Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

2 Szombat, 1977. augusztus 6. \ 7 Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu megbeszélése a Krímben • Moszkva (TASZSZ) és az európai biztonság megLeonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjet- szilárdításának ügyét. Kifeunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a jezték azt a reményüket, Krímben találkozott Nicolae Ceausescuval, a Román KP fő- hogy az európai biztonsági titkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. értekezlet résztvevőinek belgrádi tanácskozása- hozzáLeonyid Brezsnyev es Ni- tásanak menetet, értékelve a iarul a földrész országai eolae Ceausescu tájékoztat- felek kifejezték megelége- sokoldalú és kölcsönösen előtak egymást az SZKP XXV., deftségüket az SZKP és az nyös együttműködésének elilletve az RKP XI. kongresz- RKP közötti kapcsolatok és mélyítéséhez, szusán elfogadott határoza- a sokoldalú szovjet—román Leonyid Brezsnyev és Nitok végrehajtásáról, s a két együttműködés fejlődése fe- colae Ceausescu véleménypárt figyelmének központjá- lett. Mindketten kifejezték cserét folytatott a nemzetköbán álló kérdésekről. törekvésüket a Szovjetunió zi kommunista és munkásNicolae Ceausescu üdvö- és Románia közötti kölcsonö- mozgalom egyes kérdéseiről zölte a szovjet népet az sen hasznos kapcsolatok to. is. Hangsúlyozták a kommuSZKP XXV. kongresszusán babbi mélyitésere, ezen be- nista és munkáspártok közötelfogadott határozatok végre. lul a kétoldalú termelési spe- ti internacionalista szolidarihajtásában és a Nagy Októ- cla,lzacio és kooperáció tav- tás további mélyítésének és beri Szocialista Forradalom latainak meghatarozására, sokoldalú együttműködésük 60. évfordulójának méltó SZOrOS kapcsolatban a KGST fejlesztésének fontosságát a megünnepléséért folytatott altalanos intézkedéseivel. marxizmus—leninizmus alapharcban elért sikerekért, és A nemzetközi élet kérdé- , .„ újabb győzelmeket kívánt a seiról folytatott vélemény- A talalkozo szívélyes, bakommunizmus építésében, csere során hangsúlyozták. Leonyid Brezsnyev üdvözölte hogy a Varsói Szerződés taga román népet az RKP XI. államai politikai tanácskozó kongresszusán elfogadott ha- testületének 1976. novemberi ÍY'n Csernyenko, az SZKP tározatok megvalósításában bukaresti ülésén elfogadott KB tltkara és Anatolij Blaelért sikerekért. nyilatkozat eszmei és konkrét toY' az ,SZKr kb WtitkáráLeonyid Brézsnyev 1976. ^a'!lata' mértékben ^fan" Andrei^az" RKP novemberében Romániában megőrzik jelentőségüket, s ™ ^V í ^taS tett látogatása során elért megvalósításuk lényegesen Mitea. az RKP főtitkárának megállapodások megavalósí- előmozdítaná a leszerelésnek tanácsadója. ráti légkörben zajlott le. A megbeszélésen szovjet részről részt vett KonsztanOktóber 4-én kezdődik a belgrádi találkozó # Belgrád (MTI) feladatok végrehajtásáról, biztonság megszilárdításáról Péntek délben megtartott mind a konferencián megvi- és az együttműködés fejlesz59. plenáris ülésével bele- tátott kérdésekkel összefüg- téséről, továbbá az enyhülés jezte munkáját az őszi belg- gésben a kölcsönös kapcsola- folyamatanuk, jövőbeli torádi európai biztonság és tok javításárol>. az europai vabbíejlesztéséről". Hirosima mementója A hajdani szerzetesek kő- „Mondjunk nemet a neutron- tett Egon Bahr, a Német s/.