Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-03 / 207. szám

5 Szombat, 1977. szeptember 3.' Apróságok Csallreklám Adtak a régi bölcseletre a szabályalkotók. Bevették a rendeletbe, hogy a jó bornak nem kell cégér. Ahogy paragrafussá kunkorodott az elképzelés, eltűntek a stadionokból, az utcákról az italt és a dohányt reklámo. zó plakátok, feliratok. A szabály, az szabály elvén kevesebb lett a dolguk a cfmfestóknek, dekorációsoknak. Neveti is kajánul az iszákos a szegedi nagyállomason, hogy most már csak a kocsmában döntöm eL, mit iszok. De nem addig a! Odamegy a váróterem falához felállított vitrinhez, és nézegeti a különböző üveges borokat. A baja éppen az, hogy csak kívülről veheti szemügyre a kirakatot. „Hű de sokáig kéne számolni, de inni is" — csettintget a nyelvével az emberünk. Volt ott boszorkánytej, furmint, aszú is, de gyorsan átsiklott rajtuk tekintete, mivel ezek nem neki valók. Nem csüggedt el, mivel az igazi, a Szemelt Rizling meg a Pecsenyefehér ott lapult a polcokon. Abból már örömmel felhajtana néhány bögrével. Már csörgeti pénzét, összeszalad a szájában a nyál, amikor észreveszi az üvegszekrény mellett a tiltó táblát, hogy a teremben nem ihat. Na még szerencse, hogy elolvasta, különben elvinné pénzét a büntetés. „Mi a fenének ez a sok bor Itt a kirakatban" — dörmög magában „ha csak ingerlik vele az embert. Kár kitenni ide" — zsörtölődik tovább. Közben feltekint a faliórára, s kiszámolja, soká jndul még a vonat. Ha már megkívánta, csak lelök néhány fröccsöt, leugrik az állomás elé. Ugyanis az étterembe ó be nem megy. Énpen indulna, mikor megint csak megakad a szeme a másik kiíráson, ott a vitrin alján. „A kiállított borok a váróterem büféjében megvásárolhatók." Nincs már baj egy szál sem, csak egy ajtón kell átmennie, máris elütheti idejét és szomját. Oda se neki a tábla, tőle most már tilthatják világnak. Még jó, hogv a szabályalkotók nem látják. Vagy nem bennük a hiba? Az ülőke — Hát okosság ez a lám, pa — mondja a fejkendős néni, s ráül a garabolyra. — Most már kevesebb lesz a baleset. — Az, hallja-e — segít a másik a fának dőlve. — Aki mifelénk akar menni, az is megáll, meg az is, aki fel akar hajtani a körútra. Még a busz is vár, ha le akar fordulni Sándorfalvára. — Hát okosság — mondja az előbbi, de felemelkedik a kényelmetlen ülőkéről. — Üljél rá te is — kínálja a másiknak, aki közben jobb helyet talált magának a fűben. — Jó nekem ftt ts, majd csak jön már a buszunk. — Kettő már elment, a csongrádi meg a baksi. de tele volt mindegyik. A színhely ott, ahol a Brüsszeli és a Berlini körutat átszeli a Csongrádi su-> gárút, azon túl a Gém utcától visszább, a Zalka Máté iskola mellett a buszmegállóban. Jó néhányan várnak a dóci buszra. A magas szőke fiatalember, ahogy odaér, szótlanul felfordítja a kukát és arra ül. A farmeros lány a bőröndjére, az aktatáskás a falnak támaszkodik. — Mindjárt elmegy a fejünk fölül a hűvös — állapítja meg a fejkendős néni. — Akkorra tán'csak jön — így a másik, felkel a fűből, a robogó teherautó hatalmas füstjétől. — Mondtam, hogy ülj ide, Jó erós ez. elférünk rajta ketten is. Majd rátesszük ai kardigánt. — Nem ülök én, magának is kevés. Így civódtak, míg várták a buszt. Mondjuk, egy padon Jobban elfértek volna. M. T. Elutazott Vientiane főpolgármestere Phao Phimpachan, Vientiane főpolgármestere által vezetett küldöttség péntek délelőtt elutazott Budapestről. A vendégeket Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és a tanács több más vezetője búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság fővárosának küldöttsége a magyar főváros fejlesztési eredményeivel, terveivel, a kézműipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság tevékenységével, valamint Budapest nevezetességeivel ismerkedett az elmúlt