Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-13 / 190. szám

Szombat, 1977. augusztus 13. i 3 Gyulai párimunkásklildöttség Szegeden Tegnap, pénteken délelőtt Szegedre érkezett Gyuláról egy 70 tagú pártmunkásküldöttség, amelyet Kovács Lajos, az MSZMP gyulai pártbizottságának titkára vezetett. A küldöttség, amelynek tagjai választott testületi tagok, a Szegedi Ruhagyárba látogatott, ahol fogadta és köszöntötte őket Rigó Szilveszter, az MSZMP Szeged városi bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. Ezt követően a küldöttség ismerkedett a ruhagyárban folyó politikai és gazdasági munkával. Juhász Géza vezérigazgató és Stefkovics Pálné, az üzem pártbizottságának titkára tartott tájékoztatót, majd ezt követően gyárlátogatás következett. A gyulai pártmunkásküldöttséget a Szegedi Ruhagyárban üdvözölte Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára is, aki tájékoztatást adott Szeged politikai, gazdasági és kulturális életéről. A délutáni órákban városnézésen vett részt a gyulai küldöttség, amelyre elkísérte Bíró Jánosné, a városi pártbizottság nőfelelőse. Az egész napos szegedi látogatás a szabadtéri előadásának megtekintésével ért véget. fldy emlékmiísor Az anyanyelvi konferencia külföldi vendégei, a magyar házigazdák társaságában, tegnap délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerkedve, látogatást tettek a Budai Várban. A program szerint délután plenáris ülésen Adyemlékműsort tartottak a Kaffka Margit Gimnáziumban, ahol Keresztúry Dezső akadémikus, a Magyarok Világszövetségének alelnöke volt az előadó, a költő élet-, művéről. Ezt követően a konferencia résztvevői ellátogattak az óbudai Zichykastélyba. Lábra állni Eredmények, gondok a kisteleki kábelgyárban Pártépítés az újszegedi szövődében A kisteleki kábelgyár része a szegedinek. Hivatalosan is a Magyar Kábelművek szegedi gyárának kisteleki üzeme. Jó másfél éves, hogy rendezték a hajdani gépállomás sorsát, azóta a változás is szembetűnő. A szakzsargon profilváltozásnak nevezi az ilyesmit, amikor teljesen mást csinálnak a műhelyekben, mint annak előtte. Átalakították a csarnokokat, melegvizes női fürdőt, csempézett, faburkolatú ebédlőt építettek, vizet, energiát vezettek, ahová kellett, így lett a tartálykocsit gyártó üzemből kábelgyár. Persze nem máról-holnapra. Mert még most is építkeznek. Felénél tartanak, telepítik a gépeket. Gonddal, bajjal jár az átállás. Az adottságokról, a jövőről beszélgettünk Bede György gyáregységvezetővel, Róvó Géza számviteli osztályvezetővel. Az egyikük nemrég került ld Szegedről, hozta magával tizenöt éves gyári tapasztalatát, a másikuk kisteleki, ismeri az itteni embereket. Ahogy a tervszámok, a gyáregységben végzett átalakítások mutatják, nyilvánvalóan rendeződött a kisteleki üzem sorsa. Másfél esztendő alatt több mint 50 millió forintot költöttek rá, s ez határozza meg a jövőjét is. Idővel megtérül a befektetés, és ha hasznot hoz, mindnyájan jól járunk. Év végére befejezik a rekonstrukciót és jövőre már folyamatosan gyártanak kábelt Kisteleken. Hogy milyeneket, arról a gyáregységvezető beszélt: — Nagyjából ugyanazt, mint most. Gyengeáramú vezetékeket, transzformátorokat, árnyékolt vezetékeket, műszerkábeleket. Legtöbbet — mintegy 44 ezer érkilométert — a gyengeáramú tömör vezetékből gyártunk, amivel a telefonokat kötik be a lakásokba. Jelenleg ebből a termékből „lemegy" a 12 ezer 500 érkilométer. Itt készítjük a telefonzsinórokat, ebben az évben 6 ezer, jövőre 7 ezer 200 érkilométert Ügy kalkuláltunk, idei tervünket 1978-ban megduplázzuk és 185 millió forint értékű kábelipari terméket gyártunk. — Kilométer, érkilométer