Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-18 / 220. szám

4 Vasárnap. 1077. szeptember ISS 'j"1^ Kossuth Tál fos ehő fénykép* 3MT Magyar függetlenség és a dunai népek összefogása 175 éve született Kossuth Lajos X polgári átalakulás irá. riyába a 19. század első felében reformok útján induló Magyarország már három évszázada a Habsburg-birodalom része volt. A reformkor liberális programadóinak tehát lényegében feudális birodalom jelenlétével kellett számolniuk. Az országos politikába 1832-ben. országgyűlési tudósításaival bekapcsolódó Kossuth külpolitikai tájékozódását is e tény befolyásolta. A Pesti Hírlap szerkesztőjeként, 1841-tól nézeteinek hirdetésére jelentóe fórum kinólkozótt. Lapja hasábjain elsősorban a belső gazdaságitársadalmi reformok kérdésével foglalkozott, s Magyarország önállóságának bővítéséről ugyan le nem mondva, de folyvást a Habsburgbirodalom keretei között küzdött reformjavaslatainak elfogadtatiisáért. Az 1840-es évek derekán a feudális rendben megmerevedő Habsburg-birodalom súlyos válságba jutott, mert belülről a polgári fejlődés és a nemzeti mozgalmuk, kívülről a már fejlett polgári országok vagv a feudalizmus válsága által még nem érintett hatalmak létét kétségessé tettek. niávaf, Kossuth alkotmány- döntésre szánta e! magát, 1848-ban a népek lavaszá- tervében a nemzetiségek szá- amely a jövendő kedvező lerak lendülete azonban nent mára messzemenő politikai hetöségeit zárja el előle. Eda Habsburg-birodalom fel- jogokat biztosított. dig kényszerből osztoztunk bomlását, hanem alkotmá- A tervezett államszövetség a birodalom sorsában, most. nvos átalakulását hozta meg. nem Magyarország felogzta- minden látszat szerint önKossuth még március 3-án, sán alapult, hanem majdani ként vállaljuk azt. 8 ez a néhány nappal a forradalom megvalósulásának előíeltéte- sors a pusztulásé, mert a kirobbanása előtt, n pozsonyi le volt, hogy a Kárpát-me. nemzeti fejlődés mindenütt országgyűlésen hatalmas be- denco népei az adott törté- szétbomlasztja a középkori szédben követelt alkotmányt nelmi államkeretek között eredetű államalakulatokat. a birodalom valamennyi ne- egymásra találjanak A ma- „Magyarország lesz a mágpe számára. A forradalmi át- gyar uralkodó osztályok el- lya, melyen az osztrák sas alakulást nzutún a király ál- utasították a megbékélést a megégettetik." tnl szentesitett törvény ls nemzetiségekkel, s uralmuk Az érett férfikora óta harogzitette: a polgári alkot- fenntartása érdekében a zájától távol élő. kilencvenmanyoh Magyarország szé- Habsburgokkal kötendő két évet megélt nagy számles körű önállóságra tett kompromisszum mellett dön- űzött egyedül maradt. Aha. szert a birodalmon belül, lőttek. Az 1867-es kiegyezés gyan maga fogalmazta, „eleKossut h arra gondolt, hogy végérvényesen egybekapcsol- ven tiltakozásként" a duaaz európai hatalmi egyen- fa a történelmi Magyaror- lista rendszerrel szemben — súlyozó szerepet — Német- szág éj n nemzetek felett s így neve holta után is a országgal szövetségben — az terpeszkedő osztrák biroda- jobbágyfelszabadítás kivíváúj. erős. alkotmányos Ma- lom sorsát. Mint arra Kos- sa mellett a nemzeti önállásgyafország fogja betölteni, suth Deákhoz intézett híres ra. a népek egymásra találá. Á német egység meghiúsuló- Kasszandra-levelében rámu- sára is emlékeztet, sa — a magyarországi tra- tátott: Magyarország olyan Gergely András gikus nemzetiségi konfliktustól függetlenül ls — egyelőre lehetetlenné telte e koncepció megvalósulását. Amikor pedig a szabadságharc során kiderült, hogy az ellenforradalom nem hajlandó figye- Kossuth Lajos születésé- ország polgárosításáért és lembe venni Magyarország nek 175. évfordulója alkui- önrendelkezésének biztosítámég 1843 előtt élvezett k0- mából emlékülést rendezett iáért. (MTI) lönallását sem. Kossuth szá- szombaton Budapesten, az mára világossá vált: Ma- újvárosház dísztermében a gyarország és a Habsburg- Hazafias Népfront Országos blródalom érdekel tartósan Tanácsa. Az ünnepségen — nem egyeztethetők össze. In- amelynek elnökségében hedítványa nyomán, a tavaszi ivet foglalt dr. Trautmann hadjárat győzelmeire ala- Rezső, az Elnöki Tanács hepozva. 