napokban. (MTI) Kitüntetés Debrecenben ünnepelték a Magyar Pedagógiai Társaság 10. éves jubileumát, ebből az alkalomból kitüntetéseket nyújtottak át azoknak, akik önzetlen társadalmi tevékenységükkel eredményesen szolgálták a szervezet célkitűzéseinek megvalósítását. Többek között 11-en kapták meg az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést — közöttük dr. Veszprémi László, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. sz. gyakorló általános iskolájának igazgatója, a Magyar Pedagógiai Társaság Csongrád megyei és Szeged városi tagozatának titkára is. Tudományos ülésszakok Lézerkonferencia Szepíen Tegnap közel húsz hazai intézmény több mint száz munkatársának részvételével az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Központi Fizikai Kutatóintézet és a szegedi József Attila Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetének rendezésében kétnapos konferencia kezdődött, melynek témája a lézerek hazai kutatása és felhasználása. A szegedi Technika Házában összesen 26 előadás hangzik ei. Napjainkban nagyon lerövidült az az időtartam, amely egy tudományos eredmény megszületése és annak a termelőmunkában való megjelenése között eltelik. Igen jól látható ez a lézerele esetében". 17 évvel ezelőtt hozták működésbe az első rubinlézert, melyet igen gyorsan, nagy számban követtek más, újabb típusok. Hazánkban a kutatások még a hatvanas évek elején megindultak, s az elért tudományos eredmények jelentősen hozzájárultak a gyakorlati alkalmazások előkészítéséhez és megindításához. Ez a gyors ütemű fejlődés szükségessé tette a különböző intézményekben folyó munkálatok koordinálását, különös tekintettel az ipari üzemek és a kutatóintézetek kapcsolatára. Ezt a célt szolgálja, s egyben lehetőséget nyújt a különböző szakterületeken dolgozó szakemberek találkozására, az együttműködés további fejlesztésére és elmélyítésére a kétnapos szeminárium. Az első napon Kroó Norbertnek^ a Központi Fizikai Kutatóintézet fizikai-optikai főosztálya vezetőjének érdekes előadása a magyarországi lézerkutatásokat foglalta öszsze, Bernát}i István, az Országos Műszaki Fejlesztési bek között a Magyar Optikai Bizottság osztályvezetője pe- Müvekben folyó kísérletekről dig a hazai lézerkutatások ég 8zámítá,technikában alszervezesi kérdéséiről beszelt. ,, , -, , Az alapkutatások különböző kalmazott lézerekről is tarterületeinek képviselői töb- tottak előadásokat. Befejezőit! a maMkisek nemzetközi kollokviuma Hat esztendeje minden év nyarán a Bolyai Társulat és a József Attila Tudományegyetem nyár végén rendszeresen nemzetközi matematikai kollokviumokat rendez, melyeken a tudományág különböző részterületeinek szakemberei cserélik ki tapasztalataikat. Tegnap fejeződött be az idei tanácskozás a JATE biológiai épületében Üjszegeden. Az augusztus 30-án kezdődött automata-elméleti nemzetközi kollokvium 50 résztvevője között tíz ország 30 külföldi tudósa is részt vett. HuszonOt előadás hangzott el a formális nyelvek elméletének kérdésköréből, a valóság és a számítógép, az ember és az automata közötti kommunikációra alkalmas jelváltás, nyelvi elmélet témaköréből. A főbb előadásokat M. Schutzenberger francia professzor, S. Glnsburg amerikai proíeszor, J. Grzymala-Busst lengyel tudós és Gécseg Ferenc, a JATE egyetemi tanára tartotta. A tudományos kollokvium résztvevői megismerkedtek a várossal, ellátogattak a Füvészkertbe it. Huszonöt éves obszervatórium A meteorológiai tudományos kutatásokban, a légköri viszonyok tanulmányozásában vesz részt az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Obszervatóriuma, amely most ünnepli alapításának 25. évfordulóját. Az obszervatórium három nagy tudományos munkában vesz részt; a Szépen, magyarul Sajnálatos, hogy a sok jó törekvés ellenére gyakori a magyartalan kifejezések