Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-28 / 202. szám

2 / Vasárnap, 1977. augrnsztus 28,' A tudomány hírei Mikroorganizmusok G világűrben Régóta ismert, hogy a baktériumok milyen jól tűrik a zord klímát, a 80—90 Celsius-fokos hideget, vagy a gejzírek forró vizét. Sarkvidéken és a sivatagokban egyaránt megélnek a mikrobák. Mondhatnánk, hogy — emberi mércével — a „lehetetlenség határán" is létezhetnek. A tetanusz kórokozója például oxigén nélkül ls életképes. Számos mikroba a radioaktív sugárzás hihetetlen mértékű adagjait éli túl, és ezért érthető, hogy a kozmikus sugárzást is tűri a világűrben. Az űrkutatás történetében már számos példa bizonyítja a mikrobák túlélő képességét a világűrben. 1969 novemberében az Apollo—12 expedíció űrhajósai a Hold porsivatagjában földi eredetű mikrobát találtak; ezt két és fél évvel korábban egy Surveyor—3 holdszonda vitte magával egyik műszerén a Hold felszínére. Ismerve egyes baktériumok hihetetlen mértékű alkalmazkodó képességét, a tudósok szerint érdemes a mikrobák után ' kutatni a világűrben, elsősorban talán a Mars bolygón. Az eddigi ismereteket alátámasztják a Frankfurti Egyetem kutatói is, akik szimulált és valódi űrkísérletekben tanulmányozták a világűr feltételeinek hatását a mikrobákra. A valódi kísérletek egyike az Apollo—18 fedélzetén történt. A kísérletek tapasztalatai szerint a baktériumspórák még az űr vákuumában, is megőrizték életképességüket A Nap ultraibolya sugárzása azonban allergiát váltott ki a mikroorganizmusokban. A vizsgálati eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a földi mikroorganizmusok a világűrben, ha a napsugárzás ellen védve vannak, túlélhetik a zord körülményeket. Azért szükséges, hogy az űrjárműveket, mesterséges holdakat, kutatószondákat csírátlanítsák, hogy más égitestek földi életanyaggal ne fertőződhessenek. Viharkollekció Különös „kollekciót" állítottak öSsze a Karakum sivatagban dúló viharokról egy türkméniai sivatagkutató intézet munkatársai. A meteorológiai állomások és speciális megfigyelő pontok által gyűjtött adatok szerint a közel félmillió négyzetkilométer területű Türkméniában évente átlagosan 360 homokvihar keletkezik. A legszelesebb helyek a köztársaság nyugati vidékein vannak. A karakumi viharok átlagsebessége meghaladja az óránkénti 60 kilométert. Kiszámították, hogy még a legkisebb vihar is több mint kétmillió tonna port és apró homokszemcsét emel a magasba, de orkán esetén eléri a 15 millió tonnát. Az erős szélviharok a homokot egészen a Kaukázusig, sőt Ukrajnáig elhordják. különböző nemű, korábbi eljárásokkal egyesíthetetlen fémeket. A művelet mindössze másodpercekig tart. A robbantással egyéb technológiai műveletek, porkohászati eljárások, különböző átmérőjű csövek összehegesztése, sajtolások stb. végezhetők el. A robbantásos módszert szovjet kutatók és vaskohászok dolgozták ki. A préri felmérése A szemzés alapjai Füstbe ment energia letapogató légiA Közép-Kelet sivatagi vidékein gyakori látvány az olajmezőkön az égő fáklyák sárgásvörös lángja. Filmesek is gyakorta örökítik meg ezt a lenyűgöző látványt, az olaj és a pénz világító szimbólumát. A filmeseknek és a turistáknak jó fotóháttér ez a fényjelenseg. A közgazdászok azonban egészen más szemmel nézik a