Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

Csüforíolc, 19TT. szeptember 22. 3 „Testre szabottan Tapasztalaicsere a DH-munkarenríszerröI 11 A Dolgozz Hibátlanul munkarendszert 1969-ben külfoidi példák) után vezették be Magyarországon. Alapvető célként a munka minőségének javítását tűzték kl. Az eltett hét év alatt az ipari üzemek zöme csatlakozott a mozgalomhoz, a helyi adottságoknak, lehetőségeknek megfelelően mindenütt elkészítették a terveket, A tapasztalatok alapján ma már elmondható: a jószándék, a tervezés önmagában nem vezet eredményre. A különböző tanácskozásokon ugyanis kiderült, majd minden vállalat másképpen értelmezi a DH-munkarendszert Egyes vezetők csupán kampánynak tekintik s megelégednek a hibák feltárásával. Mások úgy vélik, a DH-rendszer megszervezése, működésének figyelemmel kísérése nem a vezetők dolga. a feladatok megoldásáért a DH_titkár a felelős. Mindenképpen indokolt tehát a széles körű tapasztalatcserék rendezése, ezeken a munkarendszer lényeges és alapvető feladatait, az eredményre vezető módszereket egyaránt megvitatják'. Az egységes értelmezés, s a hasznos tapasztalatok cseréje a népgazdaság fejlődése szempontjából is nagy jelentőségű. Gondjaink többnyire azonosak, a megoldást is együtt kell keresnünk — hangzott el azon az országos tanácskozáson, melyet a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó 37 szolgáltató vállalat vezetőinek, aktivistáinak részvételével tegnap, szerdán a Technika Házában tartottak. Előadások sora foglalkozott a nagyobb vállalatok', köztük a Dél-Dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, a DÉMÁSZ és a Fővárosi Távfűtőművek tevékenységével. Az előadók hangsúlyozták, hogy a szolgáltatás minőségének javítása összefügg a korszerű üzem- és munkaszervezéssel, a megalapozott vezetői döntésekkel, s természetesen alapvető fontosságú az is. hogy a vállalat minden dolgozója lelkiismeretesen, jól végezze munkáját. Többen megerősítették, a DH-munkarendszer eredményessége érdekében minden vállalatnál „testre szabottan" kell megteremteni azokat az ösztönzőket, melyek érdekeltté teszik a dolgozókat a minőségileg jobb munkában. Szolgáltató vállalatokról lévén szó, a fogyasztók' észrevételeit is figyelembe kell venni. Az előadásokat vita követte, melyben a leggyakoribb gondokról, s a már bevált módszerekről egyaránt szó esett A KISZ járási bizottságának felhívása A KISZ szegedi járási bizottsága felhívással fordul valamennyi mezőgazdasági üzem KlSZ-alapszervezetéhez, hogy a soron következő mezőgazdasági munkákban, vagyis a megtermelt termények gyors, veszteségmentes betakarításában és raktározásában minél nagyobb számban vegyenek részt a fiatalok. Emellett a jövő évi kedvező terméseredmények érdekében törekedjen minden KISZ-es a jó minőségű munkavégzésre, a talaj-előkészítésnél és vetésnél egyaránt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére az őszi kampánymunkák gyors, jó minőségű elvégzésére és időben történő befejezésére tegyenek munkafelajánlásokat a KlSZ-alapszervezetek. Ülésezett az úttörőszövetség országos tanácsa Szerdán ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének országos tanácsa. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Polinszky Károly oktatási miniszter. fCSlU Csongrád megyében nincs olyan speciális helyzetű közős gazdaság még egy, mint a Tisza—Maros-szög Tsz, amely jó két évvel ezelőtt négy téesz egyesülésével jött létre, és három község, Kübekháza, Üjszentiván, Tiszasziget és a Szegedhez tartozó Szőreg érdekeit benne. A közigazgatási megosztottság — a három község a szegedi járáshoz, Szöreg Szegedhez tartozik — egyben a pártirányításban is érvényesül. A szőregi központú Tisza—Maros-szög Tsz-ben 141 kommunista tartozik négy alapszervezethez, illetve ezek munkáját 11 tagú pártvezetőség fogja össze. Mindezek ismeretében felmerül a kérdés: hogyan dolgozik ez az üzemi pártvezetőség, és milyen az együttműködése a községi pártalapszervezetekkel? Együttes ülésen legutóbb erről tanácskozott az MSZMP szegedi és szegedi járási végrehajtó bizottsága