mindegy? A számvitelvezető segít: — Érkilométerben a vezetékszál hosszát mérjük, van olyan kábel, amelyet több szálból fonnak és ezért nem azonos az érkilométer a vezeték hosszával. Több annál. A gyáregységvezető válaszol arra a kérdésre, hogy van-e elég gép: e- A régi gépeket amit Pestről, majd Szegedről hoztunk ide, olyan műszaki állapotban tartjuk, hogy a teljes átállásig ne legyen kiesés. — Megért? — Költséges, elég sok gondot okoz, de az igazán drága az, ha nincs gyártva, ami kell. — Kapós, amit itt csinálnak? — Spirál telefonhuzalból, gyengeáramú tömör kapcsolóhuzalból nem győzzük a megrendelést Különben erre állunk rá a későbbiekben is. — Innen, a gyáregységből küldik a piacra? — Most még Szegeden, a központi raktárban ellenőrzik a készterméket. Onnan irányítják oda, ahová kell, de ez átmeneti megoldás, mert lesz saját raktárunk is. Az idén elkezdjük és jövőre majdnem 400 négyzetméter alapterületű tárolót építünk. A célunk, hogy itt ellenőrizzük a minőséget. — Most nem lehet? — Nincs hozzá műszerparkunk, se megfelelő ellenőrző szervezetünk. Máris eljutottunk az átállás egyik gondjához. Nincs elég jól képzett szakember, pedig a feltételek adottak. Rejt a környék annyi tartalékot magában, hogy a tervezet szerint haladjanak. Ezt az alapos felmérések és az előzetes döntések is indokolják. Mégis félő. ha letelepítik, munkába állítják az új gépeket, nem lesz hozzá elég ember. Év végére 60 gépet állítanak be, a meglevő 51-hez. Erre 105-en vannak Kisteleken, akik ténylegesen termelnek, Szegedről jönnek vissza 30-an, akik műszakonként kezelik, ellenőrzik a gépeket. A baj akkor lesz — mint azt a gyáregységvezető is mondta —, ha üzemelnek az új berendezések. Erre kellenének új munkások. Az automata diósgyőri húzógép „csak" 2,5 millió forintba kerül, és ha nem használják ki, kárba vész a befektetés. E hónapban végleges helyükre szerelik a kábelgyártó gépsorokat Lesz-e elegendő ember? .— Jelenleg 285-en dolgozunk — mondja Bede György —, de ígéretet kaptunk a kisteleki és a környező községek tanácsaitól, hogy már az év végére 375-re emelhetjük a létszámot. — Vagyis van ember elég? — Most még van, az augusztusi terv, a 8 milliós termelési érték, várhatóan meglesz. Ahhoz, hogy 1982-re évente 7—800 millió forint értékű terméket tudjanak készíteni nem lesz elegendő a 226 millió forintos beruházás, jól képzett, szakmáját szerető, abban pénzét megtaláló szakemberek is kellenek. Tavaly április óta 80-an dolgoznak Szegeden, közülük sokan „hazajönnek a profillal", dé akadnak olyanok is, akik kedvet kaptak a városi gyárhoz és átkérték magukat oda. Sokan nem bírták az átállással járó nehézségeket — féltek a három műszaktól, kevesellték a keresetet, új szakmát sem akartak tanulni — elmentek máshová. Jelenleg 125-en dolgoznak a HÖDGÉP-esek közül, holott induláskor 210-en voltak. Annak érdekében, hogy megszűnjön a vándorlás, a kábelgyár kisteleki gyáregységében is. műszakpótlékot adnak délutánra és éjszakára, és a dolgozók kéréséhez igazítják a munkaidőt. De ez még nem old meg mindent, egy csapásra nem válik mindenki gyári munkássá, ahhoz idő, kitartás és odaadás szükséges, nemcsak a dolgozók, hanem az irányítók, a vezetők részéről is. Reméljük, mindkettő meglesz, s így nem vágyálom, hogy a 80-as évekre a kisteleki kábelgyár megálljon a saját lábán, hasznot hozzon a szegedi gyárnak, mindnyájunknak. M.T. Szokásos ülését tartotta az újszegedi szövőgyárban a Il-es számú pártalapszervezet héttagú vezetősége, amely az új szövődé hetven kommunistáját képviseli. A napirendek között tagfelvétel is szerepelt, amelyet örömmel, kicsit ünnepélyesen jelentett be az alapszervezet