1849. április 14-én ki- lyettcs elnöke is —. először mondották a Habsburg-ház Kállai Gyula, a Hazafias trónfosztását. Az új, függet- Népfront Országos Tanácsaién magyar állam, melynek nak elnöke méltatta a koskormányzó-elnöke Kossuth suthi életmüvet. Lajos lett. fennmaradásához, Szólt arról, hogy Kossuth önállóságának biztosításához Laios személyében arra az csak semlegességet Igényelt államférfira emlékezünk, — ezt azonban nem kaphat- akinek neve elválaszihatatta meg. A cári intervenció lan történelmi múltunk megpecsételt® Magyarország egyik ragyogó korszakától. s0r8át . _. az 1848—1849-es forradalom y^f^r- • szabadságharc Magyarorvezette emigráció a magyar , függetlenség megteremtésé- KaKátoL Nevet nemzedékek nek előfeltételein munkálko- őrizték és ötvözték erőt adó, dott. A cár beavatkozását előremutató jelképpé. Törlőben tétlenül ténelmi alakjára és szerepéEurópa, mert a Habsburg- , . hatalom fennmaradását a ha- a nép és sor* tflirni egyensúly fontos biz- sát azóta is szüntelenül fortosítékának tartotta. Sürgető móló hatására mi. a szovolt annak bizonyítása, hogy clall,ta Magyarország állampolgárai, a kossuthl örökség vállalói és továbbfejlesztői tisztelettel emlékezünk. Dr. Szabad György egyetemi tanár mondott ezután emlékbeszédet, felidézve, hogy Kossuth — vereségei Az Árvízkép Árvízkép több van: az Árvukep azonban egyetlen mű: Vágó Pál festőművész hatalmas alkotusa. életének főműve. Szeged nem volt, hanem lesz címmel, a Közművelődési Palota lépcsőházának falán. Az 1879. március 12-1 szegedi nagyárviz élménye mélyen megrázta a mentési munkákra ideérkezett Csoittváry Kosztka Tivadart: a zúgó áradat kiváltotta sokk — Pertorini Rezsó lélekrajza szerint — ébresztette rá festői tehetségére. A hömpölygő víz majdnem minden képén őrzi a szegedi emlék rettenetét. A Párizsban élő Zichy Mihályt is megihlette a szegedi vész. Soha nem járt a Tisza partján, de elére állott a francia főváros mozgalmának. amely Szeged újjáépítésének anyagi segítségére operai estet rendezett, s akkor rajzolta híres képét, amelyen Párizs fölemeli a hullámsírból Szegedet. úgymond — nem Rainer Jó- Jászapátiban, szorgalmazni a zsef ült a király előtt, hanem mestert. Erkölcsi kötelességtől Követelte, hogy a művész nek érezte, mert még mint öt fesse oda. Sz. Szigethy helyettes polgármester (1391 Vilmos egy másik szatirikus és 1898 közt), ő szemelte Ki karcolatában igy ligurázta ki Vágót a mű elkészítésére. Ot az önjelölteket: „Eddig a bántotta legjobban, hogy a többek köZötl 788 veréb je- művész lassan halad. Sőt, lentkezett. Ezek azt állítjuk, mások is őt kezdték okolni hogy épn akkor röpültek el érle. a király feje fölött, mikor ki- Szeptemberben ismét járt mondta a feltámadás új jel- Jászapátid, de csupán arról szavát. 961 hal bizonyítja, számolt be. hogy a mű „vázhogy ott úszkált a roncsok latilag már teljesen elköltözött a nevezetes pillanat- szült", „most már csak (!) a ban. Ma reggel valami sej- részletek művészi kidolgozátelmes suhogós támadt Vágó sa következik". Október 27köríil: hát megkerült az a én azt olvassuk; Lukács Béla szél, amely a királylátogatás- államtitkár Vágót év végéig kor a hullámokat bodrozta. kölcsönkérte Szegedtől, hogy Most azt követelte Vágótól, a párizsi világkiállítás mahogy ő ls jelen legyen a ké- gyar pavilonja részére falipen." képet fessen a magyar huszítette: Bécsből jött Szegedre, és helyszíni vázlatok nagyobb képet. Ma mind a múzeumban van; kettő látható ls, Vágó képe alatt. Szeged városa 1895 februárjában, a millennium megünneplésere. pályázatot írt Kossiiürsmlókiilés a magyar