üj ne- üldözés és a felszabadítás vekkel megismerkedni, meg- konfliktusa, aligha nehéz hozzá a lehető legtragiku- kitalálni, milyen indítékok­aabb modon. egy üj, vészé- ból nyitottak bizonyos kö­lyes hadszíntér földrajzi rök új frontot a sokat szen­fogalmaiként. A lapok, ra- vedett fekete kontinens szí­di6» és televízióáílomások vében. híradásai, amelyek az In­dokinai harcok befejezése óta legfeljebb elszigetelt konfliktusokról adlak hírt, most egy kibontakozó há­ború véres eseményeivel kénytelenek foglalkozni. Ez, a most már teljesen vitathatatlan szomorú fej­lemény ráadásul olyan kon­tinensen olyan terségben pusztít, ahol enélkül ls jó­részt tengődés, éhezés, nyo­mor az élet, ahol minden emberre és minden fillérre az iszonyú örökség • felszá­molásához lenne szükség. Az etióp császárság meg­döntéséhez nem kis mérték­ben járult hozzá Hailé Sse­Dsszió országlásának utol­só hónapjaiban az a hazai és nemzetközi sokk, ame­lyet az Etiópiában dúló éhínség okozott. Gyermekek es asszonyok haltak meg csak azért, mert képtele­nek voltak megszerezni a puszta létük fenntartásához szükséges kalóriamennyisé­aet is. Szomáliában is nyo­masztó társadalmi-gazdasági problémákkal kell megküz­denie annak a vezetésnek, amely a jelek szerint — saj­noa — nem tudott, vagy nem akart ellenállni bizonyos külföldi szándékoknak, és ezek Jegyében újította fel a Nagy-Szomáliáról szőtt ve­szélyes álmokat. A Jijiga kornyékéről ér­kezö hadijelentesek. Harmat Endre SZOVJET l'ARTMUNKAS­KÜLDÜTTSÉG HAZÁNKBAN Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívásara Iván Bogyulnak. az SZKP KB tagjának. Moldovai Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága első tit­kárának vezetésével kedden szovjet pártmunkásküldött­ség érkezett hazánkba. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a KB osz­tályvezetője és dr. Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. Jelen volt Vlagyimir Pav­lov, a Szovjetunió magyar­országi nagykövete. SCHLEYER-ÜGV Hanns-Martin Schleyert. a Nyugatnémet Gyáriparosok Szövetségének elnökét ugyan­az a terrorista csoport ret­bolta el, amely öt hónapja meggyilkolta Buback főál­lamügyészt és néhány hete sorozatvetővel akarta szét­lőni az államügyészség karl­sruhei épületét. A „Vörös hadsereg frakció" nevű szél­sőbaloldali szervezet levelet hagyott hátra abban a VW­minibuszban, amelyet a hét­fői emberrablásnál mene­küléshez használtak fel. A levél nem tartalmazza kö­veteléseiket. Egy bonni kor­mányszóvivő azonban máris kijelentette, hogy a Schmidt­kormúny felkészült a vár­ható ultimátumra, amely — Péter Lorenz nyugat-berlini politikus két évvel ezelőtti elrablásához hasonlóan — valószínűleg a bebörtönzött terroristatársak szabadon bo­csátását követeli majd. Leningrádi jegyzetiapok 2. Az emlékezés napjai „A találkozót abban a a Munkás-, Katona- és Pa- naplóbejegyzése: „1941. Xll. városban tartják, amely a rasztküldöttek összoroszor- 23. Zsenya 12.30 órakor meg . nagy Lenin nevét viseli, szági Szovjetje, s a világ halt." „Március 17. Nincs A Lenin és a kommunis- első proletár kormánya élére többé Léna." „Április 3. ták által létrehozott pártja Lenint választották. A Meghalt Ványa bácsi." „Ma vezette oroszországi prole- Szmolni) a diktatúra első jus 10.: meghalt a mama és tariátus éppen itt nyitotta napjaitól, 1918. márciusáig a éjfélkor Zsenya is." „Egye meg az emberiség történe- harcok irányításának köz- dili maradtam a Szavicsevek tének új korszakát — a vi- pontja maradt; innen vezet- közül."