lángoló fáklyákat, különösen 1974 óta, amikor is 1 barrel olaj ára 12,25 dollárra szökött fel, és kiéleződött az olajválság. Számítások szerint a Közép-Keleten 150 milliárd köbméter gáz ég el az olajkutak felett, mint az olajbányászat elpocsékolt energiája. Gyakorlatban ez annyit jelent, mintha 150 millió tonna olajat feleslegesen elégetnének napjainkban, amikor az iparilag fejlett országok drámai módon próbálják újraformálni energiapolitikájukat Az így elégő mennyiség egy nagyhatalom olajszükségletét volna képes fedezni. Franciaország évi összes olajfogyasztása például 120 millió tonna. Ez a mennyiség 70 milliárd frankot ér. Ennyi megy veszendőbe csak a Közép-Keleten. Mérnökök, közgazdászok, olajtársaságok szakemberei tanulmányozzák, hogyan lehetne hasznosítani az égő fáklyák által hiábavalóan elhamvadt és füstbe ment energiát. Szakértők szerint célszerű volna ezt a nagy menynyioégü energiát a helyszínen hasznosítani. Ez azonban a Közép-Kelet viszonylatában nem keresztülvihető: az olajkutak környéke ugyanis nincs iparosítva, a sivatagokban nehéz a közlekedés stb. Egy másik elképzelés szerint az olajkutakbói kiömlő gázt nyomás alatt vissza kellene pumpálni a föld alá. Technikailag jelenleg ez sem megoldható, és robbanásveszélyekkel jár. Egyelőre tovább égnek a fáklyák™. Hegesztés robbantással Különleges tulajdonságokkal rendelkező alkatrészeket lehet előállítani különböző fémek réteges — szendvics — összehegesztésével. A hegesztést robbantással végzik. A nagy nyomás és a 2—5 ezer Celsius-fokos hőmérséklet szinte egybeforrasztja a fotózással A letapogató módszernek (a légifényképezés egyik ága) polgári alkalmazása az Egyesült Államokban kezdődött a hatvanas évek elején. Ennek a technikának az a feladata, hogy információkat adjon a földi tárgyakról, az ember környezetéről. A távérzékeléses módszerek legrégibb eszköze a fekete-fehér és színes légifénykép. Ezeket, az emberi szem által látható spektrumban készítik. A letapogatásnál általában aktív és passzív rendszerű felvevőket alkalmaznak. Az aktív rendszerű felvevők elektromágneses energiát bocsátanak ki, és azok visszaverődő részét fogják fel. Ilyen például a radarberendezés. A passzív rendszerű felvevő a fényképező kamera, és az infravörös detektor. A letapogató módszereket újabban a mező- és erdőgazdaságok szolgálatába állítják az Egyesült Államokban. A Colorado Egyetem szakemberei nemrégiben repülőgépre szerelt letapogató műszer adatai segítségével elfogadható pontosságú térképet készítettek a préri fűállományáról. A biotömeg mérése csak abban az esetben valósítható meg, ha e terepet legalább 30 százalékban fűtakaró fedi be. Az eljárás azért szolgáltat jó eredményeket, mert a zöld fűanyag jellegzetes fényvisszaverő képességgel rendelkezik. Szemzéskor az egyik növényi részt összenövesztjük a másik növénnyel. A szaporítandó növényről rügyet, az úgynevezett szemet leszedjük — ezt nevezzük nemesnek —, és azt a másik növényre — neve az alany — átültetjük. A két növényi rész az összenövés után egy közös növényt alkot, melynek gyökérrendszere az egyik, hajtásrendszere a másik növényről származik. Az ilyen gyümölcsfákat, vagy dísznövénycserjéket, szőlőtőkéket oltványnak nevezzük. Jó tudni azonban, hogy csak azonos növénycsaládhoz