függetlenség összeegyeztethető az „európai "íTyensüly" követelményeivel, ^zt a célt nyújtotta Kossuth migrációban készült Dtinaon föderációt tervezete, "szerint a függetlenségét kedvező feltételek esetén akár fegyverrel ls vissza szerző Magyarország (s vele ellenére ls — mindenki máHorvAtország és Erdély) nz S)jnál eredményesebb küzönkéntesség és bármikori fel- dclmet foJyUtott a maga TStiSmkorában a feudalizmus baonaiio Az első hiteles szecedi árvíz- Nehez volt teh6t Va°° Pál szarsagrul. A város kénytervf d<>lR«: kiket fessen rá a kép- len volt belemenni, s új haKepeKet retroucs Laszto Ke- re kiknek higgyen? Külön- tárldőül 1900. április 30-át ben is. lassan haladt. Nehe- kitűzni. Serkentésül kiküldte / „.„.. ioqii n -„., zen is fogott hozzá: csak 189!) még László Gyula h. polgár^iV^18^0;^^ májusában. A szegedi újaá- mestert is Jászapátiba. de gok a festésnek úgyszólván ezt a Napló A jászapáti búminden mozzanatáról hírt csújárás című cikkében klfoadtak. A Szegedi Napló 1899. gásolUi. igy aligha valósult március 12-én, az árvíz hu- meg. Hiába is ment volna, szadik évfordulóján keserű- mert Vágó az országházban en közli, hogy Vágó még pingálgatta huszáraink lörki: örökítsek meg a festx>k hozzá se kezdett a festésbe/, ténelmi jelmezeit- Lázár Szeged újkori veszydeimét. csupán a vázlatokkal bíbelő- György azonban Vágóval Pataky László Roskooics lg- dik: akkor éppen Nagybecs- együtt novemberben mégis nác ea Vágó Pál tervei közül kereken állít ki, s utána ké- lement Jászapátiba, a beszaa bíráló bizottság Vágóét fo- szin Szegedre, helvszíni váz- molt. az árvízkép akkori gadta el. Már elmúlt az ez- iat0kat festeni. Május 5-én helyzetér®. Megállapította, redévl ünneplés, amikor 1897. adja hírüi a laPi hogy végre hogy a szerződéiben megszaíebruár 9-én megkötötték a hozzákezdett a művész, nem boti 24 négyzetméter helyett szerződést. A város megszab- ugyan Szegeden, hanem jár/.- a kép csak 23.895 négyzetta a kép méretét, határidejét, apáti tanyájának akácai méter, minthogy hossza 6,77 munkadíját sot az ubrázo- aiatt A város új határidőt méter, magassága pedig 3.5 landó tárgyat is. A festőnek adott, neki: szeptemberig: méter. A hiány magyaráz* Ferenc Józsefet és kíséretét Május 18-án arról tudósít a ta, hogy a Közművelődés! kT^M? NWJő. hogr Lázár György Palotában kljelölt fal méretei 17-1 megtekintése közben (1851—1915), a város ország- . ... . kellett megfestenie. gyűlési képviselője, Buda- ** kíván,álc Láa4r iav*,oN Ebből lett a baj. Az anéfc- pestről személyesen utazott ta- h°KT » város ne ragaszdota szerint, utóbb annyi Jászapátiba, majd értesítette kodjék az eredeti méretek 4 francia dicsekedett hogy ott a városi tanácsot, hogy az he7- «nert magasítani agyart volt Waterloonál, hogy ha ez árvízkép most már valóbon Vágó tudna, de a kép M igaz lett volna, pusztán a lét- készül. Lázár — a későbbi- hosszéhoz képest már így is számfölény miatt ls győznie ékben szoboremelő polgár- magaiw Ar, ábrázolt snnékellett volna Napóleonnak! mester, a Dugonics Társaság iT^ közül huszonötöt né"* Szegeden is így volt. Sz. Szi- elnöke, akit Adj; „szeretni- szerint fölsorolt. Érdekes; gethy Vilmos a Szegedi Nap- való llterary gentleman"-nak hogy közülük kettő mégsem ló 1901. október 7-i számá- nevezett kilátásba helyezte, maradt a képen: Nóvák Jóban megírta: addig százhú- hogy rendszeresen lejár a fő- ~*et <1848—19J3) várost tiszti szan állították magukról, városból a művészhez. Amint főügyész, később országgyühogy közvetlenül a király Vágó Pál képe című cikké- lés» képviselő és Szabadon mellett álltak; a ladikban Fe- ben, a Szegedi Híradó 1902. János (1839—1891) kulturális renc Józseffel együtt hetven- május 11-1 számában megír- tanácsos, költő és későbbi nyolcan voltak, a király pe- ta (olvasható a Visszaemlé- helyettes polgármester alakdig nyolcvanöttől kérdezős- kezis a nagy árvíz