Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

4 Kéddj 1377. flqgusziqs 2. Hogyan lehet jobb a bölcsőde? Uj intézmény tanulmányozza A bölcsődé iránti igények mai, rohamos növekedésével a férőhelyek számának bővítése nem tudott lépést tartani. s a nagyvárosokban égy re zsúfoltabbá váltak bölcsődéink. Ezek túlzsúfoltsága, s a mégfelélő nevelési módszérek hiánya miatt sok helyütt a gondozás csak a gyermekmegőrzés szintiét érhéti el. A bölcsődei igények kielégítését ném szabad az intézmények túlzsúfoltságával megoldani. Inkább arra kellehe törekedni, hogy áz édesanyák minél nagyobb számban vegyék igénybe a gyermekgondozási segélyt, s legalább két évig maradjanak otthon a gyermekükkel. Nyilvánvaló azonban, hogy anyagi és más okokból ez nem valósítható meg mindenütt. Mit tehetünk tehát azoknak a gyermekeknek a harmonikusabb fejlődéséért, akik bölcsődébe kerülnek? Minden országban, ahol a nők mtlnkavállalása számottevő, szákemberek kütatják a három éven aluli gyermekek intézményes ellátásának legeredményesebb mődszereit. Általában az a tapasztalat, hogy a gyerekek számára r;em maga a bölcsőde intézménye, hanem a nevelés, az ellátás színvonala az, ami nem kielégítő. Ezen kell tehát változtatni. A bölcsőde a gyermeknevelés alapintézménye, réndkívüli a felelőssége, hiszen a gyerekek életében ebben az időszakban á leggyorsabb ütemű a fejlődés. Hazánkban jelenleg mintegy 53 ezer bölcsődei férőhely van. Érek száma az évtized végére 70 ezerre növekszik. Jelenleg több mint 10 ezer gondozónő dolgozik, s ahhoz, hogy ők valóságos nevelői lehessenek a gyerekeknek. megfelelő általános műveltséggel, s magasabb szakmai képzettséggel kell rendelkezniük. A gondozónőképzésben az elmúlt évben jelentős változás történt, melynek célja a magasabb alapképzés biztosítása volt. deléMeg egy bölcsődéi férőhely létesítésének átlagköltsége 120—180 ezer forint. Ahhöz azonban, hogy a bölcsődék gyermekmegőrző jellege megszűnjön, s tevékenységükben a nevelés váljék döntővé, nem elég a dolgozók képzettségének növelése, vagy' az anyagi támogatás fokozása. A bölcsődék egységes szervezésére, szakirányítására, segítésére és ellenőrzésére iá szükség van. Ezeket a feladatokat hivatott mégoldani az a nyolcvanfős kísérleti bölcsődét és a höZzá csatlakozó módázertáni i idézetet magába foglaló intézmény, amelyet a napokban adtak át Budapesten, a Tüzér üteábah. A bölcsőde életé. működése lényegébén nem különbözik a haáofiló nagyságú intézményektől, éppen azért, hogy az itt kidolgozott, kikísérletezett módszerek az ország összes bölcsődéjében alkalmazhatók legyenek. A Bölcsődék Országos Módszertani Központja tehát a gyermeknevelés e fontos intézményeinek szakmai, kutatási központja, irányítója lesz. D. K. A testvérváros hírei Fejlődik s szövetkezetek állatállománya A lehetőségek adottak a további előrelépésre A korábbi években ritka volt az a közös gazdaság, ahol az állattenyésztés nyereséggel zárt. A különböző kormányintézkedések és állami támogatások hatására Csongrád megye szövetkezeteiben ütemesen fejlődik az állattenyésztési ágazat. A jelentős árbevétel-növekedés mellett az is pozitívum, hogy az eredményességet befolyásoló mutatók többsége javult. Az elmúlt évi adatok alapján az állattenyésztési hozamok közül a legnagyobb előrelépés a tejtermelésben történt. Áz egy tehénre iutő teihóznin 290 literrel. 