tartozó növényfajok és -fajták növeszthetők öszsze, illetve csak ilyenekből lesz-' nek hosszú életű oltványok. Téves tehát az a felfogás, hogy a szőlőt eperfára, vagy a rózsát fűzfára lehet szemezni. A szemzési módok közül az alvószemzés a legelterjedtebb. Augusztus és szeptember hónapokban az alany és a nemes néhány hét alatt összeforr, de abban az esztendőben nem hajt ki, csak a következő év tavaszán. Mikor szemezzünk? A szemzés csak akkor sikeres, ha az alany növekedésben van, és a héját a fatestről könnyen leválaszthatjuk. Amennyiben csak kapargatással válik el a háncsrész a fatesttől, a szemzés nem sikerül. Ezért a legtöbb növénynél az augusztus végi és szeptemberi szemzés a legsikeresebb. Hogyan kezdjünk a szemzéshez? Első teendő, hogy a szükséA jövő hét a múltban időjárás Az 1900—1976 között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkívülinek, szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfelelőnek, átlagosnak. AUGUSZTUS SZEPTEMBER 29 30 31 1 2 3 4 Középhömérséhlet Átl. maximum Atl. minimum Legmagasabb hőmérséklet Legalacsonyabb hőmérséklet 20,4 20,3 19,9 19,5 19,5 19,6 19,5 °C 26,1 25.9 25,4 24,6 24,7 25.2 24,9 °C 14,7 14,6 14,3 14,3 14,2 14,0 14,0 °C 36,6 37,0 35,4 33,5 33,4 34,3 32,5 °C 1950 1928 1952 1942 1944 1914 1956 9,0 6.4 8,6 7,3 8,1 7,3 7,3 °C 1965 1947 1947 1972 1972 1941 1908 ges eszközöket beszerezzük. Legfontosabb a szemzőkés előkészítése, élesítése. A kést ne köszörüljük, hanem nedves fenőkővel fenjük meg. Szerezzünk be a szemzéshez elegendő mennyiségben kötözőanyagot is. Leggyakrabban rafiat használnak erre a célra. Sok helyen azonban elterjedt az a rossz gyakorlat, hogy a kötözés előtt benedvesítik a rafiát. Pedig a nedves rafia a kötözés után ha megszárad, kitágul, s a szem elválik az alanytól. A rafián kívül gumi- vagy műanyag kötözők is használatosak. Ezek előnye, hogy gyorsabb a kötözés. A szemzés előtt kell megszedni a szemzőhajtásokat. Csakis termő fáról, virágzó, jól kifejlett és minden tekintetben kifogástalan növényről szedjük. A hajtás akkor érett, ha levelei normális nagyságúak, a rügyek fejlettek, a vessző ruganyos, hajlításra nem pattan el. A szemzőhajtásról a leveleket rövid kis nyél meghagyásával levágjuk. Aztán a levelektől megfosztott hajtásokat nyirkos rongyokba tekerjük felhasználásig. ' Mindezek után kezdhetünk a szemzéshez. Az alanyt a szemzés helyén tisztára és szárazra töröljük, aztán a szemzőhajtást fordítva a bal kezünkbe vesszük, és a megfelelő rügynél a késünkkel alámetszünk, majd a rügy felett keresztbe vágjuk. Így elválik a szem a hajtástól. Ügyeljünk arra, hogy a szemet farész nélkül, vagy minél kevesebb farésszel szedjük le. Ezután az alany kérgét a földtől általában 3—5 centiméter magasságban T alakban felhasítjuk. Előbb a felső vízszintes vágást készítjük el, ennek hossza az alany kerületének negyede legyen, majd ebből középen kiindulva lefelé függőlegesen bemetszük. A kés pengéjével jobbra és balra felfeszítjük a kérget. A leszedett szemet a felfeszített kéreg alá toljuk a hegyes végével előre. Az alany héjrésze szorosan tapadjon rá a szempajzsra. Befejezésül kötözünk. Nagyon lényeges, hogy a szem körül jó feszes legyen a kötés. Munkánk eredményességéről már 15—20 nap múlva meggyőződhetünk. Ha a szem