Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-23 / 224. szám

Fentek, Í977. szeptember 23. 3 Októberben összeül a Szeged városi tanács Szeged megyei város taná­csának végrehajtó bizottsága tegnapi tanácskozásán előké­szítette a tanács következő ülését A testület úgy hatá­rozott, hogy a tanácsot 1977. október 27-re hívja össze, és az ülés napirendjére a kö­vetkező előterjesztést teszi: Tájékoztató a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének tevékenységéről; Beszámoló a Szegedi Ingatlankezelő Vál­lalat munkájáról; A lakó-és utcabizottságok tevékenysé­ge; Előterjesztések; Interpel­lációk. A végrehajtó bizottság — melynek ülését Prágai Tibor tanácselnök-helyettes vezette — tanácsülés előkészítésén túl megtárgyalta a népesség­nyilvántartási feladatok ellá­tásáról szóló korábbi határo­zat végrehajtását és a Sze­gedi Járásbíróság munkájáról szóló beszámolót, továbbá a tanácsi vállalatok és költség­vetési üzemek személyzeti munkáját fl Barátság II. olajvezeték jubileuma öt esztendővel ezelőtt, 1972. szeptember 22-én he­gesztették össze a Tisza bal oldalán, Tiszaszentmárton térségében a Barátság II. kő­olaj-távvezeték két ágát Az öt esztendővel ezelőtt üzembe helyezett, s az első jubileumához érkezett táv­vezetéken eddig több mint 25 millió tonna olaj érke­zett hazánkba. (MTI) búcsú Végül megkértem, hadd nézem meg az „elhagyott bi­rodalmat". Zentai Nándor, a precíz munkák apostola — én észrevettem — abban a pillanatban másképp nézett rám. Gondolatokba bele­látni — ezt sosem képzel­heti az ember magáról, de akkor alighanem az villant eszébe rólam: rámbízhatja, megértem-e, mit jelent 40 év munka után megkezdeni a megérdemelt pihenést, s elhagyni a munkahelyet, ahol 27 évig — hol nyu­godt, hol meg viharos idő­szakokat átélve — dolgo­zott, alkotott • Mi az életműve a tanár­nak, mit hagy maga után egy műszaki tanár negyven munkás esztendeje? Mindegyik tanítványát nem kérdezhetem meg. Va­lahány régi és mai tanár­társát sem. A gépek, a jól felszerelt tanműhelyek — amelyeket részint magán­erőből, részint Csongrád megye üzemeinek segítsé­gével alakítottak ki a Déri Miksa szakközépiskolában — csak a maguk módján beszédesek: nemcsak szépen ápoltak, de szófogadóan dol­goznak is, némelyik a gon­dos programozásra, néme­lyik a tanulók szakszerű pa­rancsolására mozdul-al­kot. Az az érzésem, még en­gem is meg tudna tanítani Zentai Nándor műhely főnök a gépek kezelésére. Moso­lyog ezen: heti egy napot töltenek a tanulók a mű­helyekben, s képesítésük nemcsak egy papír — va­lóban meg is állják helyü­ket az életben. — Minden évben akad, akivel egyénileg is foglal­kozni kell. Van, akinek a kézügyessége jobb, van aki elméleti tárgyban erősebb. De nincs reménytelen eset — biztatni kell, hogy önbizalma es kedve legyen mindegyik­nek. A gyerekeket nagyon szeretem. De a felnőttek ok­tatása is mindig kedves fel­adat volt számomra. Ahogy mosolyogva mesél eseteket, alig akarom elhin­ni, hogy 6 a szigorú Nándi bácsi. Talán mert érezni szavaiból is, hogy a megér­tés nem hiányzik, az. em­bereket szereti, s közre­működővé, aktívvá tudja őket tenni a tanítás apró­lékos folyamatában. — A felnőttek fegyelme­zettebbek, bár némelyik igazi diák akar lenni az es­ti iskolában. De a diákcsí­nyeik is