12.8 százalékkal haladta meg az 1975. évi szintet. Tavalv Csongrád megye termelőszövetkezetei Í683 milliŐ forint árbevételt értek el az állattenyésztésből, ez az összés szövetkezeti alaptevékenység 40.9 százaléka. Az állattenyésztés tényleges árbevétele 18,6 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A követelmények egyre nőnek, s ismeretesek már a fHIcsztésl célkitűzések, térészámok is. A TESZÖV termelésfejlesztési és áruforgalmi bizottsága megvizsgálta a megye szarvasmarha-, sertéséi juhállományának alakulását. különösen arra figyelve, hogy a növelést, az eredményesebb gazdálkodást milyen eszközökkel célszerű segíteni. Növekedett a szarvnsmarha-állörhány, a sertésállomány. bár az állatlétszám alakulását befolyásolta az elmúlt év pénzügVi problémája. néhány termelőszövetkezet szakosított telepét értékesítette. illetve ezentúl az állami gazdaság gesztorsága alatt üzemelteti. Így a sándorfalvl Magyar—Lengyel Barátság Tsz is. A megyében a szarVasrrlafha-tenyésziésnek hagyománya van. de még nem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyek az ágazat fejlesztésében rejlenek. A szakosodás később és lassúbb ütemben indult, mint más megyékben. Jelenleg 75 szövetkezet közül három nem foglalkozik szarvasmarhatartással, nyolc egyálto'.án nem isrt tehenet, a hús-asznosítárú tartásra pedi,-; kilenc szövetkezet rendezkedett be. A tej hasznosításra a szakosodás megfelelő ütemben halad. Az állomány zöme magyar tartói, de 29 térfflelÖ+ szövetkezet már keresztezést folytat, és a külföldről Vásárolt, nagy értékű állomány beváltja a hozzá fűzött reményeket. A tenyésztési mutatók javultak. Igen nagy tartalékok vannak még a takarmánytermesztésben és a takarmánygazdálkodásban. Növelhető a gyepterületek hozama, és csökkenthető a szálas takarmány betakarítási, lárölási vesztesége. Jelenleg 24 gazdaközösségben üzemel szakosított szarvasmarhatelep, összesen ÍÖ ezer 15C a férőhelyek száma. Ugyanakkor ll szövetkezetben szakosított sertéster lep működik, 53 ezer 75Í férőhellyel. A hagyományos férőhelyek kihasználása és üzemetetése sok problémát vet fél. rengeteg gondot okoz, a munkaerőt sem lehet állandósítani a nehéz fizikai munkát igénylő helyeken. A járványvédelem nem megoldott. egy-egy járványos betegség esetén ezeknek a telepeknek többsége szinte védtelen, egyik a másikat könynyeh . megfertőzheti. A szarvasmarha-férőhelyek kihaszriáláSa 81.1 százalék oS volt. a hízóférőhelvek átlagos kihasználtsága csak 76,3 százalékba. s ebből a szakosított férőhelyeké 83.3 százalékos. A hagybmánvos telepeken a kihasználtság nem érte el a 65 százalékot. Kilenc szövetkezet a sertésférőhelyeket