Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

CsötSrfok, 1977. szeptember i: 5 Koszorúzás! ünnepség Révész Géza sírfánál ünnepélyes külsőségek ben Kovács Pál vezérőrnagy között, katonai tiszteletadás- és Bokor József vezérőrnagy, sal, születésének 75. évfor- a Magyar—Szovjet Baráti dulója alkalmából szerdán 'társaság nevében Regős Gá­megkoszorúzták Révész Gé- bor és Kak'ukk Józsefné a zának a munkásmozgalom Partizan Szövetség neVeben kiemelkedő személyiségének * sírját a Mező Imre úti te- Dekán Sándor és Markó mető munkásmozgalmi pan- Imre koszorúzott Elhelyez­teonjában- ték a síron az emlékezés Az MSZMP Központi Bí- virágait a családtagok is. zottsága nevében Veres Jó- A koszorúzási ünnepség az zsef és Horák Pálné, a Hon- Internacionálé hangjaival védelmi Minisztérium nevé- zárult Készülődés a BNV-re A hét végén megkezdődik a tartósított termékek be­szállítása az őszi BNV 24-es, 25-ös élelmiszeripari pavi­lonjába, amely szokás sze­rint a vásár egyik legna­gyobb érdeklődésre számot­tartó bemutatója lesz. A friss árut, a zöldséget, gyü­mölcsöt természetesen csak a nyitás előtt rakják ki az állványokra, s a kiállítás idején szükség szerint na­ponta, kétnaponként cseré­lik majd. Tudatos környezet­védelem Az egységes környezetvé­delmi politika hatékonysá­gának íokozásara — mint is­meretes — megalakul az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Tanács. Az Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatal és az Országos Környe­zetvédelmi Tanács titkársá­gának összevonásával létre­jön az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­t*L A tudatos környezetvéde­lem körülbelül egy évtize­des múltra tekint vissza ha­zánkban, a technika haladá­sa ekkor tette feltétlenül szükségessé összehangolását a természetes környezet megóvásával. (MTI) Tavalyhoz viszonyítva Felére csökkent a fertőző nyári megbetegedések száma Még tart az üdülési és ide- íegedést okozott. (Igaz, ez a genforgaimi szezon, naponta szám is kisebb az előző évek ezrek és ezrek kelnek útra átlagánál.) Tavaly óta to­az országban, külföldiek és vább csökkent a skarlát, a belföldiek egyaránt. S hogy szamárköhögés, a kanyaró a turisták, az üdülők milyen és a mumsz, s kevesebb az higiéniai körülmények között enterális (bélfertözéses) be­töltik-töltötték szabadságu- tegség is. Egyedül a szál­kát — erről tájékoztattak az monellózis mutat emelkedő Egészségügyi Minisztérium tendenciát, ez azonban vi­közegészségügyi-járványügyi légjelenség. De Járvány sem felügyeleti főosztályának il- Budapesten, sem az ország letéktesei. más területén nincs. Szórvá­— Ezen a nyáron nem nyas esetek előfordulnak fordult elő jelentősebb étel- ugyan, ám ezek között nincs mérgezés, olyan sem, amely összefüggés, tömeges megbetegedést oko- — Mindent összevetve zott volna. 1977 első félévé- megállapítható, hogy az ed­ről — az előző évivel össze- dig jelentett szezonális, hasonlítva — kedvező a kép. nyári fertőző megbetegedé­Vonatkozik ez elsősorban a sek száma körülbelül a fele védőoltással megelőzhető be- az 1976-os év hasonló idő­tegségekre. Egyeden kivétel szakában regisztráltnak, az influenza „B" járvány, _ Pe,*.