Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

V ^ 2 Csütörtök, 1977. július 14. Genfi tanácskozás A nukleáris fepyverkíséríetek általános és teljes megtiltásáról # Gonf (MTI) szek vagyunk minden erű­Genfben szerdán a Szov- feszítést megtenni e cél el­jetuníó, az Egyesült Álla- érésére, és reméljük, hogy mok és Nagy-Britannia rész- tárgyalópartnereink hason­vételével megkezdődött an­nak a háromoldalú konzul­tációnak az első menete, amelyen a nukleáris fegy­verkísérletek általános és teljes megtiltásáról szóló szerződéssel foglalkozó tár­gyalások kilátásainak felmé­rése. Ha sikerül megálla­podni — mindenfajta nuk­leáris kísérlet megtiltásában lóképp készek az előttünk — mondotta —, ennek igen nagy Jelentőségű következ­ményei lehetnek a nukleáris fegyverzetek fejlesztésének leállítását illetően. Kérdésre álló kérdések érdemi meg­tárgyalására és megoldá­sára". Paul Warnke a tanácsko­zás megkezdése előtt tartott válaszolva kijelentette, nincs sajtóértekezletén elmondotta, Jele annak, hogy Franeiaor­pyalások kérdéseit vitatják hogy a konzultációk célja a szág és Kína csatlakozna a meg. A Szovjetunió küldött- szerződéssel foglalkozó tár- tervezett szerződéshez, népét Igor Morohov, az álla­mi atomenergia bizottság el­nökének első helyettese, az Egyesült Államok küldöttsé­gét Paul Warnke. a fegyver­zetellenőrzési és leszerelési hivatal Igazgatója, és Nagy­Britannia küldötteégét Percy Cradock berlini nagykövet vezeti. ­A szovjet delegáció veze­tője sajtónyilatkozatban ki­jelentette: „A Szovjetunió, mint ismeretes, következes­sen eíkraszáll a nukleáV* fegyverkísérletek általános és teljes megtiltásáéit Ké­ÜDVÜZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Tanács elnöke és György, a Minisztertanács el­nöke Irak nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üd­vözölte Ahmed Hasszan al­Elnöki Lázár Olajvezeték Veszett ló"-tól délre Június 20-án megindult a kőolajszállítás az 1280 kilo­méteres alaszkai kőolajveze­téken, amely a sarkkörön tói fekvő Prudhoe Bay kőolaj­mezőit köti össze a délnyu­gat-alaszkai Valdez jégmen­tes kikötővel. A három év alatt, 9,2 mil­liárd dolláros költséggel épült vezeték évente 3 mil­liárd dollár értékű olajim­portot takarít meg, az Egye­sült Államok napi kőolaj­felhasználásának 3—4%-át fedezi jelenleg. Az esetlegesen fellépő mű­szaki problémák mellett (az 1300 milliméter átmérőjű acélvezetékben 34 C°-ra me­legített kőolaj áramlik, a ve­zeték külső hőmérséklete —60 C° ls lehet) számos pénzügyi-gazdasági kérdés ts megoldatlan. Eldöntetlen az olaj továbbításának sorsa, mivel az Egyesült Államok nyugati partján levő finomí­tók csak napi 300—600 ezer barrel (1 barrel« 159 liter) olaj feldolgoxására képesek. A vezeték teljesítőképessége a jövő nyárra eléri a napi 2 millió barrelt. Az olaj tank­hajóval való szállítását Is több tényező akadályozza. Az Egyesült Államok keleti partjára a nagy tankhajók csak Dél-Amerika megkerü­lésével közlekedhetnek, a Panama-csatorna kis átbo­csátóképessége miatt A Los Angeles—Texas olajvezeték környezetvédelmi megfonto­lásokból nem tudja az olaj célhoz juttatását biztosítani. A kőolaj alaszkai történe­te 1944-ben kezdődött. 