Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

4 Vasárnap, 1977. anguszíus 7. Tanyai iskolából Mis emberek háza Két szempont miatt I* ér­ne* nagyon odafigyelni a re: szociólis otthon lesz tthalmon, az irodasori ta­ll Iskolából, Az első szem­nt az emberé, azoké, akik­gondolt a megyei tanács srehajtó bizottsága, ami­T ide vonatkozó határosa­it meghozta. Sokszor beszélünk a ma­gukra maradt öregekről. Iindig azt latolgatjuk, ho­yan tudnánk segíteni azo­<>n, akiknek dolgos életük­ön csak a nehéz munka és > nélkülözés jutott, és mire ?. 6 nagy erőfeszítésük révén többre jutott n társadalom, nár megöregedtek. Kttny­i yen mondhatnánk, ott a csa­lid, segítse a gyermek apját, anyját. Egyik gond, hogy nincs mindnek családja, a nósik. hogy néhánytól mesz­,sze került a gyermek. A mi korosztályunk azt mondja erre, nincsenek ma már akadályt jelentő nagy távol­ságok, de tudunk olyan fa­míliáról ls, amelyből a fia­talok csak a legközelebbi fa­luba költöztek be. hívják ls az öreg szüléket, mégsem nennek. A hazát ők leszű­kítették, a hozzá való ren­dületlen hűséget, a Szózat üzenetét, a „Bölcsőd az. s majdan sirod ls", a tanyára értődik. így mondják: Itt születtem, apám ls, nagy­apám Is Itt született, itt ls kell meghalnom. Közreját­szik ebben természetesen az •i fölfogásbeli-vllágnézett kü­VlnbséR is, ami az Idősebb és "latnlabb korosztályokat el­•álnsztla egymástól. Leg­többször mégis azokra gon­dolunk, ha maRányos öre­gekről bes/.élünk. akik a csa­ládi kapcsolatokat se közel­ről, se távolról nem Ismer­hetik már. támasz nélkül maradtak, és támogatásra szorulnak. Megoldás a szo­ciális otthon lenne, de azok­ban nincs hely. másrészt tel­jesen Indokolatlanul bár, de kisért még a .„szeretetház" emléke, és tiltakoznak elle­ne. Maradnak Inkább egye­dül, rogyadozó, beázó, öreg házukban, emberhez, méltat­lan körülmények között. Dr. Rózsa József, a megyei tanács osztályvezető főorvo­sa azt mondja, az Irodasort iskolába, ha átalakítják szo­ciális otthonná. Asotthalom­ról és Mórahalomról várnak maid gondozásra szoruló öregeket. Akiknek Szeged vagy Nagymágocs már a vi­lág végén van, azok az Iro­dasoron szinte otthon marad­nak Azokkal kerülnek egy (ódéi alá, akikkel régen együtt jártak iskolába — ta­lán éppen ebbe az iskolába —. együtt legénykedtek, együtt katonáskodtak, és ha kinéznek az ablakon, az ar­ra járók között is ismerősö­ket találnak. A másik szempont is lé­nyeges Az elnéptelenedő ta­nyai Iskolák sorsa sokszor töltötte el aggodalommal az Illetékeseket, és e sorok írója is többször fölvetette már a gondolatot, hogy az elkótya­vetyélés, a raktárrá-magtár­rú alakítás fájdalmas vége egy olyan épületnek, ame­lyik fönnállása óta az em­berek javát szolgálta, örül­nünk kell, hogy a gyerme­kek sokkal jobban tanulhat­nak, de hu sötétség borul a tanyai Iskolára, könnyen vál­hat megint jelképpé a ta­nyai sötétség akkor is, ha a közművelődésre nagy gondot fordltunk bent a faluban. Ha Idős emberek háza lehet néhány tanyai iskolából, akár telje* ellátással, ahogy az irodasorit tervezik, akár bejáráso* alapon, napközi otthonként, talán nem kell magyaráznunk, több hasznot hajt, mintha lebontják, elad­ják, vagy