Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

Sterda. 1977. augusztus 17. 5 Változatosabb TIT-program Mozgalmasabb és tartalmasabb a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jubileumi, 25-ik éve, mint az előzőek. A komplex előadássorozatoké a jövő — ezt állapította meg a nemrég megtartott közgyűlés. így nő azoknak az előadásoknak a száma, amelyeken egy-eey adott témát — például az •életmód témakörét — nyolc szakma kutatói tárgyalják meg. Növelik az Expressszel és az IBUSZ-szal közös előadások számát, amelyeken szórakoztatóan mutatják be hazánk tájait. Előtórbe kerülnek a Kérdezz-felelek ankétok. (MTI) Több üdítő örvendetesen emelkedik az üdítőital-fogyasztás. A növekvő igények kü elégitésére a Pest megyei Pincegazdaság 120 millió forintos beruházással korszerűsiti, fejleszti a szentendrei „Márka" üzemét. Jelenleg azt a Csehszlovákiából érkezett töltősort szerelik, amely teljesen automatizálva, naponta kétszázezer kétdecis palackot tölt majd meg üdítő itallal. Rendelet a Sabinoltások rendjéről Megjelent az egészségügyi miniszter rendelete a járványos gyermekbénulás elleni ez évi védőoltásokról. A rendelkezés értelmében a védőoltásokat az idén a szokásosnál korábban — a hűléses megbetegedések gyakoribbá válása és az influenzajárványos időszak előtt —, már ősszel elvégzik, hogy ezzel is megelőzzék a légúti fertőzések esetleges terjedését az oltásra kerülő gyermekek között. A járványos gyermekbénulás elleni oltóanyagot a kor rabbi gyakorlatnak megfelelően ezúttal is Sabincseppek formájában, három részletben, szájon át adják. Tekintettel arra, hogy a betegséget három különböző vírus okozhatja, teljes védettséget az oltás csak akkor biztosít, ha a gyermek a különböző vírusvakcinákat a rendeletben megjelölt Időszakokban maradéktalanul megkapja. Az oltásokra az idén első alkalommal szeptember 19. és 24. között kerül sor. Második alkalommal az oltóanyagot október 31. és no- értesítik. vember 5. között adják, míg a harmadik vakcinatípus oltási ideje december 12. és 17. között lesz. A rendelet értelmében az oltásra kijelölt időszakokban azokat a gyermekeket kell beoltani, akik 1974. október l-e és 1977. június 30-a között születtek, illetve akik az oltás idejére elérik a 11 hetes oltási korhatárt. A december közepi, harmadik oltási időszak alkalmával tehát azokat a csecsemőket is be kell oltani, akik 1977. i július 1. és 1977. szeptember 30-a között születtek. A járványos gyermekbénulás elleni vakcinával lázas gyermeket általában nem szabad beoltani. Azt azonban, hogy adható-e az oltás vagy nem, minden esetben az orvos dönti el. Ezért az oltásra kötelezett gyermekeket az értesítésben megjelölt időpontban feltétlenül vigyék el az orvoshoz. A Sabin-oltások időpontjáról és helyéről az érintett gyermekek hozzátartozóit minden alkalommal írásban SZEGEDI ÜNNEPI HETEK XVIII. Szegcdi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Muzcum Horváth Mihály utcai képiárában, augusztus 21-ig. Kígyós Sándor szobrászművész tárlata a November 7. művelődési központban, augusztus 20-ig. Sövegjártó Mária keramikusművész tárlata a Gulácsy Lajos-teremben, augusztus 19-ig. Hajnal Gabriella kiállítása a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Fotóklubok 13. szegedi. szalonja a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Mónus Sándor fazekas népi iparművész kiállítása a Juhász Gyula művelődési központban, augusztus 20-ig. Kátai Mihály festőművész tárlala a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 28-ig. A természettudományok Szegeden. Kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 21-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Dinnyések Tavaszonként Balástyát '„megszállják" a dinnyések. Jönnek a Heves megyei dinnyefővárosból, Csányról, Hortról. Ide költöznek, felcserelve szép lakás-lkat földbe vájt kunyhóval, panelból összeállítható, fűthető bódéval, vagy elhagyott, régi tanyával. A homok nyaranta pénzt érlel a vándormunkásoknak. Mert a dinnyések olyanok, mint a költöző madarak, ősszel elmennek, kora tavasszal visszajönnek. Seres András az idén a külső őszeszéki iskola környékén fogott táblát, 0 Hortról való: — Már ez a nyolcadik esztendeje, hogy itt vagyunk — mondja, amikor kopogtatás nélkül levágja az indáról a dinnyét. — Négy csalad dolgozik erre. — Hányan jöttek? — Erre a 22 holdra vagyunk öten, a lányom, a vejem, meg a kisfiam, meg mi ketten. — Van munka bőven? — Február végétől szeptember elejéig kiadja a nap. Addig dolgozunk, ameddig látunk. Alig alszunk valamit. A Marx tér nagyságú dinynyeföldön sok ezer dinnyető kívánja is a kézi erőt. Mivel csak ültetés előtt és szedés után járhatja a gép. — A jó dinnyének —• mondják — „szaga" van. Hordják, mint a cukrot. Pesten, a Bosnyák téren is jól ismernek bennünket. Egyik nap a feleségem, a másik nap én megyek a fuvarral. A téesz adja a kocsit, este indulunk. másnap délben már újra itthon pakolunk. Addig a többiek szedik. Együtt a család, a vőt is elcsalták a malteroskanál mellől, csak úgy éri meg, ha mindenki egy küllőre fog. Ennyi kézi munkával akár egy házat is felépíthetnének. Az idén jó év járt nekik. Megérdemelték. Közben K. Tóth János a dinnyérakás mellé állt a gurniskocsival, és ahogy tele a kocsiderék a friss szedéssel, máris indul a két iskolás. Kothencz Júlia és Takács István örömére. Eldöcögnek a pasztából a tanya melletti rakáshoz, ahol kicsi rakás nagyot kíván. A jó gazda mindig elégedetlen. Ók se tesznek mást. A liatalasszony, Tubánszki Istvánné mondja: — Olyan ez, mint a lottó. Ha Molnár József felvétele Szabó I-ászló és felesége szüreteli a termést jól bejött, akkor jó, ha nem, oda a munka. Ha egy kicsit csapadékosabb nyár lett volna, jobban örülnénk. Könnyű a dolgunk nekünk, vásárlóknak, mert meglékeltetjük a dinnyét, és ha nem tetszik, visszaadjuk. De mit tesz a dinnyés, ha nem érett még? — Egyszerű. Nem veszi le. Szemre látszik az már rajta, meg az érettnek kottája van — feleli Seres Antal. Szakértelem nélkül ők is meglékelhetnék még a szárán. A másik balástyai téeszben, a Rákócziban még sohasem volt ennyi dinnyés család. A makóiakat is beleszámítva, tíz család dolgozik. Szabó László már szedi a sátorfáját és megy vissza. A környék a „tanár úr" titulust ragasztotta becsületes neve mellé. Nemcsak azért., mert az iskolában lakik, hanem mert érti, szereti, amit csinál. A Frányó uti iskola adott otthont a családnak.. Innen nem messzire, a Vetrótanya mellett tizenhárom hold partos, zsengés földet szemeltek ki még tavaly dinynyének. Szerződést kötöttek, és nem jártak rosszul. Ilyenkor. augusztus közepén már több idő jut vendégfogadásra is. — Most mentek el az ismerősök — mentegetőzött a gazda ottjártunkkor —.nemsokára indulunk haza, Csányra, a téesz elvitet bennünket. — Mit csinálnak otthon? — Kipihenjük magunkat, Én ezelőtt eljártam szezonmpnkára a hatvani cukorgyárba, most már nem megyek, nem lehet mindig hajszolni magunkat. Irénke, a felesége azon kesereg, hogy ők is a két kezük munkájára szorítkozhatnak. Amikor rossz év van, mint tavalyelőtt, nem termett semmi, akkor is élni kellett. A balástyai Rákóczi Tsz Irodájában arról érdeklődtünk, van-e