Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

4 Szombat, 1977. augusztus 6. \ 7 Szülő és bor a Szeged környéki homokon A korábbi években gyakran irtunk arról, hogy a Szeged környéki homokföldeken kedvezőtlenebb helyzetben vannak a gazdálkodó szövetkezetek, mint a megye más tájain. Már az átszervezéskor hátrányos helyzetben voltak az Itt megalakult termelő kollektívák, azóta is Csongrád megye gazdálkodásának, előbbrejutásának egyik lényeges tartaléka az; mikorra szűnik meg az a nagymérvű differenciáltság, •mi még napjainkban is tapasztalható. Évről évre megfigyelhető, hogy a különböző, ésszerű elgondolások, szerkezeti átalakítások, szövetkezeti egyesülesek, a szövetkezeti vezetés megszilárdítása, eredményt hoz. Ma már vitathatatlan, nem alárendelt szerepű a homokvidék és a valamikor négy aranykoronás possahomokon is lehet magas színvonalú termelési szerkezetet kialakítani, iparszerű, jövedelmező gazdálkodást. Kézenfekvő példa erre a forráskút! Haladás Tsz is, ahol köztudottan a szántóföldi zöldségtermesztésben és más termelési ágazatokban ls példamutató modellt teremtettek. Ha csak az elmúlt esztendő termésátlagaira gondolunk, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek akkor sem szégyenkezhetnek, hiszen búzából 25,4 mázsát takarítottak be hektáronként, rozsból 17,5 mázsát, trltlcaleból 16,3 mázsát, őszi árpából 27,5 mázsát, tavaszi árpából 26,9 mázsát, kukoricából 25 mázsát, burgonyából 118 mázsát, fűszerpaprikából 54,3 mázsát — s ami nagyon lényeges, ebben a homoki körzetben ilyen magas termésátlagot még sohasem értek el. Ez is bizonyítja, hogy az a szellemi és anyagi koncentráció, amit e térségre fordítanak, nem vész kárba. , A szegedi járás termőhelyileg gyenge homoki körzetében 18 termelőszövetkezet, 46 ezer 131 hektáron, és 9 szakszövetkezet, 23 ezer 32 hektáron gazdálkodik. Ezek a gazdaságok árkiegészítést, jövedelemkiegészítő támogatást és fejlesztési hozzájárulást kaphatnak. Ha csuk az utóbbit, a fejlesztési hozzájárulás hatását vizsgáljuk, a szövetkezetek termelési szerkezetének alakulásában, már akkor is egyértelműen kiderül, hogy ezeknek a kollektíváknak a gazdálkodásában milyen Jelentős szerepet tölt be a fejlesztési hozzájárulás. Jellemző ennek mértékére, hogy 1973-tól napjainkig például a szarva marhatartás negsegítésére 110,5 millió íorlnt fejlesztési támogatást kaptak a gazdaságok. Köztudott, hogy a homoki földterületek hasznosítása a természeti és közgazdasági adottságok alapján, sajátosan eltér a megye más körzeteitől. Ezeket n sajátságokat figyelembe véve, és a népgazdasági igényeknek megfelelően ítélik oda differenciáltan a fejlesztési hozzájárulást. A homoki táj szőlőjéről, boráról híres. 1973-tól napjainkig a megítélt fejlesztést hozzájárulás 21,6 százalékát, mintegy 24 millió forintot, a szőlő és gyümölcs telepítésére kapták a homoki kollektívák.. Nem véletlen, Csongrád megye összes szőlőterületének háromnegyed része, ezen belül a nagyüzemileg művelt terület 52,7 százaléka található itt, a megye összes gyümölcstermő területének 65 százaléka, amiből nagyüzemileg müveit 46,3 százaléka. Ugyanakkor a szakszövetkezetekben, a közösen és az egyénileg művelt területeken 7020 hektár az ültetvény. re csökken, ugyanis a kiöregedett, gyengén termő és nem gépesíthető ültetvényeket kivágják. Nyilvánvaló, hogy ezek helyébe új telepítések kerülnek, azonban az ütemet és a megvalósítást akadályozza a beruházási források hiánya. Ma már az egy hektárra Jutó beruházási költség 240—250 ezer forint, s ehhez a saját erőt a termelőszövetkezet csak beruházási hitel igénybevételével teremtheti elő, de akkor más beruházások megvalósítását halasztja el. Éppen ezért a szőlő- és gyümölcstelepítésre adott fejlesztési hozzájárulás ezt a gondot enyhíti. A legnagyobb összeget, 9 millió 160 ezer forintot a pusztamérgesi Rizling Tsz kapta szőlőtelepítésre, illetve' korszerűsítésre. A homoki tájban igen jó híre van u pusztamérgesi boroknak, hiszen már a század elején külföldön szívesen vásárolták a rizlinget. A kis termelőszövetkezetben ugrásszerűen megnőtt az ültetvények területe. Míg 1973ban 221 hektár termett, az elmúlt évben már ennek közel kétszerese. Ésszerű elgondolás az ts, hpgy főágazattá akarják fejleszteni a szőlőtermesztést. Jelentős telepítés történt még Öttömösön, a Magyar László Tsz-ben, s a kisteleki Üj Elet Tsz-ben is. A megyében 1973-tól napjainkig összesen 594 hektár szólót telepítettek. Ebből 371 hektárt a homokon, és 69 hektárt a homoki szakszövetkezetekben. Vagyis a fejlesztési hozzájárulás hatására az össztelepítés háromnegyed része koncentrálódik itt. Mégis ajánlatos lenne a fejlesztést hozzájárulást differenciáltabban elosztani, hogy Pusztamérges, Forráskút, öttömös, Mórahalom jelentős szőlőtermelő körzetében előbb-utóbb megteremtődjön az iparszerű termelési rendszerek létrehozásának a lehetősége. Jobb együttműködés kellene a termelés koordinálására, és a Dél-alföldi Pincegazdaság bevonásával a szőlőtermelés és -feldolgozás teljes vertikális integrációját kialakíthatnák. Történt már néhány kezdeményezés, így a növényvédelmi együttműködés kialakítására is. hogy helikopter beállításával az igényeknek megfelelően permetezzenek. Ezzel is jelentősen növelhetnék a termésmennyiséget. A pincegaz. daság az ötödik ötéves tervben 1200 hektár területen kíván együttműködés alapján telepíteni: így a mórahalmi Haladás Szakszövetkezettel 230 hektáron, a csengelei Aranyhomok Tsz-szel 200 hektáron, a forráskúti Haladás Tsz-szel pedig 100 hektáron. Csongrád megye gyümölcstermő területének a csökkenése is számottevő, köztigyelemre méltó, hasonlóan a szőlőhöz, itt is jelentős a szórványtelepítés, és nagyarányú a termőfák kiöregedése. A homoki termelőszövetkezetekben a nagyüzemi művelésű gyümölcsös 46,3 százaléka, vagyis 919 hektár található. Ebből napjainkban a termőterület 824 hektár. Jellemző, hogy ebből 366 hektár az őszibarack, és 357 hektár a téli alma. Az utóbbi években a kínélatban is tapasztalhattuk, hogy a gyümölcsösök állapota mind az üzemi telepítéseknél, mind pedig a szórvényültetvényeknél igen gyenge, és ez megmutatkozik a termés menynylségében és termésátlagokban. gye téeszelben tavaly 172 vagon termett, az előző esztendőkben jóval több. Ebből 118 vagonnal a kedvezőtlen termőhelyi adottságú téeszek termeltek meg, de az előző években ezekben a kollektívákban ls jóval többet szüretelhettek. Ha bár az őszibarack köztudottan a szegedi táj kincse, gyümölcse, évszázados hagyománya van, ennek ellenére tavaly itt, a homoki, kedvezőtlen adottságú téeszekben 31,6 mázsát takaríthattak be hektáronként, szinte már hangsúlyozni is fölösleges, hogy az előző években mindig többet, és alatta maradt a megyei termésátlagnak ls. Ilyen se fordult elő az utóbbi három évben. Ez a néhány számadat ls utal arra, hogy nemcsak érdemes, hanem elengedhetetlen