Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-17 / 219. szám

4 Szombat, 1977. szeptember 17: A Vöröskereszt kongresszusa előtt Konzerv ~~ 'iskola és társadalom Dr. Gyüszü Miklós Októberben tartja V. kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. Az előkészítő időszak a napokban fontos állomásához érkezett, megkezdődtek a megyei küldöttértekezletek. Ebből az alkalomból arra kértük dr. Gyüszil Miklós orvosezredest, a Vöröskereszt főtitkárhelyettesét, hogy foglalja össze az alapszervezeti taggyűlések, valamint a városi, járási és kerületi küldöttértekezletek tapasztalatait. Miként hajtotta végre a megközelítően egymillió tagot számláló mozgalom az előző kongresszus haározatalt? — A tanácskozások a magyar vöröskeresztes mozgalom jelentős fejlődéséről adtak számot. Azt hiszem, joggal fogalmazhatok így: a Vöröskereszt IV. kongreszszusa határozatalt alapvetően végrehajtotta — kezdte nyilatkozatát a főtitkárhelyettes. — Növekedett a mozgalom társadalompolitikai jelentősége, a lakosság életében Jelentős szerepet látszik. Erősödött a Vöröskereszt tömegszervezeti jellege is. Ma már az alapszervezetek túlnyomó többségét ténylegesen is kollektívák, általában tevékeny vezetőségek irányítják, akik nemcsak u feladatok körvonalázásában, hanem a határozatok végrehajtásában Is cselekvően részt vesznek. — Az elmúlt, több mint négyéves időszak munkája azt bizonyltja — s erre utal a taggyűléseken Jelenlevők magas száma is —. hogy a Vöröskereszt aktivistái mind jobban átérzik tevékenységük humánus és mindinkább szocialista jellegét. Azáltal, hogy segítséget nyújtanak például a szociálpolitikai, a népesedéspolitikai feladatok végrehajtásához, maguk is egy kicsit másokká, ha szabad Így mondanom: egy kicsit jobbakká válnak. Olyan tulajdonságokat alakítanak ki magukban, amelyek a szocialista emberre jellemzőek. Ki tagadhatná például, hogy a véradóban, amikor fölajánlja idegen embereknek a vérét, valami olyan érzés, élmény játszódik le, amely által mindenképpen gazdagabb lesz... — Az alapszervezeti vezetőségi tagok száma mintegy 60 ezerre tehető, és közülük sokan közéleti funkNegyvenéves a Mojszejev-együttes A Mojszejev-együttest —, vagy ahogy Szovjetunió-szerte nevezik, a Táncszínházát — ismerősként lehet bemutatni Magyarországon is. Aki a tízezer közül akár egyetlen előadásukra bejutott, vagy csupán egy kis részletet ls látott a több, mint 50 országot bejárt együttesről, az újra és újra be fog állni a jegyre vadászok sorába. Az együttes azt az esztétikát hirdeti, amelynek lényege a harmónia, a szépség, az emberség. A művészcsoport népszerűségének legszebb bizonyítékai a vendégszereplő körutak. De a szovjet közönség ismeri legjobban táncművészetüket: uz együttes a Szovjetunió mind a 15 köztársaságában fellépett — gyárakban. üzemekben, építőtáborokban és falusi klubokban, öt-hat alkalommal táncoltak minden baráti szocialista országban. Hét turnén vettek részt az Amerikai Egyesült Államokbun, ötször voltak Franciaországban. A vendégkörutak össztávolsága —, hogy modern hasonlattal éljünk — kiteszi a Földtől a Holdig tartó utat oda-viszsza. Igor Mojszejev, az együttes művészeti vezetője kezdettől fogva nemcsuk azt tartotta feladatának, hogy megőrizze a múlt lassan feledésbe menő táncművészeti értékeit, hanem azt ls, hpgy újakat alkosson