Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

—. / Kedd, 1977. augusztus 16. 3 Előkészítő a barátsági fesztiválra Tegnap, hétfőn délután a Budapesti Műszaki Egyetem E épületében megkezdődött a H. magyar—szovjet barátsági fesztivál háromnapos előkészítő tábora. Reggel óta sorra érkeztek a fiatalok küldöttei az Universitas Szállóba. A felkészítő tanfolyamon a fesztivál jelentőségével, céljaival, programjával ismerkednek, sport és kulturális programon vesznek részt. A 900 fős küldöttség holnap, szerda este különvonattal indul Leningrádba, a barátságfesztiválra. (MTI) Munkahelyi közösségek a termelőszövetkezetekben A Zöldségtermesztési Kutató Intézet makói kutatóállomásán új vöröshagymafajták előállításával kísérleteznek a nemesitök. Céljuk, hogy elsősorban nagyüzemi termesztésre alkalmas, a konzerviparnak megfelelő terményt hozzanak létre. Képünkön: a virágzó hagymák mesterséges beporzása látható Elkészültek a tankönyvek Két évtizedes hagyomány a nyomdák tankönyvgyártó munkaversenye. Fő idénye a nyári hónapokra esik. Három, a tankönyvgyártásban . különösen érintett nyomdában érdeklődött az MTI munkatársa. Altalános tapasztalat, hogy a jubileumi versenytől különösen nagy lendületet kapott munka mindenütt határidő előtti teljesítessel járt. Az Athenasum Nyomdában a lapok, folyó;rátok tömege mellett az idén összesen 4500 tonna könyv, s ezen belül 1350 tonna tankönyv készül. Az utóbbiakat illetően akár múlt időben is beszélhetnénk, mivel az általános iskolások részére kért 24-féle, összesen 2 millió 873 ezer tankönyv a július 15-i határidő helyett július 7-én elkészült, a középiskolák számára rendelt 23-félc tankönyv 717 ezer példányát július Ö5-e helyett ugyan e hó 21-én leszállították a tanlapán fiatalok Szegeden Szegedre érkezett vasárnap a WIVEA, Japán Ifjúsági Szervezet 18 tagú delegációja Tadao Yaguramaki vezetésével. A KISZ Központi Bizottsága vendégeként érkeztek hazánkba, valamennyien kiváló mozgalmi munkájuk jutalmául képviselhetik a japán fiatalokat. í>élután városnézésen vettek részt, majd este megtekintették a szabadtéri játékokon vendégszereplő világhírű Grúz Állami Népi Együttes műsorát. Tegnap, a reggeli órákban fogadta a japán fiatalokat Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottsága első titkára és Pádár Lászlóné, a megyei úttör " elnökség elnöke. A baráti L szélgetes során tájékoztat ták a vendégeket megyénk ről, az itt élő fiatalok mindennapjairól, az ifjúsági és gyermekmozgalomról. Ezután a vendégek sétahajózásra indultak, majd délután a KSZV ifjúsági klubjában találkoztak többek között, azokkal a fiatalokkal. akik a közelmúltban Japánban jártak. Mint köztudott, a televízió tavaly ősszel vetélkedőt rendezett fiatal mérnökök, közgazdászok részére, s a legjobb 35 fiatal a távol-keleti országba utazhatott jutalmul. A KSZV-t öten képviselték. A 15 nap során a szakmai programok mellett megismerkedtek Akita Kyoto, Yokohama és Tokió lüktető életével, nevezetességeivel, történelmi múltjával, s ez alatt a WIVEA ifjúsági szervezet vendégei voltak. Farkas Ferenc, a szegedi kenderüzem vezetője, a Japanban járt fiatal mérnökök, özgazdászok tanácsának tagia köszöntötte a vendégeket. Ismertette a gyár életét. múltját, .termékeit, s a közeljövőre kitűzött céljaikat A vállalat gyáregységeinek fiataljai baráti eszmecserét folytattak a vendégekkel, akik igencsak érdek-. lődtek az országukban szerzett élményekről is. Ma, kedden délelőtt a japán fiatalok ellátogatnak Hódmezővásárhelyre, ahol megtekintik a Tornyai-múzeum kiállítását, a majolikagyárat, majd a délutáni órákban megismerkednek az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkkal. A fiatalok holnap, szerdán utaznak el a megyeszékhelyről. könyvkiadónak. Határidő előtt két nappal készült