Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-12 / 189. szám

Péntek, 1977. augusztus 12. 5 Kit, mit, mikor? Gyerekek szabadságon Mindig az a cél, hogy a gyereknek legyen a legjobb. Mármost, ha megkérdeznénk őket — szívesen jössz a napközis táborba? — az egyik azt mondaná: igen, a másik: nem. Az indoklásban viszont inkább emlegetik a családot, mint az iskolát, a nyári tábort Az „igen"-re jórészt otthoni rossz közérzet készteti a gyereket, a ,.nem"-re az igény, hogy minél többet lehetne „szülőközeiben". A dolog nem is igényel különösebb magyarázatot Csak sorolni kell az életkori sajátosságokat azonnal nyilvánvaló: a tanév, az iskolában töltött tíz hónap után a gyerekek jogos kívánsága — „valami más". Leginkább a család. Csakhogy a szülők szabadsága jóval kevesebb, mint a gyerekeké. Az utca veszélyes, a magány mindennél rossssabb. Marad a nyári napközi, amelynek ki kell elégítenie az iskolások „valami más" igényét; mindent meg kell tennie, hogy akinek nincs más választása, az is szívesen induljon reggel —. mint a tanévben, és másképpen tölthesse napjait mint a tanévben. A pedagógusokat, a tanáesi irányítókat, a szülőket egyformán érdeklő kérdés: hogyan? Manapság már bevallják önmaguk és egymás előtt hogy a legutóbbi évekig a táborok többsége nem volt több, mint „gyermekmegőrző". A helyzet megváltozott. És ezúttal nyugodt szívvel beszélhetünk „társadalmi összefogásról", mert a napközik korábbitól eltérő jellege valóban ennek köszönhető. A tények: az idén júninsban, a tábornyitás előtt, találkoztak a pedagógusok a művelődési házak munkatársaival, hogy megbeszéljék, ml módon lehetnek egymás segítségére. Az eredmény: a város szinte valamennyi művelődési háza „patronál" egy vagy több napközis tábort. Filmet vetítenek, vetélkedőket bonyolítanak (pénzük is van a gyerekek jutalmazására), mesedélutánokat tartanak és olyan foglalkozásokat, amelyek ismeretet adnak és különféle készségeket fejlesztenek. A táborprogramhoz illeszkedő rendezvényeiket elviszik az Iskolákba. A gyerekek bejárnak a művelődési házakba, kiállításokat néznek meg, vagy mást, a lényeg: megtudják, megszokhatták, hogy oda be lehet menni! A „társadalmi összefogás" további tartalma: a népfront városi bizottsága közvetített a napközik és az üzemek között. A vállalatok többsége „nyersanyagokkal" segített; habszivacsból, textilés műbőrhulladékból, gyufásdobozokból, zsinegekből, ki tudja még mi mindenből, ügyes, apró kezek teremthetnek mesevilágot, hogy a tanévben szigorú funkcionális meggondolások szerint berendezett osztályterem hangulatos játszóhely lehessen. Ahonnan persze van hová elmenni: az úttörőház és a gyermekkönyvtár rendszeresen fogadja a táborlakókat. Sport, játék, könyvtárismeret békésen megfér egymás mellett a tervszerű napközis programban. Strandbérleteket vásárolt a tanács, városi sportversenyekre nevezhetnek az iskolások, túráznak, kirándulnak — hajóval is. A vállalkozás előnyeibői mindenkinek jut: a tanárok igazán kiérdemelt pihenőjüket tölthetik (tavaly még kötelezték őket egyhetes napközismunkára; nem mondhatni, hogy a tábori „meleg napok" és a viszonylag nehéz munkáért járó csekélyke összeg nagyon vonzaná a pedagógusokat). A főiskolások hasznáról már beszéltünk, a gyerekeké pedig a jelöltek ambícióiból, friss, elfogulatlan nevelői magatartásukból. fiatalos tenniakarásukból származik. Sághi György, a városi tanács vb. művelődésügyi osztályának munkatársa szerint az általános iskolai napközis táborok jobbításáért valamennyi előbb sorolt intézmény és szervezet természetes gesztussal adta a segítséget. Csak össze kellett hangolni: ki, mit, mikor. A hat szegedi táborban ezerszáz iskolás volt az induláskor, most. a nagy nyaralások idején 7—800-an járnak. Jóval többen, mint tavaly ilyenkor, és tavaly is többen voltak, mint az előző évben. Ez a növekvő „népszerűség" persze nemcsak a fent leírt változásoknak köszönhető. Az előnyök egyébként táboronként eltérőek, és érik még a gyerekeket nemkívánatos nevelői hatások is; nőtt az általános iskolások száma, de valószínűleg a kényelemszerető szülőké ls;' esős napokon gyanúsan sokan engedhetik meg maguknak, hogy otthon maradjon a gyerek. S. E. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A Grúz Állami Népi Együttes vendégjátéka. Bemutató előadás a Dóm téren, este 8 órakor. XVIII. szegedi nyári tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárban, augusztus 21-ig. Kígyós Sándor szobrászművész tárlata a November 7. művelődési központban, augusztus 26-ig. Sövegjártó Mária keramikusművész kiállítása a Gulácsy Lajosteremben, augusztus 19igHajnal Gabriella kiállítása a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Futóklubok 13, szegedi szalonja a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21ig. Mónus Sándor fazekas népi iparművész kiállítása a Juhász Gyula művelődési központban, augusztus 20igKátai Mihály festőművész tárlata a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 28-ig. A természettudományok Szegeden. Kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 21ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Operettbemutató a szabadtérin A grúz folklór szerelmese A ttjltriMlési verseny félévi értékelése Az Idei országos tejtermelési versenybe közel ezer mezőgazdasági nagyüzem nevezett be. A résztvevő gazdaságok első félévi eredményeit a közelmúltban értékelték. A versenyfeltételek alapján két mezőgazdasági kombinát, 12 állami gazdaság és 18 termelőszövetkezet ért el helyezést. A megyék közül a rangsorban Pest megye vezet, mert tíz nagyüzeme ért el országos helyezést. Ezt követi Vas megye, aiiol három első helyezett nagyüzem volt, Győr és Fejér megyében pedig egyaránt három-három termelőszövetkezet kapott helyezést. Csongrád megyéből az országos értékelésben egy termelőszövetkezet nyert el harmadik helyet. A mindszenti Tiszavirág Termelőszövetkezet magyartarka állománnyal versenyző tehené-. szeti telepe az egy tehénre jutó tejtermelésben indult A téesz teheneinek átlagos tehenenként! laktációs tejtermelése 4181 liter volt. A kistermelők versenyében nagyobb megyei siker született, mert a két versenykategóriában a tíz legjobb helyezést elért kistermelők közül három Csongrád megyei, kettő Szolnok, kettő Békés, egyegy pedig Hajdú, Veszprém és Zala megyei versenyző. Az egy tehén után a legtöbb tejet értékesítő kistermelők kategóriájában harmadik lett Levkó István deszki lakos, akinek egyetlen tehene 4316 liter tejet adott összesen. A legtöbb árutejet értékesítő kistermelők versenyében Mészáros Ferenc és Kormányos Sándor csengelei lakosok értek el harmadik-harmadik helyezést. A Szovjetunió népeinek dalai, táncai gyakori és kedves vendégek a szegedi Dóm tér hatalmas színpadán. Most az egyik legnagyobb és legnépszerűbb táncegyüttest, az Állami Akadémiai Grúz Népi Együttest köszönthetjük. A társulatot 1945-ben alapította két kiváló művész, lliko Szuhisvili és Nino Ramisvili, az együttes adminisztratív,, illetve művészeti vezetője, a már akkor elismert művészházaspár, akik ma is irányítói, fáradhatatlan szervezői, pótolhatatlan vezetői az együttesnek. Tliko Szuhisvili, a Szovjetunio népművésze, állami díjas, készséggel állt rendelkezésünkre. Először az együttes születéséről érdeklődtünk. — 1945 előtt a Tbiliszi Opera- és Balettszinháznál dolgoztam. Ott ismerkedtem meg Nino Ramisvilivel, akivel először barátságot kötöttünk, majd összeházasodtunk. Együtt hoztuk létre 1945-ben a Grúz Állami Népi Együttest. Május 9-én kaptuk a feladatot, június 11-én együtt volt a gárda, és szeptemberben be is mutattuk első programunkat. — Hogyan került kapcsolatba a népművészettel? —• Gyerekkorom óta életem egyetlen értelme a grúz népi tánc. Tizenkét évesen már táncoltam, ahogy mondják, nem is rosszul. Tizenhat éves voltam, amikor részt vettem a grúziai népi táncosok fesztiválján, ahol 111 táncos, köztük 20 hivatásos, szerepelt. A tizenhat éves fiú elnyerte az első díjat. Ez a siker meghatározta további utamat, életemet. — Hogyan születik egy-egy új produkció? — 1945-ig Grúziában mindössze öt-hat népi táncot ismertek. Az együttes létrehozása után nagyszabású kutatómunkába kezdtünk. Bejártuk egész Grúzlát, felkerestük az idős embereket, megkérdeztük, hogyan táncoltak régen, gyűjtöttük a motívumokat. Ma már 60—70 grúz népi táncot ismerünk. Sok táncot ml hoztunk létre, ezeket már felhasználják, táncolják mindenfelé. A népművészet ősi elemei hatottak ránk, s a mi munkánk visszahatott a nép közösségi művészetére. Egyszer egy női tánc megalkotásán gondolkodtunk. Akkoriban jártam a hegyek között meghúzódó, a VII. században épült Szent Élet nevű kolostorban, és véletlenül felfedeztem egy nagyon halványan felsejlő íreskótöredéIliko Szuhisvili, a művészeti vezető ket. Ezek a faliképek csak nőket ábrázoltak, hármas csoportokban, különböző pózokban. Nagyon nagy hatással volt rám ez az alkotás, emlékezetemből beállítottam a táncosokat, akik azután megmozdultak. Megelevenedett a freskó, s megszületett a szamaja-tánc, a három lányok tánca. Aztán kiderült, hogy azokban a századokban ezen a tájon ismertek egy ilyen lánytáncot, tehát megfejtettük a freskót. Azóta a szama ja-tánc, igen elterjedt mindenfelé, — Mennyire él Grúziában a népművészet ma? — Minden eddiginél nagyobb virágzásnak indult az utóbbi évtizedekben a népművészet. Grúziában 1050 koreográfus irányítja a 129 ezer népi táncos munkáját. A középiskolákban tanítanak népi táncot. — A Grúz Állami Népi Együttes bejárta a világot, mindenütt óriási sikert aratva. 1949-ben Magyarországon is megfordultak. Milyenek az első impressziói a szegedi Dóm térről? — Már jártam kint a téren, megnéztem A cigánybáró előadását. Őszintén mondom, ilyen csodálatos szabadtéri környezetet még nem láttam. Nagyszerű a natalmas színpad, igazán kiváló a szcenikai felszerelés. Mindent el fogunk követni, hogy műsorunkkal megnyerjük a hatalmas nézőteret megtöltő közönség rokonszenvét. Tandi Lajos Palcsó Sándor (Barinkay) és Gregor József (Zsupán) Nyilatkozni: kockázatos fel. A librettó romantikus — dolog. Előfordul, hogy félre- felvállalta hát a romantikát értik. Kinyilatkoztatni: ve- is. (Meg nem erősített hírek szélyes dolog. A kinyilatkoz- szerint romantikára éhes kortatást ugyanis többnyire szá- ban élünk...) Daljátékok be. monkérik. mutatóinak sora bizonyság Részlet egy nyilatkozatból: rá: a Játékoknak ezek a legA cigánybáró származása ne. népszerűbb produkciói. Érttnes — Jókai ihletése —. ze- hető, hiszen a szegedi nyári néje maradandó, s nyilván színpad a legnagyobb haez tartja életben, de szövege zánkban. Népszínház, népillogikus, suta, olykor bántó művelő színház, aminek lété* vakszöveg. Itt aztán „szabad bői-helyzetéből adódóan kii. a gazda": van mit javítani telessége és hivatása van. és nincs mit elrontani. „Be- Horváth Zoltán tudja ezt ledolgozni", hajózni avultság Daljátékot rendez, ízléssel, és és zsumalisztikus, „pesties- a kitaposott úton halad. kedő" aktualizálás sziklái Mindenekelőtt azt a törek. között, szatirat, sot stüparo- vését koronázta siker, hogy diát csempeszm a zene a la, festői tabIókat komponáljon. de nem megfúrni tiszta ro A zenés darabban gondoiko. mantikajat, „velemenyezni" dó rendező kénytelen is er. az alapszöveg bornirtsagait r hiszen