Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

4 Szombat, 1977. augusztus 6. \ 7 Szülő és bor a Szeged környéki homokon A korábbi években gyak­ran irtunk arról, hogy a Szeged környéki homokföl­deken kedvezőtlenebb hely­zetben vannak a gazdálkodó szövetkezetek, mint a megye más tájain. Már az átszerve­zéskor hátrányos helyzetben voltak az Itt megalakult ter­melő kollektívák, azóta is Csongrád megye gazdálkodá­sának, előbbrejutásának egyik lényeges tartaléka az; mikorra szűnik meg az a nagymérvű differenciáltság, •mi még napjainkban is ta­pasztalható. Évről évre megfigyelhető, hogy a különböző, ésszerű elgondolások, szerkezeti át­alakítások, szövetkezeti egye­sülesek, a szövetkezeti veze­tés megszilárdítása, ered­ményt hoz. Ma már vitatha­tatlan, nem alárendelt sze­repű a homokvidék és a va­lamikor négy aranykoronás possahomokon is lehet magas színvonalú termelési szerke­zetet kialakítani, iparszerű, jövedelmező gazdálkodást. Kézenfekvő példa erre a for­ráskút! Haladás Tsz is, ahol köztudottan a szántóföldi zöldségtermesztésben és más termelési ágazatokban ls pél­damutató modellt teremtet­tek. Ha csak az elmúlt esz­tendő termésátlagaira gon­dolunk, a kedvezőtlen termő­helyi adottságú szövetkeze­tek akkor sem szégyenkez­hetnek, hiszen búzából 25,4 mázsát takarítottak be hek­táronként, rozsból 17,5 má­zsát, trltlcaleból 16,3 mázsát, őszi árpából 27,5 mázsát, tavaszi árpából 26,9 mázsát, kukoricából 25 mázsát, bur­gonyából 118 mázsát, fűszer­paprikából 54,3 mázsát — s ami nagyon lényeges, ebben a homoki körzetben ilyen magas termésátlagot még so­hasem értek el. Ez is bizo­nyítja, hogy az a szellemi és anyagi koncentráció, amit e térségre fordítanak, nem vész kárba. , A szegedi járás termőhe­lyileg gyenge homoki körze­tében 18 termelőszövetkezet, 46 ezer 131 hektáron, és 9 szakszövetkezet, 23 ezer 32 hektáron gazdálkodik. Ezek a gazdaságok árkiegészítést, jövedelemkiegészítő támoga­tást és fejlesztési hozzájáru­lást kaphatnak. Ha csuk az utóbbit, a fejlesztési hozzá­járulás hatását vizsgáljuk, a szövetkezetek termelési szer­kezetének alakulásában, már akkor is egyértelműen kide­rül, hogy ezeknek a kollek­tíváknak a gazdálkodásában milyen Jelentős szerepet tölt be a fejlesztési hozzájárulás. Jellemző ennek mértékére, hogy 1973-tól napjainkig például a szarva marhatartás negsegítésére 110,5 millió íorlnt fejlesztési támogatást kaptak a gazdaságok. Köztu­dott, hogy a homoki földte­rületek hasznosítása a ter­mészeti és közgazdasági adottságok alapján, sajátosan eltér a megye más körzetei­től. Ezeket n sajátságokat fi­gyelembe véve, és a népgaz­dasági igényeknek megfelelő­en ítélik oda differenciáltan a fejlesztési hozzájárulást. A homoki táj szőlőjéről, boráról híres. 1973-tól nap­jainkig a megítélt fejlesztést hozzájárulás 21,6 százalékát, mintegy 24 millió forintot, a szőlő és gyümölcs telepítésé­re kapták a homoki kollek­tívák.. Nem véletlen, Csong­rád megye összes szőlőterü­letének háromnegyed része, ezen belül a nagyüzemileg művelt terület 52,7 százaléka található itt, a megye összes gyümölcstermő területének 65 százaléka, amiből nagy­üzemileg müveit 46,3 száza­léka. Ugyanakkor a szakszö­vetkezetekben, a közösen és az egyénileg művelt területe­ken 7020 hektár az ültetvény. re csökken, ugyanis a kiöre­gedett, gyengén termő és nem gépesíthető ültetvénye­ket kivágják. Nyilvánvaló, hogy ezek helyébe új telepí­tések kerülnek, azonban az ütemet és a megvalósítást akadályozza a beruházási források