^ ez az önmagá­amely januártól márciusig ban örvendetes tény hogy több mint 800 ezer megbe- a járványügyi helyzet ked­Méregpirulák Új film Pillangó Színes, szélesvásznú ame- ratőr néha valóban bravú­rikai tilm. Henri Charriére rokra képes, máskor szok­izonos címú regényéből film- ványmegoldásokkal is meg­re írla Dalton Trumbo és elégszik), kiváló színészek (a Franklin J. Schaffncr. ncn. két főszereplő világsztár) — dezte: Franklin J, Schaff- mégis hiányérzetünk van. A ner. Fényképezte: Fred tempóllansagtól? Az arányok Doen-ecamp. Főszereplők: eltolódásától? A kegyetlenke­Steve MqQueen és Dustin dések naturalizmusától? At­Hoffnian. tói, hogy a film nem képes Néhány évvel ezelőtt a volt magával ragadni de gondol­fegyenc, Henri Charriére Pil- ko°nl sem e^ed? langó című, állítólagos ön- .Természetes, hogy a könyv életrajza fergeteges siker volt otszf oldalán összezsúfolt a könyvpiacon. (A magyar kl- izgalom, gyötrődés onelem­adás is órák alatt elfogyott, fe,s- kísérlet halál és halálfé­ma már szinte lehetetlen elem- kegyetlenseg es folsej­hozzálutnt a regényhez.) A ° remenyék szövevényé nem megjelenés évében, 1969-ben keru he* az egyben' a 10 hónap alatt 1 millió pél- cellulo.dszalagra. De az is dány talált gazdára a fe- természetes igény, hogy a gyencélet minden elképzelhe- mi"t onall° műalkotás, tő és elképzelhetetlen poklát ökonomikus egyseg legyen, bemutató regény. Egy blzo- mégha úgymond „közönség­nyos - a belőle készült film £lm - „szorakoztato mozi is. (még ha igyekszünk is ma- És " mar nem a regenyek gunkban függetleníteni egy- megfilmesitesének orok para­mástól a könyvet és a mozit) ?oxona, nem helyben zsak­órlási csalódás. Mert a kétré- b^tás. Ez már filmes mes­szes amerikai filmből talán J°bb esetben ÍUmmű­éppen az maradt ki. ami a veszet: Bizonyaro az alkotók könyv sava-borsa volt: az él- a mozislkerben bíztak elsö­mények közvetlensége, magá- a°rban- 8 k8la"dokra val ragadó sodrása, a cselek- kózönségáhítasatt cent izték. ményesség és az átéltető erő. amk°r kiragadták a sza agra ,,,. .. . . került részleteket. így lett az? Véletlen-e, hogy a hírek tán feimetszett torok és lep­szennt esti agászati összege- rás arc prem|er pianbi}n, kék kért vásároltak meg a filmé- huiIomokon táncoló vitorlás zés jogát? Bizonyára nem hi- totalban. magánzárkába csu­szen a volt fegyenc akit 1931- koM főhős arcközele (p3zieho­ben életfogytig am kényszer- lógiai célokból), az éhekből munkara iteltek (a hírhedt sarjadó vaganybecsület, majd del-amenkai fegyenctelepen, barátság két íegyenc között Cayenne-ben és az Ördög (példa gyanónt), indiáptelep szigeten töltötte büntetését) gyönyörű félmeztelen lá­?.ala" a nyokkal (erotikus-dózis), ug­tát követte el állítólag saját rós ft negyvenméteres szikla­elete történetét írta meg, s a oromról a7 örvénylő tenger­könyv Mauriac szeript is be (torokszorítas, izzadó te. ..rendkívül izgalmas olvas- nyér) stb stb Csak nem mány, az írója mester . lett _ jó mozj Csakhogy a könyvlapokat Persze, ezek a sorok senkit nem lehet a vetítőgépbe fűz- nem riasztanak el a Pillangó ni. A film más törvények megtekintésétől. A siker pro­szerint készül, s hídba van longált, még az ilyen félig si­együtt rutin (a rendező több került alkotásoknál is. Csak világslkeres alkotást mond- nehogy azt higgyük, ez az hat magáénak), változatos és igazi mozi... látványos környezet (az ope- Tandi Lajos vezőbb a tavalyinál, nem Jelenti azt, hogy minden a legnagyobb redben van. Az