használata, egyes szavak eredeti jelentésének helytelen módosítása. Néhány kirívó példát említek. Többször találkozunk laÚj Acta Latin-amerikai tanulmányok Napjainkban a szocializmus világrendszerré válásának folyamatában LatinAmerika országainak gazdasági és politikai jelentősége rohamosan nő. A József Attila Tudományegyetem Latin-Amerika Történeti Tanszéke a hazai latinamerikanista kutatás szakembereit gyűjtötte össze, tudományos ülésre, amelyen megemlékeztek Jósé Carlos Mariátepuinak, a perui kommunista párt megalapítójának születése 80. évfordulójáról. A konferencia haladó hagyományként már harmadik azoknak az összejöveteleknek a sorában, amelyet a JATE Latin-Amerika Történeti Tanszéke rendezett. A konferencia anyaga a napokban látott napvilágot az Acta Historica Studia Latinoamericana IX. sorozatában. Az értékes tanulmányokat Gyimesi Sándor tanszékvezető egyetemi tanár vezeti be, majd Kerekes György, Gulyás András, Kollár Zoltán és Anderle Ádám tanulmányai következnek. A dolgozatok más-más oldalról világítják meg a latin-amerikai — és ezen belül a perui — első világháború utáni társadalmi valóság égető problémáit. A századforduló után világszerte megerősödött forradalmi szellem Latin-Amerika elmaradott, gyarmatifélgyarmati országaiban is lendületet adott a haladó erők szervezkedésének a sürgető gazdasági-szociális reformok végrehajtása érdekében. A mozgalmak élén azok a fiatal munkások és értelmiségiek álltak, akik megjárták Európát. Kapcsolatba kerültek a szociáldemokrata és kommunista pártokkal. szakszervezeti mozgalmakkal; és megismerkedtek a marxista—leninista ideológiával, politikai gyakorlattal. Közülük az egyik legkiemelkedőbb egyéniség Mariátegui, aki a 20-as évek elején megfordult NyugatEurópában, és járt hazánkban is. Tanulmányozta az európai munkásmozgalmat, nem kerülte el a figyelmét a fasizálódás folyamatának veszélye sem. Sokoldalúan képzett forradalmárként került vissza hazájába, ahol szervezője, később főtitkára lett a kommunista pártnak. Elméleti munkásságával és gyakorlati tevékenységével óriási érdemeket szerzett hazája gazdasági-társadalmi helyzetének megítélésében, és a kibontakozás útjának kijelölésében. A latin-amerikai valóság problémáinak megoldására marxista módon keresett választ, így az agrárkérdésre, az indiánkérdésre és a faji kérdésre. Az indiánkérdésben munkássága új fejezetet jelent. Nem a sajnálkozás, a forradalmi romantika talaján állt. Felismerte, hogy az indiánkérdés mindenekelőtt földkérdés; megoldást csak a latifundista rendszer felszámolásában látott. Mariátegui már akkor felismerte, hogy centrális kérdés a földtulajdon: olyan megoldásra gondolt, amely nem hagyta figyelmen kívül a történelmi tradíciókat, a paraszti rétegek közötti különbséget, eltérő természeti feltételeket. A földkérdés olyan demokratikus rendezését vetette fel, amely megoldható volt a tőkés átalakulás keretei között, és alkalmas eszköz lehetett volna a munkás-paraszt szövetség megteremtésére is. A tanulmányok kiemelik azokat az aktualitásokat, amelyek a mai latin-amerikai társadalmakra is jellemzőek. A József Attila Tudományegyetem actája mellett a Kossuth Könyvkiadó most jelentette meg Mariátegui könyvét Hét tanulmány a perui valóságról címmel. Dr. Rigó Jázonné tinból átvett jelzők felső fokának (optimális, maximális stb.) a magyar fokozás „leg-" szócskával, ill. jelekkel megtoldásával: legoptimálisabb, legminimálisabb, legmaximálisabb. Az optimum a bonus melléknév felső foka (tehát legjobb), s ez természetesen nem fokozható tovább. Felületességre utal (sajnos gyakran hallani), hogy a -ba (irányhatározó) és -ban (helyhatározó) képzőket felcserélik. Nem mindegy, hogy az „üzembe jár", vagy az „üzemben jár" (ott jönmegy). — Sokan helytelenül alkalmazzák a helyiség (pl. terem, szoba) és a helység (település) szavakat. A magyar nyelv igen alkalmas a pontos, egyértelmű kifejezésre, de vajon mit kell értenünk, ha ezt a mondatot olvassuk: „Kovácsnak meg kell fizetni (mondani, írni)." Mi fizetünk neki, vagy ő nekünk? Ez nem mindegy. Ha K. tartozik, akkor a mondat helyesen így hangzik: „K.