... lág forradalmi átalakítá- te Lenin az első proletár ál- Többször találkozhattunk a sának korszakát." (Leo. iamot. A Szmolntj nagy- n es forradalmi események nyid Brezsnyev leveléből) termében, ahol elhangzott résztvevőivel, a második vi­az első szovjet állam béké- lóeháború hőseivel a lenin­„Auróra te, a szeretett fo- ről és földről szóló dekrétu- S blokád Sivel É e­WleLXt-m^'ZrJtZ "T ,kl" fűkről sorsukról 'megpróS­ZZÚnJn^ l SÓ6*aI foK'a,tpnk helyet ? tatásaikról szólva soha nem csókjától megborzadon / ez a meghatódottság csak feiedi+k menemlíteni a ma­fölkelt egy Cselédlány fensé- fokozódott, amikor beléptünk gyarb^kX Sorsaikat, p7 h, v*rséb£" r'enin szobájába. A képek- fsmXeiket. X konferencia Bertolt Brecht a szürke rö, jói ismert, fehér vászon- szünetében beszélgettünk óriást", mey a régi orosz nal borított kanapé és fote. VasziliJ Petrovics vinogra­naptar szerint 1917 október lok mellett a történelem dovval, a Szocialista Munka 25-én 9 óra 40 perckor lö- egyik legragyogóbb szellemé- Hősével, a leningrádi vete­véséyei egy uj korszak kez- nek alakja idéződött. ránok tanácsa elnökével, a de et jelezte. Azt a korsza- hófehér bajuszú idős kom­kot, amelynek 60 esztendeje /emngraa varos. J mellére tűzött a vilárt történelmének lec Háromszáz esztendeje, hogv ; + "i.ehere tUZOtt SL 8m « 5 Naau Péter cár a Néva 66 kitüntetesek és erdemrendek szebb fejezete. Nem vélet- \eler ca\ a ,iNeva "ö „av hn,K7Ú harcos élet len hogv a második szovief folyóval és csatornával szab- f«y *s .narc°s. e,„ • noRy a rnasoaiK szovjet deltáién felénfiette Észak helytállásairól, becsuletesség­—magyar baratsagi fesztivál oait de tajan lelepi lette Észak ' tanúskodtak ÜEV szólt résztvevőinek elsó leninsrá- Velencejet. Nevet ez a varos [01 tanusKoataK. ugy szou résztvevőinek eiso leningra- • od legfényesebben hozzánk, mint gyerekeihez, di u ja az Auróra cirkálóhoz j™™^* ® unokáihoz. Ügy, mint régi is­vezetett. Mint ahogy az sem , n , a De ,a tonene- öülhü = , közeli véletlen hoev » T enin ne lemkonyvekbe, harmadszor meiosunicno^ mint icozeu vé vlelő hős város a for" ped* a második világháború barátokhoz. S így volt ez ak­vet viselő hos varos, a for- r fasiszta kor is- arnlkor idös tenger­radalom bölcsője adott ott- a napf>s naggyal, gyári munkásnővel hont a nagyszabású sereg- blokád alat hasiellenalla- ' szemlének. A 60. évforduló A blok4d .®00 e,zernel ! . „ előestéjén a magvar fiatalok • fuolíb -hfts" hal°ftJanak em- A leningrádi emlekezések felkeresték azokat a fórra- 'ekhelyén, a Ptszkarjovoi te- napjaink feladataira is fi­dalmi emlékhelyeket me nletöben este 9-kor sokezer gyelmeztettek. Ezért esett szo lyek a nagyszerű események fak,ya , lobbant. A Haza többször a szárnyasrakéták­Hnkumeninmait feitérv» eev. Anyácska 6 és fél méteres ról es a neutronbombarol, dokumentumait feltárva egy, szerre voltak az emlékezés és a mai forradalmiság szin­terei. A küldöttséget a forrada­lom főhadiszállásán, a Szmolnijban köszöntötték a a szobra alatt e fáklyák fénvé- szolidaritásról, a közelgő ben emlékeztünk a hősökre, belgrádi konferenciáról. Le­s idéződött fel bennem az "Ingrid történelme nagy és eseményekről szóló film né- ^f/áS^figytmíS hány megdöbbentő kocká- ek: amit 17 őszén kivívtak a ja.,, Különösen a hétéves munkások, katonák és pa­kislúny, Tánya Szavicseva la»ztok, ne kelljen még egy­szer annyi szenvedes iran Kekhonen Berlinben 0 Berlin (MTI) Finnország legnagyobb kitün­Dr. Urho Kekkonen finn tetbstt' a pebér Rend köztúrsasági elnök — Krich nagyKeresz-jei Honeckernek, az N5ZEP u'ho