baj a dinnyésekkel. Széli István főkönyvelő válaszolt.: — Éppen a napokban beszéltük az elnökkel, talán ennyi dinnyés nincs is másik téeszben, mint itt, de semmi baj nincs velük. Hatvan hektáron gazdálkodnak, kétmillió forintot terveztünk, s úgy néz ki. ennél jóval több lesz a bevétel. Ez pedig azt jelenti, jól kijövünk a dinnyésekkel. — Elszámolás, pénz dolgában is? — Most, miután ügy néz ki, hogy a dinnye rendeletileg Is a zöldségekhez tartozik, egyszerű és világos az elszámolás. Aki a földből él, keményen dolgozjk. De a sok munka után előbb-utóbl> öszszeszedi magát, felépíti magasföldszintes otthonát, ám közben rámegy fiatal élete, ereje. Így van ez a dinnyéseknél is. Amikor már telenként kibírhatatlanul fáj a derekuk, csak akkor, kényszerből maradnak otthon. Majoros Tibor Befejeződött a nyári koncertévad Lehotka Gábor a dóm orgonájáról Hétfőn este a dómban Lehotka Gábor és Gregor József koncertjével lezárult a Szegedi Ünnepi Hetek zenei eseménysorozata. Ezúttal a szokásosnál is nagyobb érdeklődés kísérte a két kitűnő művész föllépését. Lehotka Gábor Bach és C. Franck műveket szólaltatott meg, Gregor József pedig áriákat énekelt Bach János passiójából, Maení/icatjából Rossini Stabat Materé bői és Mendelssohn Éliás című oratóriumából. Lehotka Gábor rendszeres közreműködője a szegedi dóm orgonakoncertjeinek. Hadd szóljon most 6. — Régi vita, mechanikus játékos vagy művészi játékos az orgonista? — Kétségtelen, az orgonán adottak a regiszterek, ami a művészi játéknak korlátokat szab, bár korántsem jelenti azt, hogy nincs mód egyéb kifejező eszközök alkalmazására. Inkább ott a baj, ha az orgonista bizonyos formai módszereket automatikusan alkalmaz valamennyi műre. Meggyőződésem, hogy az orgonán is ugyanazon zenei alapelvek szerint kell játszani, mint minden más hangszeren. A konkrét feladat, Bachot idézve, igen egyszerű: „csupán" a megfelelő billentyűt kell a megfelelő időben lenyomni. Az orgonán is létre lehet hozni dinamikai különbséget, folyamatos erősödést illetve halkulást, a regiszterek így egyáltalán nem hátrányosak, sőt az ilyen nagy romantikus orgonánál, mint a szegedi, az úgynevezett crescendo-decrescendo alkalmazása magától értetődő. A hangszer természetéből következik ugyanis az a természetes dinamikai hullámzás, amit kiváltképp az orgonista zeneszerzők érzékelnek pontosan, és építenek is erre. Vagyis véleményem szerint nem lehet vádolni dinamikai szegénységgel az orgonát — Mit tart a szegedi dóm annyit firtatott akusztikai problémáiról? — Ekkora templomban kétségtelenül számolni kell a visszhanggal, amely egybemossa a dallam részelt és a harmóniákat. Gondot okoz továbbá, hogy a billentyű és a sípszelep között az összeköttetés nem mechanikus, a hangok némi késéssel szólalnak meg, s az sem előny, hogy a játékasztal távolra esik az orgonától, a templom különböző helyein található orgonarészektől. E tényezőket bele kell kalkulálni a játékba, amely így fokozottan igénybe veszi az embert. Ezekkel szemben viszont bőséges kárpótlást nyújt a dóm lenyűgöző hatása: a tér lehetővé teszi, hogy ez a hatalmas hangszer élni tudjon benne. Az akusztika minősége egyébként is egyenes arányban javul a hallgatók számának növekedésével. — Ami gyakorlatilag Lehotka Gábornak rendszeresen segíthet, hiszen szegedi koncertjein mindig zsúfolt a templom. Mi tehát az orgonista teendője a szegedi dóm hangszerén? — Alaposan tanulmányozni kell, és olyan műveket választani, amelyek leginkább „testre szabottak". Magam is ezért hoztam Bachot és a romantikus Cesar Franck műveit. Rivalda nélkül