Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-05 / 183. szám

Péntek, Í977. augusztus 5. 5 Lista szériát... Igen-igen drága a papír és a nyomda. Különösen mű­velődési intézmények panaszolják ezt. Egy-egy szebb kivi­telű meghívó már-már annyiba kerül, mint egy belépőjegy, nagyon nehéz tehát hírverést csinálni jó tárlatnak, érdemes előadásnak. A száj meg a kéz mégis ritkán mozdul együtt. Mert ha már nagy pénzért mégis elkészül a szép és ízléses hívogató — legalább célba érne. Csakhogy más fizet — és más postáz Reggeli postabontáskor mindig belém szorul egy perc­nyi idegesség. Nyolc-tíz darab egyforma, reprezentatív meg­hívó is van a levelek között. Udvarias figyelmesség talán. De hány meg hány szervezet, intézmény van még. amely­nek munkatársaival szemben ezt a gesztust gyakorolják! Marad egyáltalán nyomtatvány az, ..úgynevezett" közönség­nek? Eljut egyáltalán egy is a díszes nyomtatványok közül azok közé. akik minden művelődési célunk legfontosabb alanyai? Van esetleg lista szocialista brigádokról is, üzemi közönségszervezőkről is? Nem hiszem. Azt viszont igen is tudom, hogy ezek a meghivólisták nagyon elöregedtek. Né­melyik talán tízéves is van már. Különben miért Postáz­nának olyan embernek is. akit már tíz éve elkísértünk leg­utolsó útiára, vagy aki hat esztendeje nem él ebben a városban? Kicsi szeplő ez. jól tudom, de ha már olyan drága a papír meg a nyomda, s oly nehéz helyzetben van a műve­lődés propagandája, azt a kevéske lehetőséget, ami maradt, ne prédáljuk el! Ne udvariassági listák szerint, ne tízéves névsorok alapján hívogassunk széo rendezvényeinkre, ha­nem arra törekedjünk, hogy minél több figyelmes meghí­vás jusson el a „nagyérdemühöz", Sz S. I. Változékony, I rr •• • f i • huvos julius Az elmúlt július rendkívül változékony időjárást ho­zott. Rövid ideig tartó fül­ledt meleg és kellemetlenül hűvös időszakok váltogatták egymást, zömmel az óceán felől érkező különböző hő­mérsékletű légtömegek ha­tására. A gyors időváltozá­sok sokszor egyik napról a másikra 8—10 fokos hőmér­sékleti eltéréseket okoztak, a hónap folyamán azonban a hűvös időjárás volt túlsúly­ban, így a hőmérséklet havi középértékei országszerte 1— 2 C-fokkal a sokévi átlag alatt maradtak. Különösen hűvös időjárás alakult ki 14— 19-e és 26—28-a között, amikor a hőmérséklet napi középértékei 3—6 C-fokkal voltak alacsonyabbak az év­szaknak megfelelőnél. A leg­melegebb napok 12—13-án, 24—25-én és 31-én voltak, de a hőmérséklet 29—34 C­fokos csúcsértékei ország­szerte elmaradtak a szoká­sos júliusi felmelegedések­től. A hónap csapadékellátott­sága júniushoz képest már kedvezőbben alakult, jól­lehet, az ország területé­nek mintegy kétharmadán még mindig csapadékhiány mutatkozott, ez azonban a Dunántúl középső és délke­leti területeinek kivételével nem volt aszályos jellegű. Ezzel szemben az ország északkeleti tájai és Alföl­dünk keleti része eléggé bő esőkben részesült, ott a sok­évi átlag másfélszerese kö­rül mozgott a júliusi csa­padék összege. Országos ki­adós esők hullottak 5-én. 8 -9-én, 14—15-én, 21-én, 26­án és 31-én, az eloszlás azon­ban a záporok és zivatarok miatt nagyon egyenlőtlenül alakult. A Dél-AIföld csapadéka is eléggé változatosan oszlott meg. a terület nagyobb ré­szére azonban mérsékelt csa­padékhiány volt jellemző, amint azt a következő ada­tok szemléltetik: Bácsalmás 42 mm (74 százalék). Kis­kunfélegyháza 54 mm (108 százalék). Kistelek 37 mm (79 százalék), Szentes 31 mm (67 százalék). Szeged 45 mm (88 százalék), Makó 50 mm (100 százalék). Mező­hegyes 61 mm (133 százalék). A hőmérséklet havi kö­zépértéke Szegeden 20,7 C­fok volt, ez a sokévi átlag­nál 1,6 C-fokkal alacso­nyabb. A legmagasabb hő­mérséklet 33 C-fok volt, ezt 31-én jegyezték fel, míg a legalacsonyabb hőmérséklet, 10 C-fokot 28-án jegyezték fel. A napsütéses órák havi összege városunkban 279 volt, ez a sokévi átlagnál (309 óra) 10 százalékkal ke­vesebb. Dr. Pcczely György, egyetemi tanár Nö vényvédelem Újabb károsftók a kertekben A napokban kezdték meg rajzásukat a gyümölcsösök­ben a kaliforniai pajzstetű