Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

^rerda, 1977. augusztus 10. Tápé cot keres 5 piac* és 8 szerencse forgandó. Ak' a piacnól él, tudja ezt, es igyekszik Igazodni hozzá, ha jól megy, vagy kivédeni, ha rosszul. Vannak azonban kényszerhelyzetek Is. Tápén a termelőszövetkezét 24 millió forintért olyan szárítót vasár olt, amely a zöldtakarmányból külföldön is előnyösen értékesíthető, könnyen szállítható állati táplálékot készít. Föltétel is volt a hozzá Való pénz előteremtésékor. hogy esak olyasmire fordíthatják, ami a népgazdaságnak is hasznos. Örömmel adta hírül a magyár sajtó, kapva kapnak a külföldi állattartók a szárított takarmány után, kis kikötőt ls építettek a Tiszára — 700 ezer forintért! — és hajóval viszik Nyugatra, mert a vízi üt a legolcsóbb. Ilyen bevezető után meglepő a hlr: nem tudják eladni a portékát A szövetkezet terveiben az áll, hogy 750 vagon szárított takarmányt készítenek, ebből 150-et itthon értékesítenek, illetve saját állataikkal etetnek meg, 600-at pedig — kihasználva a kedvező tapasztalatokat — Idén is külföldre visznek, dollárért. Ez a terv, a valóság pedig az, hogy az eddig szárított 460 vagonból 360 raktárban áll és jobb sorsra vár. Egy része már nem fér el a raktárakban, szabad téren tárolják, fóliával takarják. Ha bejön a kukoricatörés ideje, még nagyobb lesz a gond vele. Első helyre ne a szövetkezet kárát tegyük, hanem az államét, de egyszerűbb kiindulnunk, a tápéiak panaszából. Könnyű lenne kimondani, hagyják abba, ha egyszer nem kell, de nem lehet. Hatalmas területű takarmányt ezért gondoztak, hogy termése ide kerüljön. Ha leáll a gép, ott pusztul valamennyi. És ha szárítva marad a nyakukon? Még nagyobb a kár. Egy 24 milliós berendezésnek olyan titka ls van, hogy állva ls termeli a veszteségeket Amortizációnak mondják. A pénzügyi szakemberek állítják, ha minden takarmányt eladtak volna, ami megtermett és megszáradt, összes esedékes hitelüket vissza tudták volna fizetni, hiszen 11 milliót meghaladó pénzről van szó. Most viszont marad a hitel, nő a kamat; amit ma elmulasztanak törleszteni, holnap sokkal többet visz el. Végeredményben a késés is ráfizetés már. Akármelyik megoldást választják, már félév tájén fenyeget az év végi mérleghiány réme. Olyan vállalkozás szüli a ráfizetést, ami éllanü érdekből is épült Nehéz megérteni. • Mi lesz, ha leáll a berendezés? Naponta halljuk a biztatást, hogy a beruházásokat kl kell használni. Az állami érdekhez elég annyit mondanunk, hogy hivatalos számadás szerint megbillent a külkereskedelmi mérlegünk, szükség lenne tehát, arra a pénzre ls, ami a tápéi szövetkezettel együtt az állam ls betervezett maganak. Ha kétoldalúén bizonyítható, hogy szükség van rá, magyarázat kell arra, miért, nem viszik külföldre. Kereskedelmi szóval élve értékesítési gondjaink vannak, eddigi partnereink nem kérnek belőle. A piac törvényei szerint ilyen döntés ellen íöllebbezésnek helye nincs, vagy aki akar, elmehet panaszra a „sóhivatalba". Ráadásul olyan magyarázat ez, be lehet iktatni, lehet rá hivatkozni. Akár már most készíthetné zárszámadási mentegetőzését az elnök: rajtunk kívülálló okok játszottak közre ... Szellős takaró az Ilyen magyarázat, átfúj rajta a szél: valamiből fizetni kell a tagoknak és fizetni kell az államnak ls a magáét. Különben sem jő a mezőgazdaságban, ha augusztusban tudjuk, mit mondunk majd a februári közgyűlésen. Külkereskedelmi üzletkötőinket nem vádolhatjuk, hiszen a piaci körülményeket legföljebb hallomásból ismerjük. Hazai példákból kiindulva azonban az is megfordul fejünkben, hogy az „értékesítési nehézség" sokszor kereskedelmi műhibák következménye. Igaz a tény, vitatkozni is fölösleges rajta, ahol tavaly aszály volt, most nincsen aszály. Ahol tavaly kiégett a legelő, most vígan kaszálnak, tehát nem veszik a miénket. Csak