el a dolgozók középiskolájának 7 tankönyve is, összesen 190 ezer példányban. A jelenlegi versenyben különösen jó az összhang a Zrínyi Nyomda tankönyvgyártó egységei között. Az idén — a feladatnak megfelelően — 1100 tonna tankönyv elkészítésére kötöttek szerződést. A jelenlegi felmérés alapján az idén augusztus végéig összesen 1230 tonna tankönyv hagyja el a nyomdát. Az idén mintegy 30 százalékkal több tankönyv előállítását vállalta a tankönyvgyártásban az Egyetemi Nyomda kollektívája. Augusztus 4-ig 36-íéle általános és középiskolai tankönyv hagyta el a nyomdát, összesen 363 íven és csaknem 400 ezer példányban. Munkaversenyen kívüli feladatként még 13-féle, összesen több mint 200 ívnyi tankönyvet is adtak, szám szerint több, mint másfélszáz ezer példányban. Az Idei év második felének kiemelkedő, fontos feladata valamennyi mezőgazdasági termelő- és szakszövetkezet számára a belső szabályzataik átdolgozása, módosítása, korszerűsítése, új alapszabály készítése. A feladatok ismeretében a TESZÖV elnöksége júniusi ülésén állást foglalt — egyetértésben az állami felügyeleti tanácsi szervekkel —, majd körlevelet küldött ki a tagszövetkezeteihez, amelyben segítséget nyújt a belső szabályzatok összeállításához. Természetesen egységes , recept" nincs és nem is adható, mert minden szövetkezetnek saját adottságai szerint kell a kiadandó országos sémát tartalommal megtölteni. A törvényi módosításoknak fontos céljá, hogy minden területen, így az egyesülésekkel megnövekedett téeszekben is — a szétszórtság és nagyobb taglétszám ellenére — erősödjék és érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia. Az Elnöki Tanács 1977. évi 6. számú törvényerejű rendelete előírja: „A szövetkezetekben a tagoknak és az alkalmazottaknak a munkahely, vagy egyéb azonos érdekeltség alapján szervezett egyes közösségei demokratikus szervezeti jogaikat munkahelyi tanácskozáson gyakorolják." (24. A. § (1) bek.) „A munkahelyi tanácskozást az érintett közösség önkormányzatával, továbbá a munka végzésével, díjazásával és a dolgozók erkölcsi elismerésével kapcsolatban döntési, javaslattételi és véleményezési jog illeti meg." (24. A. § (2) bek.) Egyidejűleg a módosított téesztörvény külön is intézkedik a munkahelyi közösségek szerepének növeléséről, jogaikról és kötelezettségeikről is. Mindezek igen jelentősek a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében. A munkahelyi szervezet tehát az önkormányzat új és fontos része lett. Elsődleges feladata az, hogy biztosítsa a vezető testületek és a tagok, dolgozók közötti rendszeres információt és a demokratikus jogok közvetlen gyakorlásának fóruma legyen. A munkahelyi közösséghez tartozó dolgozók száma 20 főnéL kevesebb és 100 főnél több nem lehet. A tagokon és alkalmazottakon kívül a rendszeresen dolgozó családtagokra is kiterjeszti a közösség személyi körét, hangsúlvozva a munkával összefügő kérdésekben az azonos jogúságot. Megszűnik tehát az a demokrácia alaptételeivel is ellentétes gyakorlat,' hogy a családtagoknak és alkalmazottaknak a munkájukkal összefüggő kérdésekben csak véleménynyilvánitási. javaslattételi, kezdeményezési — lényegében tanácskozási joga volt —, de a határozatok meghozatalából ki voltak zárva. Amíg a közgyűlésen a rendszeresen dolgozó családtag csak tanácskozási joggal. a munkaviszonyban álló pedig ilyen joggal is csak meghívás alapján vehet részt, addig a munkahelyi közösségben a jövőben a tagokkal lényegében azonos jogokat élveznek és gyakorolhatnak. Az érdekelt munkahelyi tanácskozásokon a közgyűlések és a küldöttgyűlések anyagát előzetesen meg kell tárgyalni, és azokra vonatkozó észrevételeit, javaslatait a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés elé kell terjeszteni. A munkahelyi tanácskozások szervezeti