Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

fi I QÁtn • rv) i 4 1 xtsj VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜL1ETEK! 67. évfolyam 192. szám 1977. augusztus 16., kedd Ára: 80 fillér M A G Y A R SZOCIÁLIS T A MUNKÁS PÁRTLAP) A Jubileumi verseny Mennyiség, minőség Jó eredmények a paprikafeldolgozóban A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalatnál az első fél­év sikeres teljesítéséből pél­damutatóan kivették a ré­szüket a szocialista brigá­dok. Segítették ezt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére tett válla­lások, felajánlások. Az előző félévre terveztek 315 millió forintos termelési értéket, s most a fél év eltelte után 13 szazalékkai többet köny­velhetnek el. Így a 358 mil­lió forintos termelési érték­kel elégedettek, hiszen 43. millió forinttal termeltek többet a tervezettnél. Ter­mészetesen ez nemcsak fo­rintban jelent pluszt, hanem mennyiségben is. Tavaly ilyenkorra 6773 tonna ter­méket gyártottak, az idén — igaz, hogy többet is tervez­tek —, ezt jóval meghalad­ták, majdnem ezer tonná­val. A minőségi követelmé­nyeket is teljesítették. A legtöbb árut belföldre készítik. Túl vannak már jócskán a 4 ezer tonnán, hol­ott 3950 tonnányi termék­kel számoltak, amit fél év alatt piacra küldenek. A bel­földi piac bővítésével egy­idóben növelték az export­ra termelt áruk mennyisé­get is. Fűszerpaprika-őrle­menyből 26 százalékkal töb­bet küldtek a nyugati meg­rendelőknek, mint tavalv, ugyanilyenkor. Kivették a ré­szüket a munkából a ma­lpm Május 1., és az őrle­ménykeverő Gagarin szocia­lista brigád dolgozói. Nem­csak paprikaőrleményt kér­nek a tőkés országok, ha­nem konzervet is. Az NSZK­ba marhahúsroládot szál­lítanak. A megrendelő ké­réséhez igazodva átrendez­ték a konzervgyártó sorokat. Jeleskedtek a munkánál az Október 11. és a Zrínyi Ilo­na szocialista brigád tagjai, valamint a KISZ-esek. Be­segítettek a makói telep szocialista brigádjai is. A tervezett szerint haladnak. A levespor-csomagoló Kos­suth Zsuzsa, Szirmai Ist­ván, Zrínyi Ilona, valamint az ásotthalmi telep Petőfi Sándor és Egyetértés szo­cialista brigádjai is kitet­tek magukért, mert harma­dik műszakot vállaltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Ev közben jó piaca volt a De­likát 8 ételízesítőnek, s az itt dolgozó kollektívák ösz­szefogása eredményezte, hogy félezer tonnával több le­vespor került a boltokba, mint a tervezett. Nem kis mennyiség ez, mert az előző évhez képest 40 százalékos az emelkedés. A szocialista brigádok a minőség évének tekintik a mostanit, s ezért jobban ügyelnek a gépekre, és a nyersanyagra. Igazolja ezt, hogy a Dolgozz hibátlanul! munkarendszerben dolgozó 21 brigád közül a fél év so­rán egyiket sem marasztal­ták el. Ezután is megtartják Aki Jól dolgozott Jobban járt Munkásnők a béremelésekről és a műszakpótlékról Somogyi Károlyné felvétele Gép tasakolja a papríkat adott szavukat a brigádta­gok. A termelés növelése mellett öntkéntes vállaláso­kat is tesznek. Ügy terve­zik, ősszel, amikor szinte ömlik a nyersanyag a vál­lalathoz, 15 ezer 100 társa­dalmimunka-órával segítik, hogy ne legyen fennakadás az átvételnél, ne veSszéh kárba a ' már' megérett pap­rika. Nemcsak saját portájukon tartanak rendet a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói, hanem segítenek a város szebbé formálásában. A Tiszta Virágos Szegedért! mozgalomban sokan vesz­nek részt. Ezenkívül 