Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-04 / 182. szám

Csütörtök, 1977. augusztus 4. Találkozó az Uszty-llimszkbeii Szőnyeg­dolgozó fiatalokkal export Baráti találkozón köszön- pád tevékenységét a KISZ tötte a KISZ Központi Bi- vezetői, valamennyi KISZ­zottsága az Uszty-IIimszkben tag, s a magyar dolgozók' a dolgozó Kun Béla ifjúsági kezdettől fogva figyelemmel építőbrigádnak a termelés- kísérik. A távolban dolgozó ben és a mozgalmi munka- magyar fiatalok becsülettel ban élenjáró vezetőit, tag­jait szerdán a Hotel Ifjúság- lességüket. ban. A Szibériában dolgozó fia­tal magyar szakmunkások, betonozok, kőművesek egy esztendei kintlét után jelen­leg szabadságukat töltik' itt­helytállnak, teljesítik köte­példamutatóan képviselve a magyar ifjú­kommunistákat. Az uszty­ilimszki cellulózkombinát építése az internacionalizmus iskolája, amelyben az őszin­te, megbonthatatlan barát­hon. A találkozó részvevőit ság fejeződik 'ki — mondta Borbély Gábor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára Borbély Gábor, majd továb­bi sikereket kívánt a fiata­üdvözölte. Egyebek közt be- lóknak felelőssegteljes megbi­szélt arró! hogy a 300 tagú zatásuk teljesítéséhez. Kun Béla ifjúsági építőbri­(MTI) A Soproni Szőnyeggyár termékei egyre keresetebbek lesznek' és képesek arra, hogy meghódítsák az igé­nyes külföldi piacpt is. Ezt tükrözi az exportfélfutás, hiszen a tavalyinak ötszörö­sére növeli tőkés exportját a gyár. Tavaly 20 ezer négy­zetméter velúrszőnyeget szál­lítottak a nagymúltú sző­nyegkultúrával rendelkező közel-keleti országokba: Kuvaitba, Irakba, Iránba és Szaúd-Arábiába. A gyárban még az idén két darab belga gyártmányú széles gépet helyeznek üzem­be. melyek exkluzív minő­ségben szövik a különleges méretű: háromszor öt méte­res ebédlőszőnyegeket és az egy méterszer 5 méteres fo­lyosói szőnyegeket, mivel a közel-keleti partnerek az extra méretek kedvelői. Egy huszonöt éves tudományos felfedezés Az 1950-es években a bar- nű por. 20 dkg 5 millió 11­langkutatás elsősorban sport- ter vizet képest smaragd­nak, kalandos és veszélyes zöldre festeni.) A port a Ba­vállalkozásnak számított. Még radla-barlang patakjába ön­külföldön is csak a barlang- tötte, de a legnagyobb meg­bán végzett tudományos lepetésére az csak a Jósva­munkát nevezték barlangá- forrás vizét festette meg. szatnak. A Béke-barlang fel- Jakucs László a jelenség­fedezése volt az első olyan bői arra következtetett, hogy — nemcsak magyarországi a Komlós-forrás nem a Ba­jelentőségú — kutatómunka, radla-barlangból kapja Másodszorra egy másik he­lyen nem ferde vágat, ha­nem függőleges kútakna ásásába kezdtek, abban a reményben, hogy a kút ol­dala nem omlik be. A kő­zet kibányászása is köny­nyebben ment, ugyanis csak ki kellett emelni, míg a lejt­aknából kézi erővel vitték fel. Ügy tűnt, hogy végre amely egy karsztos vízrend- vizét, hanem egy másikból, siker koronázza próbálko­szer tudományos elemzésé- Mivel a Komlós-forrás ter­val kezdődött meg. mészete ugyanolyannak lát­A Béke-barlangot 25 év- szo" mint a Jósváé, nem vei ezelőtt. 