rendszerét, időpontját és tevékenységét úgy kell alakítani, hogy alkalmassá váljanak erre a feladatra. A vezetőségekre hárul az a kötelezettség, hogy teremtse meg a munkahelyi tanácskozások érdemi működésének feltételeit. Verseny a Mintakert címért \ kiskertmozgalom népi üsítésében — melyért a népfrontbizottságok oly sokat tesznek —, jelentős állomás volt az idén márciusban meghirdetett mintakertmozgalom. A népfront megyei bizottsága és a kertbarátok megyei társadalmi szövetsége azzal a szándékkal hívta versenyre április 15-től a megye kiskerttulajdonosait, hogy ' a növények sokszerű gondozásával á lakosság jobb ellátását segítsék elő. Mindemellett azonban nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kertészkedés gazdagítja az ember egyéniségét is. A megyéből 136 kiskerttulajdonos, illetve szakcsoport nevezett a vetélkedésbe. A szakemberek által végzett értékelés e'ső fordulója már lezajlott. Az eddigi eredményekről. tapasztalatokról számoltak be tegnap a nérfront megyei bizottságán a kertbarát körök vezetői. A hoTrészólásokból területenként mis és más kép rajzolódott ki a klubok, szakcsoportok munkájáról, gondjairól. Szegeden például nagyobb — 80 százalék — a nyugdíjasok aránya a kertbarátok között mint mási hoL Így feladata az is az itt segédkező szakembereknek, hogy a kapanyélhez nem szokott, életét eddig íróasztal vagy gép mellett töltő embert is megtanítsa a földművelésre, növényápolásra. Az ÁFÉSZ és a szakszövetkezetek még nagyobb segítségére lenne szükség. S minthogy a kertészkedesben az egészségügy is hasznot lát, a szakszervezetek is fölhívhatnák erre a nyugdíjba készülő dolgozók figyelmét. A munka szeretetére való nevelések is lehet az egyik módja, tehát a KISZ is bekapcsolhatná a fiatalokat a kertészkedők táborába. A nagyobb lendület hiányzik még Szegeden, az, amely tömegek hasznos, értékes elfoglaltságát terem+ené meg a szabad időben. Tarjánban és Petőfitclepen is megalakult a kertbarátkör, de magára maradt mindkettő, alig hallani róluk. Szegeden harmincan neveztek be a vetélkedőbe, s a „zsűri" az esztétikai, talajművelési, termesztési, növényvédelmi és környezetvédelmi szempontok alapján két résztvevőnek ítélte az igen magas 75, 14-nek pedig a 60 pontot. Az eredmény igényes munkára valL A szentesiek is büszkék lehetnek eredményükre: az 56 résztvevő közül 30-nak a kertje maximális pontszámot kapott. Hódmezővásárhelyen két szakcsoportból 46an neveztek be a versenybe. 13-an a 70-en felüli pontszámmal megközelitik a legjobb eredményt. Szatymazon hatan vetélkednek a mintakert címért, de többen is lennének, ha a mozgalom alkalmazkodna a homokvidék adottságaihoz is. Ugyancsak azt szeretnék a mindszentiek is. ha bővítenék a részvétel feltételeit. Csanyteleken és Zsombón nem talált követőkre a felhívás, mint elmondták: az árutermelés mellett nem marad idejük, energiájuk az embereknek még a „szép" kertre is. Szeptemberben újabb értékelés válik időszerűvé, s a mozgalom eredményhirdetését novemberben rendezik meg. A nyertesek oklevelet kapnak, és a népfront megyei kertbarátok társadalmi szövetsége Mintakert-emlékplakettjét. Addig azonban még sok pontosgondos munka vár a győzni akarókra. Ch. A. A munkahelyi közösségek jogairól és feladatairól is summázottan. A tagok sorából megválasztják vagy felmentik, illetőleg visszahívják a küldöttgyűlés küldötteit, tagjait. (A küldöttek választása két évre szól.) Miután a küldöttek számának alsó és felső határát a jogszabály előírja, szükséges, hogy az alapszabály pontosan rögzítse, egy-egy munkahelyi tanácskozás hány küldöttet választhat. Feladata az is, hogy kezdeményezi és szervezi a közösségben a szocialista munkaversenyt. A szövetkezeti dolgozók termelő-szolgáltató munkájának eredményeiben, szocialista szellemű