17 in­tézményt patronálnak, s ed­dig több mint 5 ezer órát teljesítettek „házon kívül". Az őrleménycsomagoló Tye­reskova szocialista brigádja átválogatta a selejt papri­kás tasakokat, s ezzel 35 ezer forint értékű csomagoló­anyagot mentettek meg. Hasznos a munkaverseny a paprikafeldolgozó vállalat­nál, igazolják a szocialista brigádok, a vállalati dolgo­zók cselekedetei. M. T. A Szegedi Kenderfonógyár termékeire nagy szűkség van gazdasági életünkben, ök lát­ják el az újszegedi szövőgyá­rat fonalféleségekkel, készí­tenek a hazai és a külföldi piacra zsineget, kötelet és más árucikkeket. Népgazda­sági és természetesen válla­lati érdek is, hogy a kor­szerű gépparkot maximáli­san kihasználják. Ehhez nyújthat segítséget az ösz­tönző bérpolitika is. A július elsején bevezetett új mű­szakpótlék és a jelentős bér­emelés megnyugvással töl­tötte el a kenderfonógyár munkásait is, ösztönzőleg ha­tott a két és három műszak­ban dolgozók tevékenységére, a gépek jobb kihasználására, és természetesen a mennyi­ségi és minőségi produktu­mokra. A gyár szakszervezeti bi­zottságának titkára, Joó György elmondta, hogy a Fonó III. üzem most maga­sabb bérjavítást kapott, mert eléggé elmaradtak bérekben a többi üzemrésztől. Azért is kaptak az itt dolgozó asz­szonyok és lányok most na­gyobb összeget, mert viszony­lag nehéz fizikai munkát vé­geznek, s bizony az utóbbi időben nemigen tolongtak a szakmunkások, hogy a fonó­üzembe kerüljenek három műszakos munkarendbe. A műhely szakszervezeti titkára, Szabó Imréné fonó­nő 21 éve dolgozik a Gill­fonógépek mellett, ismerte a régi technikát, és most az újabbat is. FölIendülOben a kendertermesztés Megbeszélés és bemutató Kendertermesztési és beta- mesztettek kendert a gazda­karítasi tanácskozás volt teg- ságok. A szegedi kenderter­nap, hétfőn Máftélyon, a mesztési rendszer megalaku­Fürst Sándor Tsz és a Sze- lása óta, 1976-tól jelentős az gedi Kendertermesztési Rend- előrelépés. Tavaly már 43 szerközpont szervezésében, a gazdaság 6500 hektáron ter­községi művelődési házban, mesztette a kendert, ami az Több mint kétszáz szakem- összterület 85 százaléka. Az ber hallgatta meg Tóth Lász- idén 63 gazdaság közel tíz­lónak, a Kenderfonó és Szö- ezer hektáron, az összterület vőipari Vállalat vezérigazga- 97 százalékán a szegedi rend­tójának és Tárkány Szűcs szerközpont irányításával és vizsgálták Sándornak, a Rendszerköz- szemezésé ben termel. Szük- Az eddigi gas a terméseredmény, s legjobb belőlük a rostkinye­rés is. A rendszer szervezése következtében bőven van megfelelő hazai vetőmag. pont vezetőjének beszámoló­ját. szakmai tájékoztatóját. A nemzetközi statisztikák szerint az utóbbi időszakban világviszonylatban is vissza­esett a kender termeszt és. A magyar kender termesztésé­ben is volt hasonló időszak, ség volt a rendszer megala­kulására, mert a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat legfon­tosabb alapanyaga a kender. Hazánkban évszázados hagyo­Szabó István, a Fürst Tsz elnöke kalauzolásával a ta­nácskozás résztvevői megte­kintették a betakarítási gé­peket. Külön értékelték azt a kísérletet, ahol nagyüzemileg a csiraszámokat, eredmények azt bizonyítják, hogy hektáron­ként a 4—4,5 millió csíra­szám hozza a legjobb ered­ményt. A tanácskozáson részt vett a szovjet Mezőgazdasági Mi­mánya van a kendertermesz- nisztérium delegációja, V. A. tésnek. Jelenleg népgazdasági is nagy a jelentősége, különösen 