Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-18 / 194. szám

Szombat, 1977. augusztus 18. ŰMjiI Újat, ujabbat „Ötletemberek" a textilművekben Kovács Sándor Ha régi gép átalakításával. vagy új eszköz beállításával könnyebbé, gyorsabbá válik a munka, örülnek a dolgozók. Ha újítás nyomán növelhető a termelékenység, javítható a minőség, vagy éppen sikerül addig nehezen beszerezhető alkatrészt pótolni, a vezetők is megszabadulnak egy-két gondjuktól. Az újítók munkája tehát a dolgozók minden rétege számára elengedhetetlen. A Szegedi Textilművek az olyan üzemek közé tartozik, amelyekben a megszokottnál is nagyobb a kísérletezők megbecsülése, kedvezőbb az új megoldások fogadtatása. A gyárban tevékenykedő százhúsz újító közül ezúttal a talán két legsikeresebbelbeszélgettem. Kovács Sándor, a javítóműhely vezetője, így újításainak egyszersmind kivitelezője is. Eddig 58 javaslatát fogadták el, s hasznosították a termelőmunkában. — Kérem, beszéljen a legérdekesebbekről ! — Korábban nem tudtunk előállítani műanyagalkatrészeket. Ha kellett, másutt vásároltuk meg, de amíg ideért hosszú idő telt el. Néhány éve — Csányi Ferenc szerkesztési csoportvezetővel közösen — kiselejtezett esztergapadot alakítottam át fröccsöntővé. Az- kesztenl. Általában az az óta egy gonddal kevesebb, újítás halála, ha a kiviteli ostanában legjelentősebb jezés SOrán megbízhatatötletem szintén Csányi Fe- janná sikeredik. így került renccel valósítottam meg. sok eszköz az újítókertbe Tavalyelőtt, a csehszlovák (hulladéknak). BD-fonógépek munkába ál- — Most milyen látványt nos ötletét állították a terlítása előtt kiderült, hogy a nyújt az újítókert? melés szolgálatába. Űjabgyártók csak egy sorozatot — Üres. bak is várhatók még, olyaadtak a műanyag fonalhü- — Kell-e valakivel együtt- nok, amelyek az üzemben velyekból. A további hüve- működnie az ötletek meg- látottak alapján születnek, lyek gyártását a kalocsai valósítása során? s olyanok, amelyekre a vei müanyagfeldolgozó szövet- — Egyrészt Kovács Sán- zetők irányítják a figyeli kezet késői határidőre vál- dórral, mint kivitelezővel, met \ lalta volna, így aztán meg- másrészt az Edison-bri- Szírák József Kovács Károly gáddal, amelynek tagjai a munka elektronikus részét végzik. Nekem a mechanikai feladatok jutnak. — Melyek voltak a legjelentősebbek? — A szövőgépek lánchengerére egyszerre több előhengerről csavarnak fonalat a fölvetőüzemben. Ha valamelyik előhengeren hosszabb az anyag, mint a többin, nyilvánvaló, hogy a fölösleg kárbavész. Évente 50—100 ezer forintos kár keletkezett így. Ezért digitális fonalhosszmérőt készítettem, amellyel elérhető, hogy pontos méretű lánchengerek készüljenek. — Egyik újítását országos pályázatra küldte be; ezt nemrég szolgálati szabadalomként jelentette be a vállalat a Találmányi Hivatalnak. — Valóban. A már szóba került BD-fonógépek gyártói nem gondoskodtak a teljesítmény méréséről, így aztán teljesítménybérezésről sem lehetett szó. Megoldásom: elektronikus kisszámítógép, amelyet ma már sorozatban gyártanak más üzemek számára is. Alkalmazásával nálunk bevezették a teljesítménybérezést a BD-fonodában is. Jelentőségét abban is látom, hogy most már a kevésbé igyekvő dolgozóknak is többet kell tenniük, a jobbak pedig nyilván igyekeznek megtartani vezető helyüket Versenyre keltek a művezetők is. Természetesen mindkét újítónak még számos haszPlanetáriumavatás Szerdán a Népligetben ünnepélyes keretek között avatták fel a TIT nagy planetáriumát. Az ünnepségen megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Fozsgay Imre kulturális miniszter, Katona Imre. a budapesti pártbizottság első titkára, Gosztonvi János, oktatási államtitkár, ott volt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. A gyermekintézmények díjának megállapításáról A gyakorlatban esetenként vitát okoz, hogy az 1976. évben megjelent rendelkezések alapján hogyan