Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

Csütörtök, 1977. szeptember 22. 5 Az Árvízkép A fölszabadulás után az árvízkép raktárba került, és sokáig hihetetlennek tűnt, hogy valaha újra láthatja a közönség. Az 1970. évi nagy árvíznek kellett eljönnie, no meg a megértőbb művelődéspolitikának, hogy ismét közszemlére tehesse a múzeum, előbb az árvízi kiállításon, majd helyén hagyva, állandó látványosságul a Közművelődési palota látogatóinak. S csudák csudája: Ferenc Jóska nem keltett királypárti érzelmeket a kétségtelenül hatásos képen elmélázókban. Végűi is kik láthatók ma az árvízképen? Nézzük a fejeket sorjában, előbb a királytól jobbra: Kremminger Antal (1804— 1885) 1835-től belvárosi plébános, később prépost, majd esperes. Neki nevezetes szerepe volt a király mellett. Az öreg, heves természetű pan dühösen panaszkodott a királynak: „Üstben vagyunk, Felséges Uram, üstben vagyunk! A töltések, a Tiszaszabályozás és a vaspályák miatt. Privát érdekek áldozatai vagyunk!" Pálfy polgármester alig tudta csitítani. Majd amikor a király az áldozatok számáról kérdezte Lukács Györgyöt, s az mindössze huszonnégyet mert be. vallani, Kremminger dühösen közbekiáltott: Von bizony negyven is! Magam temettem annyit Üjszegeden és Szőregen! Az áldozatok számáról kialakuló vitát Kállay Ödön azzal akarta berekeszteni, hogy nyugodt hangon azt mondta: majd a víz eltakarodása után megtudjuk. mennyi van. Kremminger most sem hagyta magát: Ezer ts lesz! No, annyi nem lett. Sőt: meglepően kevés. Relzner szerint a vízbefúltak száma mindössze 151 volt: 9 gyermek és csecsemő pedig az esős-fagyos időnek esett áldozatul. Pálfy Ferenc (1824—1907) a szabadságharcban a szegedi 33. honvéd zászlóalj főhadnagya, 1872-től 1904-ig Szeged polgármestere. Kállay Ödön (1815—1879) a reformkor radikális politikusa. 1849-ben halálra ítélt szabadságharcos, 1869-től Szeged függetlenségi képviselője: Kossuth ajánlására választotta meg őt a város népe. Az árvízkor a közren(iészet. kormánybiztosa volt. Néhány hónap múltán, augusztus 5-én elhunyt. Dánl Ferenc (1816—1883) 48-as nemzetőr kapitány. 1861-től 1869-ig a város or. szággyűlési képviselője, 1871től 1880-ig főispánja. Akkor kös2ünt le, amikor Tisza Lajost királyi biztosként Szegedre küldték: a város önkormányzati jogával és a maga önérzetével nem tudta összeegyeztetni, hogv szülővárosában Tisza Kálmán miniszterelnök öccse parancsolgasson. Szatymazi birtokára vonult vissza, s hosszas betegeskedés után meghalt. Lukács György (1816— 1892) 1861-től Nagyvárad polgármestere, majd országgyűlési képviselője. 1875-től miniszteri tanácsos. 1885-től államtitkár. Az árvízkor teljhatalmú vízvédelmi kormánybiztos A képen a nézőnek kissé hátra fordultan áll. ősz fejjel, szakállal. Ptllich Kálmán (1840— 1922) ügyvéd, törvényhatósági tag Épp csak a feje látszik Czibula Antai A nagy diktátor című regényében örökítette meg különc figuráiét. Dobó Miklós (1823—1898) 1864-től 1877-lg rókusi plébános, 1872-tői kerületi esperes. 1877-től Csanád egyházmegyei kanonok és a temesvári papnevelő igazgatója. Az árvíz után a királybiztosi tanács tagja lett, s e minőségé*, ben Mikszáth tollán nyert örök életei 1884-ig lakott Szegeden, utána Temesvárott; a fővárosban hunyt el. (5 és a mellette álló Németh József a beteg Bonnaz Sándor püspököt helyettesitette a király fogadására alakult bizottságban. Németh József (1831— Képzőművészeti világhét '77 Kassák időszerűsége 1916) szintén Szeged szülötte, akár Dobó; kispapként beállt honvédnak 1848-ban. 1870-ben Csanádpalota plébánosa, 1874-ben címzetes püspök. Fölsővárosi parasztgyerek lévén többre nem is vitte az aulikus temesvári egyházmegyében. Bonnaz, Dessewffy, Csernoch, Glattfelder