-nak meg kell fizetnie". Sajnos ez az igealak egyre ritkábban található. Túlságosan sokszor hallunk problémáról, nemegyszer kettőzve is („az ellátásban problémát jelent az a probléma, hogy ..."). Lehet, hogy valami gondot, nehézséget, akadályt okoz, jelent, de nem kizárólag problémát. Divatszerűen elterjedt a „bonyolít" szó helytelen értelmű használata. A Magyar Értelmező Kéziszótár (M. É. K.) szerint a szó jelentése: kuszál, gabalyít, bonyolulttá tesz. Ez a helyes használat és fogalom. Igaz, hogy a szótár kereskedelmi értelemben „bonyolítóként intéz" kitételt is leírja. Lehet, hogy ebből származik a kereskedelem sok nehézsége, mert lebonyolítás, elintézés, megoldás stb. helyett „bonyolítanak"? Ilyen értelemben a szó általános használata feltétlenül helytelen. Több előadó, felszólaló „ezeket szerettem volna elmondani" mondattal fejezi be szavait. Ebből az tűnik ki, hogy a szándéka nem sikerült, mert valami gátolta, vagy nem tudta kellően megfogalmazni mondanivalóját, pedig szerette volna. Lehet túlzó szerénység is, amit a magyar nyelv feltételes mód alkalmazásával fejez kl, de nem biztos, hogy éppen ez volt az előadó célja. Miért nem beszélünk világosan: „ezt kívántam elmondani, ... adtam elő gondolataimat, véleményemet". Dr. Kedvessy György I kozmikus meteorológia. az időjárás és az agrárgazdaság összefüggését vizsgáló, valamint a környezetvédelmet szolgáló kutatómunkában. A tudományos eredményeket a gyakorlatban is széles körben alkalmazzák, több ágazatban «egiti a mindennapos munkát Közéjük tartozik az obszervatórium rádiószondázása. Naponta az intézet munkatársai négy hallont engednek fel 30 kilométer magasságba, innen kapják az információt a légkör hőmérsékletéről, a széljárásról és a nyomásról — az adatokat a meteorológiai előrejelzéshez és a repülési viszonyok meghatározásához használják fel. Az agrármeteorológia a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát mozdítja elö, jelenleg már mind több üzem használja fel az ontó. zési terv összeállítását, a műtrágyaadagoláshoz és több más művelethez a meteorológiai speciális előrejelzéseket Szó van arról is, hogy a konzervgyárak a jövőben a technológiai kialakításához az időjárás előrejelzésen alapuló zöldség-gyümölcs, szárazanyag-tartalom meghatározásával készülnek fel. A környezetvédelmi kutatásokban a légkör szennyeződésének vizsgálatát végzi az obszervatórium. Egyik kutatási témában azt tanulmányozták, hogy a Balaton vizébe jutó szennyeződések közül mennyi kerül a levegőbőd. a vízbe. Bebizonyosodott, hogy víz úgynevezett eutrófizációs folyamatának felgyorsulásához a levegőn át jut be a szennyező anyagok közül a nitrogén 40, a foszfornak pedig 20 százaléka. Most az a feladat, hogy ezt a szennyezőforrást kikapcsolják, erre folynak majd vizsgálatok. KGSTmunkabizottság ülése A faanyagok komplex hasznosítására alakult KGSTmunkabizottság XI. ülésszakát az idén Sopronban tartották. Az ülésszakot először rendezték meg Magyarországon, a soproni erdészeti és faipari egyetemen. Országos útügyi tanácskozás Zalaegerszegen Csütörtökön és pénteken országos útügyi konferenciát tartottak Zalaegerszegen, a KPM közúti főosztályához tartozó közúti igazgatóságok, közúti építő vállalatok és tervezók. közel 300 útügyi szakember részvételevei. A tapasztalatcserével, szakmai kirándulással összekapcsolt konferencián két kérdéssel foglalkoztak behatóan: gazdaságossági törekvések az útpályaszerkezetek felépítésében. valamint a közúti forgalomtechnikai tevékenységgel.