Tiszaszigeten, a tsz pártvezetősegének előterjesztése alapján. szalmáért Határ menti árucsere — A KONSUMEX tervei A határ menti árucsere előnyeit nem kell túlságosan hangsúlyozni. Köztudott, hogy növeli a választékot, s pótolja a hiányzó cikkeket. Más jótékony hatását is meg lehetne még említeni: miképp ösztönzi az ipart a jobb teljesítményre — de a vásárló csak azt érzi, meg tudja venni, amit akar, és tetszése szerint válogathat. Nehéz meghatározni, hogy milyen szintnél mondhatjuk: a határ menti árucsere forgalmával elégedettek lehetünk, s azt nem lehet tovább fokozni. Annyi ma már bizonyos, hogy ez a kérdés a holtpontról elmozdult, sőt egy-két év alatt látványos fejlődésnek is tanúi lehetünk. A határ menti exportot és importot a KONSUMEX szegedi kirendeltsége szervezi és irányítja. Egyre jobb eredménnyel. Míg 1974-ben a helyi kirendeltség csak 18 ezer dollárt, addig tavaly 300 ezer dollárt, az idén előreláthatólag 800 ezer—1 millió dollár forgalmat bonyolítanak le. A kedvező statisztika azzal is magyarázható, hogy három évvel ezelőtt olyan ügyes kereskedő került a kirendeltség élére, mint Hercz Ferenc, aki rövid idő alatt felvette a kapcsolatot a megye vállalataival és szövetkezeteivel. A kirendeltség jó együttműködést alakított ki a tanácsi szervekkel is. A forgalom fellendülését elősegítette, hogy a külkereskedelmi vállalat egy külön osztályt hozott létre (Budapesten), amely csak a határ menti árucserével foglalkozik. A szervezeti változások sok szempontból kedvezőek, amit a vásárló csak azzal tud lemérni, többet és szebbet kaphat. A határ menti árucsere növekedését országos adat is bizonyítja, ami tavaly elérte á 460 millió forintot. A szegedi, illetve a megyei vállalatok, szövetkezetek érdeklődését elsősorban az keltette fel, hogy jó üzleteket lehet csinálni a külföldi cégekkel. Ki gondolná például, a szalma „aranyat ér". A szegedi KONSUMEX felkereste a partnereket és 7 ezer tonna szalmát adott el Jugoszláviának, 240 ezer dollárért — pontosabban ennyi értékű sört hozott be. Az idén még 12 ezer tonna szalmának találtak piacot. Tavaly sláger volt a Rána —Száva—Partizánka jugoszláv búzamag, amelyet a szegedi kirendeltség hozott be. A szövetkezetek az idén is igényelték a bevált vetőmagot. Nagy mennyiségben tudtak eladni Jugoszláviának fagyasztott sertésfejet, fémfűrészlapot, horganyzott ereszcsatornát, tüskésdrótot,' biztonsági övet — májpástétom, virsllkonzerv, acél mérőszalag, műanyag cipőtalp és cipők ellenében. A szegedi Sevró cipőbolt termékei például ebből az árucseréből származnak. A szalmáért nemcsak sört kapunk, hanem jugoszláv autógumit is (a KERMI már vizsgálja a minőségét). A magyar—román határ menti árucsere is fejlődik, hiszen a forgalom eléri az évi 300—400 ezer rubelt. Román élelmiszerekért, mirft a gombakonzerv, savanyúság, befőtt, száraztészta — mosóport, piperecikket, bort és szörpöt ad cserébe a KONSUMEX. Nyilvánvaló, hogy a határ menti kereskedelmet még bővíteni lehet, mindkét szomszédos országnak. A szegedi kirendeltség a lehetőségeket tovább keresi. Még több divatcikket, kempingkerékpárt szeretnének behozni, hiszen ezek iránt Szegeden nagy a kereslet. De tudni kell azt, hogy árut csak áruért lehet kapni, és a forgalomnak, a cserének határt szab, hogy a KONSUMEX milyen termékeket tud kínálni. A szegedi és a megyei vállalatok a határ menti kereskedelmet úgy segíthetik, ha újabb termékeket kínálnak a KONSUMEX-nek eladásra. Például a Hódmezővásárhelyi Porcelángyár- jó piacot találna Szabadkán és Újvidéken. Az ipari szövetkezetek Csongrád megyei szövetsége hamar felismerte a határ menti kereskedelem lehetősé- ' geit, ezért felmérte, hogy a szövetkezetek milyen cikkeket tudnának a cseréhez ajánlani. Az ipari vállalatok mozgékonysága elmarad a szövetkezeteké mögött, és ezen a területen a jövőben még kezdeményezőbbek lehetnének. A külkereskedelmi vállalat szegedi kirendeltségének tervei között szerepel, hogy az épülő nagyáruházban KONSUMEX-boltot nyit. Itt márkás külföldi cikkeket árusítanak majd — forintért. H. M. Kétségtelen, hogy a négy téesz