Kokkon*n ,. kedden Közponli Bizottsága főtitkü- meakoszoruztn Berlinben a rának, a Német Demokra- í««i»mus es militarizmus él­tikus Köztársaság Allamta- dozatainak emlékművét, » nácsa elnökének meghívására találkozott az NDK-ban mú­— kedd délben hivatalos iá- ködö diplomáciai képvisele­togatásra Berlinbe érkezett. tel« vezetőivel. Kekkonen az elsó nyugati Kekkonen NDK-beli láto­államfő, aki hivatalos látó- gátasának elju napján meg­gaiást lesz a Német Demok- beszólást folytatott Oskar Fi­ratikus Köztársasagban. A 77 sciier, az NDK ő§ Paavo éves finn politikust Erieh Váyrynen, Finnország kül. Honeekerrel és Willi Stoph üayminlsztare. A két minisz­minlszterelnökkej az élen az ter tanácskozasának napi­NDK vezetői és több ezer rendjén a két ország közötti berlini szívélyes és meleg ba- kapcsolatok továbbfejleszté­rátsággal köszöntötték. Kek- se mellett szerepelt a nem­konen finn államelnök át- zetközi helyzet néhány kér­nyújtotta Erieh Honeckernek dése is. Dolores Ibarruri műtétje vendéglátók, ott, ahol „1917. október 2S-26.án ülésezett néhány ügyetlen kézzé, rótt ZgveöcnL "^níTzt a"Te­ningrádiak tették 1941 au­gusztusa és 1943 Januárja közötti 900 szörnyű napon. De arra is gondolnunk kall, hogy országainkat, a kivívott szabadságot és a szocializ­must megvédenünk is tud­nunk keli. A Nyovszkij sugárút men­tén, a hatalmas tömeg első sorában idősebb nénike fi­gyelte a felvonuló menetet. Kezében néhány szál virág és magyar zászló. Sirt. Kar­digánjára tűztem egy Jel­vényt, megszorítottam a ke­zét. Nem engedte el mind­járt, mondott valamit. Meg­értettem, hogy mindkét fia Magyarországon esett el. „Olyan fiatalok és szépek voltak, mint ti" — mondta, szemében a fölszáríthatatlan könnycseppekkol, és hosszan integetett utánunk.., T.tndl Lajos 0 Madrid (MTI) A madridi kardiológiai klinikán kedden délelőtt mű­téti beavatkozással véglege­sen elhelyeztek Dolores Ibarrurlnsk, a Spanyol Kommunista Párt 81 éves elnökének szervezetében egy szívritmus-szabályozó ké­szülékét, A klinika kedden délben hivatalos közleményt adott hl Dolores Ibarruri beteg­ségéről. Ibarruri állapota ki­elégítő. Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 85. Az a rajongás, ahogyan Niccolo a pa­lermói királyi palotáról, s a királyi kápolnáról beszélt, mélyen belém vésődött, s bár pénzileg igen szűkösen alltam (megterhelve a két né­jnettel), mégis elhatároztam, hogy Palermóbnn ezeknek a műemlékeknek a megtekintését sem­miképp sem mulasztom el, de megnézem feltét­lenül a monrealei katedrálist, sőt, Segestát. is, mert ezek ismerete nélkül mit sem érne a szi­cíliai ut. Mindaz, amit akkor Trlnakriáról tudtam, édes­kevés voli, de a néhány hétig tartó ottani ván­dorlás felkeltette e sziget iránt érdeklődésemet, s amit akkor meg nem tudhattam, azt később nagy buzgalommal igyekeztem potclnl. Niccolo mosolyogva mondogatta, hogy Szicíliá­nak az n titka és sorsa, hogy nem eléggé sziget. Afrikától alig százhatvan kilométer választja el, az olasz szárazföldtől meg csupán négy. Ez meg­határozza helyzetét, szerepét, és hovatartozását is. Az őslakók, szikuhik és szlkánok, itáliaiak vol­tak, tehát a népesseg alaprétege rokonnak érez­hette a szárazföld latinjait, de kiszolgáltatottsá­gában sem o görög hóditások ellen nem védekez­hettek sikeresen, melyek Calabrla felöl épp oly esélyesek lehettek, mint a tenger felől, sem a karthagóiak ellen, akik kereskedni óhajtottak Uagi- és mindent elkövettek, hogy megvessék lábukat a szigeten. A sziget történeténeit első nagy sza­kaszát e két