egyáltalán nem üzemelteti, vagy másra hasznosítja. A sertésállomány is kedvezően alakult. További nagy tartalékok rejlenek a hagyományos sertéstelepek hasznosításában. Az épületek rekonstrukciójával. a tartástechnológia megváltoztatásával ezeknek a telepeknek a hízóklboesátása jelentős mértékben növelhető. Mindenképpen érdemes áldozrtl rá. A tavalyi éV végén Csongrád megyében összesen 9728 anyakocát tartottak, s 1980 végére a körös gazdaságokban ez 12 ezer R00—18 ezerre fejleszthető. Mindezt ú| telepek létesítése nélkül elérhetik a szövetkezetek, a hagyománya; telepek rekonstrukciójával és üj technológia beállításával. A jühászat különösen a hetvenes évekig játszott nagyobb szerepet a megye és a Szegedi táj állattenyésztésében. Akkor még az extenzív tartás volt a jellemző. Főleg jövedeímezési megfontolásokból csökkentették az államányt, az elmúlt évben viszont felemelték a gyapjú árát. kilónként 74 forifit 28 fillérről 95 forintra, s ez ismét az ágazat fejlesztését segíti elő. Sz.L.1. Odesszában nagy sikerrel játsszák a Kenguru című magyar filmet. A Berta Búlcsu regényéből Zsombolyai János rendezésében készült film vidám stílusban szól egy, tréfásan Kengurunak nevezett fiatal sofőr életéről és szerelméről, miközben olyan komoly problémákat is érint, mint a tetteinkért a közösség, barátaink és kedvesünk előtt érzett felelősség kérdése. Az odesszai Tengerészmérnöki Főiskola négy termelő tanhajóval rendelkezik. A leendő tengerészek — kormányosok, gépészek, elektroműszerészek — rajtuk végzik hagyományos tengeri gyakorlatukat, itt hallgatják előadásaik egy részét, dolgoznak laboratóriumaikban, sőt rajtuk készítik diplomamunkájukat is. A hajók három hónapig navigálnak a Fekete- és a Földközi-tengeren, Jugoszlávia, Olaszország, Görögország. Spanyolország, Algéria és más országok kikötőit érintve. Ebben az évben a hajókon kétezernél több hallgató vesz részt a gyakorlatok Nagy sikerrel vendégszerepelt Moszkvában az Októberi forradalom nevét viselő odesszai színház együttese. Az ukrán művészek zenés és drámai műveket adtak elő. Művészetüket a főváros kö+ zönsége és sajtója egyaránt magasra értékelte. Az együttes föllépett Kolomnában, Rjazanyban és Kijevben is. verseny 1977. október l-ig tart Az odesszai DoVzsenko stúdióban Bilem Movak rendező „Vörös diplomáciai futárok" címmel forgat filmet. A film középpontjában két ember — Pereguda és Auriny — sorsa áll, akiknek alakját Teodor Nette és Johann Mahmasztal híres szovjet diplomatákról mintázták. A film az Októberi Forradalom 60. évfordulójára készül eL A Lenin-rétíddel kitüntetett Fekete-léngeri Hajózási Társaság központja Odessza. Ez a legnagyobb szovjet hajózási társaság. Hajói jelentik a flottaügyi minisztérium mutatóinak 30 százalékát. 