felnőttesen szelle­mesek. .. Néha egy jó szak­munkás szeretné bebizonyí­tani, hogy többet tud az oktatónál. Magamban gon­dolom, nem mondom, majd ha annyi idős lesz, rpint én, tudja, az a természetes: az ember érezze, hogy bárki tudhat olyant, amit én nem tudok. Dicsérem és kivá­rom, amíg megbecsül majd azért, amit én tudok eset­leg jobban. Csak az bosz­szantott, ha valaki azt hit­te, elég beiratkozni. Pedig itt keményen kell dolgozni, tanulni. • S mert a példaadás a pe­dagógia fontos tényezője, nem mellékes rr s minden­ki tudja, aki ismeri Zen­tai Nándort, hogy ezt nem a búcsúztatás emelkedett hangulata mondatja senki­vel — munkában mindig példakép volt Természetes eleme volt a rend, a precíz­ség, ahogy a kúpkerék fo­gazásában, úgy a diákok megítélésében is millimé­terpontosságra törekedett. S erre munkaidején, köíeles­segein felül is jóval többet áldozott. — Pályámat nagyon sze­rettem, s mindenkinek azt kívánom: ilyen jó érzéssel, ennyi megbecsüléssel me­hessen nyugdíjba. Elégedett ember vagyok, s ezt mun­kahelyemnek is köszönhe­tem. És családomnak is: a jó család az a biztos alap, amely lehetőséget teremt a gondos, jó munkához. Fe­leségem támogatott mindig, gyerekeinkre büszkék lehe­tünk. Tanítattam is őket, nagyfiam gépészmérnök lett, lányom élelmiszer-ipari mér­nök, kisebbik fiam techni­kus. Lassan már unokáim kívánkoznak a gépek mel­lé... Lehet bizony, hogy tanít­ja is őket majd nagyapa. Zentai Nándorról ugyanis nem tud lemondani egészen az iskola: elméleti órákat tart majd, és tanfolyamok vezetésére kérték feL • A meglehetősen szokvá­nyos kérdésre —•. hogy mi szeretett volna lenni, ha nem műszaki tanár, talán üzemben is elképzelte volna eietét? — nem szokványos a felelet — Nem tudom, tettem-e olyat, ami túlmegy a kö­telességen. De az oktatást, a személyre szóló figyelmet szívügyemnek tartottam. Cserébe sokat kaptam: érez­tem tanítványaim szerete­tét Ezért nem kacsingat­tam az ipar felé, még ha fizetésem ott több is lett volna. A hivatalos elismerésben sem volt hiány: az Oktatás­ügy Kiváló Dolgozója mi­niszteri kitüntetést és a Pe­dagógus Szolgálati Emlékér­met kapta Zentai Nándor, ráadásul, a diákok megbe­csüléséhez. Derűsen, megbecsülve bú­csúzik munkahelyétóL Szőke Máris KGST-bizoffság megbeszélése További közös beruházások Csütörtökön véget ért a KGST vegyipari állandó bi­zottsága cellulóz- és papír­ipari munkacsoportjának Budapesten tartott 18. érte­kezlete. Az ötnapos tanács­kozáson a bolgár, csehszlo­vák, kubai, lengyel, magyar, NDK-beli, román, szovjet, valamint jugoszláv szakértői delegációk a hosszú távú célprogramokkal összefüg­gésben további közös beru­házásokról tárgyaltak. Egye­bek mellett újabb gyártó­kapacitások — így például Kubában cellulóz- és papír­gyár — létrehozása szerepelt a napirenden. Befejeződött a vasúti tanácskozás Szegeden egyezményt írt alá a szovjet, a jugoszláv és a magyar küldött A Szovjetunió és Jugoszlá­via közötti áruforgalomról Szegeden tanácskozó kül­döttségek tegnap, csütörtö­kön folytatták munkájukat Ivan Artyomovics Jemee szovjet közlekedési minisz­terhelyettes, Nikola Filipo­vics, a Jugoszláv Vasutak vezérigazgatója és Szűcs Zol­tán, a Magyar Államvasutak vezérigazgatója értékelte az idei első nyolchavi közös munkát. Szóba