püspökök váltották egymást fölötte; ő maradt aggként is örök helyettes. Szigorú ember volt; Kálminy Lajos — földije, népfi ő is — haragudott rá ... Szluha Ágoston (Gusztávnak is írják olykor) (1843— 1890) 1884-től tiszteletbeli városi aljegyző, 1867-től aljegyző, 1872-től tanácsnok, 1875-től 1878-ig Szeged szabadelvű párti országgyűlési képviselője, 1881-től a város főkapitánya. Alakját Tömörkény István A tanyai ember Ag Illése, Móra Ferenc pedig a Hol termett az istenáldotta búza? című elbeszélésében örökítette meg. 47 éves volt csupán, amikor meghalt. Fluck Ferenc (1829—1913) 48-ban Damjanich segédtisztje volt a szegedi 3. honvéd zászlóaljban, később Perczel Mór vette maga mellé parancsőrtisztnek. Egy csatában az osztrákok összeszabdalták. szemét egy lórúgás verte kl. Világos után a pesti Űjépületbe zárták, de fiatal korára és sebesülésére tekintettel hazaengedték. Sótárnok lett, s a törvényhatósági bizottság tagja. E minőségében volt a király kíséretében 1896-ban Homor István főreáliskola! tanár az általa előállított Röntgensugárral Fluck roncsolt kezét világította át Szegeden először: a lemezen láthatók voltak az összeforrt csontok. Obláth Lipót (1832—1920) ügyvéd, 1872-töl 1918-ig a törvényhatósági bizottság tagja. Elnöke volt a szegedi Olvasó Egyesületnek és a Lloyd Társulatnak. Magánkönyvtáráról külön is megemlékezik Kulinyi Zsigmond Szeged új kora ej mű monográfiájában. Lázár György följegvezte róla, hogy a torony alRtt egyedül ő intette türelemre a késlekedő Vágóval szemben tttsténkedőket: „a művészt sürgetni nem kell; a festészet nem favágás" — hangoztatta. Reizner János (1847—1904) ügyvéd. 1872-től városi jegy. ző. 1875-től főjegyző. 1882-től a Somogyi-könyvtár, majd az általa szervezett városi múzeum igazgatója. Szeged történelének monográfusa. Pulz Lajos (1822—1881) altábornagy. temesvári térparancsnok. Az árvízi mentésben szerzett érdemeiért a királytól Lipót-rendet és belső titkos tanácsosi címet. Szegedtől utcát kapott. A jellegzetes osztrák katonasapka könnyen megtalálhatóvá teszi a képen. Tisza Kálmán (1830—1902) 1875-tól 1890-ig miniszterelnök: itt tehát ebben a minőségben volt a király kíséretében Köcsögkalapjáról ismerhető föl. Wenckheim Béla báró (1811 —1879) korábban főispán, majd belügyminiszter, 1871től a király személye körüli miniszter Kevéssel utóbb, július 7-én hunyt el. E csoporttól jobbra a menekülők egy része látható batyuikkal, ágyneműikkeL Fölül középen a DÖmötötrtemplom. jobbról pedig a Temesvár felől érkezett vonat áll, mellette Pápay István (1827—1897), a király kabinetirodájának ősz főnöke és Tallián Béla (1851—1921) ekkor törökkanizsai főszolgabíró, 1880-tól Torontál vármegye glispánja. 1886-tól Somogy, 1892-től Békés és Csongrád megyék főispánja, 1896-ban országgyűlési képviselő, 1899-től 1903-ig a képviselőház egyik alelnöke, 1903-tól 1905-ig földművelésügyi miniszter. Azután ismét képviselő, mégpedig 1905-ben a szegedi, utána 1918-ig a törökkanizsai kerületben. Előttük áll Mikszáth Kálmán (1847—1910), kezében jegyzetfüzet, a szájához emeli ceruzáját, amint gondolkozik, mit ls írjon. Nagyon az utolsó helyre szorult, mondja róla Móra, de „a történeti hűség szerint is ez a hely illeti meg az újságírót, akin mindenki taszít egyet". „Szellős, kék übercíherben ott szoronkodlk az a Mikszáth nevezetű újságíró a kép jobb sarkában, leghátul. A ladikokban a menekültek láthatók. A királyhoz közelebb eső ladikban háttal ülve evez Rainer József (1854 —1907), ekkor még csak járásbírósági joggyakornok, 1880-tól ügyvéd, 1882-től városi aljegyző, 1884-től katonai tanácsnok, 1890-től maga kereste haláláig városi rendőr-főkapitány. Nyilván ez utóbbi minősége