az nem lehet igaz, hogy annyira kicsi lenne a világ, hogy máshová nem fordulhatunk. Beszélnek ugyanis Tápén arról, hogy jöttek Svájcból is, Irakból is üzletkötők, akik hajlandók lettek volna valóban üzletet kötni, de a szövetkezetben csak annyit mondhattak nekik, forduljanak a külkereskedelmi vállalathoz. Ha tehát nem veszi az egyik szomszéd, el kellene mennünk kínálni a másik szomszédba is. A zöldségtermelés gondjairól szólva többször fölvetődött mór, hogy az egyoldalú szerződés nem szerződés. Ha az itthon maradó takarmányra is csak azt mondja a külkereskedelem, bocsánatot kérünk, nem tehetünk róla, ebbe tessék belenyugodni, akkor a 24 millió forint meg az összes lucernatábla valóban ráfizetés. » Mit lehet csinálni? Tápé megpróbál „házilagosan" kereskedni. A határmenti áruforgalom kínál olyan lehetőségeket, amelyek eredményes kapcsolatokkal kecsegtetnek. Mondhatnánk, semmi baj, ha ez is megoldódik, de tudnunk kell, nem egyedül Tápé gondjáról van szó. Hasonlóval küzd minden gazdaság, amelyik drága pénzen száritót épített és a termőföldet úgy vetette be, hogy takarmány is teremjen hozzá. Jó üzletkötők kerestetnek tehát a lucernaliszt nemzetközi piacaira. Horváth Dezső Értesítjük Vendégeinket, hogy a Partfürdö. Ligetfürdő és a kiskundorozsmai Sziksósfürdő nyitvatartási rendje az alábbiak szerint módosul: Nyitvatartás: augusztus lő—^1-ig 07—13.30 óráig, augusztus 22-t61 07—10 óráig. A medencéket zárás előtt 30 perccel korábban szíveskedjenek elhagyni a vízcserék végrehajtasa céljából. SZEGEDI VÍZMŰVEK ÉS FÜRDŐK SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Strauss: A cigánybáró. A daljáték bemutatója a Dóm téren, este 8 órakor. XVIII. szegcdi nyári tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 21-ig. Kígyós Sándor szobrászművész tárlata a November 7. művelődési központban, augusztus 26-ig. Sövegjártó Mária keramikusművész kiállítása a Gulácsy Lajosteremben, augusztus 19-lg. Hajnal Gabriella kiállítása a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Fotóklubok 13. szegedi szalonja a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Mónus Sándor fazekas népi iparművész kiállítása a Juhász Gyula művelődési központban, augusztus 20-ig. Kátai Mihály festőmfl. vész tárlata a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 28-lg. Szép könyv'70. Kiállítás a Technika Házában, augusztus 11-lg. A természettudományok Szegeden. Kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 21-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Acs S. SSndor felvételé Horváth Mihály A. F. Lusinnal és J. F. Pribeginncl tanácskozik Szovjet művészküldöttség Szegeden Először 1958-ben, a felújított szabadtéri játékok első évadjában lépett fel a szeg®, dl dómszínpadon a Sztahyiszlavszkijról és Nyémirouics-Dancsenkóról elnevezett Moszkvai Állami Akadémiái Opera ós Balettszínház balett-társulata. A Játékok huszadik, jövő évi ünneni évadjában ismét visszatér n neves együttes. Tegnap Szegedre érkezett Jurij Petrovics Pribegin, a moszkvai színház, főigazgatója és Alekszandf Fjodorovics Lusin vezető díszlettervező, s Horváth Mihállyal, a Játékok ügyvezető Igazgatójával egyeztették a jövő évi vendégjátékról kialakult elképzeléseiket. A cigánybáró meséje Jókat valószínűleg már 1846-ban ott ült ifj. Johann Strauss hangversenyén. A keringőkirdly június derekán lépett fel először, 32 tagú zenekaróval, a Budapesti Nemzeti Színházban, másnap Ismételt, mint a Jelenkor hírül adja: szép gyülekezetet csődítve a budai Horváth kertbe. És a két vllághíresség majd négy évtized múltán, 1883-ban találkozik ismét. Futó beszélgetésük eredménye — A cigánybáró. A történet azon a hűvös februári napon kezdődik, mikor Strauss több napos vendégszereplésre Budapestre érkezett. A dolog hátterében állítólag a keringőkirály házassági terve állott: miután Adéllel a császárvárosban semmiképpen sem hitelesíthette kapcsolatát, azt fontolgatta, hogy esetleg a magyar fővárosba költözik. Érkezése másnapján, február 3-án, a Népszínházban lépett föl, a Nőipari Egylet javára rendezett előadáson, s a Furcsa háború című operettjét vezényelte. Az előadóknak kissé szokatlan Dialógus a portán Színhely: az Apáthy kollégium portája. Balról a portás fülkéje, az ablakban a portásnő, az ablakból a klaszszikus naturalizmust idézve kávégőz gomolyg elő. Idő: valamikor a reggeli órákban; körülbelül akkor, amikor az énekesszínész megébred az előző napi első főpróba után. Szereplők: Kétezer is Sándor (egyszer Barinkay, ám ugyanakkor Palcsó) és a riporter. Riporter (zakóban, nyakkendősen, elfogódottan): Elnézését kérem, amiért felébresztettem. de tudja ... Színész (trikóban, és shortban): Ahá, szóval maguknál is kevés a próbalehetőség ilyenkor, nyáridőben ... Riporter: Mi tagadás, igen. Önöknél is? Színész: Sajna. Mondja, magát nem tartják borzalmas embernek? Szeret felkészülni a riportjaira? Riporter: Nem tudom. Egyébként szeretek felkészülni. Színész: Engem borzalmasnak tartanak. Riporter: És miért? Színész: Mániákusan szeretek próbálni. Rögeszmésen. Az a rögeszmém, hogy sikert csak A sok próba hozhat. Meg az is. hogv csak az tud rögtönözni, aki rengeteget készül rá. Riporter: Nem * hiszem, hogv ez mánia volna. Színész: De az. Szakmai mánia. Riporter: ön operista, ez pedig itt operett... Színész: Azt hiszi, az operettben könnyebb? Riporter: Be kell vallanom, azt Színész: Fordítva van. Az operettben nagy a csábítás, hogy arányt tévesszen az ember. Hogy elkezdjen könynyedkedni. Holott a műfaj klasszikus darabjai ellene tiltakoznak. Riporter: Szövegükben? Színész: Abban. Igényes zenei szövetük nem tiltakozik. Az meg sem engedi. Riporter: Klasszikus és modern operákban, operettekben is halljuk. Három szerepkör, három én? Színész: Három szerepkör, és egv én. Hogy mindhármat csinálni tudom? Nem érdem, inkább szerencsés adottság. Riporter: Mielőtt idejöttem volna, gondolkodtam egy ravasz keresztkérdésen. most felteszem: Szeged? Színész: Évről évre szívesen jövök. Riporter: És miért? Színész: Ha arra gondol, hogy ha operetthez hívnak, akkor föllélegzek, téved. Ennek a műfajnak a buktatói a bonyolultabbak, és többen is vannak. Riporter: Akkor? Színész: Hatezer embernek énekelhetek egy-egy előadáson. Riporter: Ami összesen huszonnégy ezer. Aztán vége a nyárnak? Színész: Még van egy másik nyári feladatom. Fellépek szólóénekesként az esztergomi gitárfesziiválon. Augusztus 29-én pédig már jelentkezés az Operában. Riporter: Kezdődik újra? Színész: Nagy feladatra készülök. Balassa Sándor Az ajtón kívül című operájának énekelem a főszerepét. P. F. volt, hogy lassabban dirigált, igazi bécsies tempóban, nem a közreműködők által megszokott franciás temperamentummal. Az első felvonás végén babérkoszorút nyújtottak neki a zenekarból, a komponista Pálmai lika és Hegyi Aranka kezét szorongatta a függöny előtt, kik „úgy énekükkel, mint játékukkal megnyerték tetszését". Másnap Tarnóezy Gusztáv adott estélyt Johann Strauss tiszteletére. A vendégek között volt a komponista menyasszonya, továbbá Liszt Ferenc is. Az estély fénypontjaként Liszt a háziasszonnyal négykezes zongoraváltozatban egy Weber-nyitányt játszott, Strauss pedig legújabb szerzeményeiből nyújtott át csokorra valót. Följegyezték még az estélyről a híres kártyapartit, melyben Strauss és Liszt is részt vett, s „mint mindig, úgy most is Lisztnek kedvezett a szerencse". Strauss előszeretettel nyilatkozott vendéglátóiról, és hangoztatta, annyira megszerette Magyarországot, a magyar zenét, hogy a .Népszíhhéznak magyar operettet is frna. Másnap megnézte a Tótleány cimű előadást, hogy Blaha Lujzát hallhassa. Mondta, vagy sem, nehéz kideríteni, az újságok mindenesetre megszellőztették: lehetséges, hogy Budapesten telepszik le. Természetesen fölkereste tekintélyes küldöttséggel a Nőipari Egylet is a Frohner szállóban levő lakásán, köszönetüket fejezték ki az egylet javára rendezett előadásért, albummal kedveskedtek a komponistának, aki a legszívélyesebben köszönte a megtiszteltetést, az emléket. A Neues Pester Journal szerint Strauss megígérte, hogy legközelebb magyar operettet komponál, ha Rákosi Jenő librettót ír neki. Hanem Strauss találkozott a híres magyar Íróval, Jókaival ls. Állítólag svábhegyi nyaralójában látta vendégül Jókai, és Itt beszélték meg, hogy a magyar iró egyik novellájából operettet komponál Strauss. Mivel a keringőkirály hamarosan visszautazott Bécsbe, Jókai Radó Antalnak adta át a novellát, készítsen belőle használható szövegkönyvet. A kézirat jó két hónap múltán érkezett Bécsbe. Abban egyeztek meg. hogy a szövegkönyvet Schnitzer Ignác készíti el, aki magyarországi származású újságíróként kitűnően írt és beszélt németül, sőt Jó zenei érzékkel rendelkezett; többek között németre fordította Petőfi költeményeit, s maga volt a föntebb emlegetett Neues Pester Journal alapítója te, még 1869-ben. A nyár Végére fejezte be Schnitzer A cigánybáró szövegkönyvét, Strauss végre hozzáláthatott a komponáláshoz. Időközben Koburgban megesküdött Adéllal. II. Ernő góthaí herceg vendégszeretetét élvezte, majd Koburgból a házasok Séhönauba utaztak, hogy Strauss megszokott házi környezetében foglalkozhassék A cigánybáróval. Sűrű levélváltás kezdődik a komponista és Schnitzer között. „Valamennyi szöveggel egyetértek, és rajongója vagyok — Irta Strauss —, csak a sertéskéreskedő-kupléval nem tudok teljesen egyetérteni, azaz részben igen, de egészében más számoknál gyengébb. Majd még ezt is megtalálod! Ettől nem félek! Hiszen ezermester vagy — zseniális alkotó!" Három nap múlva Újabb levél. „Az indutókuplét nem hagyhatjuk meg Ilyen hosszan: oly rövidre fogd, hogy ha tetszene, háromszor lehessen előadni. Emlékezz a Suppé-féle induló-tercettre a Fatlnizzábői, amelyet majdnem minden esetben háromszor, sőt négyszer ismételtek, és sohasem érte volna el ezt a sikert, ha hosszabbra fogalmazták volna.. Engedd meg, hogy javasoljam: a Jövendőlési szám szövegét (»A nászéj után kérdezd meg") kevésbé sikamlóssá alakítsd át. Dr. Frey (a kor neves zenekritikusa — a szerk.) úgy véli, hogy kár lenne ennek a zenedarabnak jó benyomását ezzel a kis sötét folttal legyengiteni. Azl hiszem, hogy igaza Van. ha bennünket idejében .valamire figyelmeztet, ami nyIlidnos megbotránkozásra adhat okot." További levél, tmmar szeptember közepéről, Berlinből: „A bevonulási indulónak nagyszerűnek kell lennie. Ügy nyolcvan-száz katona (gyalog és lóháton), markotányosnök spanyol, magyar és bécsi jelmezben, nép, gyermekek, bokrétával és virággal, mely utóbbiakat a hazatért harcosoknak szórnak, satöbbi, satöbbi, satöbbi kell, hogy megjelenjenek, a színpad PapagenoIcaputg nyitva — nagyszerű képnek kell lenniet A logika hiánya miatt esetleg nekünk tett szemrehányás esetén remélhető megvalósulásra utalunk — és az emberek látogassák A cigánybárót addig, amíg ez a szerenesés pillanat bekövetkezik — esküszöm neked kedves barátom, 100 ezer Rotschlldndl gazdagabbak lehetünk." Berlinben Strauss a Denevér négyszázadik előadását diri' gálta, majd feleségével Ös lendébe utazott fürdökúrárti Innen szól a kővetkező levél Schnitzerhez:. „A fürdés A cigánybárón való szakadatlan munka körülményei miatt túlságosan felizgatott, s az orvos nem engedhette meg nekem mind a kettőt — vagy az egyik, vagy a másik, mindkettő lehetetlen és így lemondok az egyik, bizonyára előnyös hatásról, hogy egy gyöngébbnek, ahogy majd meggyőződsz róla, helyet adjak, Csupa hangjegymázolás — mögötte semmi, és ez a flrkálás mégis napi négy óra munkát igényel." N.L > v