1968­ban fedezték fel a Prudhoe Bay területét, az Egyesült Államok olajtartalékainak 25 százalékát adó mezőt. Mivel a „fekete arany" hajóval tör­ténő szállítása a zord tdőjá­rás miatt lehetetlen, a ki­termelésben érdekelt vállala­tok a zavartalan olajszállítás megvalósítása érdekében lét­rehozták az Alyeska Pipeline Service Co-t. A XX. század nagy „kalandjában" 20 ezer ember vett részt. Nemcsak a településnevek — „Orazy Horse" (Veszett 16), „Old Man" (öreg ember) — idé­zik a vadnyugat hangulatát, hanem az erkölcsök és Jog­szabályok ls emlékeztettek a vadnyugat meghódításénak őskorára. A kőolajvezeték építőt lé­nyegében eladták magukat a Társaságnak, amely maga szabott törvényeket a Jeges pusztaságban. Bakrot, az Iraki Köztársa­ság elnökét és Szaddam Husszeint, a forradalmi pa­rancsnoki tanács alelnö­két. WALDIIEIM VARSÓBAN Henryk Jablonski, a Len­gyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke szer­dán Varsóban fogadta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt. HAZAÉRKEZETT MONGÓLIÁBÓL A IINF KÜLDÖTTSÉGE Szerdán hazaérkezett Mon­góliából az a magyar kül­döttség, amely Bencstk Ist­ván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Or­szágos Béketanács elnöksé­gének tagja vezetésével tett baráti látogatást. A tanács­kozást folytatták a testvér­szervezetekkel, és részt vet­tek Mongólia nemzeti ünne­pének rendezvényén. KIRILLIN BEFEJEZTE AMERIKAI TÁRGYALÁSAIT Szerdán reggel hazauta­zott az Egyesült Államok­ból az a szovjet kormány­küldöttség, amely a szovjet —amerikai műszaki és tu­dományos együttműködési vegyes bizottság ötödik ülés­szakának munkájában vett részt. A delegációt Vlagyi­mir Kirillin miniszterelnök­helyettes, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa mellett mű­ködő műszál" és tudomá­nyos állami bizottság elnö­ke vezette. A CORTES MEGALAKULÁSA Szerdán megtartotta ala­kuló ülését a június 15-én megválasztott új spanyol törvényhozás, a cortes két háza. A kormány döntése szerint a két háznak a ki­rály jelenlétében tartandó ünnepélyes megnyitó ülésére július 22-én kerül sor. idegen tájakon (ÍJ Úton, útfélen Idegen földön barangolva tem pedig jöttek, s mentek vétát vagy csikket sem. A rendről, a tisztaságról két ápolt, (ide hölgy gondosko­dik. kedvesen, mosolygósan, udvariasan. De vajon miért tűnik föl mindez nekem? A sztráda sima és unal­mas. Élménylehetöségek «zá­— megborzongattak zal mellett gurit tovább a négy kerék. A kocsi ablakán melegen süt át. a csalóka áp­rilisi nap. A tábla pihenóhe­az újságíró érdeklődésével figyeltem az embereket, tá­jakat. más népek életét, történelmi emlékeiket, ösz­szegyüjtöt.t kincseiket. Nem az Angliát, Amerikát tár­csázó szerencsések. Persze igazságtalanság, hogy mind­ezért Bécsre haragszom... És hogy egyáltalán harag­idegenvezető irányította tu- szom. Hiszen megcsodáltam ristauton vettem részt tehát, néhány múzeumát, fogva tar és nem újságírók részére tottak összeállított, érdekfeszítő — Brueghet programok részese voltam a többezer kilométeres úton. Egyedül az előttem fölkínál­kozó élményekre támaszkod­hattam, jónéhányoak meg tudatosan elébe mentem az útleírások Jóvoltából. Mégis „rettenetesen szép" képet, megtapsoltam az operában a kaksülőről Trubadur szereplőn, végig- lyet jelez, lassítunk. Odakinn