több figyelmet fordítani erre a kultúrára. Tagadhatatlan, hogy a rendkívüli belvíz hatására a faállomány jelentős mértékben lecsökkent, ennek következtében megyei szinten mintegy egyharmadával, a homoki gazdaságokban pedig 40 százalékkal csökkent 1973-rol 1976-ra a termés mennyisége. Világos, hogy ezzel összefüggésben emelkedett a piaci ár. A telepítések megkezdődtek, a homoki körzetben 76 hektárt a téeszek, 96 hektárt pedig a szakszövetkezetek telepítettek el. Azonban a telepítést szaporítóanyag hiánya késlelteti, és még jó néhány más probléma. A megkülönböztetett fejlesztési hozzájárulással kívánják a telepítési kedvet fellendíteni, mindenesetre tény, hogy 1973-tól telepítés Csongrád megyében csak itt, a homoki tájkörzetben történt. Néhány közös gazdaságban terveznek őszibarack-telepítést, de ha a megfelelő szaporítóanyag nem áll rendelkezésre, a megvalósítás elhúzódhat. Kár pedig, mert ha generális változás nem történik, lassanlassan „elfelejtjük", hogy miről ís volt híres korábban e termőtáj. Sz. Lukács Imre Hol lakik a mindszenti ács? Lovélcímrejtélyek, megoldásuk A címzett ismeretlen — ezt a jelzést ragasztja a postás azokra a küldeményekre, amelyeket feladójuk olyanynylra hiányos, vagy olvashatatlan címzéssel indított útjára, hogy lehetetlen a kikézbesítésük. A pösta ezeket az utcáról utcára, házról házra cipelt leveleket, nyomtatványokat, lapokat, újságokat, utalványokat teljes joggal visszajuttathatná a feladónak; a posta azonban nem jár el a rideg bürökrácla szabályai szerint, hanem még egy kísérletet tesz: a címnyomzórészleg kezére adja a küldeményt. A részleg a budapesti 62-es postahivatal Marx téri épületének első emeletén működik, várva azt a havi kereken 2000 postai küldeményt, amelyet kétezer címzett vár hiába. A meglepő szívóssággal és Columbo hadnagyhoz méltó logikával dolgozó címnyomozók havi adagja ezekben a napokban alaposan megnőtt: a nyár a főszezon. A címnyomozás munkájába új színt vitt be az irányítószámok bevezetése. Az elírt, téves irányítószám tévútra vezeti a levelet, viszont olyan leveleknél, amelyek címhiányban szenvednek, kiindulópontot adnak a kereséshez. Nagyon szeretnék a címnyomozók egy típushiba elkerülését, mégpedig azt, ha a feladók a postafiókba címzett levelekhez a postafiók irányítószámát, nem pedig a vállalat telephelye szerinti Irányítószámot írnák. Néhány példa a címnyomozásra: Petőfi nevét viselő utca és tér pont húsz van Pest-Budén. Tizenkilenc helyen van Kossuth üt, utca, tér, Árpád apánk nevét pedig tizennégy viseli. Bértfal, Bárt,fa utca és köz nem kevesebb, mint hét van Budapesten. Ez utóbbit azért említjük, mert egy Írországból érkezett levél, amely a „Balfai" uteába szólt, végigpróbálta ezeket az utcákat — eredménytelenül. Végül ls a clmtiyomozók a címzett nevébői kiindulva megállapították, hogy a levelet a Balzac uteába kell vinni. Azt már rutinból Irányítiák el. ha levélen Harmat utca helyett Gvarmat utca van (az egyik Kőbányán, a másik Zuglóban található). Nem ilyen egyszerű volt a dolog egy Gombáról érkezett levéllel: „Pm VIII. k. PaJ kin u." — volt olvasható a címzésen. Pm nyilván Pest megyét Jelentett, de az már csak a VIII. kerüleli utcák gondos tanulmányozása után derült kl, hogy a pnj kin — a Puskin utcával azonos. Egy brazíliai feladó semmiféle utcanevet nem írt a borítékra, az irányítószám segítségével mégis célba Juttatták a küldeményt. Egy lengyel levélen a Magly utca Máglya utcát akart jelenteni. Problémások a cirill betűkkel címzett levelek, mert a latinból való átírásnál alaposan elváltozhat a cím. Néhány emlékezetes eset: csak a címjegyzékek alapos átböngészése után sikerült kikézbesíteni Kecskemétre „a szociális utthon gondnokának, a Műkert mellet" címzést viselő borítékot. A városnév nélkül a „Megyei Kórház, kórbonctan" címzéssel ellátott levél pedig Szolnokra került. A címnyomozók buzgalmát dicséri, hogy megtalálták a címzettjét annak a levélnek is, amelyen a címzett neve mellett szó szerint ez állt: „ ... ács részére, mindszenti születésű, a III. em. lakik, a számot nem tudom. Munkásszálló." Cs. B. Munkatermelékenység és személyi jövedelmek a mezőgazdaságban Dr. Nagy Lafos könyvórö/ A közelmúltban Jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában a JATE professzorának, dr. Nagy Lajosnak a „Munkatermelékenység és személyi Jövedelmek a mezőgazdaságban" című könyve, ami kisebb terjedelmi eltérésnél azonos a szerző akadémiai doktori értekezésével. Ez a könyv az agrárközgazdnsági Irodalom legjobb alkotásai közé tartozik. Olyan átfogó tudományos elemzést tartalmazó munka, amely összhangban áll a társadalmigazdasági fejlődésünk követelményeivel és egyúttal a tudományágazat elméleti szintű továbbfejlődését is szolgálja. Húsba-vérbe vágó gyakorlati problémákra keresi és adja meg a tudományos választ, ezért a szűk szakmai körökön kívül a szélesebb közvélemény érdeklődésére is számot tarthat. A könyv három, szorosan összefüggő részre tagolódik. Az első részben a hagyományostól eltérően tárgyalja a termelékenység fogalmát Kinek jár a gyermekápolási táppénz? művelt^szőlő-, Sajnálatos az a tény, hogy mölcstermő terület évről év- őszibarackból Csongrád meKinck, és mennyi ideig jár a gyermekápolási táppénz, kérdezi V. B.-né szegedi olvasónk, Arra is kíváncsi, hogy u| tekinthető a gyermekápolási táppénznél egyedülállónak, és ki jogosult a beteg gyermek mellé az anyát táppénzes állományba venni? A rendelkezések szerint gyermekápolási táppénzre jogosult a dolgozó anya vagy az egyedülálló apa, ha hat évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. A táppénzre jogosultság időtartama azonban változó, attól függően, hogy a gyermek hány éves, s hogy az anya egyedülálló-e. A gyermek egyéves koráig az anya, és az egyedülálló apa korlátozás nélkül igénybe veheti a táppénzt a beteg gyermek otthoni ápolása érdekében. Ezt követően a jogosultság a gyermek egy— hároméves korában évi hatvan napra, a gyermek három—hatéves korában pedig évi harminc napra terjed ki. Egyedülálló szülő esetén gyermekápolási táppénzt a gyermek három—hatéves karában is évente hatvan napra lehet igénybe venni. A gyermekápolási táppénz gyermekenként jár. így például, ha a dolgozó nőnek háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermeke van, mindkét gyermeke után harminc-harminc napra, ha egyedülálló, akkor pedig hatvan—hatvan napra jogosult gyermekápolási táppénzre. Előzményként be kell számítani — az említett 30, Illetőleg 60 napi időtartam megállapításánál — a gyermek utolsó születésnapját követő időre kapott gyermekápolási táppénzes Időt. Például ha a gyermek harmadik életévél 1977. augusztus 31-én tölti be, szeptember l-e és 1978. augusztus 31-e közötti idő alatt harminc napig jogosult az anya gyermekápolási táppénzre. Egyedülállónak a táppénzre jogosultság elbírálásánál azt kéli tekinteni, aki nem él házasságban, élettársi közösségben. Ezek a hajadon, a nőtlen, az özvegy, az elvált, vagy házastársától külön élö, továbbá egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek a férje, sorkatonai szolgálatot teljesít; házastársa kórházi ápolásban részesül vagy külföldön tartózkodik; házastársa közép- vagy felsőfokú Intézmény nappali tagozatán tanul; házastársa a háztartásukban levő gyermekről a gyámi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv Igazolása szerint legalább két hónapja nem gondoskodik; azokat a házastársakat ls, akik látásuk csökkenése miatt munkaképességüket mindketten elvesztették, és ez az állapotuk legalább hat hónapon át fennáll. Egyedülállónak kell venni azt is, akinek a házastársa orvosi igazolás szerint testi vagy szellemi fogyatékossága miatt hat hónapon át teljes munkaképtelen, nyugellátásban részesül, kényszergyógykezelés alatt áll, letartóztatásban van, Vagy szabadságvesztés büntetését tölti, és a havi keresete, jövedelme 1977-ben az 1070 forintot nem haladja meg. A beteg gyermek ápoláséra az anyát vagy az egyedülálló apát a körzéti gyermekszakrendelés orvosu veheti táppénzes állományba az erre a célra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával. Dr. V. M. és elméleti összefüggésen. Ebből kiindulva a teljes termelékenység növekedését és annak legfontosabb tényezőit elemzi bőséges statisztikai bázison alapuló számítások segítségével. Nagyon érdekes megállapításokat tesz a mezőgazdasági ágazat ipar mögötti elmaradása és ..az utóiérés", ami a fejlett szocialista társadalom építésének a kulcskérdése — várható időtartamára. A szerző adatai szerint a magyar mezőgazdaság termelékenységi színvonala nemzetközi összehasonlításban közepesnek minősíthető: az európai országolt rangsoróban az egv keresőre jutó termelési értéle alapján a 11. helyen álltunk a hetvenes évek elején. A második rész a személyi jövedelmek igen bonyolult kérdéseit tárgyalja a mezőgazdaságban. A szerző — jogosan — történelmi jelentőségű eseménynek tartja, hogy Magyarországon a 70-es évek elejére a mezőgazdasági munkajövedelmek és az Ipari munkabérek közötti különbség megszűnt. A könyv ugyanakkor részletesen bizonyítja azt is. hogy a jövedelemparitái elérése nem jelenti a falusi és a városi lakosság életmódjában, életszínvonalában fennálló különbségek eltűnését, hiszen 1972-ben a falusi lakosokra jutó tarsadalmi juttatások értéke mintegy 30 százalékkal alacsonyabb az ipari keresőkhöz képest. Figyelemre méltó fejtegetések találhatók itt a jövedelemparitás indokai, értelmezése és távlati fenntartásának problémái tekintetében is. A harmadik rész a munkatermelékenység és a személyi Jövedelmek alakulás sa közötti kapcsolatot kutatja. Ebben a fejezetben bírálja a szerző • a kérdéssel kapcsolatos polgári nézeteket, bemutatja a marxista közgazdászok közötti vitákat, és végül kialakítja a saját tudományos álláspontját, amely szerint u jövedelmek és a termelékenység közötti összefüggés népgazdasági aránytörvényként fog. ható fel. Ez a felfogás hasznos tanulságokat ad a gazdaságpolitika kialakítása számára. E rész foglalkozik végül a tulajdon lényege megjelenési formálnak és az érdekeltségi típusoknak a termelékenységre gyakorolt hatásával ls. A széles problémakört feldolgozó, szerkezetileg Jól tagolt, tömör, világos stílusban megírt színvonalas munkát haszonnal forgathatják a gazdasági kérdések iránt érdeklődő olvasók. Dr. Sipos Miklós