Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

Szerda, 1977. július 13. 5 Zenei naptár Orgonaest, szólóénekkel A hangszer is, az irodalom is ludas lehet abban, hogy az orgonahangversenyek műsorlapjai úgy hasonlítanak egy­másra, mint tyúktojás a libatojásra. Nincs kivétel a sze­gedi dóm kupolája alatt sem, ahová hétfőn este megint tö­megesen zarándokoltak az ország legnagyobb orgonájához, s ahová föltehetően sokan jönnek még az ünnepi hetek további két koncertjére. Bach, Hándel, Reger, C. Franck, forték zúgásába. Érdekes módon ugyanez a fölfogás kevésbé zavart a Bach-fugá­nál', sőt a Koloss-műnél, ki­váltképp pedig Liszt: Ad nos, ad salutarem undam cí­mű fantáziájánál és fugájá­nál (az irodalom egyik leg­... . ...... ... , „ igényesebb kompozíciójánál) Mendelssohn, Liszt müvei nélkül hovatovább elképzelhetet- egyenesen a játékstílus eré­lenek ezek a hangversenyek, ha csak nem célzatosan te- nyévé nemesedett. Így Vi­matikus a program — nyaranta általában három koncert rágh Endre szemléletesen lévén itt, megfontolandó, miként lehetne a jövőben esetleg reprezentálta a Dóm orgoná­zenetörténeti korszakok szerint megtervezni a három estét, jának egyfajta megszólalta­összehangoltan: kézenfekvően mondjuk egyet-egyet a ba- tási lehetőségét. rokk, a romantikus és a modern repertoárból. A szólóénekes, Szőkefalvi­hangszer monumentalitását NaM Katalin, másodszor lé­engedje érvényesülni. Netán pett föl a Fogadalmi temp­ezért aztán Bach a-moll con- lomban. (A szegedi konzer­cerfójának első tétele, sőt az vat6rium egykorl növendé­Esz-dur preludium is tulon- , , , , , ' túl vastag, színtelenül har- kének kvalltasait ideje vo1" sány benyomást keltett, mintha a művész előszere­tettel menekülne a látványos Virágh Endre ezúttal fő­leg preklasszikus és roman­tikus műsorral költözött föl a karzati hangsípok fenyves­erdejéhez, s mindössze ízelí­tőt hozott a mai termésből (Koloss István: Praeludium et fuga in f.). Láthatóan aszerint válogatva, hogy a Díjat hozott Pozsonyból az Egyetemi Színpad Június végén rendezte szen nálunk a hazai amatőr meg első ízben Pozsonyban színházi találkozókat óriási az Egyetemi Színpadok Nem- figyelem kíséri. Ezzel szem­zetközi Fesztiválját a Po- ben a vendéglátók nagyon zsonyi Zene- és Előadómű- körültekintően gondoskod­vészeti Főiskola. A magyar tak a résztvevők szórakoz­egyetemi színpadok közül a tatásáról. Fesztivélklubot JATE társulata kapott meg- szerveztek, dzsessz- és discó­hívót, a bolgár, csehszlovák, programmal, autóbusz- és lengyel és német együttesek hajókirándulást, a város ta­mellett. A fesztiválon szer- nácselnöke fogadást adott a zett élményekről, benyomá- tiszteletünkre, a díjakat és sokról, tapasztalatokról be- okleveleket a kulturális mi­szélgettünk Kormos Tibor, nisztérium megbízottja adta ral, az egyetemi színpad tag* át. jávai. " - ^ — A hatnapos fesztivál minden népján más ország A JATE színpada Arkosi együttese tartott bemutatót Árpád Vagyunk című darab. a főiskola stúdiószínpadán, ját mutatta be. Az elöadá­A mi előadásunkra az utolsó sért Aranykoszorút, és elis­előtti napon került sor. merő oklevelet kaptak. Szep­— Hogyan fogadták az elő- tember végén a Turkui adásotokat? Egyetem meghívására Finn­Ha a tapson !e lehetne országban szerepelnek, ezt mérni, akkor sikerünk volt. Azt azonban nem tu­dom, hogy mit indítottunk el a nézőkben, mit értettek meg belőle, esetleg mit ki­fogasoltak volna, ugyanis el­lentétben a fesztiválokon már bevett szokással, az előadások után nem tartot­tak szakmai beszélgetéseket, nem volt olyan fórum, ahol a résztvevők megvitathat­ták volna egymás produk­cióját. Igény lett volna ilyen megbeszélésekre, ez azonban elkerülte a rendezők figyel­mét. Elhangzott ugyan egy referátum: Szocialista egye. temisták személyiségének formálódása a művészetben —ez azonban nem adott le­hetőséget arra. hogy el­mondjuk véleményünket a bemutatott darabokról. -i- Az amatőr színházakra, ezen belül az egyetemi szín. játszásra is jellemző a ki. sérletezés, új kifejezőeszkö­zök, formai megoldások ke­resése. Miben mutatkozott ez meg Pozsonyban? — Furcsa módon többnyi­re hagyományos eszközökkel színpadra állított, „kész" drámákat mutattak be a résztvevők. Egyedül a Gll­wicei Műszaki Egyetem, és mi vállalkoztunk „házi szer­zőink" által írott darab elő­adására. A németek, a Lip­csei Műszaki Egyetem, egy Suksin darabot, a bolgárok Studentina társulata egy szí­nes, mozgalmas, folklorisz­tikus