256 teherhajóból, 31 személyszállító hajóból és műszaki, valamint mentő flottából éli. A tárSasag hajói 80 ország 360 kikötőjét keresik föl. Több mint 72 ezer embert alkalmaz. Odesszai központú a ÍJunai Hajózási Társaság is. Ez a hatalmas szállítási vállalat 20 ezer embert foglalkoztat, háfom kikötője, két hajójavító üzeme és 60 tengeri hajója van. A Dunai HajÓZási táíSaság hajói Jugoszláviába vasércet és olajat, Magyarországra vasércet és kokszot, Csehszlovákiába koheentráturrtot és szenet, Ausztriába vasércet szállítanak. Á társaság nemrégen egy új komfortos hájóCal, az AjvaZovsZkijjál gazdagodott. A hajó hossza 120 méter, nyolc fedélzeten 300 utast szállíthat, akik rendelkezésére két fürdőmedence, szauna és más kényelmi berendezések állanak. Az odeszai sajtóból összeállította: Mihail Ujas Az Ukrán SZSZK Területi Zenei Társasága, az Ukrán SZSZK Zeneszerző Szövetségének odesszai terűiét) részlege, az Ukrátl Írószövetség odesszai szervezetéhek vezetősége területi zárt versenvt hirdetett a Nagy Október 60. évfordulójának szentelt szovjet tömegdal megírására. Hivatásos éS műkedvelő zeneszerzőket és költőkét kértektől á versenyben való küzre= működésre. A győztesekét Réhzjútáloffibán réSzéáltik. A Gyékénycsákó, gyékényszék A tápai honismereti szakkör Molnár Imre helyi születésű tanár és felesége keze alatt működik. Imre tanító — mert Tápén leginkább így ismerik — régi, hagyományőrző család gyerekeként Szívta magéba szülőfaluja iránti széíetétét, a falu tíéfiéletének kiváló ismerője lett. Személyébdn olyan vezető került a Kis szakkör élére, aki az őseitől hozott tudománnyal Vezethette be gyerekeit a népélofkútatás gyönyörűségébe. Eddigi munkájúk eredményét, gyűjteményüket höSszú éveken keresztül a tanácsháza folyosóján elhelyezett, régi iratszekrényekben láthatta az ügyes-bajáit intézni oda menő tápai ember. Most a művelődési ház nagytermében I láthatjuk fáádág anyagúkat. IÁ iiét nagyméretű vitrinben HAZASSáO l. kerület. Szeded: Árva Göbor ős SWh Katalin, jvöis j£rids ts CSálti Katalin. Józsa ÖáüMT Vilmos és Horváth Erzsébet, Hegetids ÉruO éa Pálus Marsit, lleiécii Sórs.ét Sándor és Hajnal Éva Ánná, Csatlós István és Zsadányl Ilnna, Tofiiáp János és Bodnár Sarolta Katalin, Na?v SSntUT Gytttgy és Varga Ágnes, Rlészáros Vince és Fürdők Etelka Rozsa, Vlda János é« Csontos Rvn. Marion 14)01 és Iványl Anna, Tompái Imre Ferenc es Ecseki Erzsébet, Spájcer Pál és Tuska Rozália, Molnár István és Lengyei Kaíalih Emília. Döme Ferenc és Kósa Elvira. Balázsi) í érenc ts Ftirrai Agncs, Palotai Pélfer és dr Tóth Mária. Éva, Fülöp Mlliálv és niés Lva, Ludáuyl Tlbo? Mihály és Bájfifefc Friderika Mária. Balla József és Takács Emma. Keoa Zbigntew Maciét és Varea Erzsébet. Szőke György és Légrádl Mária Julianna házasságot kötöttek. Itt. feériilct Szeged: Gál István és Nagy Mária, Juhász Gyula és Halász Márta. Ga.idafesl Géza és Nagyhata Rozália, Szűcsi László és Nucsi Erzsébet Anna. Kancsdr István és Csótka Lídia. Kasza János és Kugyeja Irén Éva házasságit kötötték. SZÜLETÉS í. kerület Szeged: Eiler Lajosfiait és C'zirok Etelkának Barbara, Malömvlzl Zsoltnak és Szljjfirtó Juditnak Réka. Babiczk! Andrásnak és Csamangó Máriának András, Polyák Józsefnek és Virág Ilona Évának Edina. Pulai Jánosnak és Sánta Irénnek Rita, Martonosl Ferencnek és Bite Lívia Jolánnak Éva, Oonáth Györgynek és Almási Margitnak Hajnalka, Vosnitzer Ferencnek és Anró Máriának Frika Mónika. Gál Lászlónak és Csányl Juliannának Tünde. MárkuS László Tibornak és Tóth Frikánák Krisztina Laura. Valtnér László Károlynak és Gyömrd-Molnár Katalinnak Balázs. Hötésök .tózsef imrétiétés Trttók. Margitnak Péter. Her.