1975-ben, amikor mert a textilipar egyik ága­mindössze 5400 hektáron ter- zatát teljesen hazai nyers­anyaggal látja el. Ifjú Gárda-szemle Vasárnap megkezdődött Veszprémben a VIII. országos Ifjú Gárda-szemle. Az esti órákbari a város főterén rende­zett központi ünnepségen csaknem ötezer fiatalt üdvözölt Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Mél­tatta a húszéves Ifjú Gárda eddigi tevékenységét és sok sikert kívánt az egyhetes vetélkedőhöz. A következő napokban a fiatalok honvédelmi versenye­ken mérik össze tudásukat ügyességüket. Az ötszáz részt­vevő korábban mar eredményeket ért el a területi vetél­kedőkön. Maskotyin főelőadó vezetésé­vel. ö is elismerően szólt a magyar kendertermesztésről. Csehszlovákiából és Jugo­szláviából is ott voltak a Az eddigi tapasztalatok szakemberek, s tanuimányoz­szerint a mezőgazdasági üze- ták a szegedi kenderter­mek vetésszerkezetébe jól mésztési rendszerközpont te­beilleszthető a kender, s az vékenységét. utóbbi két esztendő eredmé­nyei bizonyítják, hogy a gaz­daságoknak kellő jövedelmei is biztosít. A kialakult tech­nológiával a rendszer megol­dotta az alkatrészellátás és szervizszolgálat gondját. Az elterjedt hazai fajtákkal ma­A tanácskozás hasznosnak ítélte a bemutatót is, mert Magyarországon új lendületet vett a kendertermesztés, s je­lenleg a világ kenderter­mesztésének 7,5 százalékát hazánk adja. R. F. — Ezek igen termelékeny gépek — mondja. — Most éppen szövőfonalat készítek az újszegedieknek. Kender­anyagból, amelyhez keve­rünk műanyag szálat és tilolt lenszálat is. Panaszkodik a kender­alapanyagra. Pusztai Ferenc üzemvezető egyetértően mondja: — Romlott a ken­der minősége, s csak keser­ves munkával, fokozott ge­rebenezéssel és egyéb más megoldásokkal tudunk elfo­gadható minőséget adni a szövödéknek. Az itt dolgo­zóknak, különösen a nagy gyakorlattal rendelkező szak­munkásoknak köszönheti vál­lalatunk, hogy a külkereske­delmi cégtől dicséretet ka­pott az exportra szállított ponyvákért. Szabóné kiemelt órabére jelenleg 14,50 forint, speciá­lis szakmunkás, s nála nincs műszakpótlék sem, mert ál­landóan délelőtt dolgozik. Vi­szont olyan gépekhez áll, melyeknél éppen szükség van rá. Nagy szakmai gyakorla­tát, univerzális képzettségét honorálja a gyár kiemelt órabérrel, s persze több mint két évtizedes hűségét, szor­galmát is. Tőle érdeklődtem, miként, milyen elvek alap­ján emelték a dolgozók fize­tését, hogyan állapították meg a műszakpótlékokat. — Már az előkészítés idő­szakában beszélgettünk a szakszervezeti bizalmiakkal, hogy mondják rneg, melyik munkakör kíván magasabb béremelést, hol van indoko­latlanul nagy lemaradás. Ugyan's nem minden gépnél azonos az erőfeszítés, a fonó­gépnél, az ágyazásnál, a nyújtásnál más és más a föl­adat és az erőkifejtés is. Az üzem most kiemelten kapott bérjavítást, de ez nagyon is kellett. Az üzemvezető sorolja: — Átlagosan 13,69 százalékos bérjavításhoz jutottunk. A csak délelőtt dolgozók 9,29, a két műszakosok 19,2, s a há­rom műszakosok pedig 15,96 százalékos béremelést kap­tak. Első látásra úgy tűnik, hogy a három műszakosokat gyengébben dotálták. A ma­gyarázat: korábban már el­hagyták az úgynevezett felső szintet a műszakpótlékoknál, 40 százalék fölött voltak. Ez kissé fölborzolta a kedé­lyeket is, mert sokan úgy gondolták, hogy most majd lecsípik azt a néhány száza­lékot. Erre természetesen nem került sor, megnyugod­tak