a folklór felhasználósával. Mojszejev szerint a népi koreográfia élő folyamat, amely megőrzi a kialakult hagyományokat, és ugyanakkor új vonásokra is szert tesz. Az együttes műsorai ellentétes jellegű alkotásokat tar. talmaznak: lira és temperamentum, tréfa és nőiesség, szóló- és tömegtánc! A koreográfus fö célja mindig olyan színházi forma keresése volt, amely a szovjet haza, Oroszország művészi megfogalmazása lehet; érzékeltetve a beláthatatlan mezőket, a barátságban együtt élő népeket s az emberek lelki gazdagságát. Műsorukén ma 300 produkció szerepel, s a száztagú együttes táncai 60 nemzetiség művészetét képviselik. Mojszejevék fő ereje természetesen a tömegtánc. A nézőt minden alkalommal megragadja a színpadon je: len levő hatalmas együttes mozgásának rendezettsége, összefogottsága. Még a hivatásos művészeket is lenyűgözi az ember feletti ritmus. Színházi kritikusok szerint nincs még egy olyan balettkar. amely kibírná ezt a ritmust. A próbateremben mindig ott vannak az elmúlt 40 év művésznemzedékének képviselői, s maga a 70 éves Mojszejev is. Minden egyes tánc legapróbb részletével is fogIalkczik, magyaráz,, megmutat. Igor Mojszejev érdeme, hogy egyedülálló művészi stílussal rendelkező együttest teremtett; egyengette a művész egyéniségének útját, elősegítette az egyes táncosok eredetiségének kibontakozását, a soha nem szűnő alkotó hangulatot. (BUDAPRESS — APN) ciót még soha nem töltöttek be. Gyakorlatilag arról van szó, hogy ezek az emberek Itt kezdik el, itt kezdenek foglalkozni a közösség ügyével és tanulnak meg cselekedni a közösségért — A Vöröskereszt tagsága a IV. kongresszus óta számban is növekedett de fontosabbnak tartjuk azt hogy gazdagodott konkrétabbá vált Egy-egy alapszervezetben nem általában beszélnek családvédelemről, vagy egészségnevelésről, hanem — összhangban más szervekkel — tényleges feladatok végrehajtásából vállalnak részt Nem kevésbé fontos a Vöröskereszt jelzószolgálat szerepe. Ily módon ls rendkívül sokat tehetnek — és ezzel a lehetőséggel aktivistáink élnek is! — például az alkoholizmus ellen, vagy a környezetvédelemért. — A munka gazdagodására utal a taggyűlések, küldöttértekezletek vitajellege, kritikus légköre. Nagyon figyelemre méltó javaslatok hangzottak például el. Egészen bizonyosan a kongreszszuson is szóba kerül az a javaslat amely az elsősegélynyújtók ismereteinek ..karbantartására" hívja fel a figyelmet. Számos helyen fel vetették, hogy korszerűsíteni kell a tisztasági mozgalom módszereit; másutt arról szóltak, hogy az alkoholisták elvonókúrára küldésének útja-módja egyszerűsítésre szorul, vagy hogy tovább kell növelni az egészségügyi propaganda színvonalát. Sokhelyütt a taggyűlésen vállalásokat is bejelentettek Vas megyében például arra vállalkoztak, hogy társadalmi erővel két közúti egészségügyi állomást hoznak létre a forgalmas 8-as út mentén, ahol vöröskeresztes aktívák tartanak állandó ügyeletet — Köszönetet mondunk a társadalmi aktíváknak munkájukért Köszönetet mondunk a bajbajutott és megsegített emberek, idősek nevében, akiknek az ápolását gondozását vállalták, azoknak a betegeknek, sérülteknek a nevében, akiknek a gyógyulásához a vöröskeresztes aktívák segítsége is hozzájárult: köszönetet az állami gondozott gyermekek, az egymásra talált családok, a kismamák — tehát