mozgó lárvái. A házikertek helyenként erősen fertőzöt­tek', ezért foltozott figyelmet kívánnak. Mivel a kártevő ebben a fejlettségben a leg­érzékenyebb a rovarölő sze­rekre, leghatékonyabban au­gusztus első felében védekez­hetünk ellene. Jó hatást ad a Ditriíon 50 WP. 0,? száza­lékos. a Safidon 40 WP 0.25 százalékos, valamint a Satox 20 WSC 0,4 százalékos tö­ménységű permetté. Kelnek az amerikai fehér szövőlepke újabb lárvái is. Az első hernyófészkeket cél­szerű levágni az ágakról és elégetni. A tömeges lárva­kelés a jövő héttől várható, s a fertőzött helyeken a vé­dekezés minden kerttulajdo­nos részére kötelező Aján­latos Ditrifon 50 WP, Satox 20 WSC. Unitron 40 EC. il­letve Saíidon. 30 EC rovar­ölő szerek valamelyikével védekeznünk. Gyümölcsösökben és zöld­ségekben elszaporodtak a ta­kácsatkák. A hézikertekben főleg az almafákon van be­lőlük sok. Irtásuk fontos, mert most a telelő tojásra­kókat pusztítjuk. Felhasznál­ható ellenük az Anthio 33 F.C, a Pol-Akaritox, melyek­ből 1—2 centiliter szükséges 10 liter vízhez, valamint a Foszfotion (szilvafák kivéte­lével), melyből 10 liter per­metléhez 3 centiliter az elő­írt adag. Az elhúzódó almamoly­rajzás, valamint az ősziba­rackot károsító keleti gyü­mölcsmöiy lárvája miatt új­ra kell permeteznünk. A per­metlébe tegyünk gombaölő szereket Is az erősödő vara­sodás. lévéllikasztő és liszt­harmat ellen. Csongrád megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Verdi: Aida. Az opera előadása a Dóm téren, este 8 órakor. A 6. művelődéselmélc­ti nyári egyetem előadá­sai a Biológiai Kutató­központban. délelőtt 9 órától. XVIII. szegedi nyári tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mi­hály utcai képtárában, augusztus 21-ig. Hajnal Gabriella ki­állítása a Bartók Bcla művelődési központban, augusztus 21-ig. Fotóklubok 13. szegedi szalonja a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Mónus Sándor fazekas népi iparművész kiállí­tása a Juhász Gyula művelődési központban, augusztus 20-ig. Kátai Mihály festőmű­vész tárlata a Közmű­velődési Palota kupolá­jában. augusztus 28-ig. Szép könyv '76 kiállí­tás a Technika Házában, augusztus 11-ig. A természettudomá­nyok Szegeden. Kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 21-ig. A Móra Ferenc Mú­zeum állandó kiallításai. Muzsikáló udvar Ruha István és a Szegedi Kamarazenekar Szél sem rezdült szerda este, a csellista kottalapja mégis rakoncátlan táncot járt a szegedi tanácsház Muzsikáló udvarán. A ka­marazenekar fölvonult, le­aratta a bemutatkozásért illő udvarias tapsokat, aztán a hangolásnál kiderült, hiába cipekedtek dobogóra a fil­harmónia friss szerzeményű csembalójával, Pál Tamás nem játszhatta rajta a conti­nuót (az úgynevezett „foly­tonos basszus" szólamot). Eme apró, bár kétségtelenül bosszantó, figyelmetlensé­geknek kéllene betudni, hogy az együttes első félidei sze­replését hűvösen fogadta a publikum? Nehéz gondolni másra, hi­szen szimfonikusaink tizenkét II cigánybárót Rendező: Horváth Zoltán „A színésznek nem feltét­lenül szükséges minden da­rabban benne lenni,'csak ab­ban, amiben játszik." A fel­irat a Szegedi Nemzeti Szín­ház társalgójában hirdeti a színészmesterség egyik alap­igazságát. A felirat alatt szól a zongora. Előtte áll, vezé­nyel, énekel, hadonászik — a rendező. Az énekes-színészek Hor­váth Zoltán vezényletével A cigánybárót próbálják. Va­lóban vezényletével, hiszen a darab partitúráját nézve di­rigálja a civilruhás stábot. — Huszonegy évad. Négy város: Miskolc, Debrecen, Pécs; négy éve vagyok Sze­geden. — A legutóbbi munka? — Németh Amadé Villon című operájának bemutatója. Azi előadás jó kritikát ka­pott. — A huszonegyes tehát nyerőszám a pályán. — Ahogy vesszük. Nincs vége a szezonnak. A cigány­báró rendezése még hátra van a szabadtéri játékokon. — Sikerdarab. Akárhány­szor színpadra kerül, táblás házakat vonz. Horváth Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház opera fő­rendezője elmosolyodik: — Arra törekszünk, hogy még nagyobb sikert hozzon. Kérésünkre Abody Béla iga­zított a dialógusokon; a régi szövegről lefújta a