Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

Szerda, 1977. augusztus 3. 5 Jogi eset? Jogi eset? Aligha, bár a tévé Jogi esetek című műso­rában láttam. De hát aligha akadhat a Btk-nak olyan pasz­szusa, amelynek értelmében bármely ügyész vádat emel­hetne és bármely bíróság ítéletet, mondana Magyarországon Myen ügyekben. Vagy talán sehol a világon. Mert hogy nem jogi eset. Sajnos, vagy nem sajnos, szerintem sem az. Hogy miről van szó? Talán még emlékeznek a képsor­ra, amikor a Jogi esetek kamerája valamiféle — enged­jék meg a minősítést — jelentéktelen vesztegetési-zsarolási ügyben ellátogatott eRy üzemije, ahol aggregátorokat gyár­tanak. Mondván, nogv az igény, az üzem csak másfél-két­éves határidőre vállalja a megrendelések teljesítését. És mit tett a ..gaz" részlegvezető? Pénzt kért, és kapott, hogy hamarabb szállítson. Bűncselekmény ugye. a javából? És ráadásul mindenki részesedett, mindenki jól járt, mint Milo üzleteiből,1 az emlékezetes 22-es csapdájában. Valahogyan már akkor is éreztem, rtogy itt is megvan a csapda, amely legalább olyan abszurd és lehetetlen, mint az emlékezetes 22-esé. S hogy őszinte legyek, nem is volt nehéz rájönni, hol is ez a csapda. Aki látta a Jogi eseteket, az talán maga is rájött. Aki nem. képzelje maga elé a hangulatot. Egy igazi kócerájt, ahol amolyan igazi, múlt századi manufakturális módsze­rekkel és körülmények között aggregátorokat gyártanak. ..Gyártanak?!" Készitgetnek. vagy inkább bütykölnek, kur­rens. kapós, a szocialista mezőgazdaság számára alapvetően fontos, keresett gépeket. És valami isteni rsoda folytán nem képesek annyit gyártani, amennyi kellene. Vagy nem is csoda? Szóval, manufaktúra és bütykölés. igazi múlt századi módon. S jönnek sorba a kérdések: miért itt készülnek, ké­szülgetnek ezek a fontos, keresett gépek? Miért nem fej­lesztik az üzemet, ha ilyen nagy szükség van a gyártmá­nyukra? Nincs pénzük? Hát miért nem vesznek fel hi­téit?! Vajon miért? És hirtelen úgy érzem, ez az igazi jogi eset, nem a vesztegetés és zsarolás, mivel az csak következménye mind­ennek. De aztán rájöttem: íme, a 22-es csapdája. Mert ez mégsem jogi eset. Hiszen a szocialista jogalkotás is meg­tartotta mindenféle jogrendszer lényegét: csak az eltulaj­donítást büntetik bíróságaink, az elszalasztott lehetősé­geket nem. S ez természetes is a polgári jogban, mert hát ott mindenki a saját, tőkéjére, a saját kockázatára játszik. Ha elszalaszt egy lehetőséget, hát az ő baja, nem elsősor­ban a társadalomé De amikor egy döntés hiánya a szo­cialista gazdaság fejlődését késlelteti? Erre nincs büntető­jogi szankciói Talán jó is. hogy nincs, mert hiszen szerintém sem le­het. az ilyesmit fgy, prcsszlóval megoldani. A megoldás: megfelelő embert a megfelelő helyre, megfelelő érdekeltsé­get megfelelő embernek. De amíg nem így van, mert saj­nos. még sok helyen nem így van, addig ml legyen? Addig várjunk az illetékes, millió más üggyel elfoglalt és túlter­helt testület politikai döntésére, amely útjára indíthatja az Ilyen és ehhez hasonló ügyek rendezését? Ügy tűnik, egyelőre ez a megoldás. Pedig hát e testü­leteknek nem elsősorban ez a dolguk, s ha nem az adott helyen és időben döntenek valamiről, ott ahol kell, hát az bizony súlyos százmilliókba kerül az országnak. Ember kell a gátra — tartja a mondás. S amekkora fon­tosságuk volt valaha az elemi