hiánya. Ma már az egy hektárra Jutó beruházá­si költség 240—250 ezer fo­rint, s ehhez a saját erőt a termelőszövetkezet csak be­ruházási hitel igénybevételé­vel teremtheti elő, de akkor más beruházások megvalósí­tását halasztja el. Éppen ezért a szőlő- és gyümölcs­telepítésre adott fejlesztési hozzájárulás ezt a gondot enyhíti. A legnagyobb össze­get, 9 millió 160 ezer forin­tot a pusztamérgesi Rizling Tsz kapta szőlőtelepítésre, illetve' korszerűsítésre. A homoki tájban igen jó híre van u pusztamérgesi borok­nak, hiszen már a század elején külföldön szívesen vá­sárolták a rizlinget. A kis termelőszövetkezetben ug­rásszerűen megnőtt az ültet­vények területe. Míg 1973­ban 221 hektár termett, az elmúlt évben már ennek kö­zel kétszerese. Ésszerű elgon­dolás az ts, hpgy főágazattá akarják fejleszteni a szőlő­termesztést. Jelentős telepí­tés történt még Öttömösön, a Magyar László Tsz-ben, s a kisteleki Üj Elet Tsz-ben is. A megyében 1973-tól nap­jainkig összesen 594 hektár szólót telepítettek. Ebből 371 hektárt a homokon, és 69 hektárt a homoki szakszövet­kezetekben. Vagyis a fejlesz­tési hozzájárulás hatására az össztelepítés háromnegyed része koncentrálódik itt. Mégis ajánlatos lenne a fej­lesztést hozzájárulást diffe­renciáltabban elosztani, hogy Pusztamérges, Forráskút, öt­tömös, Mórahalom jelentős szőlőtermelő körzetében előbb-utóbb megteremtődjön az iparszerű termelési rend­szerek létrehozásának a le­hetősége. Jobb együttműkö­dés kellene a termelés koor­dinálására, és a Dél-alföldi Pincegazdaság bevonásával a szőlőtermelés és -feldolgozás teljes vertikális integráció­ját kialakíthatnák. Történt már néhány kezdeményezés, így a növényvédelmi együtt­működés kialakítására is. hogy helikopter beállításával az igényeknek megfelelően permetezzenek. Ezzel is je­lentősen növelhetnék a ter­mésmennyiséget. A pincegaz. daság az ötödik ötéves terv­ben 1200 hektár területen kí­ván együttműködés alapján telepíteni: így a mórahalmi Haladás Szakszövetkezettel 230 hektáron, a csengelei Aranyhomok Tsz-szel 200 hektáron, a forráskúti Hala­dás Tsz-szel pedig 100 hektá­ron. Csongrád megye gyümölcs­termő területének a csökke­nése is számottevő, köztigye­lemre méltó, hasonlóan a szőlőhöz, itt is jelentős a szórványtelepítés, és nagy­arányú a termőfák kiörege­dése. A homoki termelőszö­vetkezetekben a nagyüzemi művelésű gyümölcsös 46,3 százaléka, vagyis 919 hektár található. Ebből napjaink­ban a termőterület 824 hek­tár. Jellemző, hogy ebből 366 hektár az őszibarack, és 357 hektár a téli alma. Az utób­bi években a kínélatban is tapasztalhattuk, hogy a gyü­mölcsösök állapota mind az üzemi telepítéseknél, mind pedig a szórvényültetvények­nél igen gyenge, és ez meg­mutatkozik a termés meny­nylségében és termésátlagok­ban. gye téeszelben tavaly 172 va­gon termett, az előző eszten­dőkben jóval több. Ebből 118 vagonnal a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú téeszek termeltek meg, de az előző években ezekben a kollektí­vákban ls jóval többet szüre­telhettek. Ha bár az ősziba­rack köztudottan a szegedi táj kincse, gyümölcse, évszá­zados hagyománya van, en­nek ellenére tavaly itt, a ho­moki, kedvezőtlen adottságú téeszekben 31,6 mázsát taka­ríthattak be hektáronként, szinte már hangsúlyozni is fölösleges, hogy az előző években mindig többet, és alatta maradt a megyei ter­mésátlagnak ls. Ilyen se for­dult elő az utóbbi három év­ben. Ez a néhány számadat ls utal arra, hogy nemcsak érdemes, hanem elengedhe­tetlen több figyelmet fordí­tani erre a kultúrára. Tagad­hatatlan, hogy a rendkívüli belvíz hatására a faállomány jelentős mértékben lecsök­kent, ennek következtében megyei szinten mintegy egy­harmadával, a homoki gaz­daságokban pedig 40 száza­lékkal csökkent 1973-rol 1976-ra a termés mennyisége. Világos, hogy ezzel össze­függésben emelkedett a piaci ár. A telepítések megkezdőd­tek, a homoki körzetben 76 hektárt a téeszek, 96 hektárt pedig a szakszövetkezetek telepítettek el. Azonban a telepítést szaporítóanyag hiá­nya késlelteti, és még jó né­hány más probléma. A meg­különböztetett fejlesztési hozzájárulással kívánják a telepítési kedvet fellendíte­ni, mindenesetre tény, hogy 1973-tól telepítés Csongrád megyében csak itt, a homoki tájkörzetben történt. Néhány közös gazdaságban terveznek őszibarack-telepítést, de ha a megfelelő szaporítóanyag nem áll rendelkezésre, a megvalósítás elhúzódhat. Kár pedig, mert ha generális vál­tozás nem történik, lassan­lassan „elfelejtjük", hogy mi­ről ís volt híres korábban e termőtáj. Sz. Lukács Imre Hol lakik a mindszenti ács? Lovélcímrejtélyek, megoldásuk A címzett ismeretlen — ezt a jelzést ragasztja a postás azokra a küldeményekre, amelyeket feladójuk olyany­nylra hiányos, vagy olvas­hatatlan címzéssel indított útjára, hogy lehetetlen a ki­kézbesítésük. A pösta ezeket az utcáról utcára, házról ház­ra cipelt leveleket, nyomtat­ványokat, lapokat, újságokat, utalványokat teljes joggal visszajuttathatná a feladó­nak; a posta azonban nem jár el a rideg bürökrácla sza­bályai szerint, hanem még egy kísérletet tesz: a cím­nyomzórészleg kezére adja a küldeményt. A részleg a budapesti 62-es postahivatal Marx téri épü­letének első emeletén műkö­dik, várva azt a havi kere­ken 2000 postai küldeményt, amelyet kétezer címzett vár hiába. A meglepő szívósság­gal és Columbo hadnagyhoz méltó logikával dolgozó cím­nyomozók havi adagja ezek­ben a napokban alaposan megnőtt: a nyár a főszezon. A címnyomozás munkájá­ba új színt vitt be az irá­nyítószámok bevezetése. Az elírt, téves irányítószám tév­útra vezeti a levelet, viszont olyan leveleknél, amelyek címhiányban szenvednek, ki­indulópontot adnak a kere­séshez. Nagyon szeretnék a címnyomozók egy típushiba elkerülését, mégpedig azt, ha a feladók a postafiókba címzett levelekhez a posta­fiók irányítószámát, nem pe­dig a vállalat telephelye sze­rinti Irányítószámot írnák. Néhány példa a címnyo­mozásra: Petőfi nevét viselő utca és tér pont húsz van Pest-Budén. Tizenkilenc he­lyen van Kossuth üt, utca, tér, Árpád apánk nevét pe­dig tizennégy viseli. Bértfal, Bárt,fa utca és köz nem ke­vesebb, mint hét van Buda­pesten. Ez utóbbit azért em­lítjük, mert egy Írországból érkezett levél, amely a „Bal­fai" uteába szólt, végigpró­bálta ezeket az utcákat — eredménytelenül. Végül ls a clmtiyomozók a címzett ne­vébői kiindulva megállapítot­ták, hogy a levelet a Balzac uteába kell vinni. Azt már rutinból Irányít­iák el. ha levélen Harmat utca helyett Gvarmat utca van (az egyik Kőbányán, a másik Zuglóban található). Nem ilyen egyszerű volt a dolog egy Gombáról érkezett levéllel: „Pm VIII. k. PaJ kin u." — volt olvasható a cím­zésen. Pm nyilván Pest me­gyét Jelentett, de az már csak a VIII. kerüleli utcák gondos tanulmányozása után derült kl, hogy a pnj kin — a Pus­kin utcával azonos. Egy bra­zíliai feladó semmiféle utca­nevet nem írt a borítékra, az irányítószám segítségével mégis célba Juttatták a kül­deményt. Egy lengyel levélen a Magly utca Máglya utcát akart jelenteni. Problémások a cirill betűkkel címzett le­velek, mert a latinból való átírásnál alaposan elváltoz­hat a cím. Néhány emlékezetes eset: csak a címjegyzékek alapos átböngészése után sikerült kikézbesíteni Kecskemétre „a szociális utthon gondno­kának, a Műkert mellet" cím­zést viselő borítékot. A vá­rosnév nélkül a „Megyei Kórház, kórbonctan" címzés­sel ellátott levél pedig Szol­nokra került. A címnyomozók buzgalmát dicséri, hogy megtalálták a címzettjét annak a levélnek is, amelyen a címzett neve mellett szó szerint ez állt: „ ... ács részére, mindszenti születésű, a III. em. lakik, a számot nem tudom. Munkás­szálló." Cs. B. Munkatermelékenység és személyi jövedelmek a mezőgazdaságban Dr. Nagy Lafos könyvórö/ A közelmúltban Jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában a JATE professzorának, dr. Nagy Lajosnak a „Munka­termelékenység és személyi Jövedelmek a mezőgazda­ságban" című könyve, ami kisebb terjedelmi eltérésnél azonos a szerző akadémiai doktori értekezésével. Ez a könyv az agrárközgazdnsági Irodalom legjobb alkotásai közé tartozik. Olyan átfo­gó tudományos elemzést tar­talmazó munka, amely össz­hangban áll a társadalmi­gazdasági fejlődésünk köve­telményeivel és egyúttal a tudományágazat elméleti szintű továbbfejlődését is szolgálja. Húsba-vérbe vágó gyakorlati problémákra ke­resi és adja meg a tudo­mányos választ, ezért a szűk szakmai körökön kívül a szélesebb közvélemény ér­deklődésére is számot tart­hat. A könyv három, szorosan összefüggő részre tagolódik. Az első részben a hagyomá­nyostól eltérően tárgyalja a termelékenység fogalmát Kinek jár a gyermek­ápolási táppénz? művelt^szőlő-, Sajnálatos az a tény, hogy mölcstermő terület évről év- őszibarackból Csongrád me­Kinck, és mennyi ideig jár a gyermekápolási táppénz, kérdezi V. B.-né szegedi ol­vasónk, Arra is kíváncsi, hogy u| tekinthető a gyer­mekápolási táppénznél egyedülállónak, és ki jogo­sult a beteg gyermek mellé az anyát táppénzes állomány­ba venni? A rendelkezések szerint gyermekápolási táppénzre jo­gosult a dolgozó anya vagy az egyedülálló apa, ha hat évesnél fiatalabb beteg gyer­mekét ápolja. A táppénzre jogosultság időtartama azon­ban változó, attól függően, hogy a gyermek hány éves, s hogy az anya egyedülálló-e. A gyermek egyéves koráig az anya, és az egyedülálló apa korlátozás nélkül igény­be veheti a táppénzt a be­teg gyermek otthoni ápolása érdekében. Ezt követően a jogosultság a gyermek egy— hároméves korában évi hat­van napra, a gyermek há­rom—hatéves korában pedig évi harminc napra terjed ki. Egyedülálló szülő esetén gyermekápolási táppénzt a gyermek három—hatéves ka­rában is évente hatvan nap­ra lehet igénybe venni. A gyermekápolási táppénz gyermekenként jár. így pél­dául, ha a dolgozó nőnek há­romévesnél idősebb, de hat­évesnél fiatalabb gyermeke van, mindkét gyermeke után harminc-harminc napra, ha egyedülálló, akkor pedig hatvan—hatvan napra jogo­sult gyermekápolási táppénz­re. Előzményként be kell számítani — az említett 30, Illetőleg 60 napi időtartam megállapításánál — a gyer­mek utolsó születésnapját követő időre kapott gyermek­ápolási táppénzes Időt. Pél­dául ha a gyermek harma­dik életévél 1977. augusztus 31-én tölti be, szeptember l-e és 1978. augusztus 31-e kö­zötti idő alatt harminc napig jogosult az anya gyermek­ápolási táppénzre. Egyedülállónak a táppénz­re jogosultság elbírálásánál azt kéli tekinteni, aki nem él házasságban, élettársi kö­zösségben. Ezek a hajadon, a nőtlen, az özvegy, az elvált, vagy házastársától külön élö, továbbá egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek a fér­je, sorkatonai szolgálatot tel­jesít; házastársa kórházi ápo­lásban részesül vagy külföl­dön tartózkodik; házastársa közép- vagy felsőfokú Intéz­mény nappali tagozatán ta­nul; házastársa a háztartá­sukban levő gyermekről a gyámi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv Igazolá­sa szerint legalább két hó­napja nem gondoskodik; azo­kat a házastársakat ls, akik látásuk csökkenése miatt munkaképességüket mindket­ten elvesztették, és ez az ál­lapotuk legalább hat hóna­pon át fennáll. Egyedülállónak kell venni azt is, akinek a házastársa orvosi igazolás szerint testi vagy szellemi fogyatékossága miatt hat hónapon át teljes munkaképtelen, nyugellátás­ban részesül, kényszergyógy­kezelés alatt áll, letartózta­tásban van, Vagy szabadság­vesztés büntetését tölti, és a havi keresete, jövedelme 1977-ben az 1070 forintot nem haladja meg. A beteg gyermek ápolásé­ra az anyát vagy az egyedül­álló apát a körzéti gyermek­szakrendelés orvosu veheti táppénzes állományba az er­re a célra rendszeresített nyomtatvány felhasználásá­val. Dr. V. M. és elméleti összefüggésen. Ebből kiindulva a teljes termelékenység növekedé­sét és annak legfontosabb tényezőit elemzi bőséges sta­tisztikai bázison alapuló szá­mítások segítségével. Na­gyon érdekes megállapítá­sokat tesz a mezőgazdasági ágazat ipar mögötti elma­radása és ..az utóiérés", ami a fejlett szocialista társada­lom építésének a kulcskér­dése — várható időtartamá­ra. A szerző adatai szerint a magyar mezőgazdaság ter­melékenységi színvonala nemzetközi összehasonlítás­ban közepesnek minősíthe­tő: az európai országolt rangsoróban az egv kere­sőre jutó termelési értéle alapján a 11. helyen áll­tunk a hetvenes évek ele­jén. A második rész a személyi jövedelmek igen bonyolult kérdéseit tárgyalja a me­zőgazdaságban. A szerző — jogosan — történelmi je­lentőségű eseménynek tart­ja, hogy Magyarországon a 70-es évek elejére a mező­gazdasági munkajövedelmek és az Ipari munkabérek kö­zötti különbség megszűnt. A könyv ugyanakkor részlete­sen bizonyítja azt is. hogy a jövedelemparitái elérése nem jelenti a falusi és a vá­rosi lakosság életmódjában, életszínvonalában fennálló különbségek eltűnését, hi­szen 1972-ben a falusi la­kosokra jutó tarsadalmi jut­tatások értéke mintegy 30 százalékkal alacsonyabb az ipari keresőkhöz képest. Fi­gyelemre méltó fejtegetések találhatók itt a jövedelem­paritás indokai, értelmezé­se és távlati fenntartásának problémái tekintetében is. A harmadik rész a mun­katermelékenység és a sze­mélyi Jövedelmek alakulás sa közötti kapcsolatot ku­tatja. Ebben a fejezetben bí­rálja a szerző • a kérdéssel kapcsolatos polgári néze­teket, bemutatja a marxista közgazdászok közötti vitá­kat, és végül kialakítja a saját tudományos álláspont­ját, amely szerint u jöve­delmek és a termelékenység közötti összefüggés népgaz­dasági aránytörvényként fog. ható fel. Ez a felfogás hasz­nos tanulságokat ad a gaz­daságpolitika kialakítása szá­mára. E rész foglalkozik vé­gül a tulajdon lényege meg­jelenési formálnak és az ér­dekeltségi típusoknak a ter­melékenységre gyakorolt ha­tásával ls. A széles problémakört fel­dolgozó, szerkezetileg Jól ta­golt, tömör, világos stílus­ban megírt színvonalas mun­kát haszonnal forgathatják a gazdasági kérdések iránt ér­deklődő olvasók. Dr. Sipos Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents