Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-11 / 188. szám

Csütörtök, 1977. augusztus 11. 5 Ismét meghirdetik a „Kell a jó könyv" mozgalmat A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szeptember végén „Kell a jó könyv" címmel országos pályázatot indít a Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatósága és az MSZBT, más állami és társadalmi szervek közreműködésével. Az 1972-ben először meghirdetett „Kell a jó könyv" pályázat óriási sikert aratott, ennek alapján határozták el megismétlését. A mozgalom nevét Majakovszkij verssorából „Kell a jó könyv, s megértjük szavát" — kölcsönözték. A mostani olvasómozgalom célja a szovjet irodalom — ezen belül főként a mai szovjet szépirodalom — további népszerűsítése az olvasók, elsősorban a fiatalok legszélesebb táborában. A Kiadói Főigazgatóság irodalomjegyzéke — amelyet a pályázat meghirdetésekor tesznek közzé — a klasszikus orosz, szovjet és mai szovjet irodalom negyven művét ajánlja, amelyből a pályázni kívánó olvasóknak hat könyvet kell kiválasztaniuk, elolvasniuk, s írásban válaszolniuk a feltett kérdésekre. Ajánlott a többi között Alekszej Tolsztoj: Golgota és Szeraflmovics: Vasáradat című regénye. Az októberi forradalomról és a polgárháborúról szóló elbeszéléseket tartalmazza „A parázs idő" című antológia. A vörös hadsereg megalakulását dolgozza fel a „Hadsereg született" című szépirodalmi összeállítás. A szovjet költészet hat évtizedét teljes keresztmetszetében mutatja be „A végtelenség szomja" című lírai antológia. Húsz művet a kortársi irodalom utóbbi 3—1 évének terméséből választották ki. Az olvasómozgalmat segítve klasszikus orosz és szovjet szerzők műveiből több rádiójátékot sugároznak majd, és tévéadaptációkat is bemutatnak. A nézők ismét láthatnak majd régi és új szovjet filmeket. A Rakéta-regényújságban egy évig tartó szellemi totót hirdetnek. Az egy évig tartó akció ünnepélyes eredményhirdetésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóján, a szovjet könyv ünnepi hetén kerül sor. (MTI) Európa-bélyegek A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó előkészítő tanácskozásának befejezése alkalmából két emlékbélyeget adott ki a Jugoszláv posta. A 4.90 és 10 dinár névértékű bélyegeken a találkozón részt vevő 33 európai ország térképének körvonalai láthatók, közepén a békegalambbal. (MTI) Tanuló mezőgazdasági dolgozók Tegnap, szerdán délelőtt a frESZÖV mellett működő oktatási és versenybizottság ülést tartott Szegeden, a Járási Hivatal tanácskozó termében. A termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti küldöttek értékelték a Szövetség szervezésében lebonyolított tapasztalatcseréket és a további feladatokat. A megye szövetkezeti gazdálkodásának fejlesztése érdekében ebben »z évben számtalan tapasztalatcserét szerveznek megyénkben, ugyanakkor belföldi tanulmányutakat és külföldi tapasztalatcseréket is rendeznek. Augusztus 2-ig t tervezett belföldi tapasztalatcserék 75 százaléka realit^lódott és a hat külföldi tanulmányúiból kettő. A TOT, «. MÉM és a MAE által szervezett különböző tapasztalattseréken a megye szakemberét rendszeresen részt vesznek, tíz-tizenöt fővel átlagban. A felgyorsult műszaki-technikai haladás következtében 6 termelési igényeknek minden vonatkozásban megfelelő felkészültségű szakembereket az iskolarendszerű szakemberképzés nem adhat, lehetetlenség a különböző nagyságú, Intenzitású, szerkezetű üzemek igényéhez igazodó elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezett szakembereket képezni. Ezt csak az alapképzésre támaszkodó továbbképzéssel lehet megoldani. Különböző formák terjedtek el és vállak népszerűvé, a továbbképzés tartalmát illetően lehet felújító, korszerűsítő, ismeretbővítő és specializáló továbbképzés, a szervezeti keret pedig üzemen belül, üzemek között és szakoktatási intézetben megvalósuló formát ismer el. A szövetkezetek és szakszövetkezetek érdekeinek ezek a formák megfelelnek. Az elmúlt évben a szakmunkások közül 218, a betanított munkaSZEGEDI ÜNNEPI HETEK Muzsikáló udvar. A Szegedi Kamarazenekar hangversenye — közreműködik Sebestyén János csembaló, vezényel Pál Tamás — a tanácsháza udvarán, este 8 órákor. XVIII. szegedi nyári tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 21-ig. Kígyós Sándor szobrászművész tárlata a November 7. művelődési központban, augusztus 26-ig. Sövegjártó Mária keramikusművész kiállítása a Gulácsy Lajosteremben, augusztus 19-ig. Hajnal Gabriella kiállítása a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Fotóklubok 13. szegedi szalonja a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Mónus Sándor fazekas népi iparművész kiállítása a Juhász Gyula művelődési központban, augusztus 20-ig. Kátal Mihály festőművész tárlata a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 28-lg. Szcp könyv '16. Kiállítás a Technika Házában, augusztus 11-ig. A természettudományok Szegeden. Kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 21-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. sokbői 213, a képzettség nélküliekből 223 személy továbbképzését tervezték. Év végéig azonban szinte megkétszereződött a tanulók száma és különböző tanfolyamokon 1029 szövetkezeti tag vett részt. Az idén nem csökkent a tanulni vágyók száma és kedve, a szakmunkásokból 540, a betanított munkásokból 467, a képzettség nélküliekből pedig 485 szövetkezeti gazda jelentkezett különböző továbbképzésre. Június 30-ig 810-en tanultak, leginkább a gépesítés, a növénytermesztés, a növényvédelem, a kertészet és az állattenyésztés ismereteiből. A tapasztalatok azt mulatják, hogy az üzemekben szervezett továbbképző tanfolyamok jól beváltak és a továbbképzések mintegy 70 százalékát a szövetkezetek helyben oldják meg. Tovább-' lépest jelentene, ha a terme- " lőszövetkezetekben, a továbbképzés gazdájául a személyzeti ügyintézőt, vezetőt tennék felelőssé az oktatásért. Szegeden a grúz együttes Néhány perces késéssel ugyan, de szerencsésen landolt tegnap, szerdán délelőtt, kilenc óra után. Ferihegyen, az AEROFLOT moszkvai járata, amellyel megérkezett a Grúz SZSZK Állami Néptánc Együttese. A szegedi és budapesti vendégjátékra érkezett társulatot és vezetőit, koreográfusait — köztük Niíio Ramisvilit és Iltko Szuhisvilit — a Kulturális Minisztérium, az Tnterkoncert, a szegedi, valamint a budapesti szabadtéri színpadok Igazgatósági képviselői fogadták a repülőtéren. A nyolcvan tagú grúz együttes megérkezésekor rögtön buszra szállt, s a déli órákban már el is foglalták a táncosok szegedi szálláshelyeiket. A délutáni és ma délelőtti pihenés, Ismerkedés után a Dóm téri színpadon este hét órakor kezdődik az együttes próbája, mely kivételesen nem előadásszerű, jelmezes főpróba lesz. hanem a színpad „bejárása", a zenészek, táncosok és természetesen a magyar műszakiak közös „munkapróbája" — a kétrészes, péntek esti bemutató minél alaposabb előkészítésére. Szaffi belépője A cigánybáró, első főpró- Arzéna, az urizáló. nyafka ba, első felvonás. Barinkay sertéskirályleány. Sándor — Sándornak, a daliás föld- a másiknak, Palcsónak képévisszaíoglalónak, kosarat ad ben — hátravonul az éjszakát szabadban tölteni („sebaj, van hozzá gyakorlaSzőnyeg, hímzés, kerekes kút — Emlékszik még arra a szegedi házra, ahol lakott? — Már csak emlékezhetem. — Miért? — Mert nincs már meg. Legalábbis abban a régi, húsz év előtti formájában. Emelet épült rá. — Látta? — Tavaly meg akartam keresni azt a kedves tanárházaspárt, akiknél akkoriban laktam. Nem találtam őket ott, a régi, Zárda utcai házban. — Ahol? — Ahol első operaénekesi éveimet töltöttem. — A történet? — Engem László Géza tanított énekelni, öt kereste meg 1955-ben Rubányi Vilmos (a nevét csupa nagybetűvel illene mindenkinek leírni), aki akkor szegedi zeneigazgató volt. A Székelyfonót akarta bemutatni itt, s keresett egy szereplőt. Géza bácsi engem ajánlott, de kikötötte, hogy ném maradhatok utána itt, mert vidéken elrontanak. — Es elrontották? — Csudákat. Olyan nagyszerű előadás jött össze, hogy ma is szívesen emlékszem rá. És arra is, hogy Rubányitól tanultam meg, hogy az énekesnek mindig igényesnek kell lennie — legjobban önmagóval szemben. — Három évet töltött Szegeden ... — Operettekben is játszottam. — Két évtizede van a pályán. Kossuth-dijat kapott,.. A kérdést nem tudom végigmondani, a lánya jön, vizet hoz, paras kancsóban. Knrmlóssy Erzsébet nagyot kortyol belőle. — Csodálkozik? — Igen. — Télen—nyáron jeges vizet iszom. — Az énekest pedig úgy képzeli el az ember, hogy a rekkenő melegben is sállal tekeri be a torkát. — Nekem nem árt, szerencsére. — Mit csinál egy énekesnő, amikor nem énekesnő? — Neveli a két gyerekét, mert az is hivatása. — Él szabad idejében? — Télen kézimunkázik. Szmirnaszőnyeget sző, és (a nőknek ehhez nem kell külön magyarázat) laposhímzést csinál. Többnyire tévénézés közben. Nyáron kertészkedik. Van egy kerekes kútja, szigetszentmikiósi telkén, s abból felhúz néha 150—200 vödör vizet is. hogy locsolni tudjon. Egyébként világítani nem tud, mert nem ért még odáig a villanyvezeték. Mécsese van. Operai szezonban csak délután van szabad ideje; akkor alszik. Általában egy órától délután ötig, akkor szólal meg a belső vekker: ébredni kell. — Premierre is? — Akkor alszom a legtöbbet. Szükségem van rá, hogy estére tökéletesen fitt legyek. f — Mi tölti ki az életét? — A gyerekeim és a színház. A gyerekek adnak erőt ahhoz, hogy játsszam, énekeljek. Fetri Ferenc tom"). A fénycsóva most Czipra tanyáját „égeti", szerepe szerint innen kell kipattannia Szaffinak, a cigónylánynak. Sistergő belépővel. Várakozásteljes csönd, a karmester keze a magasban. a zenekar állig fölhangszerezve. És a viskóból, belépő helyett, kilép az ügyélő, nyomatékosan bele a mikrofonba: — Sajnálom, a Hgzy művésznőt seholsem találjuk. Leenged a karmester, le a zenekar. Palcsó is előkerül a hátsó szérűből. A rendező, Horváth Zoltán, valahonnan a nézőtéri ügyelőpult hangosbeszélőjén, megint fejéa tálálja a szöget: — Úgy látszik Sanyi, ma tényleg egyedül alszol. ' Még el sem ült a derültség, színpadra szökken Szaffi. Pedig addigra akadtak jelentkezők a dalolásra. Legelőbb is az új Zsupán — Gregor... A cigánybáró meséje Győr-Sopron megyében Korszerűsítik a könnyűipari üzemeket Győr-Sopron megye nemcsak a gépiparnak, hanem a könnyűiparnak is jelentős fellegvára. A megyéneic mihd az öt városában — Győrött, Sopronban, Mosonmagyaróvárott, Csornán és Kapuvárott — működnek jelentős könnyűipari üzemek. Az elmúlt években a vállalatok jórészében jelentős rekonstrukciókra került sor és ez a munka ebben a tervidőszakban is folytatódik. 1980-ig a megye könnyűipari üzemei több mint 2 milliárdos fejlesztést kapnak. Az összeg nagyobb részét nem építésre, hanem korszerű gépek beszerzésére költik. A legnagyobb fejlesztést, több mint 1 milliárd forint értékűt a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár hajtja végre. A beruházás mór megkezdődött. A fejlesztés nyomán évenként 7—8 millió négyzetméter műbőrrel tudnak majd többet gyártani, mint jelenleg. (MTI) 2

A cigánybárót majd • két esztendőn át komponálta Strauss. A harmadik felvonást viszont napok alatt befejezte, és nagy megnyugvással érkezett viszsza Bécsbe, ahol Schnitzer az utolsó fésüléseket is elvégezte a szövegkönyvön. Állítólag a következő sóhaj kíséretében adta ki kezeiből: „Johann Strauss jegyében — szabadon a Denevér után: Boldog már a szerzőtárs —, ha nincsen több változtatás!" Brodszky Ferenc, Strauss életének krónikása leírja, hogy Jaumer társigazgató és rendező már Strauss távolléte alatt gondosan előkészítette A cigánybáró premierjét. Különösen a cigányfalut akarta valósághűen bemutatni, ezért Győrbe utazott, a város környékén szekeret vásárolt a cigányoktól, vak lovat, ruhákat és egyéb tartozékokat szerzett be. A szekérnek és a lónak színpadra kellett kerülnie. „A cigányfalunak olyan természetesnek kell lenni — jelentette ki —, hogy mindenki, aki látja, önkéntelenül be kell hogy fogja a zsebeit." Jaumer ismerte Strauss elképzeléseit, aki a cselekményt számos magyaros részlettel illusztrálta zenéjében. A gróf toborzódalához például éppen azt a magyar dallamot vette alapul, amelyet annak idején Jókai dúdolt el neki. A próbákon természetesen ott volt Strauss is, a nézőtérről figyelte a fejleményeket. 1885. október 24-én este aztán — a komponista 60. születésnapjának előestéjén — a bécsi színház, a Theater an der Wien, bemutatta A cigánybárót, a szerző vezényletével. A főbb szerepekben Josef Josephi (gróf), Kari Streitmann (Barinkay), Girarsi (Zsupán) és Ottilie Collín (Szaffi). A premierre természetesen Bécsbe utazott Jókai is. Húga, Jolán emlékirataiban részletesen beszámolt a fogadtatásról: „Bátyám nagyon sokat várt ezen darab sikerétől, az előadasra mind felmentünk Bécsbe, bátyám pár nappal előbb... Este az igazgató várt és bekísért a saját páholyába, a színház megtelt a legelőkelőbb kő-, zönséggel, az udvari páholyban megjelent Rudolf trónörökös ifjú szép nejével. Emlékszem Jól, kék kreppruha volt a trónörökösnén, melynek halvány színe nagyon jól állt a főhercegnő rózsáspiros arcához. A cigánybáró első előadása óriási sikert ért el. A főhercegi pár végignézte az előadást, bátyámat minden felvonás után többször kihívták a lámpák elé, a trónörököspár kihajolt páholyából és úgy tapsolt. Csodamód tetszett a darab a közönségnek, mind a három szerzőt ovációkban részesítették, Jókait, Strausst és Schnítzert. Az volt a legszebb kep, mikor Girardi, aki Zsupán szerepét játszotta rendkívül nagy sikerrel, kivezette a színpadra a három szerzőt, a többi működő tag kíséretével. Ekkor a közönség felállt, és hol éljent, hol hoch-ot kiabált. Talán A cigánybáró zenéje a legsikerültebb operettje Straussnak, egyik melódia felülmúlja a másikat, úgy, hogy mikor a darabnak vége volt, a közönség maga énekelte a valcerokat. Bátyám frakköltőzetben ment az előadásra, mert játék utánra meg voltunk híva Schnitzerékhez, aki nagy estélyt adott A cigánybáró szerzői és a közreműködők tiszteletére, de már csaknem éjfél lett, mire odaértünk, mert elébb még a szállodába kellett menni a sok virágot és ezüstkoszorút lerakni, miket bátyám bécsi tisztelőitől kapott. Schnitzer lakása nagyon szépen volt díszítve virággal, mikor mi odaértünk, már a vendégek mind ott voltak. A háziaszszony nagyon kedvesen fogadott, a szalon egyik sarkában egy emelvényen nagy fotel állt, ide vezette a háziaszszony Róza nénit (Laborfalvy Róza, Jókai felesége — a szerk.), ö leült a felajánlott helyre, és ügy mutattak be neki egyenként a vendégeket. Girardtt különösen megdicsérte, azzal magyarul beszélt, mert Girardi pesti születésű... Hogy A cigánybáró nagyon Jövedelmező darab lett, az bizonyos, de bátyám szerénysége itt is bebizonyult, mert ő eladta a maga részét. — Én nem jöhetek ide — úgymond —• ellenőrizni a kasszat, hogy ml a jövedelem és abból ml jut rám, eladtam az egész követelésemet Schnttzernek négyezer forintért. Mikor és melyik darabom után kaptam én valaha négyezer forintot? És ennél még csak a kisujjamat sem mozdítottam ..." Azóta kilencvenkét esztendő telt el, s A cigánybárót elsöprő sikerrel játsszák szerte a világon. A szegedi szabadterin tavalyról újították föl ezekre a napokra. N. I.