Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-28 / 202. szám

2 / Vasárnap, 1977. augrnsztus 28,' Sárkány néni és Sárkény bácsi Kecskemét festi magát, összeáll egy csapat gyerek, ecsetet fog, és a szürke panelházak lábazatát telefesti indiánfejekkel, sündisznóval, autóval, hajóval és házzal. Jól megnéztem, a lapos tetejű házak között élő apró gyerek sem fest lapos tetejű házat. Divat nálunk most minden kérdéssel pszichológushoz menni, én nem vettem a fáradságot, magam vontam le belőle azt a következtetést, hogy a lapos háznak nincsen rajzolható házformája. A házfestők híre hozott Kecskemétre, kiváló ötletnek tartom, de mielőtt lelkendezésemet bárki félreértené, hadd mondjam el: nem hiszem, hogy a panelvárosok szürkeségét csak így lehet föloldani. A színes város építését az építőiparnak kell majd fölfedeznie, ahogy az előző építőmesterek már föltaláták az altamihai barlangtól kezdve folyamatosan. De azért nagyszerű dolgot csinálnak Kecskeméten. Az augusztus 19-i újságban megjelent a hír: Megint indul a Nagysárkány. A szervezők 300 gyerekre számítottak, vittek száz fakanalat, 500 papírzacskót, 120 pingponglabdát, parafadugót annyit, amennyit presszókban, vendéglökben össze tudtak gyűjteni, tejfölös poharakat. mosószeres flakonokat, ragasztható tapétahulladék szalagjait, mindenféle textilmaradékot, 200 hurkapálcikát — nagyot csalódtak, mert nem háromszázan, hanem ezerkétszázán jöttek. És minden gyerek csinálni akart valamit. A művelődési ház igazgatóját kértem meg, segítsen megtalálni néhányat azok közül, akiknek a gondolatára ennyi gyerek öszszegyűlik ünnepnap délelőtt. Az ötlet egyik szála innen indult el, érdemes volt tehát megkérdezni: Ha 70 millió forintért gyönyörű művelődési házat épített rangjához illően ez a város, akkor miért nem ide hívják a gyerekeket, miért választják a „tábori" megoldásokat. A válasz igen egyszerű, szereti a gyerek a szabad levegőt, igazodjunk hozzá. Nem biztos. hogy a legszebben csengő szóra is bejönnének nyáron a gyönyörű házba. Lángné Nagy Máriától az egyik Sárkány nénitől, és Száraz Józseftől, az egyik Sárkány bácsitól előbb ilyeneket kérdeztem: — Hányan tiltakoztak a lakók közül, amiért 1200 gyerek ricsajozik az ablakuk alatt? — Nem tiltakozott senki. Lejöttek a felnőttek is, a gyerekek közé. — Milyen engedély kellett ahhoz, hogy be lehessen festeni a falakat? — Elmentünk a művelődésügyi osztályra. Szokatlannak találták a kérést és megkérdezték a tervosztályt, mit szól hozzá. A tervosztály természetesen tervezetet kért először. Féltünk, hogy elbukunk. hiszen nem tudtuk elfogadható tervezetbe foglalni, amit majd a gyerekek akaiöak csinálni — ha egyáltalán lesz kedvük hozzá. ÁL elnökhelyettes viszont igen hamar megadta az engedélyt. — Ki festhetett a falakra? — Fárki. — Vázlatot sem kellett bemutatni? Aszfaltrajzversenyeken láttam itthon, a gyerekek zöme hazulról hozott vázlatot „ültetett át" az aszfaltra. — Nincs vázlat. Fölmerült először a gondolat, csak válogatott gyerekek festhessenek, de el is vetettük, a festés varázsát vennénk el vele. — Korhatár? — A legkisebbek már járni tudnak, de beszélni még nem. Ök a garázshoz vezető kockalapokat festették. — Ki segítette őket? • - A rajzfilmstúdió dolgozói. Horváth Mária töbNem becsülik munkámat! bek között, és áz ötletbánya, pán — leül az egyik asztal Hegyi-Füstös László. mellé, és hajtogat. Aki akar, — Ismerősnek cseng a sze- vele tart. gedi fülnek a Hegyi-Füstös — Fagyialtos? név. — Még nem fedezett föl — Valóban Szegedről jött. bennünket a cukrászipar, — És a lakók beleegyezése csak egy dinnyés. Le is kenem kellett' nyerezett bennünket, kap— Szövetkezeti házról van íu,nk egy