csapásoknak, árvizeknek, most legalább annyira fontos a fogékony, változásokra kész vállalatvezetés, az értelmes és céltudatos rugalmasság, az okos kockázatvállalás, amely a közösség érdekeit szolgál­ja. Ember kell tehát a gátra, minden poszton. Nem olyan, aki gép módjára teszi, amit rábíztak, folytatja azt, ami van. hanem olyan, aki azt teszi, amit kell. amire szükség van. Igaz. nem tenni, amit keli, lehetőségeket elmulasztani — a jog szerint nem bűn. De ha nem is az jogilag, akkor is vétek, a társadalommal, a közösséggel, valamennyiünkkel szemben. Akkor is átkos magatartás, ha bírósági ítélet nem ls sújthatná. S mór csak az a vigasz, hogy értelmes poli­tikai döntések nyomán fogyatkoznak az ilyen vezetők. De amfg vannak, addig a körmükre kellene nézni valahogyan, talán egy kicsivel jobban, mint eddig. Szávay István Szakmunkásokból lett diplomások Az idén első ízben osztot­tak diplomát azoknak a vég­zős üzemmérnököknek, akik szakmunkásként, érettségi nélkül kerültek az egyetem­re. főiskolára, s azt sikerrel elvégezték. A Miniszterta­nács 1973-ban tette lehetővé, hogy Jó képességű munkás­fiatalok, akik valamilyen okból nem érettségizhetlek1, előkészítő tanfolyam sikeres elvégzése után felsőfokú ok­tatási intézménybe iratkoz­hassanak be. Az első előké­szítő tanfolyamokat 1973— 74-ben szervezték; a 176 vizsgázó közül 160-an Ju­tottak tovább egyetemre, fő­iskolára. A kormányzat, to­vábbá a SZOT és más tár­sadalmi szervezetek figye­lemmel kisérik ezeknek a fiataloknak az életútját. Az 1974—75. évben beirat­kozott. 160 hallgató közül most. 59 kapta meg a dip­lobát, s további 79 jövőre fejezi be az egyetemet, fő­iskolát. Az 59 u) diplomás végzettségének megfelelő, termelésirányítói munkör­ben helyezkedett el 30-an a KGM, 14-en az EVM, 9-en a NIM területén, a többiek a könnyűiparban, illetve a közlekedés- és posta ügyi ágazatban dolgoznak. Üj pályájukon a fiatal üzem­mérnököket általában gya­korlott műszaki vezetők se­gítik. Bérezésük kedvezően oldódott meg, figyelembe vették iskolai végzettségüket, a munkaviszonyban töltött éveiket, tanulás előtti bérü­ket és az időközben történt bérem el kedéseket. Évente most már 300—400 újabb szakmunkás fiatal jut kedvezményesen e?vetemre, főiskolára. E lehetőséget idő­közben kiterjesztették az érettségizett szakmunkások számára, s ma már nemcsak műszaki, hanem agratudo­mányi. jogi. közgazdasági és tanár-népművelői szakra is beiratkozhatnak. haly utcai képtárában, augusztus 21-ig. Hajnal Gabriella ki­állítása a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. ^ Fotóklubok 13. szege­di szalonja a Bartók Bé(a művelődési köz­pontban, augusztus 21-ig. Tizenhat a tánc SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Muzsikáló udvar. A Szegedi Kamarazenekar hangversenye — közre­működik Ruha István (hegedű), vezényel Pál Tamás — a tanaésháza udvarán, este 8 órakor. A 6. művelódésclmé­letl nyári egyetem elő­adásai a Biológiai Ku­tatóközpontban, délelőtt 9 órától. XVin. szegedi nyári tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mi­Mónus Sándor fazekas népi iparművész kiállí­tása a Juhász Gyula művélödési központban, augusztus 20-ig. Hátai Mihály festő­művész tárlata a Köz­művelődési Palota kupo­lájában, augusztus 28-lg. Szép kflnw '78. kiállí­tás a Technika Házában, augusztus 11-ig. Csanádi György ipar­művész kiállítása a