tízezrek, százezrek nevében. Deregán Gábor hajótörötteknek Csendes-óceáni kutatóútján érdekes feladatra vállalkozott egy bolgár házaspár, Júlia és Doncso Papazov. Három hónapig csak olyan élelmet fogyasztottak — húst, gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyeseket —, amelyet egy új konzerválás! eljárással tartósítottak. Az alacsony hőmérsékleten szublimációs eljárással szárított élelmiszerkonzervek jól vizsgáztak az út során. Kiderült, hogy bizonyos esetekben még a hajótöröttek is hasznát vehetik. A kivételesen tartós, súlyra is könnyű. Időjárásra, nedvességre nem érzékeny konzervet ugyanis akkor sem érte kár. amikor a házaspár hajója bajbakerült és az élelmiszercsomagok vízbe merültek. Papazovék ilyen élelemmel akarják magukat tervezett kétéves világkörüli útjukon is ellátni. Az új konzerválás! eljárás, amelyet Cvetan Cvetkov mérnök vezetésével dolgoztak kl, nemcsak az élelmiszeriparban, hanem a gyógyászatban és a mezőgazdaságban is hasznosítható. Ily módon a különféle biológiai termékeket — átültetésre szánt szerveket, szöveteket, szérumokat, vakcinákat, hormonkészítményeket, anyatejet — hosszabb időn át lehet tárolni. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) Tanítóképzés gimnáziumban Kissé szokatlanul hangzik még, hogy a gimnáziumban pedagógusképzés folyjék. Pedig meg kell szokni, mert az oktatási miniszter május hónapban megjelent utasítása lehetőséget teremtett arra, hogy a gimnáziumban a fakultatív oktatás keretében Nevelési alapismeretek címmel új tantárgyat tanítsanuk, azaz a tanítói pályára pedagógiailag is felkészítsék az alkalmas tanulókat. A képzés a gimnázium III. osztályában kezdődik, s a tanulók az érettségivel egyIdőben záróvizsga-bizonyítványt kapnak. A záróvizsga okmánya értékes dokumentum, mert a miniszteri rendelet szerint, aki ilyennel rendelkezik — megfelelő minősítés és alkalmasság esetén —, a tanítóképző esti vagy levelező tagozatán felvételi vizsga nélkül továbbtanulhat a gyakorlati tevékenységgel megegyező (levelező vagy esti) tagozaton. Az elhelyezkedési lehetőségek a tanítói pályán jók. Ismert, hogy szinte mindenütt igen komoly tanítóhiánnyal küzdünk. Ezért ls hallottuk nagy örömmel, hogy a Radnóti Miklós Gimnáziumban a fakultatív rendszerű oktatás keretében szeptemberben, az új tanévben 14 diákkal megindult a „pedagógiai blokk." S hogy éppen a Radnóti gimnázium nyitotta meg elsőként az utat a pedagógia felé, talán nem ts véletlen. Szegeden tíz évvel ezelőtt az iskolai tantestületeknek közel fele még a tanitóképző-lntézeti tanárok soraiból került ki, s még ma is szép számmal vannak az iskolában olyanok, akik pályafutásokat a hajdani szegedi tanítóképző intézetek valamelyikében kezdték. Mind a jó szakmai felkészültség, mind a pálya iránti hivatástudatra való nevelés adott tehát ahhoz, hogy az újonnan nyíló „pedagógiai blokk" megfeleljen céljának és feladatának. A fakultatív „pedagógiai blokkban" — a közös kísérlet folytán — most a Radnóti — és a Ságvári gyakorló gimnázium tanulói vannak. Azonban a Radnóti gimnázium igazgatósága nem zárkózik el attól, hogy más gimnáziumból is átiratkozzék néhány tanuló, aki hivatást érez a tanítói pályához. Minden jel arra mutat, hogy Szegeden a gimnáziumi fakultatív képzés keretében a jövőben is nyílik „pedagógiai tagozat", mely bővíti a szegedi