dinnyét, mert a szó, Horváth Mária minden teljes rakomanya elkelt, tulajdonostól hozzájárulást T?rVf ', ., „ kért Mindenkinek azt mond- — Most alszik a Nagytuk. a hivataloknak is, ha sárkány, szeptember 4-en nem sikerül, az eredeti szűr- ,uJra elindul. Sokan fenykeséget vissza fogjuk állí- képeztek a szulok kozul tertanj vezunk egy szabadtéri foT7, * ^ „ * , • tókiállítást is. Télen pedig, — Kí tudott fegyelmezni ha hó Jg le megpróbáljuk 1200 gyereket? a hószobrászkodást. A kép— Nem kellett fegyelmez- zőművészek segítségére száni senkit mítunk itt. Nehéz előre — Tehát szerveztek egy mondani, mit akarunk, hifestőbrigádot és az végez- szen az ötletek közben szute a dolgát. letnek. Most gondolunk ar.. „ „i. Ati ra is, hogy agyagot vagy — Nem szerveztünk. Aki gyurmát is viszünki és föl_ akart, festett. ereszthető sárkányt is csi— A sárkány? nálunk. — Először csalódást oko- ök Párizsba mentek ötzott. Mindenki fölereszthe- letért, nekem elég volt Kecstő sárkányra gondolt. Vet- kemétre jönnöm. Kinézek tünk 25 méter hosszú füg- most az ablakon, és elképgönyszerű kék anyagot, arra zelem, mi lenne itt, ha Sármindenki azt varrhatott föl, kány néni és Sárkány báamit akart. Akinek otthon esi támadna Szegeden is a tűt még nem adtak a kezé- népművelők között, és a műbe, most nekihasalt, és varrt, velődési ház kapuját akA sárkány fejét felnőttek korára nyitnánk, hogy egész csinálták, sőt ők is vitték. Tarján beleférjen. Azt taAhány gyerek aláfért, any- Ián mondanom sem kell, a nyian vitték, kanyarogtak gyerekek szólítják így kecsvele körbe a házak között, keméti segítőiket. Aki alábújik, magát érzi sárkánynak, és úgy viselkedik. ahogy egy terjedelmes sárkánynak viselkednie illik. — Mi van még? — Bábozók, papírhajtogatók, énekesek. — Tehát szerveztek bábkészítő szakkört és énekkart. — Ilyet sem szerveztünk. Van a házban egy lakásóvoda, onnan kapjuk az asztalokat. Kipakolunk, és mindenki azt választja, amit akar. Ha az asztalsor túlsó végén lát valami érdekeset. oda megy, azt csinálja. — És a lakótelepi énekkar? — Olyan sincs. Kerényiné leül valahová, gitározik és énekel. Szülési szabadságon van, szívesen vállalja. Aki akar, vele énekel. — Honnan az ötlet? — Nincs új a Nap alatt. Párizsban láttunk hasonlót. — A papírhajtogatás? Csákó, hajó? — Ez az ötlet Japánból való. Ott mindenki hajtogat, csodálatosan szép dolgokat. Illésné Ito Naumi — a neve is elárulja, hogy jaH. D. A

zt írja meg, de okvetlenül, hogy nem becsülik a mi munkánkat" — teszi még hozzá a riportalany. Alig ismerek olyan szakmát, hivatást, amelynek képviselői közül még ki ne fakadt volna valaki, persze rendszerint általánosítva, mindent ködösítő, egyes szám harmadik személyben. A fizetés gyakran nem mérce ilyenkor. Mert igazán nem keres rosszul az a kórházi takarítónő (hiszen semmi pénzért se lehet takarítónőt kapni), akit sérelem ért. Pontosabban: először dicsőségben volt része, mert igazolódott az az állítása, miszerint. ahol ő takarít, jöhet a KCJÁL ellenőre is! Addig csak azt látták, hogy nála a fehér ajtó fenér is marad, a csapóajtó rézfogója szidolozva, az ablakok, meg minden tiszta. Az ellenőr pedig bizonyította, hogy ez nemcsak látszat. Na már most: milyen jó lett volna, ha nemcsak az ellenőr. meg a főnővér, de netán a professzor, vagy az adjunktus is mondta volna, hogy jól van. Mami (mindenki így szólítja), ha maga jól dolgozik, a mi munkánk sikere is biztosabb. Mert ugye, ha valahol, akkor a sebészeten mindent jelent a tisztaság, és őutána még nem takarított a nővér, mint olyan sok kórházban, klinikán a takarítónők után... Oda a dicsőség, ha semmibe veszik. Vagy csak megfeledkeznek róla, mint nem fontos személyről. A dicséretet nem lehet elnapolni. — Gépnek tart a főnök — mondja a kátéesz sofőrje. — Felérünk Pestre (ő közben nagyon elfáradt az ücsörgésben), s azt mondja: Janikám, megnézi az áruházban, mibe kerül ez a bútor, vesz az asszonynak ilyen színű pamutot, keres a srácnak egy kazettát a magnóba, az Illésék műsorát. S hozzáteszi: — legalább nem fog unatkozni, mozog egy kicsit. Kifakadtam volna, de óvatosan csak egy tréfás megjegyzést engedtem meg magamnak: ami azt illeti, főnök. ezalatt a több mint két óra alatt se unatkoztam az E5-ösön, van mit kipihenni. De nem morgok addig, míg nem keresek magamnak másik helyet. Mert én itt nem maradok, ahol cselédnek tartanak, nem becsülnek! Nem hallgattam el. amit most is megkérdezek: miért másutt akar becsületet szerezni, s miért nem ott, ahol dolgozik? Jó munkával, s ha kell, „morgással". Azt mondja, mióta a főnök is vezet kocsit — két éve van jogosítványa és Zsigulija —, egyszer nagyon összevesztek. „Sietett valahová, késve indultunk, engem kezdett sürgetni. Engem nem lehet belehajszolni cikis előzésbe, megyek, ahogy lehet, s azt az ember előre nem tudja kiszámítani, mekkora lesz a forgalom. Akkor pechünk volt, három óra alatt értünk a fővárosba, de szörnyen felidegesített, megmondtam a magamét: a volánnál én vezetek, amit teszek, én felelek érte. Hiába is mondanám, maga biztatott, hogy menjek százhússzal. Azóta nincs előtte becsületem." Hiszem is, nem is, hogy ez az oka, de neki ez a megoldás kulcsa, miért vegyem el tőle hitetlenkedésemmel? De elszomoríto. Mert ezért, vagy azért, de nagyon sok embernek az az érzése, hogy nem becsülik meg. Mindig elképedek, milyen magabiztosan nyilatkoznak sokan mások szaktudásáról. Az is valami? — mondják egyértelmű hanghordozással. Vagy pedig: „X orvos az oka, hogy koporsóba jutott, nem pedig köztünk jár-kel a szomszédom!" Honnét tudja? Hol hallotta? Hát a szomszédban. S azok csak tudják — bár a hallgatóság számára is világos, hogy a szomszédban lakók közül egy se orvos. Szokás a tervezők neve említésekor is csak legyinteni, a jogászok is megkapják sokszor a hátuk mögött, a pedagógiához is — állítólag — a szülők értenek jobban, hovatovább a tudományos kutatóról is megállapítjuk (noha meg se értjük kutatási témájának címét se!): pont ezzel bíbelődik' Szánt szándékkal mondok nehezen kiismerhető szakterületeket, mert az utcasepregetőt biztosan nem zavarja, ha mondják: balról jobbra söpörjön, és ne fordítva. Vagy — ezt feltételezni szintén lebecsülés? Nem hisszük el egymásról, hogy értünk a munkánkhoz, a szakmánkhoz. Odáig is el-elszaladunk: ebben az országban mindenki kókler, itt semmi se halad, s a statisztikusok — miért pont ők maradjanak ki! — szemfényvesztők, mert ugyan mitől javulnának ennyire évről évre eredményeink? H ogy át ne essünk a képzeletbeli ló másik oldalára: a jogos bírálat ellen dehogy is tartunk pajzsot. Régen nem alapvicc az se. hogy szerkesszen jobb tévéműsort a kritikus, ha egyszer annyira érti, hogyan kellene! Bírálni mindenkinek joga van. Annak is, aki nem tudja jobban csinálni. De a bírálat sose legyen rágalmazás! Aki saját munkáját lelkiismeretesen végzi, legritkábban szólja le másét, s bírálva is, töprengve keresi az okot: vajon miért nem olyan tisztességes más is? Mindenben az embert, minden hibában az emberi méretet keresve — nem alázzuk meg soha egymást lebecsüléssel. Különben, azt hiszem, egy szóval se állítottam, hogy azt becsüljük, amit nem lehet sokra tartani. De ne általánosítsunk. Szőke Mária A Jövő vasárnap Árpád-emlékünnep Opusztaszeren t A hagyományokhoz iga- telére számítanak. Az ünnepzodva szeptember első va- séget a munkás-paraszt szösárnapján idén is Arpád-em- vetség jegyeben rendezik lekünnepséget rendeznek meg Számítanak az ország Opusztaszeren. Megyénk más tájairól érkezőkre is. ipari üzemeiből, a szomszé- A délelőtt 10 órakor kezdos községek szövetkezetei- dőd6 poiitikai ünnepség élőből sok ezer ember részvéÖsszesítés a szolgáltatásokról A tartós fogyasztási ci'k- rendelkezett hűtőszekrénnyel, kek, a komfortosabb lakások 225 mosogéppel, 163 porszíarányának növekedése, vóval, és 10 paölókefélőgépa több szabadidő, a turizmus pel. 1970 óta a hűtőszekrékiszélesedése — mind olyan nvek száma több mint k'éttényezö, ami nemcsak az szeresére emelkedett, bővült életszínvonal emelkedését -- bár a korábbinál ménsérnutatja. hanem jelzi a szol- keltebb ütemben — a mosógáltatásí igényeket is. Ezek gépek és a porszívógepek teljesitétéről sok érdekes állománya, adatot sorakoztat fel a KSH Az elektromos háztartási legújabb statisztikai év- gépek' javításában egycrtelkünyve. mű a fejlődés: a Gelka, a A. statisztikai adatokból különböző javító szövetkezekitűnik, hogy az ezer lakó- tek és a kisiparosok a múlt sónként számított személy- évben már 302 millió forint gépkocsik száma 1970 és 1975 értékű munkát végezrek. 84 között 23,3-ról 54,9-re nőve- millió forint értékűvel töbkedett. a múlt évben pedig het, mint 1970-ben. Ugvanebfil-re. Ugyanakkor az autó- ben az időszakban a híradástulajdonosok részére nyújtott technikai cikkek javításának szolgáltatásként n javító tize- értéke 322 millióról 507, a mek és szervizek 1970-ben mosás-kelmefestés és vegv421, 1975-ben 1185 ós tavaly tisztításé 269-rőt 370, az épí-412 millió forint értékű tői ri iavítő-karbantartó munkát vegeztek el. , ... . j. „ Az elektromos háztartási Szolgallata5e Pedlg 1319"rö1 gépek csoportját vizsgálva: ln!56 millió forintra emelkétavaly ezer lakos kózül 239 dett. adója dr. Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lesz. Az ünnepi beszédet most is kulturális műsor követi. A Móra Ferenc Múzeum kiállítást rendez az emlékpark fejlesztési terveiből, részleteket mutat be a Feszty-körképből is. Délután 2 órától lovasbemutató szórakoztatja a közönséget. A Volán idén is indít különjáratú autóbuszokat a munkás-paraszt találkozó színhelyére, Szegedről, a Marx téri pályaudvarról reggel 8 órától folyamatosan indulnak az autóbuszok. A Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága gondozásában Pusztaszer címmel 24 oldalas kiadvány jelenik meg, amely ismerteti Pusztaszer múltját és fölvázolja a közeli évek fejlesztési terveit is. Az ismeretterjesztő kiadványt Szegeden és a környező községekben szeptember 1-től, illetve Pusztaszeren az ünnepség színhelyén szeptember 4-én árusítják. Magyar könyvek a moszkvai nemzetközi kiállításon Ütnak indult az a kamion, amely az első moszkvai nemzetközi könyvkiállításra szállítja a magyar bemutató anyagát. A szovjet fővárosban — „Könyv a béke és a haladás szolgálatában" címmel a világ mintegy 60 orságából több mint ezer könyvkiadó mutatja be, s kínálja termékeit. A magyar könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülése, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, s a Szerzői Jogvédő Hivatal mindent megtett, hogy a magyar könyvkiadás sikeresen szerepeljen a jelentős eseményen, amelynek célja, hogy Helsinki szellemében fejlessze a népek kulturális együttműködését, népszerűsítse a béke erősödését, a nemzetközi feszültség enyhülését segítő legjobb kiadványokat. A magyar könyvkiadás mintegy 250 négyzetméteren több mint kétezer kötettel mutatkozik be, döntő többségben a legfrissebb művek, az elmúlt két év könyvtermése látható majd Moszkvában. A kiállításon résztvevő szakemberek üzletkötésekre ü> számítanak. (MTI) /