öntése volt a két latin szó: bombára!" — ez a felhívás Szociáldemokrata Párt ügyMemento móri! — emlékezz lényege. a halálra! Augusztus hatodi- . ... • „ , ka immár 32 éve az iszonyú ,Az N-bomba az amerikai atomhaiálra emlékezteti az ?trategak legújabb csodaemberiséget, a napra, amikor fe®rYere'I amelyet nagy huelóször emelkedett lakott te- bóval ,rekl?™°í"ak szerte a va _ le„vver lepülés föle a tömeghalál KHfi^jSK?* SS^S nukleáris tűzgömbje. Emié- ^umSnS felveri* hírteúk ^-Európában. s elsősorban keznek erre a gyasznapra az "n ,us legyver niraetiK NSZK területén kíván iák egész világon, emlékeznek és B ^niagon szocsovei — „hu rnlrtírnvni vezetője. „Az emberi gondolkodás perverziója", mondotta a nyugatnémet politikus, akinek kijelentése annál is fontosabb, mivel hamar nyilvánvaló lett — ha a fegyver manus", mert csupán az rak ározm' pusztul el tőle, ami eleven, Európát akarják hát újabb s megmaradnak az anyagi atomfegyverekkel fertőzni, javak. Nem rombol, emelik Kontinensünk már kétszer emlékéztetnek rá a Hirosimában és Nagaszakiban ártatlanul elpusztított tízezrek GS hozziü^srtozói k s szók akik az atombomba okozta " " b°mba elpnyeit ecsetelő volt világháború kirobbanáte&ti és lelki sérüléseikből a O-tabornokok, s szere- sanak helye. Most a washingmai napig sem gyógyultak ki nyen me8állapitják, hogy ez toni és brüsszeli stratégák *•.<= a p«ih t^tén előnyös azokra a csapatokra az atomháború egyfajta „kornézve, amelyek majd elfog- látozott" fajtájának torz eszlaiják a neutronfegyver által méjét hirdetik. Nyilvánvaló, sújtott területeket. korlátozott atomháború nem immár tehetséges, azok, akik a És emlékeztet a Föld testén soha be nem hegedő seb, amit a bomba ütött. Az egykori nap emléke nem halványul, s ner.i halványulhat. Hiszen azok az erők, melyek 1945 augusztusában a két bombát Hirosimára és Ugyanezek, akik ...„,.„. .... ,, . , . sok hónapja a Varsói Szer- puszt!tá® szellemének „adaződés katonai szervezetének gonkenb kibocsátását terkoholt „támadó szándékait" Ye*lk' Ugorik akossaganak N^r^WrieWuTk'T'mai hangoztatva indítottak sajtó- teljes megsemmisiteset kocNagaszakira vetették, a mai kanf á t most önfeledt öJrö. kaztatjak. Az atombomba műkkel a saját agresszív nem "papirtlgns ! céljaikról árulkodnak. Nem Az emberiség nem engedvéletlen hát, hogy az első heti meg, hogy létét veszéközlések után milyen nagy- lyeztessék. A NEM, amit a arányú tiltakozás kezdődött Béke-világtanács akcióhetén Nyugaton és Keleten egy- a neutronbombára mondunk, aránt. Hosszú lenne itt fel- egyúttal IGEN is a békére, sorolni mindazokat az ál- a fegyverkezési verseny megIndiától az fékezésére, Európa és minden Egyesült Államokig, akik kontinens népeinek biztonfelemelték szavukat ellene. ságára. Sokat idézett kijelentést Miklós Gábor napig is léteznek. Az emberiség számára a nukleáris világháború a borzalmak borzalma, s ennek veszélye továbbra is fennáll. Akkor, harminckét évvel ezelőtt sokak számára világos volt — a hirosimai bomba már nem a megvert "Japánnak szólt, Cl IllCgVCl 1 CU(KUIIKm ŰÍ.WI,, , hanem az Egyesült Államok I akkori szövetségesének, a Szovjetuniónak. Az atomfegyverrel való fenyegetés és zsarolás, a nukleáris fegyverkezési verseny ördögi köre kezdődött meg ezeknek a bombáknak a robbanásával. Hiszen a Szovjetunió. kénytelen volt önmagát