fiatalok pályaválasztási lehetőségét, s egyben igen kedves és érdekes színfoltja lesz Szeged város is. kolastruktúrájúnak. K. GY. Előnyös az eladónak — és a vevőnek Műszakpótlék a kereskedelemben A cím meglehetősen pontatlan, hiszen távolról sem az egész kereskedelemben, hanem annak csupán egy ágában — az élelmiszer-kiskereskedelemben — valamint a vendéglátásban és a szállodaiparban vezették be a közlemúltban, július elsején a műszakpótlékot. Az intézkedés így is / mintegy 130 000 dolgozót érint kedvezően; átlagosan 160—180 forinttal nőtt a több műszakban foglalkoztatottak havi Jövedelme. A műszakpótlék, a már korábban bevezetett munkahelyt pótlékkal együtt, jelentőSzabadság — töredék hónapra ság pénzben történő megváltását úgy értelmezi, hogy olvasónknak csak nyolc hónapV. L. szeged! olvasónk 1976. az egységes gyakorlat kiala- munkanap alapszabadságot április hó 5. napjától fenn- kítása érdekében rendelet kell a vállalatnak oénzben álló munkaviszonyát a válla- szabályozza a napokban, hó- megváltani. Olyan esetben, ha latnál felmondással 1977. napokban és években megál- a dolgozónak pótszabadság is szeptember 19. napjával meg- lapított határidők lejártának jár, akkor az alap- és pótszaszüntette. Olvasónk a felmon- napjait, valamint a szabad- badság együttes mértékét kell dási idő lejáriáig fizetett sza- ság kiszámításánál jelentkező alapul venni az időarányos badságot még nem vett töredék napok értelmezését. . . . ... , . Igénybe. A vállalat a nála el- Olvasónk esetében a szabad- resz Kiszamltasünaltöltött idővel arányos szabad- ság kiszámításánál — íigye- A rend kedvéért itt térünk lemmel a munkaviszony szép- ki arra az esetre is, amikor tember 19-én történő megszű- a dolgozó a munkaviszony nésére — az adott hónapra megszűnéséig kevesebb vagy ra Jár fizetett szabadság. Ol- töredék nap jelentkezik és ez több szabadságot vett igényvasónk ezt sérelmesnek tart- a fél napot meghaladja. be annál, ami az évben a ja. mert véleménye szerint Olvasónk által feltett kér- vállalatnál töltött időre megmég szeptember hónapra — désre a 6/1967. (X. 8.) MüM illetné. Amennyiben az időmint töredék hónapra — is rendelet 13. paragrafusa (2) arányos részre járó szabadmcgUletl az évi szabadság bekezdése egyértelmű választ Ságból már kivett szabadsáarányos része. Olvasónk ar- ad. E jogszabály világosan ki- got, ez esetben a még fennra kíváncsi, kinek van igaza, mondja: ha a dolgozó évi sza- maradó részre jutót kell A munkajogi szabályok sze- badsága kiszámításánál töre- pénzben megváltani. Ila perint a szabadság Időarányos dék naP (jelen esetben 8 és dig többet vett igénybe, akrészének kiszámításánál első- báromnegyed munkanap) ke- kor pedig az erre a különböként figyelembe kell venni 'étkezik, a tél munkanapot zetre járó átlagkeresetet r azt, hogy a dolgozót teljes év elérő töredék egész munka- dolgozó munkabárébői kell esetén mennyi szabadság il- napnak számit. Miután olva- levonni, Illetőleg ha e2 nem letné meg. Ezután a tárgyév- sónk mé« pótszabadsággal lehetséges akkor tartozását , , nem rendelkezik, így az őt lenets€ses, attKor a tartozásai ben munkaviszonyban töltött megilleta rövid tizenkét mun- a „MIL"-lapra kell feljegyez kanap alapszabadságnak idő- ni. időt kell megállapítani. A félreértések elkerülése végett és arányos részeként kilenc DR. V. Ml sen Javítja az élelmiszer-kiskereskedelemben dolgozók helyzetét, ami annál is inkább örvendetes, mivel ebben a szakmában túlnyomó többségben. 