Gulácsy Lajos-terem­bén, augusztus l-ig. A természettudomá­nyok Szegeden. Kiállí­tás a Somogyi-könyv­tárban, augusztus 4-ig. A Móra Ferenc Mú­zeum állandó kiállításai. Somogyi Károlyné felvétele A gyékényszovés mesterei és a tanítványok Teleíon a térről Hozzászoktatja ez az idei nyár a szabadtéri közremű­ködőit, s nézőit is a meglepe­tésekhez. Az előadás, vagy a nyilvános főpróba előtt rendszerint sűrűsödnek a fel­hők a tér fölött — hozzá­edződtek ehhez már a mik­rofonvédő nylonzacskókat készenlétbe tartó hangosítók, a ponyvákat gyakran hajto­gató diszletezők, az esernyő­nyitásra felkészült nézők: Alig-alig mozdult hát meg a nézőtér, amikor vasárnap es­te az Aida második előadása előtt az esőcseppek halk za­ja töltötte be az egyetemi épületek öblét. Aztán mire az órajáték szerkezete mozgásba lendült — minden este kelle­mes meglepetése ez a Já­tékoknak, már tudniillik, hogy egyáltalán működik még —, szóval akkorra el­hessegette a szél az esőfel­hőket. A vasárnap este mégis tar­togatott igazi meglepetést. Mert azon nem csodálkozik senki ebben a városban, ha az elméletileg megállások nélküli, nyilvános főpróba kellős közepén a két torony­ra erősített hangszórókból „égi" hang parancsol meg­álljt — a rendezők vérmér­sékletétől függ, hányszor él­nek a lehetőséggel —, de a legrutinosabb szegedi sza­badtériző is felkapja a fejét, ha a szerinte zavartalan ope­raelőadás második felvonása előtt egyszerre csak prózában elhangzó mondat tölti be a teret. A prózai mondat Inkább csak biztonságból hangzott el vasárnap este, a nézők elnézését kérve az Amnerls szerepét játszó énekesnő, Gi­fiela Schröter betegsége miat­ti „kímélő" hangerejéért. S ahogy mondani szokás, na­gyobb volt az ijedtség, mint a baj: az előadás végül ls zavartalanul és sikerrel fe­jeződött be. Hétfőn délelőtt aztán is­mét beindult a „nagyüzem": Nagy Ferenc karmester veze­tésevei megkezdődtek A ci­gánybáró zenei próbái, a ko­ra délutáni órákban pedig a színház társalgójában, majd este a Dóm téren folytatód­tak az előkészületek. Előbb a statisztéria, majd a kórus és a balettkar is színpadra lépett, hogy Horváth Zoltán rendezői irányításával, s a színészszereplőkkel együtt elevenítsék fel a tavalyi elő­adás megőrzésre érdemesnek bizonyult mozzanatait. A hű­vös éjszakai levegő egyéb­ként A cigánybáró énékes­szereplöit is próbára teszi, nagy kendők váltják fel a lenge próbaruhákat, a hideg üdítőt a forró tea. Ezen a héten négy alkalommal lesz a színpadon Csikós Attila díszlete, a hétvégi Aida és Lear király előadások után pedig augusztus 9-én, kedden este tartják a főpróbát. P. K. A tizenhat tánc része an­nak a listának, amely az egyhetes szegedi tánctébor — hivatalos nevén: az I. Or­szágos Üttörő Néptáncos Szaktábor — számokkal is mérhető eredményeiből állt össze. Az ország általános is­kolai néptánccsoportjaiból ta­nulni jöttek ide hét nappal ez­előtt a gyerekek és vezetőik, összesen 130-an. Az ÉDOSZ együttes művészeti vezetője, Nagy Albert és asszisztensei vállalkoztak a táncpedagógu­si munkára; népművészeket hívtak, hogy aki kedvet érez, elsajátíthassa a fafara­gás. hímzés, gyékényszövés mesterfogásai t. A táborzáró táncház teg­nap volt a Vasutas művelő­dési házban: a megtanult táncszámokat önfeledten, a maguk szórakozására és né­zőik tetszésére rőpták a gye­rekek. Az emlegetett lista, a jó hangulatban és haszno­san eltöltött hét mérlege: a táncok — ezeket mindenki egyformán jól járja; tizenhat tápéi szatyrot produkáltak a gyékényszövés új mesterei; 14 kalocsai képet pingáltak: kilenc remeket készítettek a fafaragók tanítványai, » hímzés tudományában Járta, sok pedig 24 vásárhelyi min­tás könyvjelzőt. Margittay Sándor orgonaestje Bepakoltak a filmesek is — szokott módon, kábelek­kel, zümmögő reflektorokkal — hétfőn este a dómba. Ké­szül az új fesztiválfilm Sze­gedről. A nyár második or. gonakoncertjét Margittay Sándor adta, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola kó­rusának közreműködésével. Ügy tűnik, az idei orgona­estek szólistáit aszerint vá­lasztották (ügyesen), hogy a hangszer minél gazdagabb lehetőségei kamatozzanak. Múltkoriban Virágh Endre a monumentális hangzás pompázatát keverte ki re­giszterein, most Margittay Sándor a leheletfinom, ér­zékeny pasztellszíneket, a sí­pok erdejének differenciált­ságát inkább (augusztus idusán pedig Lehotka Gábor várhatóan a hangszerek fe­jedelmének mindezen ké­pességeit együtt idézi meg). Könyvek a Technika Házában A magyar nyomdák tava­lyi legszebb termékeinek kiállításán iímét — mint minden évben — számos nyomdatechnikai és tipog­ráfiai remekművet csodál­hatnak meg az. érdeklődők. Az ország legkorszerűbb nyomdájában, a Kossuth­ban készült könyvek előtt valószínűleg hosszabban időz a látogató: a képzőművészeti albumok, a gyermekkönyvek a technikai kivitelezés ma­gas színvonaláról árulkod­nak; az. esztétikus külsők reprezentálják. fölkínálják a lapokon rögzített szellemi értékeket. Hagyományosan szép kötetek képviselik a Kner és az Athenaeum nyomdát.. Magyar és idegen­nyelvű tudományos — fő­ként matematikai — köny­vek. illetve műszaki kiadvá­nyok sorakoznak a térlókon — a Szegedi Nyomda igé­nyes munkájának1 bizonyíté­kai. Képünkön a Technika Házában augusztus 11-ig lát­ható, összesen 14 nyomda termékeit bemutató kiállítás részleté. Margittay műsorának össze* állításában is jelzi: szándé. kának érvényesítéséhez ki­sebb zenei formákat talál alkalmasnak, akár a Bach előtti Időkből, akár a 19—20. századi, zömmel francia szerzőktől. Az így szemlélete­sen kettéosztott programján —Pachelbel, Zipoli. Daquin, illetve C. Franck, Bonnet és Dubois között — csupán az est derekán szólaltatott meg nagyobb lélegzetű müveket, egyet a barokkból (Vivaldi— Bach: a-moll concerto) és egyet az „orgona modern Bachjától", a múlt századi Max Regeitől (d-moll toc­cata). Rendkívül színes já­téka a karácsonyi hangula­tokat ébresztő miniatűrök­ben (Daquin: Noel-részlet, Bonnet: Elfes) lebilincselően hatott, a Vivaldi-versenymű átiratában pedig bravúros technikáját, lábmunkáját csodáltuk. Dr. Mihálka György fő­iskolai kórusa tavaly is vál­lalta a dómbeli föllépés minden gondját. Számukra tehát azt ls, hogy nyér lé­vén Ideutazzanak a nem szegedi diákok. Ezúttal csök­kent létszámmal daloltak, mindazonáltal aligha lehet rájuk panasz. Mendelssohn-t, Pitonit, Palestrinát és Ko­dályt énekelték — bensősé, gesen, muzikálisan. A piegedi Ünnepi Hetek zenei programjának harma. dik orgonahangversenyét augusztus 15-én rendezik meg a dómban, ahol a szó­lista Lehotka Gábor lesz. Közreműködik Gregor Jó­zsef. a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. A műsoron Bach, C. Franck, Rossini és Mendelssohn mü­vei szerepelnék. N.L

Next

/
Thumbnails
Contents