néztem a monarchia-kora- azonban megcsap a hegyek beit történelmi emlékeket — és mégis... És most ls: lé­pésben halad ez a hosszú ko­elsősorban élménybeszámolót cslsor. Finnyás idegenek szeretnék írni és nem vala­miféle útikalaüzt. Élménybe­számolót. tehát itt. a szom­szédban és távolabbi vidé­keken szerzett benyomása­imat. hangulatokat, találko­zásokat, emberi arcokat Igyekszem az emlékezet szá­mára lefényképezni, rögzí­teni. Az ilyen hosszú Úton nem ritka a Faustéhoz ha­sonló fohász a perchez: mint akik még nem jártak a régebbi Boroksári úton — számonkérjük az osztrák fő­várostól a „ring"-et. amely­lyel a továbbutazókat megkí­felől érkező még közeli tél szele A parkírozóba ízléses asztal padokkal, mellette fó­liazacskós szemetesláda. Odébb nyújtó, hinta, súlysó farönkökből. Jól esik a moz­gás az üléstől elgémberedett, végtagoknak. Es megint csak nekem tűnne föl? A lakat ­mélhetné ettől a benzíngő- lan vidék útszéli Illemhelye zös vergődéstől. Lehet, hogy egyáltalán nem útszéli. A ..zöldhullámra" állították a lámpákat, lehet, de ezzel a tempóval haladva senki nem érzékeli előnyeit. Autbahnl Fellelégzünk. A „Oly szép vagy. bár csak st-pöltenl letérőt lesem: pázsit gondozott, nem csú­fítja zsíros papír és alma­csutka. A tornaszerek épek, s a fasúlyzókból se férne több a kecskelábakon. Az otthoni éttermekre, az megmaradnál." Hát ezeket a gyomrom megőrizte jó emlé- otthoni pincérekre és kony­szépséges futó pillanatokat kezetében modern önkiszol­is megragadom, akár a rú tat, a kellemetlent, mert — volt, hogy ezzel vigasztaltatp magam — a negatív élmény is élmény. Ezekkel a gondolatokkal látok hozzá, hogy visszafor­gassam a naptár lapjait... * Április vége. Más illata is van Ilyenkor a levegőnek, színesedni kezd a már-már szürkének megszokott világ. Számomra az utazás izgal­ma és a búcsú melankóliája is újjá, különlegessé teszi ezeket a napokat. Aztán a kocsiban Ülve, a határ felé haladva megkönnyebbül az ember, s marad csak a ta­vasz és az élményvárás. Bécs. Nem-szeretem-város. Mit jelent számomra? Óriási forgalmat, benzingőzt, föl­túrt utcákat, sietős embere­ket. Nem tudok szabadulni az emléktől; akkor láttam először a Szent István Dó­mot, amikor szálkás desz­kákkal kerítették el, amikor a keskeny tér helyén egy mély aknarendszer táton­gott összetákolt fahídon bukdácsoltak ét fölötte az emberek. Mindez persze mit sem von le a templom szép­ségéből, mégis környezetével együtt villan az emlékezet­be. Tavaly sem fogadott másféle kép. Aztán Bécs hallatára összehúzom a hom­lokom, mert eszembe Jut, hogy hány drága — sok pénz­be kerülő — órát üldögéltem a hotelportán, szürke posta­hivatalokban, telefoncsör­gésre, Szeged jelentkezésére várva. Mindhiába. Körülöt­gáló éttermét. Az árak és az ízek itt elfogadhatók, a kör­halányokra. a mi — útszéli — pihenőinkre gondolok. S nem pénztárcánk, hanem ne­nyezet irigylésre méltó. Az velésünk fogyatékosságaira, asztalokon nem éktelenkedik Mint még jónéhányszor nyu­mosatlan, a földre véletlenül gati szomszédunknál. se ejt le senki egyetlen szal-Chlkán Ágnes Mennyibe kerül egy szibériai város? A Szovjetunió vezető he- Leningrádban 142 rubel. Egy lyet foglal el a városépítés- kilométer szilárd útburkolatú ben. Területén évente húsz út építése ötször drágább, új város és több mint 80 vá- mint az ország eui rosi jellegű település jelenik szén. Itt valóban meg. Csupán az elmúlt ne- többe kerül, mégis mint az ország európai re­minden kifizet ő­gyedszázadban több mint dŐ, hiszen gazdag fűtő-, hétszáz város, illetve telepü- energetikai és ásványi tarta­lés épült Szibériában. Szibéria űj városai termé­lékokkal rendelkező terület meghódításáról van szó. A szelszerűen az ipari közpon- szibériai építkezésekbe fek­toktól, vasútvonaltól távol, tetett minden rubel után zord éghajlati viszonyok kö- két rubel megtakarítás vár* zött épülnek. Örök fagy, át- ható. hatolhatatlan mocsarak, nusz Ötven-hatvan fok lemzi a vidéket. A városépí. mi- A „drága" városban azon­jel- ban a lakosság családi költ­ségvetését nem befolyásolják tés tehát Jóval több anyagi a többletkiadások. Az embe­ráfordítást igényel, mint reknek olyan életkörülményt például a Szovjetunió euró- biztosítanak, ami nem ma­pai részén. Mennyibe kerülhet rad el a többi ipari közpon­egy tokétól, sőt bizonyos tekin­város Szibériában? — Ezzel tétben felülmúlják. Mindez a kérdéssel fordult az APN természetesen többletkiadást tudósítója Fjodor Jaszutov- jelent az államnak. Számító­hoz, az egyik legfiatalabb sok szerint egyetlen munka, város. Szajanogorszk polgár- erő bevonása a termelésbe mesteréhez. — Hasonlítsuk — a megfelelő körülmények össze Sz.a- biztosítása (lakás, tanulás. janogorszkot Leningráddal, pihenés) 30 ezer rubelbe ke­Nálunk minden négyzetmé- rül , ter lakóterület 206 kerül az államnak, rubelébe ugyanez Borisz Ivanov APN — KS Berezeli Á. Károly Vándorének (Regény) 41. Kóborlásainknak mindig az lett a vége, hogy mi is belevetettük magunkat a vízbe, úszkáltunk, lubickoltunk, aztán felmásztunk egy tengerbe nyúló sziklára, amelynek sima tetején zavarta­lanul süttethettük magunkat a nappal. Egyik délután meglátogattam Ruthot, aki üzent, hogy gyengélkedik, s Jó néven venné, ha bekukkantanék hozzá. A lányt napokig nem lát­tam, csak az öreg bárónéba botlottam bele itt is, ott is, amint a kutyáját sétáltatta. Az öreg hölgy minden alkalommal megemlítette, hogy Ruth fekszik, de egyetlen szóval sem célzott rá, hogy zavarhatom őket. Most maga Ruth üzent, a nonnát küldte hozzám, hogy óhajáról értesítsen. Nem kérettem magam sokáig, mert bármilyen szeszélyes volt ls ez a Ruth, végeredményben nyugtalanított a közelsége, s valahogyan szeret­tem volna mar dűlőre vinni a kettőnk megoldat­lan ügyét. Nem tudtam eldönteni, hogy unal­mában Játszik-e velem csupán, vagy Jobb híján hiteget olykor, de aztán megbánja engedékeny­ségét, s Igyekszik megfeledkezni az egészről. Kissé felajzva és előre megfogalmazott monda­tokkal léptem be hozzá, hogy bizonytalan érzé­seimnek egyszer s mindenkorra véget vessek. Persze, semmi sem történt. Az öreg báróné, mintha csak felbérelték volna, makacsan ottma­radt kutyával az ölében, s igyekezett úgy visel­kedni, mintha érdekelné kettőnk beszélgetése. Néha még egy-egy halk helyesléssel bele ls szólt a lapos diskurzusba, amely így, harmadik sze­mély Jelenlétében, sehogysem tudott izgalmassá válni. Ruth fehéren feküdt az elsötétített szobá­ban, s bár kissé bágyadtnak látszott, arcának dekadens szépsége szinte felfokozódott. Szeme árnyalt volt. s az alatta húzódó mély karikák nagy belső égésre engedtek következtetni, haja elválasztva omlott le kétoldalt, s puhán kere­tezte be halvány homlokát, amely sima volt még, s csak az alatt kavargó gondolatok hagy­tuk rajta alig észrevehető nyomot, mint mikor könnyű futó szél legyinti meg egy pillanatra a víz felszínét. Hosszú, kecses nyaka, mely felül finom íveléssel olvadt bele az áll gömbőlyüségé­be, lefelé enyhén szélesedett a váll vonaláig, hogy onnan már csak sejthesse a csipkés ing alatt meghúzódó, domborodó és lankás idomokat. Most nagyon szépnek és kívánatosnak láttam őt, s rögtön meg is állapítottam magamban, hogy Ruth is azok közé a nők közé tartozik, aki ágy­ban fekve mutatósabbak és igezetesebbek, mint egyébként. Mindössze annyit tudtam kivenni eléggé fárad­tan és unottan elejtett szavaiból, hogy gyöngél­kedése csak átmeneti jellegű, s alig várja már, hogy újra talpon legyen, s egy kicsit sétálhasson. Ez utóbbit olyanfajta hangsúllyal mondta, mint­ha ebben a vonatkozásban rám is számítana. Bú­csúzáskor újból megszorította jelentőségteljesen a kezemet, s az öreg báróné felé pillantott, mint­ha arra akart volna célozni, hogy csak miatta nem volt barátságosabb és közvetlenebb hozzám. Megint kusza, zavaros érzésekkel távoztam el a sötét szobából, s elhatároztam, hogy mégiscsak szakítok vele. Megmérgezi szép napjaimat, ame­lyek nagyon végesek, hiszen innen előbb-utóbb úgyis távoznom kell, ha még meg akarom ismer­ni az országot, s csak a pénzküldeményt várom anyámtól, hogy — fájó szívvel bár, de — fölke­rekedjem, és Salernóba tegyem át székhelyemet. Eredetileg különben is oda készültem és csak Positano rendkívüli szépsége akadályozott még tervem végrehajtásában. Ezt persze, sohasem bántam meg. De Ruth gyötört, kínzott, s ezt a felzaklatott érzést sehogy se tudtam összeegyez­tetni a vidék harmóniájával. Szóval újra elha­tároztam, hogy elkerülöm őt, sőt, ha másképp nem megy, egyszerűen elutazom. Éppen ezen rágódtam ráncolt homlokkal és kemény férfias gesztusokkal, amikor egy fiatal­ember állított be hozzám, s elnézést kért láto­gatásáéit. Egyáltalán nem zavart az illető, SÖt még örültem is, hogy nem kell tovább foglalkoz­nom magammal, és nem lovaltam bele magam esztelenül valami nevetséges sértődöttségbe. — En a Buca di Bacco tulajdonosa vagyok — mondta az ifjú, miután hellyel kínáltam —, s azért jöttem, hogy önt ls meghívjam holnap es­tére egy nálam rendezendő kis mulatságra. Min­den külföldit meghívtam, nagyon megtisztelne, ha ön is részt venne ebben. Nem fog sokba ke­rülni — emelte fel a hangját kedvesen, látva hírtelen gondokba merült ábrázatomat —, mindössze vacsora lesz, hal vagy sült. Ital és fe­kete, s utána persze tánc, s egy kis tűzijáték a partón. Nem fogja megbánni, szép hölgyek is lesznek ott, meghívtam a szomszédban lakó ba­ronessát is. — És sokatmondóan hunyorított. — Ügy létezik, többször látott már vele, azért említi meg őt is — gondoltam, aztán megtörve máris fogadalmamat, bizonytalan hangon kér­deztem tőle: — És ő eljön? — El — mondta az Ifjú vendéglős. — Kezet adott rá. Remélem, ön sem utasít vissza. .Folytatjuk.) á W

Next

/
Thumbnails
Contents