port, maibbá, élvezhetőbbé tette. — Rendez a televízióban is, a szabadtéri játékokon is. — Én úgy mondom: arc­közeiben és arcok nélkül. — Különbség? — A tévében a részletek fontosabbak, a nagyszínpa­don a tér bejátszása. A sza­badtéren szinte festői szer­kesztésre van szükség, a sze­replők mozgásának megter­vezéséhez. Állandóan jelen kell lennie egy olyan kép­nek, ami dinamikus és lát­ványos is. — És ha csak egy szerep­lő van a színen? — Akkor is. Ilyen esetek­ben a világítási effektusok segítenek. — Hogyan készül a rende­ző az 'opera, a daljáték be­mutatójára? — Elolvassa a partitúrát. A partitúra tulajdonképpen rendezőpéldány — szerin­tem. Abban minden benne van. — Azt mondják, minden rendezőnek van legalább egy vesszőparipája. — Az enyém az operai színjátszás. A zenedrámák dottakra: Horváth Zoltán hatezer kilométeres európai körútról érkezett a próbák­ra: — Párizsban egy csodála­tos Tartuffe előadást láttam, és a Louvre udvarán a Pá­rizsi Opera balettkarát. A Rettegett Ivánt táncolták. A másik nagy nyári élmény a Bajazzók és a Parasztbecsü­let előadásai a veronai aré­nában Placido Domingóval. Petri Ferenc tagú vonóskarát a fentlek dacára sem hallottam még ilyen jól játszani. A program is érdekes, mi több, zene­történeti jellegzetességú volt — a tolmácsolás színvonala sem hagyott kívánnivalót. Concerto grossókat játszot­tak Corellitől (g-moll) és Hándeltől (F-dűr), a klasszi­kus versenyművek' historikus előzményének azt a műfaját, aminek általunk ismert for­máját éppen Corelli terem­tette meg, s amelynek fel­virágoztatásában Hándel is tőle merített. Pál Tamás di­rigálása szuggesztíven, a ti­pikus kontraszthatások szemléletes érzékeltetésével ragadta magával az együt­test (koncertmester: Rákosi Géza). A Szegedi Kamaraze­nekar egyre letisztultabb, kifinomultabb hangzásképe sok örömet szerezhet még a barokk muzsika híveinek. Az est második részét a romániai Ruha István ven­dégjátéka avatta ünnepivé. A rokonszenves és kitűnő hegedús visszatérő művésze a Muzsikáló udvaroknak: ezúttal a músor hivatalos szakaszában Bach E-dúr ver­senyének szólóját játszotta (olyan művet tehát, amely a concerto grossók örököse, ezért is a lelkes dicséret a programért) — majd persze 'a ráadásokat. Ruha István póztalaoul, sallangmentesen, olyan emocionális gazdagság­gal dalol hangszerén, hogy eltűnik a mesterség minden megszenvedett tartozéka, nincs technikai ötlet és sze­rénytelen magamutogatás, látéka nyomán a zene tá­rulkozik fel, ősi természeti szépségében; tisztán. N. I. Két Amneris Horváth Zoltán figyeli a próbát zöme romantikus korban szü­letett, librettóik romantikus történetek, s miután az ope­raszínpad konzervatívabb, az énekesek sok dolgot meg­őriztek nemzedékeken át ab­ból a régi színjátszói stílus­ból. Pedig minden drámában — az opera sem kivétel — hiteleset kell nyújtani. A leg­fontosabb a teljes élmény megteremtése. Ügy veszem észre, hogy igen sokat segít az operai színjátszás ügyén, ha az énekesek modern ope­rákban játszanak, ez vissza­hat aztán, hihetőbbé teszi a romantikus szerepekben is az alakításaikat. A székekkel, Iócákkal jel­zett színpadon a színészek közben igyekeznek „benne lenni" ebben a darabban. Gregor József kockás, rövid ujjú ingében már Zsupán­ként komédiázik. — Két évtized alatt szinte minden jelentős operával ta­lálkozik egy rendező, néhány­nyal többször is. Hogyan tud mindig újat mondani? — Ha nyitott marad, él­ményeket gyújt. Én nagyon sok előadást nézek meg itt­hon is, külföldön is. Szere­tek új szemléietekkel talál­kozni, vitatkozni velük. Néha még extrémnek tűnő dolgok is lehetnek termékenyítő ha­tásúak. Védekezni kell a be­tokosodás ellen. Csak így le­het mai színházat játszani — mai embereknek. A bizonysáé az elmon­Liebmann Béla felvétele Verdi Aidája 1962-ben ment először a felújított Szege, di Szabadtéri Játékokon. Az akkori parádés szereposztás­ban Amneris a román Zenaida Pally volt. Képeinken ugyanabban a jelenetben és pózban látható az egykori ki­rálylány (fönt), és a mai: Gisela Schröter, a Drezdai Ope­raház művésze.

Next

/
Thumbnails
Contents