1952. augusztus ™U kétséges szamara, hogy 4-én találta meg Jakucs letezik ™aslk- add;§ László fiatal geológus, ma ismeretlen aggteleki a földrajztudományok dok- cseppkobarlang. tora, a JATE természetföld­rajzi Tanszékének vezetője. Az eltelt negyedszázadról így nyilatkozik: Legsürgősebben a barlang - Ma már a barlangokkal víznyelőit kellett megtalál­foglalkozó tudomány a föld- nl a felszínen. A yizfestes segítségévéi viszonylag ro­Kutatás zásukat: kibontottak egy nyílást, amin keresztül le­ereszkedtek a barlangba. De csak 150 métert tehettek meg a Baradla-barlang kincseit is felülmúló cseppkövek kö­zött amikor sziklaomlás áll­ta útjukat. A siker Ahhoz, hogy továbbhalad­felszin-alakzattan része. A , „„ JH felszínen ugyanis vannak y afll.fmef^. janak, ai omlás mögött egy olyan formák, amiknek a ki­alakulása csak a felszín alat­ti víz- és egyéb földtani jelenségekkel magyarázható. Sikerült kielemezni, hogy bizonyos felszíni formák mely föld alatti jelenségek­nek felelnek meg. Leegy­szerűsítve a kérdést: olyan ez. mint a belgyógyász mun­kája. aki a test külső tapin­tásából következtet a be­tegségekre. A véletlen is segített 1952 februárjában a Mű­velt Nép Könyvkiadó a hu­szonhat éves Jakucs Lászlót, az Állami munkatársát bízta meg lapította, hogy merre. mi- újabb víznyelőt kellett ki­lyen kiterjedesben húzódik bontani a felszínről. Ere­az. uj barlang. A víznyelők- jükböl. lelkesedésükből és ről szerzett tapasztalataiból. a rendelkezésükre álló anya­a későbbiek során a követ- gi eszközökből már nem is kező tudományos megfogal- futotta volna erre a mun­mazás született: minél mé- kára. amikor a Földtani In­lyebb, tágasabb egy víznye- tézettől váratlanul segítséget iő. a barlang is annál szé- kaptak. 1952. augusztus 4­lesebb. tágasabb a mélyben. én i2.30-kor ereszkedtek le Mindez igaz volt a Béke­barlang esetében is. Jakucs László a megfigye­léseket és a következtetése­ket megírta a Magyar Tu­dományos Akadémiának, a további munkához pedig se­gítséget kért. Ügyét Vadász Elemér professzor, a Föld­tudományi Bizottság veze­tője támogatta, akinek ja­elöször a barlangba, s egé­szen, este 8 óráig. karbid­lámpájuk utolsó pislantásá­ig a mélyben maradtak. Ez történt 25 évvel ez­előtt. A következő években lendületes fejlődésnek indult a magyar barlangkutatás: a ma ismert barlangok közül csaknem az összeset akkor fedezték fel. S mit jelentett Jakucs „„ . vaslatára az Akadémia száz­Földtani Intézet ezer forint odaítélésére kérte László életében, munkássa­az- az Állami Földtani Intéze- gaban a Beke-barlang fel­zal, hogy az aggteleki bar- tet. Ebből a hatékonynak fedezése? O így fogalmazta lángról képes albumot irjon. ígérkező támogatásból vé- meg: f . Kicsit illetéktelennek is érez- gülis nem lett semmi, s Ja- — A barlang felfedezese te magát erre a feladatra, kucs László magánalapon megnyugtatott — nem vesz­mivel az aggteleki, azaz a kezdte meg a szervezést. tettem el a hitemet. Meg­Baradla-barlangban akkor ^ l-né- dolásom logika? menete^A magam választotta tudomá­nyos út helyességét igazol­va láttam. Fekete Klára , , . ., . ... Fiatal barátok és meg csak ketszer járt. Min- szetkedveiő, laikus ismerő­den esetre még abban a hó napban a helyszínre uta­zott. és a szakirodalom ol­vasásába kezdett. Így talált rá egy 1938-as doktori disz sök csatlakoztak hozzá. Fel­szerelésük is csak a leg­szükségesebb használati tár­gyakból állt: egy sátorból, csákányból, lapátból, vödör­M' "ár volt vagy éppen szabadságát — az évi rendest — tölti az ember, netán csak készülődik rá. Avagy bosszankodik; más ilyenkor napozik, én meg nyáron sohasem kaphatok két hetet. A nyár az az évszak, amikor legtöbben vágynak pihenni. Most ne arról szóljunk, hogy nem mehet mindenki egyszerre üdül­ni, pihenni — arról inkább, hogy a leg­többen mégis csak szerzünk magunknak néhány napra „nyarat". — Nincs itt az öreg! — csicsergi a tele­fon túls'ó végén a hangjáról ítélve ifjú tit­kárnő, az elnyomott sóhaj jelzi a kimon­datlan gondolatot: hál' isten. Hát igen! Jó az néha, ha nincs itthon a macska ... Ha folytatni akarnánk a csacska mondást: néhol nem is cincognak az egerek. Még csak nem is cincognak ... A helyettes gyakran egyáltalán nem tud­ja felelősséggel átvállalni a távollevő munkáját. Megcsinálja, amit nagyon mu­száj, de ha kérdezik, ha valamire utasít­ják. kéznél van az elhárító mondat: én a helyettese vagvok. Megteszem. Aláírom. Elintézem. Befejezem. Nyilatkozom. De... De... de két vállvonogatással, mert én csak helyettesítek. Nem mindenütt van ez így, de túlontúl sok vállalatnál, intézménynél, cégnél. Megengedem, nem akad meg a munka, hi­szen pontosan beosztották a helyettesítési rendet is — de a „szívverés" mintha las­súbb lenne. Ha rossz a ritmusa is —< fog­juk be a fülünket? Majd eldöcög azért el­telik hamar az a két-három hét. Aztán majd beáll a „legfőbb mozgató". Szinte magam előtt látom, van, aki nem titkolja önelégült mosolyát, ha rágondol: „Igen, ha én távol vagyok, ez pontosan így van." Esetleg hozzá is teszi: „Hát el­mehetek én nyugodtan szabadságra? A fél szemem, a fél szívem mindig ott van, időnként még telefonálok is haza." Dicséretes lelkiismeretesség. Ha olyan mindegy lenne, hogy két-há­rom hétig akadozik-e egy kicsit a mun­ka, vagy se, talán azt mondhatnánk: ki­bírjuk. Takaréklángon is főhet a levesünk. Csakhogy takarékláng akkor legyen, ami­kor az is jó, az szükséges, nem pedig amikor a véletlen úgy hozza. Mégis van pótolhatatlan ember? Túlságosan egyszerű, lenne egy tagadó tőmondattal felelni. Az is igaz viszont, hogy mégannyi kérdés mellett is tehet bár­ki újabb, nehezen megválaszolható! Mégis elsőnek tolakszik az a kérdőjel: vajon jól végzi-e munkáját — akár legfelső vezető, akár középvezető —, aki pótolhatatlannak tartja (vagy azzá teszi) magá! jól dolgoz­hat-e az a szalag, műhely vagy osztály, pláne üzem, amelyben megérzik a vezető távollétét? Csak az a vezető — ha nem is pótolha­tatlan — hiányzik, aki túl sok feladatot tart saját kezében, aki információkat és módszereket sajátít ki, aki körül nincse­nek alkalmas, sokoldalú emberek. Talán túlzásnak tűnik, de valójában sok példa jelzi: két-három heti szabadság, távollét is megmutatja, nevel-e maga körül valaki utánpótlást. Ez pedig egyáltalán nem ma­gánügy! Ez a munkaközösség dolga is, hi­szen jó esetben üdülés miatt kell átven­ni — s felelősségteljesen kellene átvállal­ni — a feladatoka! de adódhat olyan ese! hogy tanulmányok, hosszas betegség,, vagy áthelyezés miatt kell másnak a helyére lépni, s ha erre nincs alkalmas ember? Van, aki évek óta nem pihen! Nem nyugodtan nem pihent — ki sem vette szabadságát. Vagy „papíron" vette ki, s bejárt, benézett munkahelyére. Egy idő után megsaokhatják a munkatársak, idővel meg sem sértődnek, de soha-soha nem fogják erénynek tartani. Az utóbbi évek­ben egyre gyakrabban kell felvetni: sok a túlhajszolt vezető, idő előtt romlik egész­ségük, kopik munkaerejük, s bár vitatha­tatlan, nem lustaságból hajszolja magát valaki, azért mégis jó lenne, ha nem az orvos parancsolna megálljt! Ha nem vál­lalnának el az emberek erejüket megha­ladó sok gondot — a negyedik-ötödik tár­sadalmi megbízatást is —, ha ésszerűen szerveznék munkájukat, s megosztanák al­kalmas munkatársakkal a tennivalóka! O' k Ivastam egy kísérletről. Nyolc osz­tályvezetőjét egyszerre küldte sza­badságra egy amerikai cég. Egy hónapra. S amikor visszatértek, egyet el­bocsátottak. Mert hét osztályon zavarta­lanul ment a munka, a nyolcadik pedig nagyon is megérezte a főnök távollété! Hét osztályvezető tudta tehát megszer­vezni, emberre szabottan elosztani, s el­végeztetni az összes feladatot úgy, hogy nélküle is „ment a szekér". Alkalmatlan­nak az bizonyul! aki hiányzót! Nincs otthon a macska, cincognak az egerek? Nem, alighanem dolgoznának. Ha egész évben van kiszabott, ellenőrzött feladatuk, bizalom övezte munkakörük, akkor a ve­zető távollétében még talán jobban, fele­lősebben dolgoznak az emberek, bizonyí­tani akarnak. S akkor magabiztosabban, nyugodtabban mehet üdülni a főnök, eszébe se jut azt hangoztatni (ami külön­ben sem erény!): még csak nem is pihen­hetek. Pihennie mindenkinek kell. S a pihenés korántsem egyenlő azzal, hogy kivesszük a szabadságunka! Nyugalma, igazi kikap­csolódása csak annak a vezetőnek lesz, aki nélkül jól mennek a dolgok, elvégzik mun­káját valóban helyettesitik. Az dolgozott jól egész évben, aki ebben biztos lehet. Szőke Mária Dolgoznak a gépek az új üzemben Műszaki átadás és próba­üzemelés kezdődött szerdán, tegnap az Elzett szécsényi gyáregységének új galvani­záló üzemében. Szécsényben évente 14 millió zárat és lakatot állítanak elő. A gyártmányok, előnyös meg­jelenését, de egyszersmind minőségét, tartósságát is meghatározó tetszstős nik­kelezett kivitel ma már mind általánosabbá váló export­követelmény. A gyáregység a galvanizá­lást eddig bérmunkában vé­geztette el, amit az ötmillió forintos beruházásból meg­valósított létesítmény feles­legessé tesz csakúgy, mint az alkatrészek költséges „utaztatását". (MTI) szertáriéra, amely a Barad- b-, köté,bg, és néhány kar­la-barlang vízrajzával log- bidlámpából. ügy határoz­lalkozott. Szerzoie azt alli- , ., totta. hogy a jósvafői két *ak- h°S7 az egyik viznye­forrás (a Jósva és a Kom- lőt kibontva hatolnak be a lós) az aggteleki barlang barlangba. Természetesen Styx-patakjának felszínre nem sokat tudtak arról, hogy bukkanása. Bizonyításkép- mit is jelent a bányatár­pen a szerző vízfestést vég- na ásása, főleg omlós kő­zett, amely — ahogyan azt zetben. Ez okozta az első olvasni lehetett — „nem tö- próbálkozás kudarcát. Em­kéletesen sikerült". berfeletti erőfeszítések árán Mit jelentsen az, hogy nem 25 méter mélyre egy fer­tökéletesen sikerüli? A ku- de járatot, úgynevezett lejt­tató tekintete megakadt a aknát ástak ki, amelyet az mondaton. Még aznap Bu- erdőből kitermelt fával d a pest re utazott, és 20 dkg dúcoltak alá. A vágat azon­fluoresceint hozott magá- ban nem bírta sokáig a ter­va! (A fluorescein vörös szí- helést és beomlott. Épül a mentőszolgálat központja Budapesten, a Róbert Ká- sa után megszűnik az ál­roly körút, a Vágány utca datlan állapot a Markó üt­és a Mohács utca által ha- cában, ahol a mentőszolgálat tárolt területén épült az ötö- már csak nagy nehézségek­dik ötéves terv egyik leg- kel tudja ellátni feladatát, jelentősebb egészségügyi be- Itt a központ már réges-rég ruházása. az országos men- kinőtte kereteit, tőbázis. A 196 milliós költ- Az új bázison 11 ezer ségű beruházás az országos négyzetméter hasznos te­, ... rulet all rendelkezesre, esezt mentoszolgalat korszerű ige- az iparterv célszerű, ugyan­nyeket kielégítő központja akkor impozáns tervei lesz. Várható. 1980-as átadá- rint építik be. (MTI) ^BiHri B&ISM Acs S. Sándor felvétele Elnyerte végső formáját Szegeden a Bérkert utcai magas­ház. Elmondhatjuk: az elhúzódó építkezés okozta bosszú­ságunk mindinkább büszkeséggé változik. Amint az újsze­gedi városkép is jelentősen megváltozott a víztorony és a toronyház, e két karcsú épület elkészültéve! Üjszeged két legmagasabb építészeti alkotását a Tisza másik oldaláról, a sze- i Szegedi Szalámigyár és Húskombinát érlelőjének tetejéről fényképeztük

Next

/
Thumbnails
Contents