nevelésében, a szocialista közösségi életmód és magatartás fejlesztésében kiemelkedő szerepe van a szocialista munkaversenynek. A munkahelyi tanácskozások sokoldalú segítése és öntevékenysége újabb lendületet jelent a szövetkezetekben a nemes közösségi életet formáló és fejlesztő mozgalomnak. A munkahelyi tanácskozás tesz javaslatot a dolgozók kitüntetésére is. Az elismerések és kitüntetések odaítélésének ilyen demokratikus fórumává kell tennünk a munkahelyi tanácskozást, amely nemcsak az érdemek tárgyilagos megítélését jelenti, hanem szó szerint a közösség ügyévé teszi az elismerésre és kitüntetésre méltó teljesítményeket. Dönt, illetve véleményt nyilvánít a munka végzésével, értékelésével, a munkadíjazással és a szociális juttatásokkal kapcsolatos, továbbá a munkafegyelmet érintő minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, vagy az alapszabály keretei között a felső szabályzatok a tanácskozás hatáskörébe utalnak, vagy amelyekben a vezetőség a véleményét kéri. Az alapszabály és a belső szabályzatok megalkotásánál a legtöbb gondot a munkahelyi tanácskozás létrehozása, hatáskörének megalkotása és működtetése jelenti. A legkézenfekvőbb, ha a tanácskozást — a munkaszervezeti egységek létszámától függően — egy, vagy több azonos tevékenységet végző munkaszervezeti egység alkotja. (Például állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, műhely, járművezetők stb.) A szocialista brigádokra történő ráepülés e vonatkozásban nagy segítséget nyújthat. A munkahelyi tanácskozás eredményes működése nagymértékben függ a tanácskozás irányitójától, vezetőjétől. A munkahelyi tanácsokzás vezetője lehet bárki — alapvetően szövetkezeti tag —, akit a tanácskozás vezetőjének megválasztanak. Személyére a munkahelyi tanácskozás bármely tagja, vagy az egész kollektíva tehet javaslatot. A munkahelyi tanácskozás szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a szervezeti és működési szabályzat fogja tartalmazni. A munkahelyi tanácskozásnak nincs külön ügyrendje. Ez jelzi, hogy kerülni kell a tanácskozás működésében minden bürokratikus elemet, amely hátráltatja tevékenységét. Munkájáról, döntéseiről egyszerű jegyzőkönyvet kell felvenni. A működés alapelvei sorában kell említeni a munkahelyi tanácsokzás kapcsolatát az egyes önkormányzati szervekkel. A közgyűlésen a szövetkezeti tagok személyesen vesznek részt, és személyesen gyakorolják tulajdonosi és demokratikus jogaikat. A munkahelyi tanácskozás kapcsolata és jelentősége itt abban van, hogy a közgyűlés napirendi pontjait a munkahelyi tanácskozások kötelességszerűen már korábban megtárgyalták és a közgyűlésen egységes véleményt képviselnek, amelyben a munkahelyi tanácskozások azonos érdekeltsége tükröződik. A szövetkezeti demokrácia kiteljesedésének megnyilvánulása itt éppen abban van, hogy a többség érdemi akarata, a többség demokráciája fog érvényesülni. A küldöttközgyűlésen ugyanez történik. A munkahelyi tanácskozás alakítja ki a fizikai munkát végző tagok és más dolgozók legközvetlenebb kapcsolatát a vezetőséggel. E fórumon nyílik alkalom, hogy a vezetők meghallgassák a dolgozók problémáit, és a legilletékesebbek közvetlenül a leghitelesebb módon válaszolhatják meg azokat. összességében tehát sokoldalúan szervező, szabálvzatalkotó és tudatformáló feladat, vár ránk a törvénymódosításban. A legközvetlenebb feladat a szövetkezetek alapszabályainak és belső szabályzatainak módosítása. Ez a munka — szem előtt tartva a legfőbb célt, a szövetkezeti demokrácia fejlődését — az értelmezés, a megfogalmazás és a gyakorlati alkalmazás a törvény és a párt agrárpolitikájának szellemében történjen, a megoldások és módszerek helyi változatosságának figyelembevételével. Árendás György, a TESZÖV ellenőrző bizottságának elnöke