Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-18 / 220. szám

Vasárnap, 1977. szeptember IS: A szén reneszánsza vissza a vitorlás hajókhoz? Több szakember szerint több tízezer tonnás óriás vitorlásokat kell építeni a tömegáruk szállí­tására, mert a hajtóanyagok egy­re drágábbak, és mind kevesebb lesz belőlük, ezenkívül szennye­zik a tengereket A holland köz­lekedésügyi miniszter már készít­tetett is felmérést egy automati­kus vitorlázattal felszerelt, gyors hajtású vitorlás flotta létesítésé­nek a kilátásairól. Egyébként világszerte foglalkoz­nak a vitorlás hajóflották feltá­masztásának a gondolatával — a nem romlandó áruk szállítására. Ezeket a hajókat teljesen auto­matizálták. A Nemzetközt Oce­anográfiai Társaság az USA-ban el is készítette egy gyorsvitorlás terveit, amelynek vitorlaállító be­rendezéseit komputer vezérelné, így irányítására egyetlen ember elegendő lenne. Hasonló elgondo­lással a hamburgi egyetemen egy 17 000 tonnás sóneri, fejlesztettek ki, egy lübecki hajóépítő pedig többárbocos tehervitorlás terveit készítette eL Újra munkába állított aknaszállító berendezés Az olajválság, úgy látszik, nagy lendületet adott a széntermelés fejlődésének. Az 1971-es átmeneti visszaesés után előbb lassan, újabban azonban elég gyorsan nö­vekszik a világtermelés. 1973-ról 1974-re például 1 milliárd 779 millió tonnáról 1 milliárd 824 millió tonnára. Ez a szám nem tartalmazza az egyébként Igen je­lentős kínai termelést, viszont megfelelő átszámítással benne fog­laltatik a barnaszén és a lignit is. Az olaj drágulása azzal járt, hogy ma mar olyan széntelepeket is ér­demes kiaknázni, amelyek a kö­zelmúltban még gazdaságtalan­nak számítottak, emellett egyes szénhidrogénekben szegény or­szágok a biztonság érdekében is fokozták széntermelésüket A világ legnagyobb szénterme­ló országa a Szovjetunió, ahol évente kb. 3 százalékkal növek­szik a termelés és 700 millió ton­na körül van. A növekedés —ha más termelési ágakra gondolunk — talán lassúnak tűnik, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Szovjetunió a szénhidro­génekben is Igen gazdag ország, ezért a fejlesztés lassabb üteme tudatos, az energiaszerkezet át­alakítását célozza. A Szovjetuniót a világranglistán az Egyesült Ál­lamok követi, azt pedig Lengyel­ország, amely egyre jobban elhúz az utóna következő Angliától. A valamikor vezető angol szénter­melés mind lejjebb és lejjebb csúszik, s talán csak azért tartja negyedik helyét is, mivel a rang­sorban következő Nyugat-Német­ország ls valamelyest visszafogja a termelését. Ezután India követ­kezik, majd a Dél-afrikai Köz­társaság, s az évi 60 millió tonna körüli termeléssel Ausztrália zár­ja le a világ vezető kőszénterme­lő államainak sorát. Barnaszén­termelésben a világranglista élén mintegy 250 millió tonnás évi termeléssel az NDK áll, kb. 100 millió tonnával megelőzvén az utána következő Szovjetuniók Kísérletek cápákkal A tengerek falánk ragadozói­nak, a cápáknak távoltartására már többféle eszközzel kísérle­teztek, mindeddig nem sok ered­ménnyel. A tudósok egyetértenek abban, hogy csupán akkor lehet megtalálni a védekezés legjobb módját, ha kitartó munkával az állatok összes tulajdonságait, szo­kásait, reakcióit felderítik. A flo­ridai tengertudományi intézet munkatársai víz alatti tv-kame­rákkal, hangsugárzó' rendszerek­kel és különféle mérőműszerekkel a cápák hangérzékelését tanulmá­nyozták. Kimutatták, hogy a víz alatti hanghullámok, nyomásje­lek nagy segítséget nyújtanak e félelmetes vízi ragadozóknak zsákmányuk megtalálásához. Rendszertelenül lüktető, mély hangok segítségével — ilyeneket keltenek a vergődő halak is — percek alatt több száz cápát csa­logattak a víz alatti kamerák la­Az autógumik bejáratása