a ta sok örömteli, - például a bardolatlan go- ám kényszerű szünetei egy. regaboroskodó ciganyszemle- jelenetet óhatatlanul áL letet a millenniumi naivitast ]óképpé merevítenek ki. Sl-, de ugy, hogy idezo)eleim kprült a nagyszámú statiszne akadályozzak a lényeg a térját is ökonómikusan mozjó zene elvezetet, ne tereljék tnja Kegve,mcznie maí el a figyelmet: ez a munka kevésbé Felesleges geszturangos szellemi közérzete , saik néhónv jelenetben el. erdekes logikai es nyelvi fel- vonták a figyeimet a szólis. adatot, és mert annyi ember- takról hez jut el — pedagógiai ih- ' ... .. letettséget nyújt annak, aki A, darabban az idén ui sze. kedvvel dolgozik rajta. replő mutatkozott be: Gregor Valószínűleg félreérthet- dózse-f' A kitűnő énekesnek tem a nyilatkozatot. Lehetsé- ké szeresen is nehéz dolga ges, hogy meg sem értet- volt;„ meg kellett küzdenie tem. A darab első poenia a szöveg bomirtsagaval . es ugyanis imígyen hangzik: a zenevel ls- hiszen ez a„szf* „Uram. ha én egy icikét tud- repkör zeneileg nem az o vinék irni, akkor én írtam vol- laga- Gregor szépfenyu enekna a szövegkönyvet, nem pe- hangJa a mélyebb regisztedip az Abody Béla!" rekben szól szénen. Az is Gondolhatnék persze arra kár; huogy ~ .tai?" maga £ is, hogy erre a mondatra vo- érzi- kogy idézőjelbe tették natkozik a nyilatkozat ama ~ Pótcselekevesekre keny. szellemes tétele, hogy „suta, szerúl. olykor bántó vakszöveg".... Palcsó Sándor ismét bizo. de persze mégsem tehetem, nyitotta: ideális Barinkay. mert ez az eredeti szövegra Belépője hozta az első meg. vonatkozik, a Schnitzer-félé- érdemelt vastapsot. Kitűnő re, a régire, a rosszra, a sző- diszpozícióban énekelt, s vegkönyvfordítói önreklámtól operista létére jól is játszotta mentesre. el tulajdonképpen meg sem Szerencsére ez az ön-„ak- írt szerepét. Házy Erzsébet tualizálás" — a gyanútla- Szaffija és Komlóssy Erzsénabb néző arra számít köz- bet Cziprája érett, kidolgoben, hogy tréfának maszkí- zott alakítás. Komlossytól rozva, maga Abody Béla is ugyan hallottuk már sokkal megjelenik a színen! — csak szebben, zeneileg pontosa'onéhány percre fagyasztja ban is a szólamát. Tetszett a meg a közönséget. Aztán Mirabellát alakító Jablonkay megérkezik Johann Strauss. Eva is, aki kitűnően énekel. (Bár ő nem mondatja be a te el első felvonásbeli áriánevét!) Innen már rendben Ját. Kár, hogy játéka ezúttal is mennek a dolgok, minden kicsit elszürkült. A Carnerót operettek verkli-dramaturgiá- játszó Katona Lajos kétség, jának engedelmeskedve. beesett igyekezettel próbált (Viccekről pedig, mivel- bugyuta császári gróf lenni, hogy a darabban ennél job- <A raccsolásig jutott el.) Az bak nincsenek, ezután szó se Arzenát játszó Berdál Valéria essék!) és az Ottokárt alakító Réti Csaba jól szolgálták az elő* adást; de ők is inkább csak Mi való és mí nem való énekükkel. A három Gazsi erre a színpadra? Ezen vitat- szerepében Kovács János, kozunk rég, s ezenközben a Kátay Endre és Nagy Zol. lényegről feledkezünk meg; tán próbált nevetést csiholni, arról, hogy egy-egy daljáték Ahol sikerült, az inkább — persze csak potenciálisan koreografált mozgásaiknak — majdnem harmincezer köszönhető, mintsem a szö. embert tesz (tehet) színház- vegnek. A táncbetétek szólis. baráttá. Strauss daljátéka pe- tói Hana Vlacilová. Szönyi dig nemhogy erre a színpad- Nóra és Erdélni Sándor vol. ra való, hanem ide való a tak. A Nagy Ferenc vezette leginkább. Vissza is követeli zenekar helytállt. magát évről évre. Summázat: Strauss sikerét Horváth Zoltán nem ön- nincs olyan forgatókönyv, maga, hanem a mű bemu- amely veszélyeztetni tudná! tatására törekedett; a duette- A cigánybáró siker volt te! ket duettnek, a tömegjelene- hát. teket tömegjelenetnek fogta Petri Ferenc