Az Apáthy kollégium falán ott felejtették a próbarendet ; az utolsót : üres. A vasparavánnal elkerített területen: bámészkodók. Egyikük bebújik Czipra kunyhójába, lebben utána a sok műanyagszalag. A másik sarokban kottaállványok. Egy fiatalember elmélyülten tanulmányozza őket. Talán a hangjegyeket keresi. Dúdol. Az egyik állványt végig is simítja. Az állvány a fúvósoké. A cigánybáró próbáinak elején a jobb sarkán mindig egy szatyor lógott rajta. Az egyik fuvolás pulóvere volt benne. + „Amikor a v(z visszahúzódott az 1879-es nagy árvíz után, a városatyák fogadalmat tettek, megesküdvén, hogyha Szeged újjáépül, hatalmas templomot építenek. Ez áll önök előtt. A homlokzaton a tizenkét apostol egészalakos mozaikképét látják, a bejárati rész fölött a Magyarok Nagyasszonya, Tóth István három méter magas márványszobra." A szöveg állandó, csak az idegenvezetők stílusa szerint változik valamelyest. Csoport jó csoport után. Szemközt velük a színpad. Rajta a Grúz Állami Népi Együttes vendégjátékához készült díszletek, rövid időre még: ittfelejtve. Lebontják, aztán elbontják. Játék az igekötőkkel, a múlandósággal. * A szcenikus szobájából az Eötvös utcára látni. Itt tárolják az Aida idén színpadra már nem kerülő díszletelt. Most, hogy nem sziklafalnak látszanak, hanem díszletnek csupán; egyszerre esendőek lesznek; az egyik alak homlokáról pereg a festék. A szcenikus, Vastagh Attila, a Játékok újjászületése óta dolgozik itt. — Az idei nyár? — öregebb lettem egy évvel. A szabadtéri is. — Van egy régi mondás, úgy hangzik, hogy a háborús évek duplán számítanak. A Játékok egy hónapja — gondolom — ilyennek számit a szcenikus életében ... — Igaz. De ha így számolnék, már nagyon öreg ember lennék. — Másnak szórakozás, ünnep, az itt dolgozónak: nehéz napok sora. — A legidegesebb A cigánybáró premierjén voltam. — A darab miatt? — Nem. Fújt a szél. Es ez a legveszélyesebb dolog. — Miért? — Egy-egy díszlet vászonfelülete több száz négyzetméter, egy vitorláshajóé jó ha huszonöt. Aztán, hogy repíti a szél a vízen ... — Megoldás? — Régen kitalálva. Ahol lehet, lyukakat vágunk a vászonra. — Idén vizsgázott az új hangkésleltető berendezés. A kalkulus? — Eddig: jeles. Az elején persze bosszankodtunk két apró rejtett hibája miatt, de azután nem volt semmi baj, és remélem, hosszú évekig nem is lesz. Ez az EMT-masina a legkorszerűbbek közé tartozik manapság. — Még pár nap, aztán vége... — Nekünk nem, A teret vissza kell állítani a rende* állapotába. A legrövidebb idő alatt. Elbontjuk azt, amit tavasz óta megépítettünk... És a többi munka aztán. Leltár a nyárról, s készülődés a rákövetkezőre. Az anyagrendeléseket már most meg kell csinálni; a régi öltözők helyén műhely épül, arra is oda kell figyelni. — Tehát nincs pihenés? — Csak a mostani munkatempóhoz képest van. Visszatérünk a rendes kerékvágás* ba. * A térre újabb csoport érkezik. ök is végighallgatják aa idegenvezető tájékoztatóját. Az idegenvezető sokat forgolódik itt, ő volt Nikola Szmocsevszki és Hana Vlacilová tolmácsa. Tan^r a Radnóti gimnáziumban; Ágoston Károly most egy Moszkvából érkezett diákcsoportot kalauzol. — Az Élelmiszeripari Főiskola vendégei, tizenöten vannak. — Es ml tetszik a legjobban nekik? — A méretek. — £s most hová? — Titoknézőbe. Megmutatom nekik a föld alatti várost, az öltözőket és a technikai helyiségeket. * Még pár nap. Ballagok visszafelé a térről. A lapidárium előtt Békéscsabáról jött turisták tanakodnak. — Szép varos — mondja a* egyik. A másik a kőszínház omló ornamenseit szemléli. Galambok laknak közöttük. Petrl Ferenc V