tókörébe. Ugyanakkor a mintegy 1000 Hz-es tiszta hangokra nem reagáltak az állatok. A megfigyelések során nem bi­zonyosodott be, hogy a cápák a „vérszagra" gyűlnek a zsákmány köré. Megállapították, hogy a vér vegyi anyagainak vízben való ol­dódása lassúbb annál, amilyen gyorsan a cápák felfedezik áldo­zataikat. Egyébként a szag- és íz­anyagokra igen érzékenyen rea­gálnak az állatok. Felfalják ugyan elhullt társaikat, de a tengerben oszlásnak indult cápahústól pél­dául visszariadnak. Amerikai kutatók vizsgálták a cápák fényérzékenységét, a szí­nekhez való viszonyát. Kiderült, hogy a sötét félhomályt nem ked­velik az állatok, nem szívesen úsznak a tengermélyben. Megle­pődve állapították meg. hogy amikor a medencébe, amelyben a cápa úszkált, sárga színűre festett korongot süllyesztettek, a cápa si­etve elmenekült, és még akkor sem merte megközelíteni a koron­got, amikor friss véres húst he­lyeztek el mellette. Egy személygépkocsi átlagosan négy garnitúra gumiköpenyt hasz­nál el élettartama alatt. A gumi­abroncsok időnkénti cseréjének gondjaira tehát a legtöbb autótu­lajdonos számíthat Előfordulhat idő előtti köpenycsere is, ha va­laki például a diagonál-abroncsot radiállal váltja feí. Kérdés: gu­micseréknél gondolnak-e arra, hogy az új abroncsokat be is kell járatni? Bármilyen típusú, illetve min­tázatú az új autógumi, futófelü­lete rendkívül merev. Ha a ke­rék dolgozik, a futófelület minden kis része váltakozva hol terhelés alatt van, hol terhelés nélkül fut. Vagyis a gumi belapul, majd is­mét kirúgja a belső nyomás, és ez az anyagra nézve váltakozó igénybevételt jelent. Az új gumi­abroncs nem tudja elég gyorsan követni ezt a változást, ezért egy bizonyos sebességen túl olyan ér­zése van a gépkocsiban ülőnek, mintha autója sokszögű kereke­ken futna. Ha megfigyeljük, 80— 100 kilométer megtétele után érez­hető, hogy fokozatosan megszűnik ez a jelenség. Ekkor tekinthetjük bejáratottnak a gumit. Tehát ez csupán abból áll, hogy az első száz kilométert személygépkocsik­nál 80, tehergépkocsiknál 50 km/óra értéket nem meghaladó sebességgel, kíméletes vezetéssel kell megtenni. Van azonban egy másik fontos tényező is, ami a bejáratást indo­kolja. Az új szerelési! köpenyek­nél a gumi nem mindig megfele­lően ül a kerékpántban, több he­lyen kidudorodik, és más felfek­vési egyenetlenségeket is mutat. Ha az ilyen gumit már kezdet­ben nagy sebességnek tesszük ki — hirtelen gyorsítunk vele, vagy meggondolatlanul befékezzük —, számíthatunk rá, hogy a köpeny élettartama jelentősen csökken, és az első defekt sem várat soká magára. Kíméletesen, mérsékelt gumibejáratási sebesség mellett viszont az eredetileg hibásan sze­relt köpeny hamarosan szabályo­san elhelyezkedik a pántban. A gumicserét végrehajtó autó­tulajdonosok sokszor elfeledkez­nek a kerekek kiegyensúlyozásá­ról, vagy talán nem is tudják, hogy minden köpenycserénél meg­felelő helyre kell lenni a kerék­pánt peremén levő kis súlyokat. Egyébként üt a kerék, s ez az egyenlőtlen gumikopáson hamaro­san meglátszik. Nos, ezt a kerék­kiegyensúlyozást ajanlatos akkor elvégeztetni 80—100 kilométer megtétele után, amikor az új gu­mi már bejáródott. Ilyenkor a kerékbeállítást is ellenőriztetni kell, megelőzve a gumiabroncsok meglepően gyors elhasználódását. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos, hogy a gumiabron­csokban mindig az előírt méretű belső nyomás legyen, mert ez nagy hatással van a köpeny élet­tartamára. A szükségesnél pu­hább guminak gyorsabban kopik a két széle. Túlzott guminyomás­nál viszont a futófelület középső része vásik jobban. Érdemes te­hát az abroncsokat rendszeres időközönként ellenőriztetni. Az autógumik bejáratásának arány­lag egyszerű, rövid ideig tartó mű­veletét pedig mindenki saját ér­dekében hajtsa végre. B. L A jövő hét a múltban időjárás Az 1900—1976 között napon­ta végzett szegedi meteoroló­giai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkí­vülinek, szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfele­lőnek, átlagosnak. 