nagyban hozzájárult, hogy — ha háttal is — de fölkerült az árvízképre. Előtte lehajolva Nyilassy Pál (1845—1919) ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag, a Csónakázó Egylet alapítója (1871) és vezetője, a Ráday-korszakban a hírhedt rabvallatónak, Laucsik Máté nak a jegyzője. Nyilassy mögött, szemben a nézővel, ül Porzsolt Gyula (1848—1901) ügyvéd, miniszteri titkár, később a királybiztosság tisztviselője. Valószínűleg a Vízkor járt először Szegeden; mint jó sportember — atléta és úszó — jött Pestről több társával, evezőt ragadott, és részt vett a mentésben. Később az ország sportmozgalmaiban vezető szerepe volt, sportírólsént Is működött. A szegedi múzeum leltárkönyve tévesen az öccsét, Porzsolt Kálmánt említi a ladik kormányosának. De az akkor 19 éves Porzsolt Kálmán csak 1883ban, a város újjáépülésének ünnepségekor, az ún. királynapokon járt Szegeden, mint fővárosi hírlapíró. Ök hárman a király tiszteletére a csónakázó egylet egyenruhájába öltöztek: sötétkék kabát és fehér sportsapka látható rajtuk. A másik csónakban ülő, bekötött fejű kislány — a helyi hagyomány szerint — Zsótér Dezsőné Ferenczy Ilona. Lázár György is látható az árvízképen: ő a bal sarokban a harmadik ladikban hátul álló fiatal hadnagy. * Móra azt írja: „Ha kóborló notabllltásokkal, vidéki jó barátokkal, akikkel járja az ember a nagy képtári termet, megállunk a vászonóriás előtt, s mutogatom rendre az árvízkép alakjait: — Pulz Lajos ... Lukács György ... Dobó Miklós ... Dáni Ferenc ... Pápay István ... A publikum azt mondja rá. hogy áh! — és megkérdezi, hogy kik ezek. Meg azt, még Wenckheim Béláról is, aki pedig elég nevezetes ember volt a maga Idejében, sőt azon túl ls. Mikor aztán odaér az ember, hogy „Mikszáth Kálmán" — akkor a látogató akaratlanul is lép előre vagy kettőt, s egy szemmé változva mohón kérdezi: — Ugyan! Melyik az? Én pedig elgondolom, hogy majd aki énutánam következik itten nyájas múzeumőrnek, az már nem is mutogatja be a többi alakot, mert maga se tudja, kik voltak ők. Csak az a kopott, kékkabátos ifjú ember marad meg az egész képből, ott leghátul, a jobb sarokban." Mórának — a magam tapasztalatából tudom — igaza lett. Mégis cáfolatául írtam a fönnébbieket, hogy ne maradjanak ismeretlenek az utókor elótt a többiek sem. Péter László Az idén emlékezünk Kas- képzőművész hasznos tagja, sák Lajos halálának 10. év- produktív egyede lehet a fordulójára, s lassan egy esz- társadalomnak azáltal, hogy tendeje, hogy Budapesten a túllépve a „magas művészet" Fő tér 1. szám alatt meg- korlátain, részt kér és vállal nyílt a magyar avantgard a társadalmi célok megoldálegjelesebb alakjának em- sából — a maga művészi lékmúzeuma. Az évforduló- módján. Kezet nyújt a társra emlékezve, s a képzőmű- művészeteknek, a kereskedevészeti világhét eseményei- lemnek, kilép a múzeumok hez kapcsolódva rendezett hűvöséből a kirakatokba és tárlatot az MTESZ Techni- az utcákra, a házfalakra és ka Házában az Építőipari a terekre, sokszorosít, hogy Tudományos Egyesület millió példányban sokasodCsongrád megyei csoportja, jon, hogy a társadalom mia Papír_ és Nyomdaipari nél több tagja részese lehesMűszaki Egyesület Csöng- sen a művészi élmény emrád megyei csoportja és a bergazdagító hatásainak. Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Lajos 1926-ban a Kassák reklám- és könyv- Tisztaság könyvé ben nagyon művészeti alkotásaiból. pontosan megfogalmazza a Jobb tartalmasabb kiál- korszerű művészetnek, ezen Utassal aligha köszönthetjük belül a könyvművészetnek a képzőművészeti világhét és a reklámnak az új társaidei rendezvényeit, mint a dalmi rendben, a szocializ10 esztendeje elhunyt kiváló musban betöltendő szerepét, író és (nem találok jobb követelményeit. összekapszót) vizuális művész, Kas- csolja alkotásaiban a tudósak reklám- és könyvművé- mány, művészet és technika szeti alkotásaival. Az 1977-es lehetőségeit, alkotásai egyvilághét jelmondata tudniil- szerre születnek ezen összelik: A művész, mint a társa- tevők testvériségének jegyédalom hasznos tagja. Kap- ben. Társadalmi szemlélet, csolódhat-e szervesebben, iz- művészi meggyőződés és galmasabb módon és érdeke- szinte építészeti törvények sebben az alkotó a társada- egysége alkotja tárgy- és lomhoz, mint könyvekkel anyagszerű műveit — a (naponta vesszük kezünkbe könyvek gazdaságos/ tartós, millióan a könyvek sokasa- technikailag könnyen előálgát) és plakátokkal (az ut- lítható, a belső tartalmi és cai falragaszokon és hirde- külső forma harmóniáira tőoszlopokon milliók és mii- építő, az olvasó munkáját Ilók találkoznak velük), megkönnyítő feladatait, a Egykor a művészet perifé- reklám egyszerűségét éstiszriái voltak ezek a területek, taságát, mely „megállít benéppen a századelő avant- nünket az utca lármás és gárdistái — közöttük Kassák tarka tömegében ... bevisz Lajos — ismerték fel, hogy a bennünket az áruházba ... Új film Riasztólövés Színes magyar film. Irta lalkoznak a megvalósításhoz és rendezte: Bacsó Péter. (így lehet komplett az ügy.1 Fényképezte: Zsombolyai Bacsó érzékeny fricskát enJános. Zene: Vukán György, ged el a napjainkban is oly Főbb szereplők: Simon divatos „fogjuk meg. vigyéAgoston, Kútvölgyi Erzsc- tek"-szemléletnek). Hanem a bet. Iglódy István, Andor- fiú, Csipesz, az utolsó pillarai Péter. natban kiugrik. Osztályvezetői állást fogad el Pesten, s Bacsó Péternek különös ér- a közösség — mely nem utolzéke van ahhoz, hogy bár- sósorban általa élt, kimonmüyen cselekmény mögöttes datlanul is vezetőjének tetartalmaiból társadalmilag kintette — becsapottnak érzi fontos, izgalmas problémakör magát. Megkcseredettségük jelzőlámpáit villogtassa elő. következménye a riasztólöEzúttal bűnügyi történet lát- vés, a lány tehetetlenségében szatcselekményét „feledteti" a követi el, mintegy a többlek társadalmilag fontos mögöt- ítéletét demonstrálva. Csitessel, olyannyira extenzív pesz túléli. Fizikailag is, ami módon, hogy a nézőnek pil- szerencse, érzelmi-lélektani lanatra sem jut eszébe bűn- síkon (bár nem mentesen a ügyre gondolni. Egy közttsz- vívódásoktól) szintúgy, ami teletben álló bányaigazgató — viszont kevésbé jó jel. Maelvált ember, vidéken dolgo- gatartásával valószínűleg végzik, ötven év körüli — lánya legesen megpecsételte a köpést! lakásukon pisztollyal rá- zösség sorsát, jövőjét. A törlő egyetemista kollégájára, ténteket el lehetne tusolni, akivel együtt jártak, bár senkinek se érdeke, senki se kapcsolatuk utóbb válságba akarja, hogy bűnügyi osztájutött. Szerelmi dráma? lyon iktassák a jegyzőkönyMindössze ennyi is elégséges veket. A látszat elégséges érvolna a nyomozáshoz, amit veket szállít holmi baleset részint a rendőrség, részint megállapításához — csakhogy a rendező folytat, természe- ez a megoldás méltatlan a tesen sok-sok azonos, ám Jó lányhoz, a következményeket néhány eltérő szempont vá- őszintén és tisztán el kell gányain. Bacsót egyfelől a vállalnia, szülő-gyermek kapcsolat, te- Majdnem jó film a Riaszhát a korábbi alkotásaiban is tólövés. Sok minden együtt sűrűn visszatérő nemzedéki van, csak éppen lélektani konfliktus izgatja konokul, fölépítésében nem mindig másfelöl az a szűkebb közös- természetesen következnek ség — fiatal építészhallgatók egymásból a momentumok, kollektívája —, ahonnan Éva Ezért történhet, hogy a film és Csipesz, való. E két fiatal végére, amikor a rendőrtiszt érzelmi kapcsolatát, ha tet- előtt rekonstruálják az