változott a gyermekintézményekben fizetendő térítési díjak megállapításának időpontja, és az ehhez szükséges keresetigazolások rendszere. Ezzel kapcsolatban a Munkaügyi Minisztérium a következőket közli: A szülők jövedelemigazolásának évi egyszeri bekérését, és ennek alapján a gyermekintézményekben fizetendő térítési díjak évi egyszeri megállapítását az adminisztratív munka egyszerűsítése érdekében 1977től kezdődően rendelték el. Ezek szerint a szülők évente egyszer — szeptember l-ig — kötelesek igazolást adni, mégpedig február 1—július 31. közötti munkabérükről, illetve jövedelmükről. Az igazolások alapján a gyermekintézményekben a térítési díjakat évenként egy alkalommal, szeptembertől szeptemberig terjedő időre állapítják meg. (MTI) í próbálkoztunk. Mire meg, érkeztek a gépek, megfelelő készletünk volt. összesen 200 ezer darabot készítettünk, továbbá év! húszezer darab a terv a természetes fogyás pótlására. Sőt, most már a kőbányai fonoi dának is küldünk belőle. A gazdasági számitások alkalmával kiderült, hogy a hüvelyek darabja két forinttal kevesebbe kerül annál, amit a gyártóktól kaptunk. — A vállalati újítási feladattervben jelölt fontos teendők közül szokott-e választani magának? — Igen. Tavaly és idén is kérték a vezetők a feladattervben. hogy találjunk módot az összegyűrődött ládapántok egyengetésére. Hengersoros készüléket állítottam össze erre a célra, amellyel május óta fél nap alatt meggyőzik a dolgozók az egész napi kalapálást. — A javítóműhelyben nyilván sok ötlet ölt testet. Hogyan rangsorolják a feladatokat? — Természetesen nem mindig a beérkezés sorrendjében fogunk hozzá az újítások kivitelezéséhez. Mérlegelve a fontosságot, a főmérnök határozza meg, melyik munkát mikor végezzük el. — Hogyan fogadják mások ötleteit a javítóműhely dolgozói? — Mint minden jő szakmunkás, ők is szeretik a változatos munkát. Aztán meg kivitelezés közben nekik is vannak jó ötleteik, amelyek hasznosíthatók. Kovács Károly csupán névrokona társának, ő az elektronikus fejlesztési csoport vezetője. Üjító munkájának kezdete 1965-re tehető. Azóta harminc javaslata nyerte el a bírálók tetszését. — Van-e újítói alapelve? — Van. Méghozzá az, hogy Új ízesítéssel készülnek a felvágottak Kóstoló, bemutató, vélemények Nemcsak a Húsipari Tröszt szegfűbors keveréke hivatott ízesítést. Ennyi vizsgázik volt azon a véleményen, hogy megadni. A disznósajt a bo- majd szeptember elsejétől a ~ ............— * —:...., .. i: „ i.. —alvwxtrvAfAi óc a nirrKnan. vevők asztalára kerülve. Bíza felvágottakat szinte alig le- róka bogyótól és a pirospap het megkülönböztetni egy- rikától lett fűszeresebb, mástól. Mi, vásárlók is többször szóvá tettük, hogy nem h a húsipari termékeket az ízük vonta meg közöttük élesen megkülönböztethetővé az eles hatart, hanem a ne- tegyék egymástól. Érezhetőzunk abban, hogy a többség . ,„ , , . , ... ízlését sikerült eltalálnia a A fűszerek arra hivatottak, ^^ bizottságnak! . V. E. A

zt mondják: jó bornak nem kell cégér. S ha ez a szólásmondás szó szerint manapság már nem is egészen igaz (hiszen a jó bornak is kell cégér — reklám, piac, csomagolástechnikai —, a népi bölcsesség igazsága mégis a régi: megfelelő minőség esetén nincs, nem lehet baj a kereslettel. A magyar külkereskedelem elmúlt félévéről megállapítható: a szocialista országokkal exportunk és importunk egyaránt 22—22 százalékkal nőtt, tőkés viszonylatban az export 17, az import 31 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor sok. korábban sikeres gyártmányunk iránt csökkent az érdeklődés. így például kevesebb mezőgazdasági gépet, autóbuszt, tehergépkocsit, távbeszélőközpontot, szerszámgépet sikerült eladni. Bizonyos területeken a hatékony exportot akadályozta az árualap hiánya éppúgy, mint a szállítási pontatlanság, az áruk gyenge csomagoláskultúrája, s végül a legfontosabb, amiben koncentráltan fellelhető az összes lehetséges kifogás: áruink jelentős részének nem megfelelő minősége. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: annak ellenére, hogy exportunk az első félévben jelentősen nőtt, az eredményekkel korántsem lehetünk elégedettek. A százalékszámok ugyanis csak a tavalyi, viszonylag alacsony szinthez mérten magasak, s éves exportterveink időarányos részét az év első hat hónapjában nem egészen sikerült teljesíteni. S a legfőbb ok: a kivitt áruk nem feleltek meg a rendelők igényeinek. Vajon mire volna szükség ahhoz, hogy a helyzet megváltozzék? A válasz látszólag rendkívül egyszerű: pontosabb, jobb munkára. Ahhoz azonban, hogy a nem megfelelő minőség okaihoz közelebb jussunk, mélyebbre kell ásnunk. Milyen tényezők vezethettek a kedvezőtlen állapotokhoz? Mondják, hogy egy ország iparának fejlettségét jellemzi, el tudja-e adni termékeit. Erónk lehet ahhoz, hogy szembenézzünk a kérdéssel, hiszen sok olyan szervezett, áruival nevet szerzett üzemünk van, amelynek termékei minden piacon állják a versenyt. A versennyel pedig az is együtt jár, hogy ismerik és alkalmazkodni tudnak a vevők, a piac igényeihez. Csalt jól szervezett üzemből képesek egyenletesen jó minőségű árut adni. Egyenletesen — mert a vevőt, a megrendelőt csak elveszíteni könnyű, megszerezni. és különösen megtartani nem. Kérdezzék meg a munkást — mint ahogy sok munkahelyen igényt is tartanak a véleményére —, tudja-e, miért kerül ki gyenge minőségű áru munkahelyéről? Tudja hát, s pontosan elsorolja a hibákat. A gyártás közben meglevő buktatókat. De tudja ezt a főmérnök is, és azt ne higgyük, hogy a fiatal és jól képzett, igényes szakembergárda nem tudja, hol és mit kellene javítani. Ugyanúgy nem ismeretlen számukra, hógy nemcsak embereken múlik a végeredmény, a minőségi termék. Próbáljanak jól dolgozni, ha akadozik az anyagellátás, ha az anyagminőséghez kell újból és újból igazítani a technológiát, ha a korszerű gépek meleltt csattognak még a gépmatuzsálemek, vagy a munkások okkal lesik, miért több másutt a fizetés. Nincs az az üzem, amelyikben egyik sem gond. De kinek jut mégis eszébe, hogy csukjuk be kapuikat, mindet legalábbis lehetetlen, még ha időről időre rá is kényszerül az allami, vagy a tanácsi ipar vezetése. Igaz. olyan üzemeket kell ..leírni'', ahol a hatékonyság — mélyen a fagypont alól — már nem javítható. M

ielőtt azt mondanák, hogy túlságosan is sötét a szemüveg, tegyük hozzá, hogy evek óta céltudatosan arról szólnak gazdaságpolitikai határozataink, miképp lehetne gazdasági életünket iavítani. S ahol a határozatok nyomán nemcsak a cselekvési programok készültek el. de életre is keltek, tettekké váltak a sürgős teendők Dontokba szedett listái, ma már mérhető az eredmény is. Ha a magyar külkereskedelem neuralgikus pontjait vesszük sorra, kitapintható, hogy ugyanaz fáj az iparnak is. A külkereskedelem kudarcai: visszajelzések. Sorolta is a tárca minisztere, mely iparágak, mely gyárainak termékeit és milyen minőségi kifogásokkal „dobták vissza" a partnerek. A lényeg, hogy a megdöbbenés csak egy pillanatig tartson, s hogy utána — és nem csak percekig — a tett következzen. A hiba felismerése gyakran hosszabb folyamat, mint kijavítása. Azt mondják: a jó bornak nem kell cégér. De hogy jó-e az a bor, ne akkor kezdjük ízlelgetni, amikor víznek minősíti az, akit megkínáltunk vele. ü Domonkos László vük és az áruk. Az uniforvé váljon, hogy nem „egymizólt ízt volt hivatott kikü- kaptafara ' készültek", nemszöbölni a Szegedi Szalami- csak a nevük s az áruk más gyar es Húskombinát is min- és más A céu lényegében si. den általa készített felvágott- fcerüí£ elérniük. Az már más nal. Hogy feladatukat jol tel- kérdés> hogy kinek-kinek izjesitsek, a népfront aktívis- lésével miként találkozik a fait kertek fel, segítsenek el- több júszer alkalmazása. Ledönteni: milyen ízesítés lenne a legjobb egy-egy termék néL A végeredményről teg nap, szerdán délelőtt Szege' den adtak számot a kereskehet, hogy a sonkás felvágottból holnap kevesebb is elég lesz az asztalra, mert sokalljuk majd benne a borsot. A szomszéd meg többet vesz delmi vállalatok vezetőinek, belöle> mint eddig barmikor. képviselőinek. Kostolo es be- Ez is ;ziés doiga; mutató, valamint a vélemények mégegyszeri összegzése Az új ízesítéssel boltokba — erre szolgáltak a kiosztott kerülő felvágottak, az úgytesztlapok. nevezett vörösáruk majd A szafaládét például erfc- ^TSűSS^A paprikaval gyomberrel izesi- ki ró]uk a végleges tettek Az „esokopenybe bizoJnyítványt. De ma még a csavart virsli is ezeket a fu- törekvést a kezdeményezést szereket kapta masszajaba. értékelhetjük. Nem r0ssz doA sonkás felvagottat jobban h yé erőnkből megborsoztak, mint eddig A en~ iánkból erre is futotta. kenomajas is tobb borsot ka- Az erófeszítés értékéből az pott míg a tudoshurkaba sem VQn le semmit hogy a szegfuborsbol többet kever- Húgi t Tröszt keményetek az eddig megszokottnál zé rendelete kellett hozzá! no meg egy kis majorannat Az {g meiif>tt még azt is ér. is hozzátettek. A soproni fel- tékelik hogy a vagás ielüle. vágottat - hogy vegre meg- fén mü fl megjeienési foT. különböztethessük az olasz-- má- a 1elvÁgottnakí a kenőtől - korianderrel izesitet- májasnak. Nemcsak otthon ték. Az olasz felvagottba meg vesszük szemügyre — a teszterőspaprikábol is raktak. A lapokon is az értékelés egyik csabai felvágott ízét, zamatát pontja volt. Csaknem húszezer lakás épült A munkaverseny eredményei Áz Építésügyi és Város- a kiesést is, amit az építő- százalékát teljesítették', javífejlesztési az év első készített gyorsjelentése sze- csökkenése, vagyis rint a tervezettnél is lendü- kétezer dolgozó ietesebben, a múlt év azonos okozott, időszakához viszonyítva 8,4 százalékkal bővült a kivitelező építői par termelése. A jubileumi versenyben a gé A kivitelező építőipar kapacitásának legnagyobb volumenét kitevő Ét/M vállalatok növelték a legdinamipek kihasznalasanak, a mun- . , , . _ .. , , i i „-1. i -„ kusabban a termelest es a ka körültekintőbb megszermeebízható. hosszú időre _ - - ... .. ^ készülékeket kell mSz & édes, az erospapnka, a Tizenegy termek kapott uj Minisztériumnak ipari munkások' számának tották tehát a lakásátadások hét hónapjáról több mint egy százalékos ütemességét is Az építőipari mintegy szövetkezetek, a tanácsi válkiválása lalatok és a termelőszövetkezeti közös vállalkozások építkezéseinek dolgozói azonban az éves átadási feladatnak alig 30 százalékát váltották valóra, s így az év hátralevő hónapjaiban nö.va termelékenységet is mégne- velni kel1 erőfeszíteseiket, vezésének újabb tartalékot ^ffl 7 S s^L- maradéktalanul teljetártak fel az epitkezesek szo- * • . . . z_(tőinari sitsék az eloiranyzatot, s ne cialista brigádjai, kollektívái. A torlódjanak a munkák az év arunk he!ídem^ ^-^tek "őSi ut°lsó hónapjaira. ESSESuZTSStt bővítették termelesüket Az rábbinál hatékonyabban. A kast adtak át 1300-7-a! töb- befejeznie, s ebből az If^z^^LT^^S bet. mint múlt év azonos ÉVM vállalatoknak 19 700idoszakaban. A jubileumi at, az építőipari szövetkezeversenyben elsősorban az teknek pedig 5200-at ké'l vállalatok dolgozói, átadni. Az ágazat dolgozói ^•J'^Ttó. ""tehát J.!1.^!^; , ak\k i^ealeg majdnem 57 000 lahogy a termelés bővítését " '61, 1a.ka^, építettek fel kast építenek az országban, teljesen a munka-termeié.. j65UgI tobbet 32 evvel s ezzel egyúttal megteremtik kenység növelésével alapoz- ezelőttinél. Ezzel együtt éves a jövő évi ütemesebb lakásátták meg. sikerült pótolni azt lakásátadási feladatuk 46 adások feltételeit. (MTI) A kivitelező építőiparnak ágazat dolgozói hét hónap az év utolsó öt hónapjában alatt összesen 19 918 új la- még 29 082 otthon építését eredménye, hogy a munka termelékenysége 9.8 százalékkal, azaz még dinamiku- í^y^' sabban emelkedett, mint a