került egye­bek között a konténerfor­galom, a rakodólapos szállí­tás, az új nemzetközi vasúti árudíjszabás, valamint az, hogy a jövőben még na­gyobb gondot kell fordítani az árufeladóknak a csoma­golás minőségére. A tanácskozás szünetében Szűcs Zoltán elmondotta, hogy a Szovjetunióból Jugo­szláviába évente 1 millió 600 ezer tonna áru érkezik, míg ellentétes irányban évi 505 ezer tonnányit kell szállíta­ni. Az említett két ország között megkötött új árucse­re-forgalmi megállapodás nyomán a forgalom további fölfutására lehet számítani. Déli szomszédaink ugyanis jelentős mennyiségű timföl­det küldenek a szovjet meg­rendelőknek. Már az idei év végén megindul az ilyen fuvarozás, s 1980-ig évi 600 ezer tonnára nő az ilyen for­galom. Mivel ez a szállítás a MÁV-nak tranzitforgalmat jelent, megnövekedtek a ma­gyar vasutasok feladatai is. A tanácskozás résztvevői megbeszélték e konkrét te­endőket. Nehézséget persze nem a nagy forgalom okoz elsősor­ban, inkább az időbeni aránytalanság. Az ipari és a mezőgazdasági termelés sa­játosságaiból adódóan külö­nösen a negyedik negyedév­ben hárul nagy munka a zá­honyi és a kelebiai vasuta­sokra. Ilyenkor sok kocsi tartózkodik a két állomáson, s ez a belföldi vasúti forga­lom számára is érzékeny veszteség. A mostani érte­kezleten ezt a bajt is igye­keztek orvosolni. A kétnapos tanácskozás tapasztalatait, s a megálla­podásokat jegyzőkönyvbe foglalták. Az egyezményt Ivan Artyomovics Jemec, Nikola Filipovics és Szűcs Zoltán tegnap délután a Hungária Szállóban írta alá. Á népesedéspolitikai határozat végrehajtása A kormány határozata óta eltelt négy év tapasztalatai bebizonyították, hogy a né­pesedéspolitika fő célkitűzé­sei helyesek, társadalmi fo­gadtatása kedvező volt, esz­közei pedig megfelelően ha­tottak — állapította meg a Minisztertanács. Általánosab­bá vált a kétgyermekes csa­lád, a harmadik gyerek azonban még a szükségesnél kevesebb csilládban születik meg. A népesedési helyzetet a nagy jelentőségű intézke­désen kívül kétségtelenül kedvezően befolyásolta az is, hogy az 1974—76-os évek­ben kerültek szülőképes kor­ba az 1953—56 közötti de­mográfiai hullám idején születettek. Már 1974 elején emelke­dett a születések száma, 1974 második félévében és 1975-ben pedig ugrásszerű növekedés volt tapasztalha­tó. 1976 óta ismét kevesebb gyermek születik, s ebben ugyancsak szerepe van a szülőképes korúak száma csökkenésének. A prognózi­sok szerint hét év múlva Bicske szomszédságában megkezdődött az ország leg. nagyobb hőerőművének építése. Az 1920 megawatt teljesít­ményű Dunántúli Gyűjtőerőmű első két energiatermelő egy. sége 1982-ben lép munkába. Az erőmű nagyságára jellem­ző, hogy teljes kiépítése után naponta 30 ezer tonna szenet fogyaszt el, ezért a környező szénmedencékben több új bá­nyát nyitnak. Jelenleg a felvonulási és az üzemi területen, valamint az 51 hektárnyi felületű víztároló helyén folynak a munkák. Az erőmű helyén 4,5 millió köbméter földet moz­gatnak meg a gépek. például 130 ezerrel lesz ke­vesebb a 20—24 éves korú nők száma. Szükség van te­hát még a többgyermekes családok életét tovább köny­nyítő, a harmadik gyermek megszületését ösztönző gaz­dasági és szociálpolitikai intézkedésekre. A határozat alapján hozott szociálpolitikai intézkedések egésze megfelelően szolgál­ta a kitűzött célokat: maga­sabb terhet vállal magára a társadalom a gyermekneve­lés költségeiből, és jobbak a gyermeknevelés feltételei is. A gazdasági eszközök első­sorban az ipari települése­ken élő családok helyzetén javítottak. A három évnél fiatalabb gyermekről való társadalmi gondoskodás fő formájává vált a gyermekgondozási se­gély, amelyet jelenleg 297 ezren vesznek igénybe. A gyes a jövőben is megmarad alapvető népesedéspolitikai intézméaynek. Jelentősen könnyített a dolgozó anyákon a gyer­mekápolási táppénzjogosult­ság kiterjesztése 6 éves ko­rig, és fontos ösztönző a la­kás is. Ma a felosztható ta­nácsi lakások 40—45 száza­lékát fiatal házasok kapják, itt fwonban gond, hogy nem nőtt a lakások alapterülete. Általánossá vált a városok­ban a három- vagy több­gyermekes családok lakás­igényének soronkívüli kielé­gítése, itt azonban a vára­kozási idő növekedése ta­pasztalható. A IV. ötéves tervben 25 százalékkal nőtt a bölcsődei és 42 százalékkal az óvodai helyek száma, ennek ellené­re a hálózatfejlesztés elma­radt az igényektől. Mindent mog kell tehát tenni a fej­lesztési tervek határidőre történő teljesítéséért, és eh­hez igénybe kell venni a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségeket. Az óvo­dai elhelyezésben jelentős javulás csak a tervidőszak végére várható, a gondok vi­szont akkor áttevődnek az iskolai napközi otthonos el­látásra. Mindezt a VI. öt­éves terv előkészítő munká­latainál figyelembe kell venni. Javult — bár nem kielé­gítő mértékben — a gyer­mekneveléshez és -gondozás­hoz szükséges cikkek kíná­lata és választéka: jelentő­sen bővült a nagycsaládok üdülési lehetősége, de az igé­nyeket így sem lehetett tel­jes egészében kielégíteni. Hatékonyan segítik az egész­séges életmód és a korszerű családtervezési szokások ki­alakítását a házasságkötés előtti, valamint a család- és nővédelmi tanácsadósok rendszere. Bővült a hormo­nális fogamzásgátlók válasz­téka. A korszerű fogamzás­gátló eljárások elterjedésé­nek eredménye, hogy a művi terhességmegszakítások szá­ma az 1973-as 170 ezerről 1976-ra 94 ezerre csökkent, a legjelentősebb mértékben a fiatalabb korosztályokban. Ugyancsak csökkenés ta­pasztalható a koraszülések­nél, és sokéves stagnálás után a csecsemőhalálozás­ban is. Ez a tendencia az idei első félévben tovább folytatódott. Kevesebb a sérült és a rendellenesen fejlődött, il­letve a maradandóan káro­sodott csecsemő. Mindebben tükröződnek a koncentrált, átgondolt, következetes egészségpolitikai intézkedé­sek. Figyelemre méltó az is, hogy az iskolákban az 1978 — 77-es tanévre általánossá vált a családi életre nevelés új, hatékony módszerekkel, s ez a fiatalok gondolkodá­sát, szemléletét kedvezően befolyásolja. Általában: ked­vezően változott a közszel­lem a család, az anyaság megbecsülésében — állapí­totta meg a Minisztertanács. OTP-beruházással A százezredik társasházi lakás Százezer társasházi lakás A tulajdonosa Csizmazia épült eddig az országban, az Miklós négygyermekes tégla­OTP beruházásában. A száz- . . , , . . ezredik kulcsát csütörtökön, gyan dolgozo- A lakast al tegnap Békéscsabán ünnepé- OTP 36 ezer forint értékű lyes keretek között adták át. berendezéssel látta eL k

Next

/
Thumbnails
Contents