esesztk, viszonyát, a szokásosnál tet, voltaképpen föloldódik mélyebben itatja át a közős- az addfgl feszültség, ahelyett, ségben végzett munka er- hogy fokozódnék: kimerültek kölcstartalma: egy lakótelepi a tartalékenergiák. Nem siházkomplexum terveivel pá- került igazán a szereplők lyázatot nyernek, s többed- megválogatása sem. A kltűmagukkal arra készülnek, nő Kútvölgyi Erzsébet (Éva) hogy vidékre költözve, a he- mellett bántóan kevés, amit lylek támogatását élvezve, Simon Ágostontól (Finta bámaguk is próbálják ki az nyaigazgató) kapunk: amatőr életet, amit a rajzasztal fölé filmszínészként a Jelenkorhajolva elképzeltek. Vagyis ban fedezte föl Bacsó Péter, hát. nemcsak műszaki mo- most viszont nem tudnak delit kínálnak a társadalom- mit kezdeni egymással, nak, de kísérleti alanyul vál- Nikolényi István kinyittatja velünk az ismeretlen iró addig ismeretlen könyvét, fölébreszt bennünket a mihdennapiság egykedvűségéböl, az igénytelenség vakságából és süketségéből, a maga elementális színeivel és dinamikus formatagozódásával kíváncsivá és határozottá tesz bennünket". S ezekhez a gondolatokhoz hozzátesz még egy nagyon fontos, máig érvényes és megszívlelendő mondatot: „A reklám alkalmazott művészet, a reklámművész szociális alkotó." Korunk feladatalt foglalja össze ebben a mondatban. Azt ugyanis, hogy a művésznek a társadalom hasznos tagjának kell lennie, olyan gondolkodva alkotó vizuális típusnak, aki tehetségét és felkészültségét a társadalom céljainak szolgálatába tudja állítani, érzéseivel, gondolataival társadalmi tartalmakat tud közvetíteni. Ma, Magyarországon évről évre kiállításokon és pályázatokon láthatjuk az alkalmazott grafika, a plakát- és könyvművészet, a csomagolástechnika készítőinek munkáit. Az ő alkotásaik is bizonyítják, hogy Kassák Lajos fél évszázados művészi tevékenysége nem volt hiábavaló, gondolatai és munkál források és kútfők a mai alkalmazott grafikusok számára. A képzőművészeti világhét rendezvényeinek sorában pedig azért is figyelmet érdemlő ez az emlékező tárlat. mert a látogatókat arról győzi meg. hogy a vizuális művészet nagyon tág világ. Nem szűkül le, a táblaképek, kisplasztikák és köztéri szobrok szektoraira, hanem magába foglalja az ipari formatervezéstől a könyv- és plakátművészeten át a kertplasztikáig a látható művészetek mind szélesedő spektrumán. Tan dl Lajos n Kincskereső szeptemberi száma A napokban Jelent meg a Kincskereső című Ifjúsági irodalmi folyóirat szepteriu beri száma. A háromhónapos szünet után érdekes és vonzó tartalommal köszönti a régi és új olvasókat. Fényképekkel, gyerekversekkel, riportokkal/ illusztrált cikkben számol be a másodízben, ezúttal Szegeden megrende. zett Kincskereső-tábor életéről. Ady Endre születésének közelgő, 100. évfordulóját két verssel is köszönti a lap. Sinka István születésnapjára versekkel emlékezik a fo. lyólrat. A versanyagot Tornai József. Horgas Béla, Szepesi Attila, Büky László, Végh György, Zalán Tibor, Jacgues Próvert költeményei teszik teljessé. A prózák kö. zött találhatjuk Esterházy Péter, Kántor Zsuzsa, Kádár Péter, Ryszard PrZyúius és I. Szergejev elbeszéléseit. Az Irodalmi séták ezúttal Kecskemétre kalauzolja a fiatal olvasókat. Katona József és Kodály Zoltán szülővárosáról szóló cikket képek teszik teljessé. Vers. tánc és fotóművészet találkozása a Testvérmúzsák című rovat mostani témája. Hagy László költő, Timár Sándor koreográfus és Kornlss Péter fotoriporter művei találkoznak a Táncbeli táncszók című írásban. Ismét indul a gyermek, rádió sorozata, a Százszorszép színház címmei. A lap közli az új évad felhívását. A könyvek között • rovat ezúttal a Móra Ferenc Könyvkiadó Iránytű című sorozatát mutatja be.