a kedélyek is, s a több­letet alapbéresítették. Sokáig beszélgettünk Szécsi Gézáné fonónővel, akinek tízéves gyakorlata van a „T" fonodában. Társai és vezetői állandóan biztatják, hogy vé­gezze el a szakmunkás tan fo­lyamot, és szerzze meg az oklevelet. Szabóné így mondja: Kiváló dolgozók, kis­ujjukban a fonószakma. Ha nekiugranának a szakvizsgá­nak, 5 százalékkal minden további nélkül emelkedne a fizetésük. Nálam ez a tény legalább 130 forintot jelent havonta, ami szép összeg. Szécsiné három műszakban dolgozik, amióta a kender­ben van. — Ma például kö­zepes vastagságú kenderfona­lat készítek gépemen, amiből zsineg készül és exportra szánják. — Elégedett az anyaggal és a géppel is. Jú­lius elseje előtt átlagosan 2800 forintot keresett havon­ta. Üzemvezetőjével együtt számolgatják, hogy mennyit emelkedik ezer.túl. — Alapbéremelésből kö­rülbelül 250 forint a javítás, a délutános műszakok pótlé­ka körülbelül 100, hosszabb hónap esetében lehet 200 is, míg az éjjeles műszakokra 200 forint lesz a pótlék. Az havonta összesen nem lehet kevesebb 500 forintnál. — Jól jön-e a magasabb bér? — Anyagi gondjaink nin­csenek. Tarjánban lakunk ta­nácsi lakásban, férjem kő­műves szakmunkás, fiam most szabadult föl, mint autószerelő, a lányom koráb­ban férjhez ment, már uno­kám is van. A lányomat se­gítjük, hamarosan lakást vá­sárolnak, ezért igen jól jött a fizetésemelés, s ha lehet, még vasárnapi túlórát is szí­vesen vállalok. A kívülálló eddig nem is tudta, hogy a műszakpótlék korábban nem volt ösztönző, illetve nem differenciált a jól, vagy kevésbé jól dolgo­zók között. Körülbelül har­minc forint pótlékot fizettek mindenkinek, annak is any­nyi járt, aki becsületesen vé­gigdolgozta az éjszakai mű­szakot, és annak is, aki csak látszólag teljesített, mert munkaidejének jelentős ré­szét' pihenéssel töltötte. A harminc forint mindenkit megilletett A július elsején bevezetett új pótlékrendszer a teljesítményekre épül. A délutánosok 20 százalékot, az éjjelesek pedig 40 százalékot kapnak keresetük arányában. Szécsiné magyarázza: — Az a legigazságosabb, hogy aki eddig is szépen tel­jesített becsületesen dolgo­zott és nem a „bagózóban" töltötte idejét, az most tény­leg jól járt. Mondhatom, hogy átlagosan a délelőttösök bé­re 150—300 forinttal, a há­rom műszakosoké pedig 300 —600 forinttal emelkedik. Ez már érzékelhető és ösztönző. Július elseje óta szivesebben dolgoznak a munkatársak akár három műszakban is, nem is egy asszony kérte, helyezzék három műszakba. Az elégedettséget, vagy elé­gedetlenséget a gazdasági ve­zetők, a szakszervezeti tiszt­ségviselőkkel együtt később megvizsgálják, összegyűjtik a tapasztalatokat, véleménye­ket. Elmondták még a Fonó III. vezetői, hogy a műsza­kiak bérét is most sikerült rendes kerékvágásba terelni. A termelésbén dolgozó és irá­nyító segédmesterek, meste­rek, művezetők és főműveze­tők havi fizetését 500—800 forinttal megemelték. — Ez már nagyon kellett — mond­ja Pusztai Ferenc —, hiszen jelentősen elmaradtak az utóbbi esztendőkben. így kö­rülbelül 4000 forintot keres­nek havonta, ami még min­dig nem kiemelkedő, de a ré­gihez képest érezhető a ja­vulás. Minden bizonnyal a terme­lesben, a gépek kihasználá­sában, a dolgozók hangulatá­ban is érezhető a jól átgon­dolt és differenciáltan vég­rehajtott béremelés, az igaz­ságosabb műszakpótlék be­vezetése a kenderfonogyár­ban. G. L » «

Next

/
Thumbnails
Contents