Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

. •*' ' , v':*" '•'''• Vi, V'W.í*" ji» - • '. ' t • ' .... - , ;'*•; « , x ••• . MAGAZIN 8 W^ŰMZ A spárga termesztése Vasárnap, 1977. augusztus 7.' •V » Böngésző kiskert A laza és morzsalékos talajokon eredményesen termeszthető a magas vitamintartalma és vastartalma miatt jelentős táplálkozási értékű zöldséguövényünk, a spárga. A kiültetés után 10—15 evig foglalja el a területet, így a kiskertekben hosszú időre biztosíthatják a tulajdonosok a finom spárgasípokat A spárga tehát évelő növény, ezért a telepítés előtt gondoskodni kell a talajunk megfelelő tápanyag-ellátásáról. A talaj-edőkészítést legjobb ősszel elvégezni, amikor nagyobb a lehetőség az alapos szerves és műtrágyázásra. Célszerű, ha 40—60 centiméter mélyen forgatjuk meg a talajt. A telepítés utáni első és második esztendőben a spárga még nem foglalja el a teljes tenyészterületet, ezért a sorközöket rövid tenyészidejű, kis lombozatú zöldségfélékkel is hasznosíthatjuk. Ilyenek a hagyma, a bab, a borso és a cékla. A spárgatermesztés két részből áll. Először az egy-két éves erőteljes palántákat kell megnevelni, majd ezeket ősszel kiültetni a megfelelő helyre. A palántaneveléshez a magokat augusztus második felében, de legkésőbb szeptember első felében el kell vetni. Vetésre az augusztusban beérő termések magjait célszerű felhasználni. Előnyös az is, ha a vetés elótt a magokat 5—6 napon át áztatjuk 30 Celsius-fokos vízben, hogy a csírázást meggyorsítsuk. A magokat ezután 120 centiméter széles szabadföldi palántaágyakba vessük, 30—40 centiméter sortávolságba és körülbelül 4—5 centiméter mélységben. A telepítésre a fejlett, legalább négy-öt rügyes növények alkalmasak. Ha ezt a fejlettséget nem érték él a palánták, nevelésüket a következő év őszéig folytatnunk kell. Ebben az esetben száraz szalmás takaróval védjük a téli felfagyás ellen. Tavasszal műtrágyázással serkenthetjük a növekedést. Célszerű a lombtrágyák használata. Illetve ki permetezése is. A végleges helyre telepítés legkedvezőbb időszaka az ősz. Az ápolási munkákról a kiültetés után sem szabad megfeledkezni. Az első és második évben fontos munka a nőegyedek kiválogatása. A spárga kétlaki növény. Mivel a nőivarú egyedek 20—25 százalékkal kevesebb értékesíthető sipot nevelnek, mint a hímivarú növényegyedek, ezenkívül a nővirágok sípjainak szedése 4—5 nappal később kezdhető, ezeket a töveket meg kell jelölni és célszerű kicserélni. A spárga ápolási munkái között fontos szerepet tolt be a három évenként ismételendő szerves trágyázás és az évenkénti 2—3szori öntözés A spárgasípok szedését a harmadik év tavaszán kezdhetjük meg. Bakhátakat készítünk márciusban. igy a sípok gyorsabban fejlődnek, és áprilisban már szedhetők is. Az első szedési évben tövenkent 2—3 sípnál többet ne vágjunk, mert különben a növényeket legyengítenénk. A negyedik és ötödik évtől azonban egyegy tőről 6—10 síp is vágható. Május végén, június elején a szedést fejezzük be, a bakhátakat is le kell bontani. Minden ősszel a szárakat levágjuk és megsemmisítjük. így minden tavasszal újra ismételjük az ápolási és termesztési munkákat. A spárga fiatal hajtásait éles késsél, tőben vágjuk le. Ügyeljünk arra ls, hogy a megszedett sípokat fény ne érje. Termesztésre javasolt fajták a Braunschweigi és a Burgundi. SZ.4LAY CSILLA Középkori anekdoták címen adta ki rendkívül szórakoztató gyűjteményét Szabó György, akit a néhány évvel ezelőtt közreadott Antik anekdoták nagy sikere is buzdíthatott jelen munkája válogatására, fordítására. Ezek a tréfás történetek is mindeddig többszörösen is megközelíthetetlenek voltak az olvasók számára: egyrészt azért, mert jobbára latin, olasz, vagy éppen román nyelven íródtak, másrészt viszont többnyire ma* már csak kutatók által használt, ódon fóliánsok könyvtáblái között rejtőztek Minthogy a középkorban keletkezett anekdotakincs írásos rögzítése Európa esetében csak a reneszánsz, illetve a késő reneszánsz idején fejeződött be. a közreadó — a források dátumát figyelembe véve — a középkor felső határaként az 1600. évet jelöli meg. Szabó forrásai között megtalálható az 5—6. század táján készült Pancsatantra és az Európán kivüli mohamedán világban keletkezett történetek számos szép gyűjteménye. A leggyakrabban idézett szerző Poggio Bracciolini, akinek tréfakedvelő társaságában keletkeztek a később Fatetiae címen papírra vetett vidám beszélgetések. Szereplői kacagva gúnyolják ki az együgyű falusiakat, a jámbor kézműveseket, kinevetik a papok erkölcstelenségét, a bírák ostobaságát, a nemesek címkórságát — a középkori társadalom szinte valamennyi figuráját Nevetésük ugyan nem mindig ragad ránk — több anekdotát ismerhetünk is —. néhány igazán tréfás, eredeti gondolkozásra valló történet azonban a legkényesebb ízlésű olvasó számára is jó szórakozást nyújt (Kriterion. 1976.) Dümmerth Dezső Az Árpádok nyomában járt kitartó kutatói szenvedéllyel A kanyargós ösvény, amelyre invitálja olvasóit könyvtárak, levéltárak áhítattal, óvatos kézzel forgatott, megsárgult, töredező pergamentjeiből bontakozik ki a szemünk előtt Dümmerth nem történelemórára, hanem a regények kalandos világába hívja olvasóit, ahol a fantázia csupán a tényekkel, adatokkal hitelesített események diszkrét és elkerülhetetlen színezésére hivatott. Tudományos pontosággal tárgyalja a csodaszarvasmonda, a hun hagyomány kapcsolatait. a Turul-nemzetség kibontakozását bemutatja az ősi királyi székhelyek. Fehérvár, Esztergom fejedelmeit, megvilágítja a magyar királyeszme kialakulasát és a királyválasztáshoz fűződő szimbolika jelentését. Az Árpád-házi királyok eseménydús életének izgalmas fejezeteivel zárul a Képes Krónika miniaturáival és iniciáléival díszített értékes könyv, melynek mellékleteként jól áttekinthető leszármazási táblázat igazítja el az érdeklődőt a magyar királyi család rokonsági kapcsolataiban. (Panoráma, 1977.) tgy élt Kazinczy Ferenc címen adta ki Z. Szabó László hasznos tanulságokkal szolgáló könyvét. „Egy század óta akarva-akaratlanul is minden magyar író az adósa" — írta Kazinczyról halálának századik évfordulóján Halász Gábor, századunk első felének kiváló kritikusa, bár ezt a megállapítást talán még azzal is bővíthetnénk. hogy nemcsak az írók, hanem minden magyarul beszélő ember az általa indított és vezetett nyelvújítási harc gyümölcseit élvezi, amikor gondolatainak kifejezésére egy fogalmi hajlékonysággal és dinamikus hangzásvilággal rendelkező nyelvet használ. Többek között a növény- és állattan, a filozófia, a jog- és hadtudományok szókincsét is ő és követői tisztották meg a germanizmusok és latinizmusok testidegen terhétől. * Z. Szabó könyvének mottó ját olvassuk, a ma is érvényes idézetet: „Aki eleget téve a maga korának, az minden következőknek élt." E gondolat jegyében kíséri végig a szerző Kazinczy pályafutását, mely a radikális társadalmi célzatú jakobinus mozgalomtól a harcot a kultúra területén folytató nyelvújító tevékenységéig terjedt. Kazinczy számos kevéssé ismert portréja mellett a kor több, jelentős személyiségének arcképe teszi változatosan illusztrálttá a könyvet Jóllehet Kazinczyt ma ritkábban olvassák, nevét azonban a szép magyar beszédért indított országos mozgalom hirdeti. Ennyiben nem ÍM csupán iskolai tananyag Kazinczy. Élettörténete a nyelv életének is története. (Móra, 1977.) Jean Anouilh drámáiból hetet ismerhetünk meg az Európa Könyvkiadó jóvoltából. E válogatás minden oldaláról bemutatja ezt az ellentmondásos, nagy alkotóerejű, kiváló színpadi technikájú szerzőt, aki — mint egyik ismertetője írja — fogcsikorgatóan fogalmazza meg szikrázóao szellemes dialógusokban a második világháború utáni nyugat! értelmiség kiábrándultságát, csömörét, szívszorongató magányát, és a tisztasagra szomjazó hősök és hősnők sikeres vagy sikertelen küzdelmét. Ez azonban csaknem mindegyik nevesebb, kortárs polgári drámaíróról elmondható. Anouilh sajátos jellegzetessége talán az önmagát állandóan ironizáló magatartás, mely az etikus élettartalmak keresésének szükségességét a folytonos megoldásnélküliség ellenére is vállalja, s bekövetkező bukásuk is az értelmesért, igazabbért indított útkeresés szégyenkező pátoszától nyerik magasztosságukati Anouilh oly sokat kárhoztatott pesszimizmusa, melyből a kötet végi tanulmány írója, Szántó Judit világnézeti megrekedésről és művészi elszegényedésről következtet, úgy tűnik nem más, mint egy sajátos töltésű és intenzitású, egyetemes érvényű felszólítás, napjaink valóságának kívánatos korrekciójára. A pápa lakodalma címen Edward Bondtól négy darabot ismerhetünk meg. A botrányos sikerekben gazdag Bond műveinek problematikája a humanista értékek elsatnyulása, elkorcsosodása, az elidegenedés körmönfontsága körül keresendő. A legjobban talán éppen magának Bondnak egy nyilatkozata érzékelteti e kérdést: „Nem mezítelen zsarnokságban élünk. Bizonyos értelemben még rosszabb zsarnokság ez; intézményesített és legitimizált zsarnokság, beteg kultúra, amely a fiatalokat megfosztja racionalitásuktól, a raun-í kásosztályt pedig a maga élete Iránti felelősségtől." A kötet drámái, a címadó darab, a Kinn vagyunk a vízből, a Lear, a Fej vagy írás egytől egyig a történelem és az egyén, az emberi kapcsolatteremtés lehetőségeit vizsgálják. Bond izgalmasan tárgyalja a valós társadalmi viszonyokból szinte érzékeihetetlenné desztillálódé kiszolgáltatottság, úttalanság erkölcsi kihatásait, (Európa, 1977.) TEGLASY IMRE A jövő hét a múltban Időjárás Az 1900—1976 között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkívülinek, szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfelelőnek, átlagosnak, AUGUSZTUS IS 18 17 18 19 20 21 Középhőmérscklet Átl. maximum Atl. minimum Legmagasabb hőmérséklet Legal acsony abb hőmérséklet 21,9 21,3 20,9 27,7 26,8 26,3 16,0 15,7 15,4 39,5 38,0 34,2 1952 1952 1941 8,2 9,6 9,6 1975 1928 1913 21,1 21,5 26,6 27,3 153 15.7 36,4 37,8 1946 1946 10,0 9,4 1940 1949 21.6 21,4 °C 27,5 27,2 °C 15.7 15,5 °C 36,5 38,2 °C 1931 1943 8,6 8,2 °C 1949 1919 Új kenyér A (függőleges 17. sor) emlékét idézzük egyik szép versének két sorával (vízszintes 41., 1. és függőleges 13. sor) — az Alkotmány és az új kenyér közelgő ünnepére. VÍZSZINTES- 1. (Beküldendő.-) 13. Próféta volt. 14. Ordítozó. 15. Román, osztrák, belga gépkocsik jelzése. 16. Fölé. 18. Or angol rövidítése. 19. Ropogós, gyorsan pirított. 20. IB. 21. SA. 22. Vízi növény. 24. AÜ. 26. Azonos betűk. 27. Kerekes vagy gémeskút védőpárkánya. 29. Jármű, szállítóeszköz. 30. Későn. 32 Cigarettavég. 34. Kicsi. 35. Város a Dráva partján. 36. Kétjegyű mássalhangzó. 37. Kinek a tulajdona. 39. Kés. szerszám fontos része. 40. Sajt fele. 41. (Beküldendő.) 42. Közép-európai Kupa. 44. Munkadíj. 45. Söntés. 47. Fordított rangjelző. 48. Talppont (a zenit ellenpólusa). 50. Végtag. 52. Beborít 54. Idegen férfinév. 55. Néha kilóg (!). 57. Román író. államférfi, Ady barátja volt (+*). 58. Feltételes kötőszó. 59. Mértékegység a fotózásban. 81. Após. 63. JL. 64. Női név (—•). 66. Vissza: francia váltópénz. 67. Vonatkozó névmás. 68. Maró folyadék. 69. Csukass. 72. Szándékosan. FÜGGŐLEGES: 1. Ruhakészítő szakember, előrajzoló. 2. Zseb mássalhangzói. 3. EA. 4. Keserűvíz-márka. 5. Lesállás magánhangzói. 6. NS. 7. Igevégződés. 8. Nehézipari Minisztérium. 9. Burkolatsúly. 10. AB. 11. Régi orosz uralkodói cím. 12. Jól megfent evőeszköz. 13. (Beküldendő). 17. (Bekülú«ndő,) 2J» §ZÉjl$mi feöorL.22. Határozatlan számnév. 23. Azonos betűk. 25. Verje. 28. Római hatos. 31. OZ. 33. Követ. 35. Ab ovo (kezdettől fogva). 38. Rés betűi. 39. Csigafajta. 43. Sivatagi utascsoport. 44. Hím szarvasmarha. 46. Női név (+'). 47. Legjobbik része. 49. Római ötszázegyes. 50. Háziállat. 51. Apó. 53. LO. 55. Ázsiai állam. 56. Község a Bikal-patak mellett 60. Vissza: szokás. 62. Vas hegyű, hosszú nyelű lándzsa (+•). 65. Mátka. 68. SRZ. 70. Mint a 10. sor. 7L Indíték. 73. Régi római váltópénz. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 41., L és függőleges 13. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfejtése: Arany haját é rétre borítja / Tüzes lányként a kánikula. / Ökrök nyála lóg a lágy homokra, j Szekér után liheg a kutya. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utalványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utca), ahol azonnal vásárolhatnak is érte: Tapody Ferenc, Kiskundorozsma, István utca 30., Ladányi Györgyi, Szeged, Retek utca 2/B. Szarka Albertné, Szeged, Sajka utca 11., Szabó Beáta. Szeged, Fésű utca 2/A, Várszegi Jánosné, Szeged, Brüsszeli körút 22/C. . A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja lfl. # / 2 3 4 5 6 7 8 • 9 10. 11 12 -1| 73 • © 14 « 15 © 16 # 17 S3A 18 • m 19 • 20 21 © 22 23 © 24 25 @ 26 27 28 ® 29 > é 30 31 1 32 33 © 34 0 35 36 © 37 r 33 (m •p 39 # 40 0 # 41 é <2 43 © 44 • © © 45 46 A u 47 48 49 0 50 51 Ék 52 53 54 • . W 55 56 57 • 58 © 59 60 © • 61 62 • & 53 64 65 © 66 fü* 67 M W 68 69 70 ! W 71 ; © 72 • 73 L l^jl