-,szil:S Jánosnak és Laka'ns Aghéihek Fetfa Agnee. Nógrádi •stván Bélának és Hufivöl'»vi Éva Pondnak Eszter. Barna Ferencnek és Varga Jolánnak Krisztián. Biftn Bélának és B ita Irén Teréziának Endre. Barluszek Györgynek és Máiesemények mos Zsuzsannának Balázs György, Zámbó Jánosnak és Eerkó Jolánnak Renáta Bernadett Kositzky Attilának és Hegedűs Mártának Anett, Futó lsvánriák és Szánt Máriának Ágnes. Ambrus Mllialyrmk és Molnár Erzsébet Teréziának Mihály, Savanya Lászlónak és Kokavecz Márta Juditnak Péter László, Rera Sándornak és KoVács Zsuzsanna Erzsébetnek Krisztina. Bogdán Istvánnak és Szemmárt Gabriellának Qrsolva, Nyinkó Gábornak ér. Szabó Mária Piroskának Péter Gábor, Hegykői Györgynek és Gera Évíngk Péter. Mátéi Lajösnak és Rtss E- zterriek Észter. Hegedűs Józsefnek és Tcldl Klárának Aranka. Illés Sándornak és SimándI Judit Máriának Péter. Ffdn* Dezsőnek és Töt!! Ibolya Margitnak Dezső István, dr. Malatinszkl Ivánnak .és dr. Magoov Amáliának Mónika. Hegedűs Aladárnak és Kondász Mária Magdolnának Csaba. Rovó Jánosnak és Kakuszi Máriának Itlchárd nevű gyermekük született. ül. kerület Szegeti: Kispéter Andrásnak és Papp Máriának Róbert. Biizá Lászlónak és Bozó Anna Máriának Krisztina Matild, Gyevlki Jánosnak és Szauter Hildának Nóra, Búza Lajosnak és M dinár Frzsébetriék Laios. Király Ahtál Lösziőnak és Farkas Ilonának Tamás. Táesl Gábor Jánosnak és Sánta Aranka Juliannának Attila József, Keszl Péternek és Tabi Zsuzsannának András. Hidas Imréhsk és Vecsernyés Irén Rozáliának Norbert ÉSblt. tTrbán Vicce Tstvánnak é* Masa Julianna Etelkának Attiiá, Szívjál Istvánnak és Ilin Máriának Péter istvrirt. Varga Párnak és ráfest Lidiá-.-.k Krisztina. Burai Jánosnak és Farkas Jolánnak János László, Horváth Föltárnák és PIPHr Juditnak zdl tán. KovfifeS Kálmánnak és Bakocs Anna Mártáftáfc Értőt*, Latos Hétéffléfc és Hárfa Sáta MvslthaC László, SífíMvi Arotí Józsefnek és Szőke Kisfának Ardfi, Érsek RáK niánpak és Varga ítalnSika llohángk Ha'n.alk" Edit, .tehet 7- iránnak és Hatvani riizHlá Máriának fstváp. Hálást! Tlborfiak és Tolnai Jolánnak Tirhé.a Jolán, Fstbók Istvánnak és Szatmári Éva Fánzsartháiiák Attila, Mangó Zoltánnak és Molnár Hszlefnek Zóltáh Csaba. Halógii Latosnak és nsziár Éváhak Rita, Kntogán Gyulának és Urdögh Piroskának Mariahha, Szász fcergelvnek és Bujdosó Rozáliának Attila, Kiri Istvánnak és Bálin' Erzsébetnek Julianna Ildikó. Biezúk Eleknek és Kiss Évának GvöneVi. Czobor Mlhálvnak Cs Takács jlnnának Rrilvla, Hódi Antalnak és Szári Katalinnak Antal. Márton István Sándornak és LiPoni Zsuzsaftnának