üdülőkben, a kempingekbén, a KISZ- és úttörőtáborok­ban általában biztosítottak az egészségvédelem és ezen belül a járványvédelem fel­tételei. Az előforduló meg­betegedések tehát az általá­nos higiéniai szabályok meg­sértésének a következményei. Ilyen például a lejárt szava­tossági idejű élelmiszerek árusítása és fogyasztása, ilyen az is, ha a gyerekek vándortáborozás közben „csak1 úgy romantikából" szennyezett patak vagy fo­lyó vizéből isznak, vagy ha valaki túlságosan meiéúzik a hűtőszekrényben, s azt hi­szi, hogy ott huzamosabban tárolva sem romlik meg az étel. A közegészségügyi szervek — a belkereskedelmi, vala­mint a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárcák Illeté­keseivel együttműködve — igen sokat tettek azért, hogy az idei nyár közegészségvé­delem szempontjából is jobb legyen az előzőeknél. Lakni tudni kell. Meg le­het tanulni? A szoktatás, a gyakorlás általában ezúttal is jó módszernek bizonyul. De vajon elég-e a jó közérzet­hez, a kulturált otthonhoz a lakó minden igyekezete? A négy falon át beszűrődik a külvilág, minden zajával, zűrzavarával együtt, olykor cseppfolyósán, eső vagy a für­dőkádból kifolyó víz formá­jában, a lift vagy a kapute­lefon hibájából adódó méreg képében. Valahogy megsza­porodtak a nyári hónapokban az újságíró fiókjában azok a levelek, s a jegyzetfüzetben azok a személyes beszélge­tést őrző följegyzések, ame­lyek változatos listáját adják annak, mi minden képes megkeseríteni az otthonlét perceit. Azok száméra is, akiknek már van otthonuk. Mert az ő közérzetüket: mun­kakedvüket, embertársaikkal, a családtagokkal szemben használt hangnemüket, és még a világ folyásáról alko­tott véleményüket ts befolyá­solja, hogy kellemesen vagy bosszúságok közepette töltik el életük kétharmadát. Va­jon mérlegre teszik-e az in­tézmények, vállalatok — vagy akár a szomszédok — a hu­manitás diktálta felelősségü­ket is, mielőtt kiválasztják a sok lehetőség közül az egyi­ket, és cselekszenek. — A Párizsi körúton la­kom. A panaszom az, hogy odavan a nyugalmam megint, mert ide helyezték a busz­végállomást. Az állandó mo­torzúgásba belebetegedtem. Nem állítják le a motorokat, s a kipufogócsövön meg csak ömlik a gáz, ömlik, árad szét, behúzódik a szobákba... Az utasok meg? Unaloműző já­tékként ezt-azt földobálnak az ablakokra, a szellőzőnyí­lást teletömködik szeméttel. Hajnali ötkor már zúgnak azok az átkozott motorok, és a várakozók minden családi eseményét végighallgatom, kétszer is, mert dupla hang­erővel mondják, hogy túlki­abálják a zajt. Mit tegyek? Én nem tudok változtatni a helyzetemen, mert nincs anyagi fedezetem arra, hogy lakást cseréljek. Ne higgye, hogy szőrszálhasogató va­gyok, csak egy dolgozó asz­szony a sok közül, akinek még négy éve van a nyug­díjig, és fél életét gyermekek gondozásával töltötte, egy­azon vállalat bölcsődéjében. — Tulajdonképpen nem is személyes ügyben kérnék se­gítséget, egy tarjáni tízeme­letes ház összes lakója érde­kében. Minden ablakunk a temető melletti szűk siká­torra néz, arra a nagyon for­galmas senki földjére. Nem­csak a garázsokból kijövő autók közlekednek Itt, hanem olykor lovas kocsik parkoló­helyének is használják. Csakhogy nem a házhoz tar­tozik ez a „sikátor", hát a házfelügyelő nem is takarít­ja. De sajnos, más sem. Ez amolyan falusi „házhátulja", ahol