nép versengése tölti be, s bizonyá­ra egészen máskent alakul Európa története, ha Siracusa ég Agrtgenturp tirannusai nem szövet­keznek, hogy döntő csapást mérjenek a már na­gyon is eloremerészkedő punokra. Ezzel elejét vették annak a törekvésüknek, hogy Trinakriát Afrikp körebe vonják, ugyanakkor azonban meg­mentették a görög művelődést is a sziget és Európa számúra. S ez nem volt jelentéktelen esemény, mert a karthagóiak. akárcsak a föní­ciaiak, elsősorban kereskedtek, ez volt főfoglal­kozásuk, s így Palermóban is, mely kimutatha­tóan az ő alapításuk, inkább védelemre rendez­kedtek be, nagy kulturális alkotásokról nem so­kat tud az utókor, amint xhogy Tyrus és Sydon sem hagyott különösebb nyomot a művészet tör­ténetében. Persze, a görögök is szívesen keres­kedtek, de ők ezt csupán eszköznek tekintették, s nem célnak, rsndkivüli kultúrájuk nyilván ösz­szefüggött e magatartásukkal. Szinte kísértetiesen megismétlődött ez az ese­mény több mint ezer esztendő múlvi, amikor a sokkal dúsabb fantáziájú, de ugyancsak keleti eredetű nép, az arab tört rá Szicíliára, meg is hódította azt, s ha több száz éves uralmuk után a normannok le nem győzik őket, hogy megte­remtsék a középkor legllberáüsabb és leghala­dóbb államát, akkor Szicília talán ma ls arab lenne, s ez nyilván gyökeresen átformálta volna a töszomszed Itáliát, s vele együtt az európai ci­vilizációt. Szicília tehát kétszer kei-ült abba a helyzetbe, hogy elszakítsák Európától, s keleti területté ala­kítsak át. De talán mégsem! Mert, rejtélyes mó­don, az ősi szikulok. behúzódva a sziget belsejé­be, tovább élték a maguk pásztori életét, s bár görögök, punok, arabok és normannok verseng­tek a hatalomért, s nagyszabású kultúrát terem­tettek. ezek. mintha mindez tőlük függetlonül történt volna, vagy csak igtm kis mértékben mó­dosította volna életformájukat, a normannok bu­kusu után, a francia Anjouk garázdálkodásai lát­tán összefogtak, s a híres szicíliai vecsernyén megmutatták félelmes erejüket. De nemcsak ere­jüket, hanem azt a szívósságukat is, hogy a nagy görög, mór és normann kultúra ellenére ls ragaszkodtak eredeti itáliai nyelvükhöz, mert a nőkkel erőszakoskodó franciáktól azt az olasz hangzót kérték számon, amelyet azok képtelenek voltak kiejteni. Aki a ceci-t (borsó) nem csécsinek, hanem szöszinek mondta, azt egyszerűen felkoncol­ták. Tehát hiába épültek az agrigentuml, selt­nuntei görög templomok, százával a mór mecse-> tek és minaretele, hiába zengett itt görögül Pin­darosz. Aiszkhülosz és Theokritosz, s a müezzin is hiába hívta arabul a híveket Allah imádatára, a nép híven megőrizte, s a maga módján tovább­fejlesztette ősi nyelvét, s visszahúzódva tirannu­szok ós emírek pompázó városi és udvari kultú­rájától, külön óvta és építette a maga világát. Söt, sok vonatkozásban ellenállt ezeknek és szem­befordult velük. Mert népdalaikból az derül ki, hogy e hódítókat mindig idegeneknek és betola­kodóknak tekintették, s azokat a szegénylegénye­ket dicsőitették énekeikben, akik fellázadtak el­lenük, s megleckéztették őket. Még a véres gaz­tetteket sem ítélték el. ha azok e hatalmaskodók ellen irányultak, s a gyilkosokat és fosztogató­kat úsy vették védelmükbe és ügy rejtegették őket, mint igazi, valódi hőseiket. Szicília népe nagyjából abba a helyzetbe került, mint a ma­gyarság a betyárvilág idején, az elnyomott nép­nek itt is választania kellett a szolsasors és a banditizmus között. S csoda-e, ha sokan ez utób­bit részesítették előnyben? (Folytatjuk.) *

Next

/
Thumbnails
Contents