napjaira Jait a művész utóbb kivakarködött! A Budapesti Hírlap- címmel 1909-ben megjelent *«• Talán azért, mert a kép ban például tiltakozott Ka- könyvében is) minden máso- készítésekor már egyikük c»óh Lajos: a ladikban — dik hónapban megfordult sem Y014 • város vezető tisztviselője, sőt Szabados életben oem, s így tiltakozásuktői nem kellett tartania? A fölsoroltakon kívül — úgymond Lázár — még 51 ..szegedi típusú alak" van a képen, összesen tehát 86 látható. de ez még szaporodhat. Szaporodott ls, hiszen végül 97 figura lett a képen. Az arcok, írta Lázár, már mind fölismerhetek, kivéve Piilich Kálmánét, minthogy arcképét nem sikerült Vágónak megszereznie. Lázár szerint a kép mintegy 60—70 százalékban készen van. Tízezer forintra van biztosítva, de ezt célszerű volna J 5 000-re emelni. („Persze, ezt is a város fizessél" — dohog a Szegedi Napló cikkírója.) Kérte végül Lázár, hogy a város küldje el Jászapátiba Kovács János torvényhatósági bizottsági tagot szakértőül, hogy az arctípusok és viseletek hitelességében legyen Vágó segítségére. Szeged néprajzának írója el is ment. Lázár emlékezése szerint, csak azt kifogásolta, hogy a menekülő nép cókmókja közt nincs szegedi sajátosság: piros csöves paprika! Pcíer Laazlo Mindenki iskolája Konzultációk a Juhász Gyula Művelődési Központban A rfidiö és a televízió ta- Rinál a hallgatóknak azzal, kólája cfmű könyvet a rávalyi nagyszabású vailalko- hogy a negyedórára rövidült diós és a televíziós műsorokzúsa folytatódik az új tan- műsorokban differenciáltan hoz, a rádióadások pedig évben. Az adások már meg- „tálalja" az ismeretanyagot, magnetofonszalagon is bekezdödtek, a helyi szervező Nemcsak az osztályvizsgák- szerezhetők, munka, a dolgozók mozgási- ra való felkészülésben segít. Ezeket is felhasználják a táaa is — valamelyest ösz- hanem az általános iskolai konzultációkon, melyek az szehangoltabban, mint az végzettségűeknek lehötösé- idén szintén a Juhász Gyuindulás évében. A tavalyi get ad ismereteik bővítése- la Művelődési Központban tapasztalatok azt mutatják, re, műveltségük gyarapító- lesznek. Az adások feldolgoérdemes az érdeklődés fel- sára. Anyagaival színesíteni /ásóhoz szaktanár irányítákeltéaén fáradozni. Szegeden lehet a 6zakkörí és egyéb sóval kapnak segítséget az egy nyolcadik osztályos cso- csoportos foglalkozásokat, érdeklődők Az SZMT felport — a Mindenki iskolája Egyelőre megyár nyelv és liivást küldött az üzemek adásai, tanári segítség és irodalomból, később történe- szakszervezeti titkárainak, önálló tanulás revén — sí- lemből, valamint közgazda- akik megismertetik a dolgokeresen letette az i aitály- sági és állampolgári ismere- /ókkal a konzultációk elövizsgáKat. A Juhász Gyula lekből középiskolai adásso- nyeit, tájékoztatást adnak az Művelődési Központban tar- rozat is indul. „Korok, egyé- adások hasznosításának tott konzultációkra jártak, niségek, müvek" címmel 25, módjairól. Az első konzulSokat segítettek az adások egyenként félórás adásokból táció holnap, hétfőn lesz. azoknak a szocialista bri- álló irodalmi sorozatot is délután 3 órától. Ezután gádtagoknak is, akik a Mun- sugároznak — középiskolá- rendszeresen, hetente kétka é« műveltség vetélkedők- ba Járó szakmunkásoknak, szer, hétfőn és csütörtökön re készültek. Erről bárki a dolgozók gimnáziuma ta- látogathatják a műsorok meggyőződhet, aki részt vesz nulóinak és mindazoknak, hallgatói és nézői a foglalaz éppen mostanában rendé- akik bővíteni, rendszerezni kozásokat. A konzultációkat zett: területi döntőkön. szeretnék irodalmi ismerete- vezető szaktanárok természeAz idén néhány figyelem- lkat A tévés adásidő és a lesen sokat segíthetnek azokdTtéla líSt^Ls^oÍt: lénye8ében "ak ilWk beh'atkö^k újszerű felnőttoktatási és váltöZiK. A M.nerva kiadó üzemi vagy területi dolgozók áitomüveiödew lehetőségeket megjelenteti a Mindenki ie- általános iskolájába. t