a hulladékoktól kezdve — kidobott üvegek, tejeszacs­kók és eldobásra ítélt pala­csinta — a lovak emlékezte­tő csomagjáig sok minden található erre. Ablakot sze­retnénk nyitni mi is, jó le­vegőre vágyva, és a gyere­kek elől se keritlethetjük el ezt a kis térbe torkolló, egész­ségtelen utat, hiszen eredeti­leg is útnak készült, nem sze­mé tlerakodó helynek. — A Retek utca tízemele­tes házában lakom, nyugdí­jas vagyok. Gondjaink akkor kezdődtek, amikor tavaly jú­niusban elromlott a kaputele­fon. Idős házaspár jött hoz­zám vendégségbe, nem tud­tak fölszólni, s nern merték kezelni a liftet sem. Ilyen is van. Gyalog jöttek fel a ha­todik emeletre. A házfelügye­lő szólt a GELKÁ-nak, ahon­nan ki is jött két fiatalem­ber. Végigjárták a lakásokat, konstatálták: sehol sem mű­ködik rendesen a kaputele­fon. ígéretet tettek, hogy há­rom nap múlva lehet beszél­ni, majd távozlak. A három nap és három éjjel azonban csak a mesében hoz csodát A valóságban ez idő alatt el­tűnt a mikrofon vagy a hang­erősítő a nyitva hagyott mű­szerfalból. Azóta várako­zunk ... S hogy miért éppen most szántam el magam a panaszra? Mert a napokban fölkeresett idós asszonyisma­rősöm, aki gyalog vágott ne­ki az emeleteknek. Amikor fölért, azonnal leültettem, lát­tam, rosszul van. Egy másod­perc múlva ájultan esett a szőnyegre. Ha jó a kaputele­fon, érte mentem volna, és a liften jövünk föL — Lassan két éve lesz, hogy kiadtuk albérletbe az egyik szobánkat, a konyhát és fáskamrát. Frissen festet­tünk előtte, s örömmel fo­gadtuk a fiatal, babát váró házaspárt. Néhány hónap múlva egy este, amikor áramkimaradás volt, átment a feleségem hozzájuk. Akkor látta meg, hogy az árammé­rőbe és a biztosítéktáblába egy-egy huzal van kötve. Föl­mondtunk nekik. Nem vet­tek tudomást róla. A dróto­kat kiszedték, de attól kezd­ve sűrűn elfüggönyözték a* ablakokat. Egyszer sikerült bélesnünk, a drótok újból ott voltak. Kérdem én, kötele­sek vagyunk eltűrni, hogy lopják az áramot tőlünk, mert 3—400 forint villanyszámlát fizetünk, s mindehhez ők csak 50 forinttal járulnak hozzá. Nagyon bánt a dolog bennünket, ugyanis idáig csak családosok laktak ná­lunk, de mind azért mentek el, mert lakást kaptak, és nem mert (elmondtunk ne­kik. De miért van így kiszol­gáltatva az ember? Mtt te­gyek? Saját otthonunkban mérgezik az életünket. A pénz? Hát hogyne kellene. 1500 forint rokkantnyugdíj­ból élünk. Chfkán Ágnes A tavaszi áradás károkat okozott Töltéserősítések Tiszaroff és Tiszabő között A Tisza 68 napos tavaszi földet eisodort A heljTeálií­áradása jelentékeny károkat tási és a fejlesztési rtiun­okozott a közép-tiszavidéki kákra az idén körülbelül 35 árvízvédelmi rendszerekben millió forintot fordítanak, és csaknem teljesén elpusz- Gyorsított ütemben dolgoz, tította a mezőgazdasagl üze- nak a tiszai nyári gátak hely­inek termő{öldjelt. védő reállításén is. nyári gátakat. A 650 kilómé-' Szolnok megye egyike ter hosszú tiszai íővédvona- azoknak a földrajzilag mé­lon a rongálódások felmérése lyen fekvő alföldi területek­atán a vízügyi igazgatóság nek, ahol évenként vissza­hozzálátott a védelmi rend­szerek helyreállításához. Je­lentős töltéserősítési mun­kát végeznek Tiszaroff és Tiszabő közötti folyószaka­szon, valamint Tiszapüspöki térségében, ahol a hullám­verés a töltések vízoldali idejét. Sor