felfegyverezni az amerikai fenyegetéssel szemben, s egyoldalú békeakarata nem volt elég ahhoz, hogy az atomleszerelést még a kezdet kezdetén végrehajtsák. Óriási anyagi és szellemi erőket áldozott az emberiség ez alatt a valamivel több mint három évtized alatt saját elpusztítása eszközeinek megteremtésére. Statisztikusok időn-ként kimutatják mi mindent lehetne építeni, miféle javakban részesülhetnének az éhezők, ha a fegyverkezésre költött százmilliárdok békés humánus célokat szolgálnának. Ma már fogalmainkat Is kisajátítják, s a hirosimai tömeggyilkosok örökösei újabb pusztító eszközeiket merészelik „humánusnak", azaz „emberiesnek" nevezni. A szavak eredeti értelmének viszszaúllí tusáért, a nukleáris fegyverkezési verseny újabb nekilódulása megakadályozásáért hirdette meg a Béke-világtanács is akcióhetét, augusztus 6. és 13, között. együttműködési előkészítő tanácskozása. Ezen a résztvevő 35 ország küldöttsége elfogadta az őszi találkozó idejét, napi- és munkarendjét rögzítő határozatokat, amelyeknek kidolgozása több mint másfél hónapos munkát igényelt. A találkozó nyilvános záróülésén Milorad Pesics nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezetője elnökölt és mondott beszédet. Megállapította, hogy az előkészítő megbeszélések bonyolultak voltak, de az elfogadott dokumentum az összes résztvevő igényeit kielégíti, és a helsinki konferencia záróokmányának elvein nyugszik. Előkészítő értekezletünk eredményes munkát végzett — mutatott rá Pesics nagykövet. Mindannyian reméljük, hogy ez az esztendő újabb előrelépést hoz kontinensünk biztonsága, együttműködése, a nemzetközi enyhülés útján. Ezt követően a Vatikán küldöttségének vezetője —, aki az utolsó plenáris ülésen elnökölt — az összes delegáció nevében köszönetét tolmácsolta a jugoszláv kormánynak az előkészítő tanácskozás kitűnő munkafeltételeinek biztosításáért, majd ezekkel a szavakkal zárta felszólalását: „A viszontlátásra október 4-én Belgrádban". Az eredményesen véget ért előkészítő tanácskozás határozatai alapján az őszi találkozó az új-belgrádi „Száva" kongresszusi csarnokban október 4-én délelőtt 10 órakor kezdődik, és résztvevői arra törekszenek, hogy ez év december 22-ig záróhatározattal, eredményesen elvégezzék munkájukat. Ha azonban ez mégsem sikerülne, akkor a jövő év január közepétől február közepéig újból összeülnek. A találkozó megnyitó ülésén számítanak Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár részvételére. Az őszi belgrádi találkozón a küldöttségek alapvetően plenáris üléseken tárgyalnak. Képviselőik a napirend fő pontjaként: „Beható eszmecserét folytatnak mind a záróokmány rendelkezéseinek megvalósításáról és a helsinki konfeKözéleti napló ELUTAZOTT AZ NSZEP KÜLDÖTTSÉGE Pénteken este elutazott osztályának vezetőjével az Budapestről a Német Szo- élen a hírközlés fejlesztésécialista Egységpárt Központi nek kérdéseit tanulmányozta Bizottságának pártmunkás- hazánkban. A küldöttséget küldöttsége, , amely Heinz fogadta Borbély Sándor, a Lübbével, a KB távközlési Központi Bizottság titkára. ELISMERÉS A VÖRÖSKERESZTNEK Vöröskeresztes aktivisták- got gyakran éri természeti kai és a sajtó képviselőivel csapás és minden alkalomtalálkoztak pénteken a Vő- mai tapasztalhatták a Maröskereszt székházában az gyar Vöröskereszt segítőkészOlasz