műtrágyával tö­mik meg Tudunk néhány községi tanácsról, ahol a napközi otthonos megoldás lehetőségeit keresik. Ide Ír­juk bátorításnak, hogy a sze­gedi Járásban, ahol talán leg­több ilyen intézményre len­ne szükség, évről évre föl­használatlanul mnradnuk a rendelkezésre álló forintok. A fönntartást, az ápolók­gondozók bérének gondjait, az állam vállalná magára. A tervek szerint a móra­halmi szociális otthon fiók­intézménye lesz az Irodaso­rt. A szervezett kapcsolat azt jelenti, hogy sem kony­hára, sem mosodára. sem más Járulékos létesítményre nincs szükség, ezt a föladatot a mórahalmi intézet látja el. Több rászorulónak tudnak tehát Így helyet adni. Negy­ven idős ember kényelmes elhelyezőiére gondolnak. Kedvező a környezet, nagy kert, szőlő, gyümölcsös is tar­tozik az épületekhez, a bé­kés, nyugodt öregség tárgyi föltételei tehát könnyen meg­teremthetők. Horváth Dezső Méltó megemlékezés Ady születésének 100, évfordulójára Díszelőadás az Erkel Színházban Az elmúlt időszakban szá­mos sikeres esemény, ren­dezvénysorozat zajlott le az Ady-centenárium jegyében. Az események az elkövet­kező hónapokban megsoka­sodnak. A Magyar írók Szövetsége szervezésében október 9—16. között Budapesten rendezik meg a IV. európai költőtalál­kozót „A forradalom költé­szete — a költészet forradal­ma" címmel. A költőtalálko­zó vendégei között számos Ady-fordító, Irodalomtudó* érkezik hazánkba, s a talál­kozón, előadásokon emlékez­nek a forradalmár költőre, Ady Endre születésnupján, november 22-én az Erkel Színházban díszelőadást ren­deznek, amelyről a tévé helyszíni közvetítésben szá­mol be. Ugyanezen a napon a Kerepesi úti temetőben megkoszorúzzák Ady sírem­lékét, s országszerte koszorú­zágl ünnepségeket tartanak az Ady-emlékhelyeken, November végén a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat a helyi kul­turális szervezetekkel közö­sen a debreceni Irodalmi na­pok eseménysorozatán emlé­kezik meg u magyar líra ki­válóságáról. A Magyar Tudományos Akudémia decemberben ren­dezendő Ady-üléss/akán iro­dalomtudósok, filológusok, kutatók tartanak majd elő­adásokat Ady művészetéről, a méltatják napjainkig su­gárzó hatását. A központi rendezvényeken kívül számos más centená­riumi eseményt ls szervez­nek. A közelmúltban készült el Kis József „Mag hó alatt" című, 30 perces színes doku­mentumfilmje Ady Endré­ről, amelynek bemutatóját (Ssszel tartják. Még forgatják Hubay Miklós—Révész György „KI látott engem" Cimű játékfilmjét, amely a forradalmár költő életének egy korszakát dolgozza fel. (MTI) SZEGED I ÜNNEP I HETEK \ Verdi: Aida. Az ope­ra előadása a Dóm té­ren. este 8 órakor. Kígyós Sándor szob­rászművész tárlatának megnyitója, a Novem­ber 7. művelődési köz­pontban, délelőtt 10 óra­kor. XVIII, szegedi nyári tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mi­hály utcai képtárában, augusztus 21-ig. Sövegjártó Mária ke­ramikusművész kiállí­tása a Gulácsy Lajos­teremben, augusztus 19­ig­Hajnal Gabriella ki­állítása a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Fotókiubok 18. szege­di szalonja a Bartók Bé­la művelődési központ­ban, augusztus 21-ig. Mónus Sándor faze­kas népi iparművész kiállítása a Juhász Gyu­la művelődési központ­ban, augusztus 20-ig. Kátai Mihály festő­művész tárlata a Köz­művelődési Palota ku­polájában, augusztus 28-ig. Szép könyv '76-kiálli­tás a Technika Házá­ban, augusztus 11-ig. A természettudomá­nyok Szegeden. Kiállí­tás a Somogyi-könyvtár­ban, augusztus 21-ig. A Móra Ferenc Mú­zeum állandó kiállítá­sai. Go-kart nemzetközi verseny a Széchenyi té­ren, délelőtt 10 óra­kor. kézilab­dakupa. Döntők az új­szegedi Kisstadionban, délelőtt 10 órától. Nemzetközi ökölvívó­torna. Döntők a Szőre­gi úti DÉL Ép-sportcsar­nokban, délelőtt 10 érá­tól. Színek és fény Ami az Aidából látható Muzsika a Kárász utcán „Modernek és klassziku­soki Magyar nóták és operet­tek 1 Bartók és romantika! Könnyű- és komoly zenei Csak tessék, tessék 1 Kottát parancsoljanak!" Ilyesmit is­mételgetne az utcai „kikiál­tó", ha a Művelt Nép Könyv­terjesztő Vállalat 201-es és 204.es boltja szerződtetne va­lakit erre a státusra. Ahol posztolna: az antikvárium előtt, a Kárész utcán. Az ajánlott „portéka": az antikvárium lemezgyűjtemé­nyének darabjai; az idegen nyelvű könyv- és zenemű­ből t kottái. De hagyjuk a feltételes módot: valóban lemez- és kottabemutató lesz a Kárász utcán, ma, vasár­nap délután 5-t6l este 9 óráig. A két bolt brigádjai vállalták a különleges „ren­dezvény" lebonyolítását — társadalmi munkában. Az arra járó zenekedvelőknek szóban is bemutatják a le­mezeket, aki ért hozzá, bön­gészheti a kottákat, a mu­zsika pedig — erősítők révén — betölti majd az egész ut­cát, a nyári ünnepnapjait élő város újszerű „hangfoltja­ként". Katedrálisok ­sárból és tűzből Mária. Pozitív és negatív fél­be vágott hengerek és kúpok szinte zenei ritmusából épí­ti faliképeit, színeiben is tar­tózkodó, választékos. Anyag és szellem boldog-szép egy­másra találásai ezek, a szin­tézis jegyében fogamzott katedrális parafrázisok. A Szegedi Ünnepi Hetek képzőművészeti sorozatának kiállításán az alkotó jóked­ve, humora, játékossága, gyermeki tisztasága és böl­csessége mesél a betérőknek. T.L. Sárból és tűzből születő művészi birodalom három tartománya várja a látogató­kat Sövegjártó Mária kerá­miatárlatán, a Képcsarnok Gulácsy Lajos Termében. Játszva és mesélve életre tá­masztotta az agyagot, for­mát, és színt adott képzele­te játékainak, megelevenített meséinek. Virágtartók, tükrö­sök, gyertyatartók, sörösku­pák az első tartomány. Funk­ció és szépség, praktikusság és esztétikum találkozásait keresi ezeken a munkákon. Nagy szükségünk van rájuk ma, amikor mind többet tö­rődünk környezetünk alakí­tásával, formálásával. Ezek a tárgyak azon túl, hogy na­ponta használhatjuk is őket, otthonunk részei, díszítőele­mek és színfoltok, színük, formájuk oldja, kiegészíti, gazdagítja környezetünket. A második tartomány egy különös hadsereg. Don Quijo­tók és Sanchók gyertya­lándzsákkal, Münchausen bárók kilövésre készen, ele. fántos hodzsák, kacsintó, bumfordi, ágyút vigyázó tö­rök vitézek.,, Valamennyi­en bővérű humorral, fantá­ziát indító jókedvvel, gyer­meki bölcsességgel, romlat­lan szívvel és lélekkel világ­ra segítve. A harmadik, tíz­éves munkásságának legma­gasabb csúcsán levő tarto­mány, a gótika katedrálisai­nak ünnepi újrafogalmazása. Van abban valami megfog­hatatlanul csodálatos, hogy abból a nagyon is hétközna­pi agyagból a korong, a kéz és a szellem segítségével Ily nagyszerűen lehet megidézni az ünnepet. Pedig eszközök­ben nem dúskál Sövegjártómas menetnek. A századforduló táján épült színházakban lehet talán még olyan vasfüggönyöket látni, amelyre bordó bársonyt fes­tettek •— „élethű" ráncokkal — a régi díszletfestő iskolá­ban tanult mesterek. Az utánzásnak ez a fajtája ide­jét múlta manapság, a szak­mai tudás újabb elemei ki­szorították helyéről a drapé­riát, tájképet nagy méretek­ben is festeni tudó készséget. Forray Gábor Aida-díszle­tének ürügyén beszélgettünk erről a játékok műszaki ve­zetőjével, Vastagh Attilával, az egyik késő éjszakába nyú­ló világítási próba kényszer­szünetében. Az időpont nem volt véletlen. Hiszen aki egy­egy színpadkép születésének körülményeiről érdeklődik, aki szeretné nyomon kísérni a megvalósulás folyamatát, az első vázlattól e néző ér­tékelő pillanatáig, aligha ta­lálhatna alkalmasabb helyet, s időt a díszletet Igazán élet­re keltő fények megszületé­sénél. Ahogy a színpadi én nézőtéri világítótornyokból elindul a sugárnyaláb, s ki­bontja a megálmodott színe­ket — szép pillanatai ezek a színházi alkotómunkának. De ezek már az utolsó mozzana­tok. Pontosan talán a díszletter­vező sem tudná megmondani, hány skicc, alaprajz-variáció készült el, mire Míkó András és Forray Gábor előzetes el­képzelései fedték egymást És akkor még mindig közbe­szólhatott a kivitelezők ve­zetője. Hiszen a tervelfoga­dásnak nevezett megbeszélé­sen 6 a műszaki szakembe­rek szószólója, neki kell szá­molnia köbmétereket ós vég­nyi vásznakat látnia kell a rajzból, a makettből, hogy egyáltalán meg tudják-e a szegedi műhelyben valósítani a tervező elképzeléseit hogy futja-e rá a pénz, hogy az előadás közben néhány má­sodperces gyorsváltozással vagy percekig tartó átdíszú tűssel cserélhetök-e az ele­mek.,, S ekkor még min­dig csak papíron van a dísz­let, néhányan látják csupán térben is, a Dóm elé képzel­ve. ök már tudják, még mi­előtt az Eötvös utcát bir­tokba veszik az asztalosok, lakatosok, díszlet varrók, hogy hány mázsa festék, mennyi szög fogy majd el, sejtik elő­re a nehézségeket is. Hogy például a K/l nevű alapozót nagyobb protekcióval lehet szerezni, mint jegyet A ci­gánybáróra. S tudják, hogy a nagyobb diszletet — Ilyen az Aidáé — a műsortervben is váltogatni kell a kisebb díszletü előadással, mert kü­lönben egyetlen napon nem lehet lebontani az egyiket, s próba- vagy előadáskezdésre felépíteni a másik díszletet. Ha pedig már kész a szerkezeti váz, kész a díszlet vászonburkolata, akkor jö­hetnek a festők, lapozhatják az egyiptomi művészettörté­neti könyveket, tanulhatják a speciális rajzolási technika alap- és magasiskolájának anyagát egyszerre. S ekkor már ismét előre kell látniuk, gondolniuk a majdani fény­hatásokra. így derült ki, az Aida díszlete esetében, hogy a kikevert nyolcféle alapszín egyike sem az igazi, majd a kilencedik Idézi fel a siva­tag homokszínét, az ókori agyagvárak sárgáját. Arra Is többszöri próbálkozás után adhattak csak választ önma­guknak a díszlet alkotói, hogy a színes figurák az osz­lopsoron hány centiméterrel emelkedjenek ki a vászoníe* lületből. Hungarocellből vágták ki az alapokat, a hieroglifákat, é« vászonnal ragasztották lo mindegyiket, hogy festhetők legyenek. És bar a takaré­kosság sem elhanyagolható szempont — a hungarocell köbmétere ezer rorint —, mégis az „így fest a legjob­ban" érv döntött a két cen­timéteres dom borúság mel­lett. Az Aida 25 ezer nézője közül csak kevesen veszik észre, hogy a festőműhely mesterei tudatosan választot­ták az emberalakok testszí­néül a dóm tégláinak tónu­sét — így teremtve kapcso­latot a két eltérő stOue kö-: zött. „Mert 3 templomháttér ti vállalnunk kell tornyokkal együtt, olyan tömegű a dóm, hogy kér lenne ellene hada­koznunk. Elég korán felüli mertük — az Esmeraldában a Johanna, a máglyán című oratóriumban —, hogy a templom önmaga is lehet díszletelem. Es ráadásul kár­pótlás i«: ha mar fölülről éa szemből nem világíthatjuk meg a színész arcát, legalább hátulról küldve a fénynyaláb bot a toronylábakhoz, érhe­tünk el — ahol funkciójuk van — érdekes fényhatáso-j kat" Négyen ülnek a nézőtér közepén. A rendező, a dísz­lettervező, a műszaki vezető és a íővilágosító. A torony­óra már éjfél utáni éjszakát mutat. Azon vitatkoznak, mi­lyen színű legyen a sírkamra belső világítása.., Páify Katalin Lakodalom volt. Ilyen lakodalom még sohasem volt. Az újjáalakult ÉDOSZ Szeged Együttes mostanra „nevelte ki" első há­zasulandó korú tag­jait. Az újjászerve­zéstől számított tör­ténetében Kozma Erzsébet és Orosz Sándor esküvője az első. „Ezt meg kell ünnepeint" — mond­hatták, a gondolatot tett követte, és teg­nap délben állt a bál, azaz a lakodal­mas — uteahosszat. Nem valószínű, hogy volt már esküvő Sze­geden, ahol ennyi bá­mulója akadt meny­asszonynak. vőle­génynek, lakodal­Mert igazi, nagy lakodalmat csaptak az ÉDQSZ-tagok. A közülük kiröppent első fecskék (mutas­suk be őket kicsit bővebben, a meny­asszony hat éve tán­col, a szakmája ci­pőfelsőrész-készítő; a vőlegény „új", már­mint az együttes­ben, csak másfél éve tagja; géplakatos), nyjjván sohasem fe­lejtik el ezt a „ki­vonulást". Székhá­zukból, a Juhász Gyula művelődési központból indultak — miután a vőfély kikérte a szülőktől a házasulandókat. A menet — tarka nép­viseletben volt min­denki —. élén a leg­kisebbek haladtalt, az ÉDQSZ-os után­pótlás: következett a vőfély és a kls­vőfély, a két nász­nagy, aztán a vőle­gény a koszorús­lánnyal —• a „férfi­társak" kíséretévet. A menyasszonyt ter­mészetesen a koszo­rúslegény vezette, őket a lónyok kö­vették. A városháza előtt megtörtént a vőlegénybúcsúzta'ó —• a fiúk táncával. A hiteles tápat szö­vegű menyasszony­búcsúztatás Után a pompás lakodalmas lányok ropták. Az­tán láthatott mun­kához az anya­könyvvezető. A házasságkötés után — kt ne tudná —, menyasszonytánc következik. mely­ben az elsőség, mint ez is tudnivaló, a vőfélyt illeti. Ez­után elszabadult a jókedv, aki csak élt, mozgott, a Széchenyi téri össztáncban. Íme, az első ÉDOSZ-lakodalom hiteles története — már, amit belőle a kívülálló láthatott. Csak még annyi en­gedtessék. hogy bol­dogságot kívánjunk az új párnak. S. E. ft

Next

/
Thumbnails
Contents