kerül a községek részéről nagy mennyiségű belterületi vízrendezésére is. térő gondot okoznak' és te­temes károkat idéznek elő a belvízelöntések. A vízrendezéssel a jelen­legi 32 napról, 14 napra csök­kentik a belvizek levezetési A Tiszatáj szeptemberi száma Kossuth hangja a címe Aczél Oéza versének, mely a szeptemberi Tisza táj szépiro­dalmi anyagát vezeti be. Nem Szokványos „Jubilelumi vers­ről" van szó, a költeményben a ma emberének a magyar progresszió nagy alakjához való viszonya fejeződik ki. Farkas Árpád, Takács Imre és Tornai József míves csi­szoltságú versei mellett Ko­dolányi Gyula Ajánlom című költeményére hívjuk föl a fi­gyelmet. Az Utassy Józsefnek ajánlott vers a művészet lé­nyegének, a művész felelős­ségének szuggesztív megfo­galmazása. Sport és ember címmel ol­vasható a Tiszatáj új számá­ban összeállítás, mely a ma­gyar sport néhány kiváló képviselőjét bemutatva álta­lánosabb, a sporton túlmuta­tó kérdésekre vet fényt. Tan­dori Dezső, Thlery Árpád és Vass István Zoltán írásában megszólal dr. Kamuti Jenő, Kozma Mihály, Széchy Ta­más és Hegedűs Csaba. Küz­delmekről, « kiugró teljesít­mény (nemcsak sportered­mény) eléréséről, a teljesít­mény méréséről és mérhető­ségéről stb. esik szó ebben az összeállításban. Szűkebb iro­dain)! szempontból is érdekes Tandori Spórtlevé) Ottlik Gé­zának című írása. Mint tud­juk, Ottlik híres regényében (Iskola a határon) fontos sze­repet játszik a sport A Most-punte-Hid rovat a mai bolgár irodalomból ad ízelítőt. A magyarul először itt megjelenő versek érdekes­sége, hogy fordítóik kivétel nélkül az egykor „Kilencek" néven megismert nemzedék tagjai. Kiss Benedek, Rózsa Endre és Utassy József ki­sebb antológiának is elegen­dő költeményt fordított le. Egy bolgár metafora címmel Kiss Ferenc egy Jelentős töt^ ténelml regényt elemez. Bizo­nyára sok olvasót ajándékoz rnajd meg derűs percekkel az a vígjáték-részlet, mely Sztratiev rövid idő alatt nép­szerűvé lett müvéből, a Velúr zakóból Juhász Péter fordí­tásában jelent meg. A 175 éve született Kossuth Lajosról- Gergely András írt esszét. Jankovics József is­meretlen Kossuth-levelet kö­zöl. Tóth Gyula 1848—49 em­lékirat-Irodalmából ad válo­gatást. Különösen érdekes az u szemelvény, mely Rónay Jácint (a darwinizmus első hazai terjesztője) naplójából való. Rónay Haynau csúfos londoni látogatását írja le. (Az egyik sörgyár munkásai megkergették a gyűlöletes tábornokot.) Tamási Áronra két írással emlékezik a szeptemberi Ti­szatáj. Czine Mihály lírai hangú, a személyes élménye­ket is fölsorakoztató írása Ta­mási Arón vonzásában cím­mel jelent meg. Az író szín­padi müveiről (Énekes ma­dár, Csalóka szivárvány stb.), illetve azok utóéletéről Pilfy G• István tanulmánya olvas­ható. A kritika rovatban egyet­len írás jelent meg. Utassy József Csillagok árvája című köpyvét, mely reveláció a legújabb magyar lírában, Al­földy Jeni értékelj. Utassy — írja Alföldy — „elérte a leg­nagyobbat arn(t a művészet igényével föllépő poéta elér­het: versei egy nemzedék zsebében, rongyoskodtak mint a néhai diákokéban Pe­tőfi Rongyos Vitézei". Nikolényi Isiván az jdei szabadtéri Játékok két bemu­tatójáról (Lear király, Aida) írt bírálatot. A Tiszatáj szep­tembéri számában Koppány Attila grafikáit láthatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents