Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

Szerda^ 1977. augusztus 17. Elutazott Budapestről HcGovern szenátor Sajtónyilatkozat a repülőtéren e Budapest (MTI) George McGovsrn szenátor, az Amerikai Egyesült Álla­mok szenátusa külügyi bi­zottságának tagja, aki néhány napot s Budapesten töltött, kedden elutazott Budapest­ről. Búcsúztatására a Ferihe­csolu tokról szólva McGo­vern javuló együttműködés­ről beszélt, utalva például arra. hogy kulturális és tu­dományos megállapodást kötött a két ország. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok még , , nem alkalmazta Magyaror­gyl repülőtéren megjelent szággal kapcsolatban a leg­Nagy János külügyminiszter- nat{vobb kedvezmény elvét, helyetles cs Darvast István, McGovcrn — kifejezetten az országgyűlés külupyi bi- S2.enótorként és nem az ame­zottságáimk tagja. Ott volt rikai kongresszus nevében — PhiUp M. Kotter, az Egyesült úgy nyilatkozott, hogy tá­Allamok budapesti nagykő- mogatja olyan kétoldalú ve,e- megállapodás megkötését, Elutazás előtt adott nyi- amelynek keretében ezt biz­latkozatában McGovern sze- tosítanák. A legnagyobb ked­nétor elmondotta: magyaror- vezmény elvének megadá­szági látogatása során alkal- sát magyar viszonylatban ma nyílott találkozni és meg- az amerikai kongresszus beszéléseket folytatni szá­mos magasrangú magyar ve­számos más tagja is ugyan­így ítéli meg, s ezt —amint zetővel. Megbeszéléseink —, elmondta — maga is java­iette hozzá — jó légkörben zajlottak le. Kölcsönös ér­deklődésre számottartó té­mákról volt szó, olyanokról, mint az enyhülés, a kelet­nyugati kapcsolatok javítá­sa. Magyarország — jelen­tette ki a szenátor — fon­tos szerepet játszik az eny­hülési folyamatban hozzá tud járulni solni fogja a magyarországi tárgyalásait összegező je­lentésében. Válaszolt a szenátor a neutronbombával és más új fegyverrendszerekkel kap­csolatos kérdésre is. Klje­len tette: „Személyes véle­ményem szerint az ameri­hídként kai arzenálban nincs szük­ahhoz. ség a neutronbombára, de hogy a nagyhatalmak kö- nem hiszem, hogy az alkal­ztttt jó megértés jöjjön lét- mazása jelentősen megvál­re. toztatná a hadviselés módo­A magyar—amerikai kap- zatát". MSZBT-DELEGÁCIÖ UTAZOTT A SZOVJETUNIÓBA A Szovjet—Magyar Baráti Társasag üzbég tagozatá­nak meghívására kedden a Szovjetunióba utazott az MSZBT delegációja Be­nedek Árpád rendezőnek, a társaság országos elnöksé­ge tagjának vezetésével. A küldöttség a tagozat mun­káját tanulmányozza, és megismerkedik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Fórrada­lom 60. évfordulójának elő­készületeivel. FELÚJÍTOTTAK A KONZULTACIÖKAT Genfben kedden felújítot­ták a szovjet—amerikai kon­zultációkat, amelyeken meg­vitatják azt a kérdést,, hogy a leszerelési bizottságban esetleg együttesen kezde­ményezik egy olyan nem­zetközi egyezménynek a megkötését, amely betilta­ná a legveszélyesebb vegyi hadviselési fegyvereket. ROMA KAPPLER KIADATÁSÁT KÉRI Andreotti miniszterelnök utasítására Olaszország bon­ni nagykövete hétfőn este hivatalosan kérte az NSZK kormányától a háborús bű­nös Kappler kiadatását. A Kappler-ügy miatt elha­lasztották Andreotti olasz kormányfő és Schmidt nyugat­német kancellár péntekre tervezett olaszországi ta­nácskozását. Tito Moszkvába érkezett Leonyid Brezsnyev átnyújtotta a IKSZ elnökének r az Októberi Forradalom Érdemrendet A szocialista országok életéből Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a n zielitzi „fehér arany" Szépüld Kari-Marx-Stadt Eielttzben — a magdebur­Riak kedvelt kirándulóhe­lyén — épült fel a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb kélisóüzeme. A vidéken, amely jelen­tós sóvagyonnal rendelke­zik, a mezők, legelők helyén ma már a nagyüzem épü­letei, kéményei magasod­nak, egy 70 méter magas gyárépület uralja a tájat. A kállnógyártás jelentősé­gét növeli, hogy ez a fontos nyersanya ; a Szovjetunión és az NDK-n kívül a többi szocialista országban nem fordul elő. A Szovjetunió azonban főleg saját szük­ségletére termel, s így az NDK-ra — amely a káli-i export ranglistáján első a világon — az a feladat há­rul, hogy ellássa a szocia­lista országokat is kálisóval. A zielitzi káliüzem kere­ken egymilliárd márkába került.. A bánya szállítósza­lagjai naponta 20 ezer ton­na sót hoznak a felszínre. Zielitztjen „fehér arany"­nak becézik a kálisót. S ha meggondoljuk, hogy egy kiló kálimütrágyával 10 kiló gabonatermés-többlet. ér­hető el. s ez egy felnőtt egy­havi kenyérszükségletét, fe­dezi, az elnevezés cseppet sem túlzás. • Sötét bérkaszárnyák, nyo­morúságos hátsóudvarok, gyárkémények tövében meg­húzódó, kisebb-nagyobb, kor­mot, szennyet árasztó üze­mek — ez volt. valaha Jel­lemző Karl-Marx-Stadtra. A múlt. „örökségét." nehéz volt eltüntetni, de ma már új la­kónegyedek, forgalmas vá­rosközpont, korszerű ter­melőüzemek, iskolák, főis­kolák, kulturális létesítmé­nyek, parkok bizonyítják, hogy mégis sikerült. A város vezetői — a la­kosság tevékeny közremű­ködésével — sokat tesznek környezetük egészségesebbé tételéért. Az urbanizációs program előírja a klímaberendezések széles körű alkalmazását is. A városközpont csaknem va­lamennyi középületében már korszerű klímaberendezések működnek. A város északi delméhez tartozik a zajár­talom elleni védekezés is. Ügynevezett „zajtérképet" készítettek, amely kimutat­ta a zajforrásokat. Azután a közlekedés lármáját csök­kentették oly módon, hogy — egyelőre a főútvonalakon — kicserélték az útburko­latot; automata fényjelző berendezéseket állítottak a közlekedési csomópontokon üzembe. A környezet szépítését a lakosság javaslatai alapján segítik elő: a fásításnak, ró­zsaligetek, parkok létesíté­sének a munkájában a la­kosság szívesen vesz részt. Ugyanakkor a véroskörnyé­részén nagy teljesítményű ken is kialakítanak üdülő­víztisztítóművet helyeznek a következő években üzem­be. Külön gonddal ügyelnek arra, hogy a zöldterületek, a sport- és üdülőközpon­tok száma évről évre nö­vekedjék. A környezet vé­körzeteket- Harmincnégy hektáros vadaskert, hat és fél hektáros mesterséges tó, különféle sportlétesítmények nyújtanak pihenési lehető­séget a modern Karl-Marx­Stadt lakóinak. f Moszkva (MTI) Az SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására kedden nyolcnapos hivata­los, baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett Jo­szip Broz Tito, Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke. A jugoszláv pártvezetőt és államfőt szállító killönrepü­lőgép moszkvai Idő szerint ti­zennégy órakor szállt le a vnukovói repülőtérre. Joszlp Broz Tito és a "kíséretében le­vő Sztane Dolanc, Milos Mi­nics, Alekszandar Grltcskov és más jugoszláv part- és ál­lami vezetők fogadására meg­jelent Lfoonnid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Andrej Kirilenko és Ancira) Groml­ko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Mihail Legfelsőbb Tanács Elnöksége Szolomencev, az SZKP KB elnökének és a Miniszterta­PB póttagja, Konsztantyin nacs elnökének a helyettesei, Ruszakov, az SZKP KB Ut- a Legfelsőbb Tanács két há­tóra. ^_______ Leonyid Brezsnyev és Jo- j szip Broz Tito a rendkívül : szívélyes üdvözlés után fo- j gadta a diszalakulat parancs­nokának jelentését, majd fel­hangzott a két ország állami himnusza. Ezután Joszip Broz Tito üdvözölte a fogadására meg­jelent szovjet párt- és állami vezetőket, a külföldi diplo­máciai képviseletek vezetőit, valamint a jugoszláv kolónia tagjait A moszkvai dolgozók hosz­szan tartó forró ünneplésben részesítették Joszip Broz Ti­tót és Leonyid Brezsnyevet, akik ezt követően kíséretük tagjaival gépkocsiba szálltak és a szovjet fővárosba hajtot­tak. A szovjet televízió helyszí­ni közvetítésben számolt be Joszip Broz Tito repülőtéri fogadtatásáról. A Kremlben Leonyid Brezs­nyev átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet Jo­szip Broz Titónak. Joszip Broz Titót a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalomban való aktív részvételéért, a fasizmus el­len vívott közös harcban szerzett érdemeiért, az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez és megszilárdításához való hozzájárulásáért 85. születés­napja alkalmából tüntették ki az érdemrenddel. A kitüntetés átadásánál je­len voltak az SZKP Központi A vnukovói repülőtéren Leonyid Brezsnyev fogadja Tito elnököt zának elnökei, miniszterek, valamint más hivatalos sze­mélyiségek. A kitüntetés átadása alkal­mából beszédet mondott Leo­nyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito. a szocialista demokrácia további szélesítése A Pravda cikke az új alkotmánytervezetről 0 Moszkva (MTI1 Az államhatalmi szervek­nek az új szovjet alkotmány­tervezetben megfogalmazott jogi stdtüsátől; a siöh'jet tár­sadalomban betöltött szerepé­ről ír Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa szövetségi tanácsának el­nöke a Pravda keddi szá­mában. Egyebek között rá­mutat: „Az alkotmánytervezetben rögzített fő törekvés minde­nekelőtt a szocialista demok­rácia további szélesítése és elmélyítése. Különösen meg­győzően nyilvánul meg en­nek össznépi jellege a taná­csok tevékenységében, ame­lyek a Szovjetunió poJitiíkai alapját képezik. Ezzel kapcsolatban azokra a tételekre kell rámutatni, amelyek továbbfejlesztik a népi küldöttek tanácsai meg­Elnökség mindenre kiterjedő hatasköre. Ide futnak össze — Leonyid Brezsnyev szava­ival — a szovjet hatalom szálai, amelyek a több mint 50 ezer helyi tanácstól indul, nak él, ezrek és ezrek for­dulnak ide leglcülönböző kér­désekkel. A tervezet, megerősítve n két ház, a szövetségi és a nemzetiségi tanács egyenjo­gúságának elvét, az egyen­jogúság új, lényeges elemét tartalmazza, kimondva: a ka­marák egyenlő számú kül­döttekből állnak, ami nem kis jelentőségű, például a törvények elfogadásánál. Mint ismeretes, a Legfelsőbb Tanácsnak jelenleg 1517, a szövetségi tanácsnak 767. a nemzetiségi tanácsnak 750 tagja van. Az új alkotmány elfogadá­sa történelmi határt húz ál­alakulásának rendjét és te- lamunk fejlődésében, amely vékenységét meghatározódé- a proletárdiktatúra állama­moklratikus elveket. ként keletkezett, es a fejlett A jelenleg hatályos alkot- szocialista társadalomban azt mányhoz Uc-pest a tervezetbe követően, hogy a munkás­új cikkelyek kerültek, ame- osztály ideológiái-politikát lyekben pontosabban és tel- álláspontját a lakosság mín­jesebben megfogalmazódik a den rétege magáévá tette, Szovjetunió Legfelsőbb Ta- össznépi állammá alakult, nácsa és az általa választott amelynek legfőbb célja a állandóan működű szerv, az kommunizmus felépítése." Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) izünet Közöljük, hosy "hegeden * 1 cnln krl„ Honvéd tör. Földvárt II.. Petőfi s. sgt. Hit v] noUrolt területen áramszünet lesz 1917. iu|uulu3 ll-an «-«ól 9 óráik. FóKvasr.tót elnézését kéri • ÓBMASZ Szeged Belvá­rosi Tiszántúli Kirendelt ség. 68. Kiindultam visszafelé n súlyos hátizsákkal, s otthon lerakva terhemet, magamhoz vettem még egy maréknyit a sovány abrakból, s lementem a tengeroartra. Kissé imponáltam magamnak, hogy kihívom a sorsot, s hősiesen vállalom az éhenhalás kockazatát. Volt ebben számomra va­lami fennkölt, valami gyprmekesen ünnepélyes, s ez nyilván kiült az ábrázatomra is. mert Ele­na rögtön megkérdezte a maga gyöngéd, anyás modorában, hogy mi L>ajom van, talán rossz hí­rek érkeztek hazulról. Feltevéseit tréfálkozva ütöttem el, s megembereltem magam. hogy gyomrom állapotát ne tegyem nyilvánvalóvá. Dél felé azért, bármilyen elszánt és makacs voltam is. előszedtem a maréknyi szentjánoskenyeret, s mohón ropogtattam, mint a sertések a kukori­rát. Ezt az ott levők valami mókának, vagy sa­játos idegen szokásnak tekintették, s valameny­nyien körém telepedtek, s még Elena is jóízűen nevetett különcségevnen, fel se merült bennük, hogy azért eszem a lovak eledelét, mert éhes vagyok. Én meg nem árultam el senkinek. Köz­ben azt is megmagyaráztam nekik, hogy nálunk ez nem lóétel. hanem déli csemege, s ezen még jobban elálmélkodtak. Délután hazamentem, s miután újból megtöm­tem magam a earruboval, nekiveselkedtem egy apatikus versnek, amelyben az éhezés nyomorú­ságos. de egyben átszellemítő állapotáról szá­moltam be. Egy elhaló, bágyatag sort biggyesztettem a vé­gére, amellyel az aszkézis magasztosságát dicsér­tem, nem éppen őszinte meggyőződéssel. A versírástól csak még jobban megéheztem, s ebben a helyzetben komolyan kezdtem törni a fejem, hogy nem tudnék-e a szentjánoskenyér­nél valami jobbat is kieszelni? Belső vívódások után arra jutottam, hogy ud­variassági látogatásokat, teszek salernői barátaim­nál. Feltételezem, hogy ezt. szívesen veszik, s esetleg megkínálnak valamivel. Fölkászolódtam hát, s rendbe hozva külsőmet, elindultam. Először Vinoenzónál akartam tisztelemet. ten­ni, de ó éppen nem volt odahaza, szülei meg. bár igen előzékenyek voltak, néhány zavart mon­dat, s kínos helvkinálás után. egyre a viszontlá­tás örömét, hangoztatva, megható szívéiyességgel elbocsátottak. Ez hát nem sikerült. Vincenzóék a Via Umbertón laktak, innen egy ugrás volt a Dóm, s a Piazza Pleblscito, ahol szicíliai barátom, a heves vérű Niccolo lakott. Elhatároztam, hogy őt is megtisztelem látogatá­sommal. Anyja, aki Cefaluban született, szinte arabos benyomást tett, olyan barna volt, s ven­dégszeretete is már szertartásszámba ment, any­nyira kötelezőnek érezte Keletnek e hagyomá­nyát. Benne nagyon bíztam, s már nem is bántam, hogy Vincenzót nem találtam otthon. Az Amoro­so család Nápolyból került Salernóba, s a nápo­lyiak r űkkeblűségét jól ismertem mór vándor­ufámról. Szivdobogva zörgettem be az ajtón, sze­rencsémre, éppen Niccolo dugta ki rajta & fejét. Nagyon > megörült nekem, s anélkül, hogy szóhoz juthattam volna, bevonszolt, a szobába, s min­den átmenet nélkül előbb Leibnitz monadoló­giáját kezdte magyarázni nekem, aztán hirtelen Hegel történe (filozófiájába vágott bele, s heve­sen vitatta a Világszellem létezését. Én hősiesen filozofáltam, s egyre csak az ajtót lestem, hogy mikor lép be rajta a kis cefalúi asszony mosoly­gos képpel, no meg egy ételekkel megrakott tál­cává". De nem jött be senki, s én most már meg­dühödve ellenkeztem Niccoloval. Akármit mon­dott is, én rögtön belekötöttem, s teljes erőből cáfoltam, még ha egyébkent, más volt, is a fel­fogásom. Dühös voltam, illetve éhes, s a Világ­szellemen akartam bosszút állni ezért, az igaz­ságtalanságért. S miután megsemmisítő csapáso­kat. mértem a hegeli tanításra, s kijelentettem, hogy mindez csak kényszerű feltevés, mert szel­lem egyáltalán nem létezik, Niccolo összeölelt, mert — amint harsogva rikoltotta — ő is csak a matériában hisz, semmi egyébben. Ez a nagy harmónia megint bőszített, s hogv valami keserű fzt hagyjak a szájában, mielőtt el­távozom. mert most már láttam, hogy uzsonna itt nem lesz. egy fájdalmas, nagy kanyarral így kuszáltam össze öt. — De mi lesz akkor a dialektikával? Van dia­lektika szellem nélkül is? Niccolo elkomorult, s összeráncolta értelmes homlokát. — Igen. ezen még gondolkodni kell. Talán megoldható... (Folytatjuk.) I «

Next

/
Thumbnails
Contents