19 SZEPTEMBER 20 21 22 23 24 25 Középhőmérscklet Átl. maximum Átl. minimum Legmagasabb hőmérséklet Legalacsonyabb hőmérséklet 17,0 16,7 16,4 16.1 15,6 16.1 16,1 °C 22,5 22,2 21,9 31,4 21,0 21.6 22,0 °C 11.5 11,1 10,9 10,7 10,2 10.6 10,2 °C 33.0 31,2 30,2 30,3 32.5 33.6 32,0 °C 1961 1917 1932 1927 1927 1933 1927 1,1 3,6 4,5- 4,6 4,0 3.8—0,3 °C 1971 1915 1952 1915 1915 1902 1972 A turini remete 175 éve, 1802. szeptember 19-én született Kossuth Lajos. Révai József ezt írta róla: 1848—49-ben (vízszintes 2.) volt. Marx és Engels lapja, a Neue Rheinische Zeitung pedig azt, hogy Kossuth (függőleges 1.) volt egy személyben. Wesselényi Miidós kérte fel Kossuth Lajost, még az 1830-as években, hogy szerkesszen kézzel írott új­ságot (vízszintes 33. és 51. számú sor) címmel. A sarokkockák betűi: N, C, D, E. VÍZSZINTES: 2. (Beküldendő.) 12. A máj választja kJ. 13. Fejér megyei község. 14. Időegység. 15. Európai nép. 16. Ezen a napon. 17. Épületelem. 19. Mint, amikor, németül. 21. Növény. 22. Testrész. 23. REE. 25. Ipari növény. 27. Női név 29. Kés ré­sze. 31. Kút pereme. 33. (Beküldendő.) 36. Mezőgazdasági eszköz. 37. Azonos betűk. 38. Egyforma mássalhangzók. 39. SA. 40. P. Z. C. 42. Védelmező. 44. Ady Endre. 45. A Szovjetunió egyik népe. 47. A vásárló. 49. Dátumrag. 51. (Beküldendő.) 53. Papír­mérték. 54. Győztes lépés a sakkban. 55. Ártalmas. 56. Sportöltözéke. 57. Kerti szer­szám. 59. Végtag. 61. Láng. 62. Helyrag. 63. Tartó. 65. Heves megyei község. 67. Épí­tőanyag. 68. Primitív népeknél vallási tisz­teletben tartott állat. 70. Strázsáik. FÜGGŐLEGES: 1. (Beküldendő.) 2. Egyik szülő. 3. Tagadószó. 4. Miskolc hegye. 5. Táncmulatság. 6. Rangjelző. 7. Ételízesítő. 8. Ellenértéke. 9. Nyugat-európai kelta nép. 10. Juttat 11. Kerékpárt. 17. Hamis, idegen szóval. 18. Lobogtat 20. Vissza: di-. szes. 22. Hímnemű méh. 23. Cigarettafajta. 24. Fogyassza. 26. Mennyegző. 28. Zsír­párna az áll alatt 29. Kisgyerekek köszön­nek így. 30. Egészségügyi rövidítése. 32. Halfajta. 34. Apróra töröd. 35. Az étkezés egyik fogása. 40. Folyó a Szovjetunióban. 41. Puszi. 42. Vétó. 43. Védelmez. 45. Fér­finév. 46. Göngyöleg. 47. A lakoma. 43. Azokat. 50. Országos Repülésügyi és űr­kutatási Hivatal (USA). 52. Jegyeztet. 53. Zamatuk. 58. Sportfogadás. 60. Jó ízű ta­vaszi gyümölcs. 63. Termelőszövetkezetek Országos Tanacsa. 64. Mázol. 65. Mátka. 66. On. 68. TN. 69. MÉ. 70. Lőcsdarab. 71. For­dított: indíték. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Á két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfejtése: hogy a legtöbb Ismeret, amit érdemes volt megismerni, játékból született. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utal­ványt a szegedi Móra Ferenc Könyves­boltban (Kárász utca), ahol azonnal vá­sárolhatnak is érte: Palatinus József, Sze­ged, Lenin körút 57., Ács Istvánné, Szeged, Tarján 419/A, Lajkó Károly, Szeged, Űr­hajós utca 3., özv. Orosz Istvánné, Sze­ged, Bakay Nándor utca 3/9., Sztankovics József, Kiskundorozsma, Brodi utca 60. A megfejteseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10, ' 1 < 3 4 5 6 7 8 9 10 77 1 72 0 13 fi 74 0 15 7 6 0 77 m 18 0 19 20 0 27 22 0 23 24 • 25 26 0 27 28 0 29 30 0 31 32 1 33 34 35 i 136 0 0 37 © ^Xfflfrtf 38 39 0 40 47 # ék 42 43 m 44 m 45 46 47 48 M Q^cy 49 50 57 52 ! 53 54 0 55 0 56 57 Ül 58 flA 1 fflw •taíg:' 59 # 60 m 61 62 • 63 64 fp 0 65 66 67 ék 68 69 0 70 77 0 L I V. V

Next

/
Thumbnails
Contents