Vöröskeresztnek a ma- ségét. Ennek a segítségnyújgyar szervezet vendégeként tásnak a köszönete is kifej ehazánk'ban tartózkodó kép- zödött az Olasz Vöröskeviselői: dr. Angelo Savini- reszt elismerésében: átnyújNicci elnök és dr. Luciana t ^ Maavar VöröskeCorvini külügyi osztályveze- , , , tő. Dr. Angelo Savini-Nicci resztnek az olasz szervezet elmondotta, hogy Olaszorszá- kitüntető érmét és oklevelét, MAGYAR—NDK EGYEZMÉNY Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Gerhard Relnert, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete autársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között hatályban levő polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződés módosításáról gusztus 5-én Budapesten ki- és kiegészítéséről szóló jegycserélte a Magyar Népköz- zőkönyv megerősítő okiratait, ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK Lázár Cyörgy, a Miniszter- Lázár György táviratban tanács elnöke táviratban üd- üdvözölte Mlchael Manleyt, vözölte Süleyman Demirelt, Jamaica miniszterelnökét a Török Köztársaság újonnan országa függetlenségénél 15. kinevezett miniszterelnökét- évfordulója alkalmából. .••é/ " / . ' 'T'' ' • ":' óna: Folytatódnak a harcok Etiópiában • Párizs (TASZSZ) Addisz Abebából ciók. Az AP tudósítója jelenérkező tetle' hogy Szaúd-Arábia és Szudán igyekszik tömöríteni a szomáliai és az etiópiai fegyveres erők között. hírek szerint Etiópia dél- ...... . „ keleti részén harcok folynak a*tetioplal kormany eIlense' Abdurahman Dzsama Barre szomáliai külügyminiszter Az AFP jelentette, hogy _ jelentette az AFP tudó. az úgynevezett „Nyugat- sítója Mogadishuból — cá. szomáliai Felszabadítás! foita Etiópia arról szóló nviFront" csapatai számos tele- latkozatát, hogy az ország pülést foglaltak el Etiópiá- „szomáliai fegyveres agreszban. A békés laklbsok sorai- sz1Ó áldozata lett", ban jelentős az áldozatok Az Afrikai Egységszerve, száma. zet közvetítő bizottsága pénHírek szerint számos reak- teken Libreville-ben, Gaboti ciós arab rezsim erőfeszítése- fővárosában tanácskozásokat ket tesz, hogy az „afrikai kezdett az etióptai—szomá, szarv" térségében kiszéle- liai konfliktus békés rende. rencia által meghatározott sedjenek az agressziós ak- zésének lehetőségéről. Bercxeli A. Károly Vándorének (Regíny) 60. Annyi bizonyos, hogy valahányszor sétálgattam vele, s koldus vagy szegényember jött velünk szembe. De Stefano elcsüggedve legyintett: — Che miseria! De megvetette foglalkozását is, a tanárságot, különösen a holt nyelvek oktatását, s mint affajta filozopter. aki későn döbben rá tudománya haszontalanságára. vagy legalábbis hasznosíthatatlanságára, őszintén lelkesült a civilizációért, a gépekért, s mindenért, ami a szakmájától a legtávolabb állt. Ezért tisztelte úgy a németeket is, ha rájuk emlékezett, nem győzte elégszer hangsúlyozni, hogy ott mennyire fejlett az ipar. Bizonyos, hogy Olaszország e tekintetben valóban elmaradott része volt a világnak: de törődhetett-e ezzel egy magamfajta süvölvény, aki részegen itta magába a múltat a romok és műemlékek között, s boldog volt, hogy romantikus hajlamai a legteljesebben kielégülhetnek? Nagyképűség volna számon kérni magamtól a szociális érzék hiányát már csak azért is. mert a társadalmi kórságok iránt nem voltam érzéketlen, hiszen a szegénység minden formáját kitanultam már, de ezek a kérdések csupán nyers érzelmi alakban jelentkeztek, lázongásban és elkeseredésben, s még igen távol álltak attól, hogy határozott programmá tudatosodjanak. Így nem vájkáltam De Stefano válságaiban sem, s mert ő erről nem nyilatkozott más sebek felé tapogatóztam. Nemsokára meg is találtam meghasonlott mivoltának titkos, fertőző gócát. A tanárnak írói ambíciói voltak, s a sikertelenség volt az a belső sérelem, sőt sértődöttség, amely megutáltatta vele mesterségét környezetét, s talán egy kissé hazáját is. Ezért vonogatta a vállát ha valamely újabb olasz íróért vagy művészért lelkesültem, ezért tartotta tarthatatlannak a rendszert s a társadalmi berendezkedést, keserű, szívósan becsvágyó, de minduntalan kudarcot valló irodalmár volt ő, aki ifjú korától kezdve törte, gyötörte magát anélkül, hogy számottevő eredményt ért volna el. Mindez persze nem azonnal derült ki. mert ő, mint a sikertelen emberek általában, némi öngúnnyal tért ki lelki életére, s csak egy-egy szóval sejtette velem, hogy nem azonos azzal, akinek látszik. Eleinte csak sóhajtott egyet, ha én gyanútlanul, saját irodalmi terveimre célozgattam, aztán, ahogy mind jobban összebarátkoztunk, úgy fakasztotta fel előttem gennyes fekélyét. Azért használok ilyen csúnya szót ezzel, a különben nagyon rokonszenves emberrel kapcsolatban, mert akkor, mikor én összekerültem vele. már túl volt a fórumok megostromlásán, és műveinek mindenáron való érvényesítésén, akkor már feladta a harcot, magába omlott, s csak egy-egy fájdalmas rángása jelezte, hogy valamikor sok mindent akart. Sokat és nagyszerűt, de a világ komisz és kegyetlen, s ő elvérzett a reménytelen küzdelemben. Ez a gyógyíthatatlan kórság benne rágott, s ha valóban tagja volt var lami földalatti mozgalomnak, akkor ez a sajgáa vezette ezek táborába, s ez a csillapíthatatlan kin Ismertette fel vele a mások, az elhullottak, a leigázottak, a kiszipolyozottak vele rokon szen. védését is. így alakult ki az én kedves bicegő barátom jelleme, akit ez utóbbi fogyatékosság sokkal kevésbé foglalkoztatott, mint Byront, legalábbis erre még csak elejtett megjegyzést sem tett, ebben a fanyar pózban élt, ezt öltötte magára, hogy megvetését kifejezze, s ezért számolt le még az eleven szépséggel is, amely körülvette. Ez volt megjelenési formája, társadalmi szerepe, a mert ez volt önmagáról alkotott képe is, egy kicsit valóban ilyenné is vált. Az ember, ha elképzeli magát valamilyennek, vagy belelovalja magát valamilyen, önmagáról alkotott elképzelésbe, akkor előbb-utóbb ehhez válik hasonlóvá, még ha ellenkeznék is ezzel valódi alaptermészete. De Slelano, amint egy-egy elkunyerált írásművéből kihámoztam, eredetileg sem gunyoros, sem fölényes, sem rendszerellenes nem volt, hanem édeskés, olvatag, sőt banálisan szentimentális. Elcsüggesztő novellákat írt, kopott fordulatokkal, s közhelyszerű párbeszédekkel, nem volt benne egy mákszemnyi frissesség, sem újdonság, operettlibrettók színvonalán mozgó történetei házmesterlányokról és grófokról valóban alig ütötték meg az önképzőkörök követelményét. Szinte érthetetlen volt előttem, hogy egy tanár, aki átrágta magát kultúrákon és irodalmakon, enynyire ne csiszolódott volna ki olvasás közben, s ennyire ne érezte volna, hogy mi az, amit nem szabad leírni. (Folytatjuk.)