egyesülésével létre jött üzemi _ pártvezetőségre a születése pillanatától nagy munka hárult. Túl a szemléletbeli különbségeken —, amelyek a gazdálkodás mikéntjét, hogyanját, a tennivalókat, röviden szólva a jövő kialakítását vitatták — fel kellett oldani olyan ellentmondásokat* amelyek feszítően hatottak egyes kerületekre, példának okáért Tiszaszigetre vagy Kübekházára, avagy Szőregre. Ez érthető is: amikor a négy gazdaság egyesült, hogy egyetlen erősét alkosson, amely komolyan beleszól Szeged ellátásaba, akkor nem egyforma erővel és adottsággal alapoztak. A tennivalók is oda összpontosultak, ahol nagy lemaradást kellett behozni termelésben, szervezésben, de nem a jobb helyzetű kerületek rovására, hanem most már a Tisza—Maros-szög Tsz egész tagsága boldogulására. Az egységes gazdasági szemlélet kialakítását segítette és képviseli ma Ls az üzemi pártvezetőség. Legfontosabb feladatként szabták meg a gazdaság ötéves terve elkészítésénél Szeged ellátásának javítását. Ez ilyen címszókból állt össze a napi munkában: a termelésben javítani a hozamokat mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Sokoldalúan segíteni a háztáji gazdaságokat. megszilárdítani a munkafegyelmet. Segíteni a szocialista munkaversenyés brigádmozgalom széles körű kibontakoztatását. A jelszóból így lett valóság: az egyesülés óta állandósultak a gabonatermesztésben a magas hozamok, búzából például hektáronként 41,74 mázsa Zöldségtermesztésben a primőr áruk nagy tömegét állították elő. Tejtermelésük 42, tojástermelésük 60 százalékkal emelkedett. A téesz Marx téri pavilonjában az évi forgalom sertéshúsból megközelíti az 5 ezer mázsát. A jó gazdasági eredmények annak is köszönhetők, hogy jó kollektívákat sikerült kialakítani a szövetkezet minden ágazatában. Az üzemi pártvezetőség irányító, szervező munkáját jól kamatoztatja az alapszervezetekben működő 14 pártcsoportban és 29 szocialista brigádban. A szövetkezet tagsága megértette és magáénak vallja a téesz előtt álló politikai és gazdasági feladatokat. A négy kerületben — Szőreg, Tiszasziget, Kübekháza, Üjszentiván — a szocialista brigádok tavaly mintegy 3500 társadalmi munkaórát végeztek, főleg gyermekintézményekben. az idén pedig eddig 3570 órát, amely mintegy 120 ezer forintot képvisel. Ha nagy munkát vállalt és végzett is a téesz üzemi pártvezetősége az elmúlt időszakban, kicsit befelé fordult. Szem elől tévesztette — talán mert elvonta figyelmét a sokrétű gazdaságszervező munka — a községek politikai életének segítését. A négy község lakóiból tevődik össze pedig a téesz tagsága, és benne a kommunisták számszerűen is nagy erőt képviselnek. Községpolitikában, községfejlesztésben, egyáltalán a községek politikai és társadalmi arculatának alakításában azok érdekében is cselekszik a téesz pártvezetősége, akik a közös gazdaságot is magukénak vallják. Ott laknak, ott élnek. ahol az egyesülés előtt is. A pártvezetőség és a községek alapszervezeteinek éppen ezért nem lehet formális a kapcsolata. mint eddig volt. Az MSZMP politikáját kell érvényesíteni minden téren a téesz pártvezetőségének a községek alapszerveivel való kapcsolatában; ezt a KISZ-szervezetekkel házon belül és azon kívül is. Sok lehetőséget nyújt erre a pártoktatás, a falugyűlés, a népfront akciói, közös rendezvények, pártnapok, társadalmi munka szervezése stb. A téesz kommunistái közül különben is mintegy 120-an töltenek be választott tisztséget a községekben és pártonkívüliek is sokan látnak el különféle társadalmi megbízatást. Az alap tehát megvan, csak építeni kell rá. Nem azt kell várni, hogy ki kezdeményezzen, hanem hogy milyen cél érdekében akarunk cselekedni; sem azt, hogy ki kit irányítson, „városi" vagy „járási" politika érvényesüljön-e, hanem az összefogás ereje bontakozzék ki. A téesz pártvezetősége belátja már, hogy helytelen volt az a nézet, miszerint: „... a kerületi alapszervezetek titkárai és a kerületvezetők bekapcsolódnak a községek mozgalmi életébe, a téesz központi szervei viszont csak elvi segítséget nyújtanak". Szervezett kapcsolat nélkül ez nem ment és így gyengébbé vált az együttműködés a téesz és a községek politikai kapcsolatában, mint annak előtte volt. Nagyjából ez a helyzet alakult ki a KISZfiatalokkal való együttműködésben, sőt a téeszen belül is a KISZ-esekkel. Jósolni nem, mérlegelni azonban lehet, hogy a szép mellett még nagyobb gazdasági eredményei lehettek volna a Tisza—Maros-szög Tsz-nek, ha a párt- és a KISZ-szervezetek kapcsolata élő, eleven, mint a gazdasági szervezőmunka, amely tényleg dicséretes. Szeged ellátásában olyan szerepet játszik ez a gazdaság, amely példamutató. Tevékenységében a szövetségi politika valósul meg. A jövőre nézve van tehát feladata a téesz pártvezetőségének. A közeledés persze csak kölcsönös lehet. A községi pártalapszervezeteknek is meg kell határozniuk a sokoldalú kapcsolatokban a közös nevezőt, azt, hogy mit várnak a községek politikai és gazdasági életében tenni az üzemi pártvezetőség aktív segítségével. A többi között közös munkaterv kidolgozása feltétlenül előre viszi majd a községek, a gazdaság ügyét. Lődi Ferenc Kommunista műszak A Csongrád megyei Vízés Csatornamű Vállalat dolgozói, szocialista brigádjai ebben az évben másodszor tartottak szabad szombatjukon kommunista műszakot. A megye valamennyi üzemegységénél — Szentesen, Csongrádon, Makón, Vásárhelyen, Kisteleken és Mórahalmon — nyolcszáz munkást és műszaki dolgozót érintett ez a mostani társadalmi munka. . Gyorsítják a szüretet A hét elejétől nagyobb tömegben, országszerte szedik a szőlőt, főleg a korai fajtákat, a csemege jellegű borszőlőket; az alföldi területeken már erős ütemben, a hegy. és dombvidékeken az éréstől függően, lassabban. n munkát sok helyen megzavarta, akadályozta az eső, Csongrádban például nem vették igénybe a 2000 iskolás segítségét sem az elmúlt napokban. A csapadékos, hideg időjárás nemcsak a szüretet, hanem a szőlők állapotát is befolyásolja. Az eső még nem ártott a szőlőknek, a kövidinka például ennél nagyobb csapadékot is kibír, a kényesebb fajtáknál, például a kadarkánál, a mézesí fehérnél, néhány helyen a rizlingnél azonban repedések mutatkoznak. A szakemberek tanácsára, a károsodás megelőzésére, meggyorsítják ezeknek a fajtáknak a szedését azért is, mert a melegebb idő beálltával sem várható már számottevő cukorképződés, annál inkább penészedés, rothadás. A gazdasági vállalatoknak, a pincegazdaságoknak — amelyek alaposan felkészültek a termés fogadására — a gyorsabb ütem sem okoz gondot, az igények szerint veszik át a felkínált szőlőt a termelőktől. A felvásárlást, igaz hogy még nagyon az elején tartanak, eddig mindenütt zavartalanul, torlódásmentesen bonyolították le. Paprikatermesztési bemutató A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása és a fajszi Kék Duna Tsz szervezésében tegnap, szerdán kertészeti szakemberek látogattak Csongrád megyéből a kalocsai fűszerpaprika-termesztő körzetbe. A kiránduláson részt vevőig Kalocsán fajtakísérleti bemutatót tekintettek meg, majd Fajszon az ottani fűszerpaprika termelési rend, szer tevékenységével ismer, kedtek. Ezzel a szakemberek összehasonlíthatták a két híres fűszerpaprika-termesztő körzet eddig elért eredményeit. Jelentkezés szántóversenyre A KISZ szegedi járási bizottsága, a Csongrád megyei mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségével és a Csongrád megyei tanács vb szegedi járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályával együttesen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szántóversenyt hirdet. A verseny helye Bálás tya, Alkotmány Tsz állattenyésztési telepe. A szántóversenyre október 15-én reggel 8-tól délután 14 óráig kerül sor. A versenyen részt vevők számot adnak) elméleti éa gyakorlati szakismeretükből, valamint politikai felkészültségükből. A versenyre be. nevezhet minden 30 évesnél nem idősebb traktoros, gazdaságonként több is. A verseny helyezettjei értékes díjazásban részesülnek, az összesítésben legjobban szereplő gazdaság pedig vándorserleget kap. A szántóversenyre szeptember 25-ig kell jelentkezni a szegedi járási KISZ-bizottságon, ahol átvehető!* a nevezési lapok is.