Tlbo-. Tóth Ahdrrsriák és K'ss MarfPnak Erzsébet Ancit. Bába János AndráSfiák és Góró Rozáliának János. dr. Bendé János Láe-ión*'és dr. nirzv.n1 lWSrla T ehkéne'v Balázs, "V-álv Sándornak és ritidás Éván-k Sándor Hchrik nevü gyermekük sziimtett. DALALŐÉ\S I. kerület Szeged: vnss Ferehoné Kláris Mnfgtt. Rlmanórri Géza. Szilágvi Imre, Rlszker Gáborhé Szabó Zsuzsanna. Komiáthv Ferenc István, Szabó Ahtpiné Fekete Anna. Süli Ferenc. Kocsis Imre. Ne'denbaob Sándorné Szuchovsz.k" Irén, Mthócsa I,»ioSné BH'rgbázv nono. Veiéi .Tózse'. Hbfváth Káról v PVoé Blasknvltí Frzsébor. Tyén zjá-ls Erzsébet, l.e'e fliésné I'ngl Verona, dr. B'sv,rjnn vrie-,eS. Kou bert Osbrleiis, Bézsaki Dezső. Már j <s) Mária. Mniná* Antal, dr. Pakson' Istvánná Sz*sz Ér, 7sébe». T"krHssv An»-1. Fhó Jó-»sefhé Landler Amália meghalt. Tri. trzrjpe. Szeged: Fekete Béla, Barát János. O.sztrbvitzky llofiá. Hevesi Kárclyné Tóth Rózái ir. Kaszani I Sándor, Gál I -tvánne Farkáss Mártá, Lova? Lajö". Ab-, rabátn Irnréhé Rosztirl Mária, Vtinekl András, CióltáSi András KonrSdné Eékete Anna, Puskás irriréoé Ráct Rozália. P.anp oánosné Kis Terézia. Márícs Anna, Konasz Ferencné Váradi Gizella, ijitó Lstvánné Csanyi Ilona meghalt. szakszerűen elhelyezett, tárgy- és témacsoportonként rendszerezett népéleti és helytörténeti kiállítást Molriárék a gyerekekkel együtt rendezték. „A Tiszáról vállra vett abronyicán hordták a régi lápaiak a vtóet. Abból főételt, S»t ls itták." E két mondat sok konyhai eszközt magába foglal, amelyek most békésen pihennek üveg alatt, némán mesélve az őt nézőnek, a múlt szokáshagyományairól. Az állattartás eszköze volt a békó, a billoggal meg a tulajdonos kezdőbetűjét sütötték a jószág farára. A halászat eszközei közül a szigonyok érdemelnek említést és égy Vágóhorog. Elgondolkodik az ember annak láttán, vajon tényleg akkora Halak Voltak az egykori Tiszában, hogy ilyen sZersjíáftíökkal lehetett csak boldogulni? A viselet anyaIga Hárötft Vitrinben látható, mintegy érzékelve, hogy ebből léggáiídagabb a gyűjtemény. Kellemes színfoltja a kiállításnak az a vitrin, artiely egy házablakot é3 környékét mutatja, az alája elhelyezett ' töntsörékkel, amelyek a súblőtoi; díszítették hajdan. A többnyire néprajzi anyagokat berhutató kú állítás néhány helytörténeti eszköz és a falu történetét bemutató táblázat egészíti ki. Ugyanabban a tárlóban van egy gyékénycsákó és egy gyékényszék, amlhöt a mai öregek közül ls csak nagyon kevesen tudnak készíteni. (A kiállítás hétfő kivételével mindennap láthatő délelőtt 10—12, ilí. délutáh 14—18 óra között. Megközelíthető a 73as busszal.) iíj. Léle Jőzsef Sziklakolostorok kutatása Eredményes in unkával tárják fei az orSZág középköri emlékeit a Bolgáf tudományos Akadémia Légészcsöpartjai. TeVékehység.lk je'.enleg a híres sziUlakoloStorok felkutatására'irányul: a Plszahezberi, Straklévóban, \i:r>.ov6báh, Cservenben, Slroltt vábari táláíhatö különleges vallási émiékékhe, és Koszaira közelében, a riagy Szent György Kolostorra. 5