80 százalékban nők dolgoznak, méghozzá keményen. mondhatni férfimódra. Hiszen mindenki tudja, naponta láthatja, mint birkóznak a nehéz sörös, colás, tejes rekeszekkel, emelgetik a súlyos csomagokat létrán állva a raktár magas polcaira, vagy hordják ki az eladótérbe. Ezt, a nőknek Igencsak megerőltető munkát kevesen vállaják; kevesebben, mint amennyi eladóra szükség lenne. Miközben az élelmiszerboltok forgalma állandóan nőtt, az elárusítók létszáma — elsősorban a nagyvárosokban — folyvást csökkent. Megesett, hogy boltokat kellett bezárni a munkaerőhiány miatt. A bérintézkedések remélhetőleg nemcsak csökkentik az elvándorlást a kereskedelemből, hanem — egyéb szociális és más gondoskodással, így például a gépesítés fokozásával együtt — talán előbbutóbb növelik is a létszámot, vonzóvá teszik az eladói szakmát. Az eladóit? Legalábbis az élelmiszer-eladóit. Hiszen az iparcikk kereskedelem dolgozói nem kapnak műszakpótlékot, holott az áruházakban, a TÜZÉP-telepeken, a nagyobb üzletekben ők is két műszakban dolgoznak. Nem valamiféle elvi álláspont tett különbséget a két szalma munkásai között, hanem a lehetőség és a kényszerűség. A lehetőség, amennyiben pillanatnyilag ennyire telt az anyagi erőből, az állami támogatásbői. A kényszerűség, amennyiben az élelmiszerkiskereskedelemben tapasztalt munkaerőhiány helyenként már-már veszélyeztette a lakosság alapvető áruellátását. Ha nem is mindenütt az említett s-élsőséges módon. hogy eladók hiányában b« Ifnlloit sácoi. élelmiszerboltokat. de úgy szinte mindenütt, hogy hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt, piszkos kosarakat kényszerültünk használni, mert nem volt. aki tisztántartásukról gondoskodjék, vagy sűrűn voltak vitáink az elárusítókkal. elvégre ahol kevés a dolgozó, ott nehéz fegyelmet tartani. Talán korai mindezt múlt időben állítani, elvégre a jövedelem növekedése nem egycsapásra érezteti hatását, meg azután a többlet nem is olyan nagy összeg, hogy alapvetően befolyásolja a munkaerőmozgást, vagy a munkafegyelmet. A műszakpótléknak azonban van még egy, figyelemre méltó előnye. Olyan módon növeli a jövedelmet. hogy egyúttal az állóeszközök jobb kihasználására is ösztönöz. Miként? Az élelmiszeráruházak, az éttermek, a szállodák, de a legkisebb tejvagy pékboltok is állóeszközt képviselnek, olyan értéket, amilyenből újat létrehozni nagyon sok pénzbe kerül. Ha az üzlethelyiségeket, a hűtőgépeket, a pénztár gépeket és egyéb értékes berendezéseket a több műszak révén — amelyet most már szivesebben vállalnak a dolgozók — jobban kihasználják, altkor a vállalatok megközelítően azonos eredményre jutnak, mintha súlyos milliókért beruháznának. A műszakpótlék természetesen így sem helyettesítheti az új kereskedelmi egységek építését — a hálózatot nemcsak elmaradottsága, hanem a vásárlói igények folytonos növekedése miatt is állandóan fejleszteni, bővíteni kell. De a műszakpótlék bevezetése olyan intézkedés, amely úgy növeli az eladók jöve-'elmát. hogy közben lobfc gazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat is. És ugyanakkor — ha közvetve ls — mindenkinek juttat, aki vásárol. vendéglőben vagy munkahelyén étkezik G. ZS.