lapja a színét megtartotta és nem ráncosodott meg, sikeres a szemzés. Ilyen esetoen a levélnyél már megbarnult, és gyenge érintésre lepattan a szemlapról. Amennyiben a szem megfeketedett, a szempajzs pedig bebarnult, akkor gyorsan fogjunk hozzá az újraszemzéshez. SZALAY CSILLA Az író meg a betörő Balzac allandóan pénzhiányban szenvedett. Egy éjjel zajt hallott dolgozószobájából Halkan odament, s látván, hogy egy betörő feszegeti íróasztala fiókjait, fölkacagott. — Mit nevet? kérdezte a megdöbbent betörő. Balzac válasza: függőleges 18., vízszintes 51., 36., függőleges 12. és vízszintes 1. számú sor. VÍZSZINTES: 1. (Beküldendő.) Í2. Létezik. 13. Férfinév. 14. Magasztaló. 15. Készpénz. 17. Neves szovjet sakkozó. 20. Döf. 22. Rés. 23. Érzékel. 25. Morajlik. 27. Épületmaradvány. 29. Kukucskál. .30. AI. 31. Névelő. 33. Kereskedelmi cikk. 35 .Jómagád. 36. (Beküldendő.) 41. Időegység. 42. Szárnyasok nyelvén támadt bőrkeményedés. 44. Betegség. 45. Például. 47. Kutyavezető szíj. 49. Ezen a naoon. 50. Verssorvégek összecsengése. 52 (Beküldendő.) 53. Táncmulatság. 54. Védelmezek. 56. Szaladok. 57. Későn. 58. Halkan mond. 60. Számos. 61. ... mail. légiposta. 62. Gally. 64. Lakoma. 66. A beszéd legkisebb értelmes része. 67. Biztató szócska. 68. Fölösleges holmi, 70. Vízinövény. 72. Azonos betűk. 73. Sebességgátló szerkezet. FÜGGŐLEGES: 2. Római ezerötvenes. 3. S/.emélyesnévmás. 4. Ásvány. 5. Az ismeretlen névjele. 6. Rendszerint a helység középpontjában van. 7. Otthonomban. 8. YL. 9. Tréningezik. 10. Ételízesítő. 11. Fordított kicsinyítő képző. 12. (Beküldendő.) 16. Maró folyadék. 18 (Eeküldendő.) 19. Épületelem. 21. Vissza: macskaféle ragadozó. 24. A Szovjetunió egyik népe. 20. Koponyája. 28. Soha el nem műló. 31. Heves megye székhelyén lakik. 32. Ybl Miklós. 33. Gödröt készít. 34. Leszármazott. 37. Kohó magánhagzói. 38. Elektromos, mágneses sarok, névelővel. 39. Egyik szülőtök. 40. Patakocska. 43. Okmányok. 46. Római ötvennégyes. 47. Félig puffan. 48. Panasz az ilyen szó. 49. Toktermésú növény. 51. Vízzel tisztít. 53. Szeszes ital. 55. Víztároló. 57. Dunántúli csatorna. 59. Jeladó ülőhangszer. 61. Mint a 18. számú sor. 63. Kis állam India területén. 65. Ollós állat. 66. Nemzetközi segélykérő jelzés. 67. Szemlél. 69. Azonos betűk. 71. Ellentétes kötőszó. 72. OE. 73. Növény. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Á két héttel ezelőtt megjelent rejtvényhelyes megfejtése: Váci Mihály — ..S szinte szemenkint acélossá kalapálva érik csak nehezen a búza kalásza." A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utalványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utca), ahol azonnal vásárolhatnak is érte: Újhelyi Etelka, Szeged, Alsónyomás sor 32., Csíkos Angéla, Szeged, Tarján, Olajbányász tér 1., Németh' Józsefné. Szeged, Olajos utca l/J, Czene Olga, Szeged, Hajnóczy utca 18., Bábinszki Gabi, Szeged, Petőfi Sándor sugárút 55— 61/B. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 © 13 ® 14 m 15 ü 16 % 1! 17 18 • dfiSv 19 © 20 21 © 22 é 23 24 25 ® 26 W 27 © 28 © 29 30 f# 31 32 © © 33 34 © 35 I 36 37 38 43 39 40 ! w 41 42 43 © 44 45 46 @ A 47 48 © © 49 50 51 f* 52 • 53 r 55 m 56 ú\57 I & 58 59 60 * © 61 1 p 62 1 63 64 65 m Q\66 B 67 66 69 # 70 71 © 72 © 73 © e » Ü 1