titkára, Kószó Ilona. Aztán átadta a szót Márki Katalinnak, aki a vezetőségben szervező titkár, de ő foglalkozik a leendő párttagok felkészítésével is, másképpen szólva: ő a konzulens. Ebben a minőségében az idén hetedszerre terjesztett a vezetőség elé tagfelvételt a pártépítési terv szerint. Eddig minden előterjesztése sikeres, megalapozott volt. önmagában ez azt jelenti, hogy alapos, körültekintő, lelkiismeretes, sőt jeles ebben az alapszervezetben a pártépítési munka. Csak a legjobbaknak van módjuk ilyen fórum — majd a taggyűlés — elé állni. • Az új szövődéből — amelynek alapszervezete a gyáron belül is a legnagyobb létszámú — most Tucakov Sándomét kérte maga elé a vezetőség. Hiába ismert mindenkit, akik a nagy asztalt körülülték, csak elfogódott volt. Öt is régről ismerik, itt volt ipari tanuló, aztán itt kereste meg a stafírungra valót és szinte itt kötötte be a fejét a férje, aki akkor szintén itt dolgozott. Tucakovné drukkolt, hogy mit mondanak a szemébe. Mit például főművezetője, Palotás László, aki a gyári pártépítési bizottságnak és az alapszervezet vezetőségének is tagja. Kíváncsi volt, mivel rukkolnak elő a gépek fnellől munkatárs-ajánlói, Kiss Mihályné, aki tíz, Kránicz Sándorné pedig tizenhárom esztendeje ismeri. — Azt csak elmondták rólam — gondolta —, az csak mellettem szól, hogy a vállalat kétszeres kiváló dolgozója vagyok és szakszervezeti bizalmi is. A szocialista brigád pedig, amelyet vezetek, kétszeresen aranykoszorús. Mindez mellett az üzemrész vöröskeresztes titkáraként is dolgozom. Ezek tények és az is, hogy munkahelyén a kötözők között a legjobbak közé tartozik. Mit kötöz? Géppel a szövettel teli hengeren a szálakat, ezertől négyezerig másfél óra alatt, avagy csak a kézzel végezhető műselyem szálait kötözi össze négy órán át. Állni, lehajolni, nyújtózkodni mell-magasságban a gép nagysága szerint. A ritmikus mozgás is faraszt. Aztán megy tovább a henger és a szövet „hízik" rajta. * Tucakovné, vagy ahogy munkatársai szeretettel becézik, Tuci mindezt visszahallotta az alapszervezet vezetőségétől, sőt többet is. Munkahelyén mindig és mindenben lehet rá számítani — mondták róla, de azt is, hogy ne hirtelenkedjen el semmit, se szót, se cselekvést olykorolykor, ha valami miatt felbosszantja magát, ha ideges. A füle hallatara ennek is keresték az okát a vezetőségi ülésen. Ügy vélték: talán megterhelő számára a háromféle társadalmi tevékenység, amit ezután pártmunkaként ismernek majd el nála. Ha így van — javasolták —, könnyíteni kell rajta, hiszen Deszkről jár be dolgozni három műszakba és mint feleségnek és anyának otthon is sok a dolga. Mindezt latolgatták, mielőtt döntenének, hogy melyik társadalmi munkáját adják át másnak. A jövőben ugyanis a .párt ok tatásban is számítanak rá, mégpedig a kihelyezett marxista—leninista középiskolában. Megkérdezték tőle azt is: otthon hogyan fogadták döntését, hogy párttag akar lenni? — örültek és meg is lepődtek. Mondta is a férjem: „Hát csak felfigyeltek rád, mert olyan kis ügyes vagy és minden lében kanál. Lánynak is ilyen voltál, azért kötöttem be a fejedet". A vezetőség derült, mosolygott, amelyben benne volt kimondatlanul az is: „No, Tuci, most aztán startolhat utánad a férjed, mire utolér, mert ő, aki fegyveres testületben szolgál, még nem párttag. A fakanál mellett a te kezedben van a politizálás megannyi eszköze is". • Csakhogy a párttitkár ráérzett Tucakovné szavaiban arra, hogy a tetterős, a közösségért cselekvésre kész fiatalasszonyra elég sokára figyeltek fel a pártépítésben. Nem is rejtette véka alá és megmondta, hogy a 18—20 éves fiatalok mellett nagyon is számítani kell a gyárban a derékhadat képviselő harmincévesekre is, akiknek a munkájára még sokáig lehet építeni. Példaként is említette Tucakovnét, akinek a termelésben tanúsított munkája eredményesen befolyásolja a szövődé termelését. Erre nem szólt senki. Min" denki önmagaba nézett. Igazat kellett adniuk a párttitkárnak, aki végül is szavazásra tette fel a kérdést: „A vezetőség javasolja-e Tucakov Sándornét felvenni a párttagok sorába?" A kezek — három férfié és négy nőé — egyhangúlag emelkedtek a magasba. Végül is a taggyűlésé lesz majd a döntés. Lódi Ferenc Barátságvonatok Másodvetések a szegedi léeszekben A másod- és tarlóvetéseknek a szegedi termelőszövetkezetekben nincs még nagy hagyománya. A tavalyi eredmények sem voltak a legkedvezőbbek. Ez annak is köszönhető, hogy az ültetések és vetések ideje még augusztus végére is elhúzódott. Az idén már augusztus elejére elvégezték ezt a munkát a termelőszövetkezetekben. így a korábbi évekhez hasonlóan alakult a korai zöldség- és a gabonafélék után bevetett és beültetett terület. A városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának felmérése alapján a május 31. után vetett takarmány területe 824 hektár, a zöldségnövényeké pedig 120 hektár. A vetés és az ültetés még nem fejeződött be mindenütt, mert a Móra Ferenc Termelőszövetkezet 40—45 hektárnyi zöldséget, a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet pedig 100—120 hektár takarmanyt kíván még termeszteni. A másodvetésű zöldségfélék termékértékesítését szerződésekkel előre biztosították a gazdaságok. A legnagyobb ilyen területtel rendelkező Móra Ferenc Tsz például a bajai hűtőiparral kötött szerződést. A termelőszövetkezetektől érkezett bejelentések szerint a Csongrád megyei ZÖLDÉRT másodvetésű káposztafélékre nem köt szerződést. Az időjárás rendkívül kedvező a különböző kártevők gyors elszaporodásának, ezért nőtt a lucernásban a levélkártevők pusztítása. A kaszálás után különösen nagy kárt tesznek a sarjadó növénykéken. Ismét kel az amerikai szövőlepke lárvája. A rendszeres növényvédelemről ezért nem szabad megfeledkezni. A legtöbb termelőszövetkezetben nem késlekednek a növényvédelmi brigádok, hanem hozzáláttak a munkához. A napokban megjelentek a gyümölcsösökben a kaliforniai pajzstetű lárvái is. Mivel a kártevő ellen most a leghatékonyabb a védekezés, a növényvédelmet egyetlen kertészkedő üzem sem halaszthatja el. Tart a védekezés az almamoly és a keleti gyümölcsmoly ellen is. A káposztafélékben a különböző hernyókártevők ellen permeteznek rendszeresen. Az év végéig még mintegy 18 ezer turista utazik az IBUSZ szervezésében a Szovjetunióba. Hat barátságvonat indul útnak Veszprém, Nógrád, Békés és Pest megyéből, háromszáz szombathelyi turista repülőgéppel utazik Moszkvába. A városnézés és más idegenforgalmi programokon túl a jubileumi ünnepségeken, megemlékezéseken is részt vesznek a magyar vendégek. A programok között van a® a nyolcnapos hajóút is, amelyen a Fekete-tenger kikötőit keresik fel a magyar turisták. Több testvérvárosi találkozóra is sor kerül: Szolnok üzemi munkásai Tallinban, az egriek Csebokszáriban, a szegediek pedig Odesszában ünneplik november 7-ét. Az őszi hónapokban ugyanakkor mintegy 14 ezer szovjet turista érkezik Magyarországé ra. (MTI) Kecskeméten, a szcchenyivárosi lakótelepen a nyáron kéthetenként játékkészítésre tanítják a város gyermekeit a művelődési központ bábcsoportos tagjai. Papírből, fonálból, rongyból és még sokféle olcsó anyagból alakítják ki a különféle állatfigurákat, babákat. A játékkészítés szüneteiben óriás sárkánnyal körbe járva toborozzák az új résztvevőket. Képünkön: Készülnek a játékok