népi játékot mutatott be. Érdekes volt az olomou­ci AD 77 pantomimcsoport előadása is. — Milyen nyilvánosságot kapott a fesztivál? — A rádió és a televízió is készített ugyan műsort, mégis azt hiszem, kellő hír­verés nem előzte meg. A stúdiószínház 2—300 férő­helyes nézőtere ugyanis nem telt meg minden alkalom­mal. Szerintem ez nem az érdeklődés hiányára utal, hi­Stépán Balázs na e városban hangverseny­teremhez ls juttatni, mivel­hogy adottságai ott bővebben kamatoznának, máskülönben zenei életünk sem dúskál a kifejezetten dalénekesekben.) Két-két áriát szólaltatott meg — természetesen erede­ti nyelven —, Hándel- és Mendelssohn-oratóriumok­ból, sorrendben a Messiás­ból, illetve a Paulusból és az Éltásból. Virágh Endre érzé­kenyen alkalmazkodó kísé­rete engedte érvényesülni a fiatal énekesnő kivételes muzikalitását, ragyogó dal­lamformálésait, ahogyan az áriák fölépítését is természe­tes frazeológiával képes ki­rajzolni. Ügy mintáz meg egy-egy dallamot, motívu­mot, mintha ékszerész he­lyezné parádés foglalatba a smaragdot. Legalábbis a karzatról hallgatva így tűnt, bár a Messiás-ária kolqrqtú-. rél (Jóllehet precízen kiéne­kelte) valaból odalenn föl­tehetően egybemosódtak — vagyis a különleges akuszti­kai viszonyokat sem árt szá­mításba venni a műsorok tervezésekor. N. I. A hatékonyság útjai (7.) Konstruktőrök a Ha évente tízezer új cikk szetszerűen magával hozza, kerül — felhasználói és fo- mind szorosabbá kell válnia mrc-rfA; „, fejlesztők és előállítók kap­gyasztói - forgalomba, az ra(>latának. Ami nemcsak még mindig csak az össze- úgy igaZj hogy napjainkban sen gyártott árufajták egy, már termelőüzemek sokasá­igen, nem tévedés, egy szá- gónak van szerződése kutató­tvju„«i — ós fejlesztő intézetekkel, ha­zaléka. Mivel az onszagban nem >úgy ^ hogy kutatók> a különböző termékek száma a konstruktőrök „másodál­körülbelül egymillió. Persze, lásanak" színhelye az üzem, van olyan terület — így a a műhely lesz. Ami esetleg ruházati iDar — ahol három szok:atIan. de egyre inkább runazati ipar anoi narom elengedheteUen_ végül is esztendő alatt a teljes gyárt- jogos jgényi a s2ülő ott je_ mányválaezték kicserélődik, gyen gyermeke felnőtté éré­s olyan is. mint például a sénél...! szénbányászat, a malomipar, Tízszerte terjed az a módszer, hogy a fejlesztők ahol az áruösszetétel nagyon a termék, az eljárás Üzem­lassan változik. Az azonban szerű előállításánál, alkal­egyaránt igaz minden nép- mazásánál vállalják a mű­gazdasági termelőterületre, azaz a temeggyár­„ , „ tás első lépéséinél ok az hogy gyorsan növekszik a irányítók. Nemcsak a fele­tudomanyos kutatas a mu- Iössé _ hel _ értelme_ szaki fej odes jelentősege. A zése ez, hanem nélkülözhe­lall\ kongresszusának ^tlen tapasztalati forrás! határozata ezt így rögzítette: Egyrészt a kiaiakított ter­, A társadalmi termelés ha- ^ módszer értékeiről, hi­tékonysaganak erőteljesebb u^ a sorozatgyártásban ­növelése megköveteli hogy ami eRész*n ^ mint a la_ boratóriumi vább korszerűsítsük, a tudo- ^ mányos-technikal forrada­előállítás, pró­nem azonosítható az ^W^^H^^H • , kísérleti szériával sem L0jnjívmfny?íak *tgondolt' másrészt e tapasztalati következetesebb alkalmaza- , . .. , . . , _ . sával az anyagi-technikai tehetőség fontos ismeretek­bázis fejlődését meggyorsít- kel szogál a további fejlesz­suk, új technológiákat vezes- téshez. sünk be, a belső és külső erőforrásokat jobban felhasz­náljuk, javítsuk a jövedel­mezőséget". Hatalmas sereg Sokszoros összefüggés Nehéz feladat lenne az iparban olyan terméket találni, amelyhez valamilyen formában a tudományos ku­tatásnak, gyakorlati alkal­mazásának nincs köze. A szín­tetikus műszálak különböző faj tál, a számjegyvezérlésű fémmegmunkáló gépek épp­úgy kutatók és gyártmány­szerkesztők seregének tevé­kenységét sűrítik, mint az új gyógyszerek, az Ikarus 200-as autóbuszcsaládja. A kutatás, fejlesztés és a ter­melés összefüggése termé­Azt, hogy a képzési felada­tok jelentős terheket rónak a társadalomra — s ezeket vállalnia kell, éppen a ké­ma sobbi kamatok érdekében —, Gyula — csillagokkal Már odafelé is, mint va­lami neorealista díszlet: foszló, szürke rongy fölrajz­szögezve az égboltra. Fél nyolckor még zuhogott, nyolckor szemerkélt, fél ki­lencre, az előadást jelző csinnadratta hangjaira már csillagokkal volt kiverve az ég a Gyulai Várszínház fö­lött. A felfrissült idő mint­ha Hernádi Gyula Szép ma­sem". A mi kalandorunk — Fülöp Zsigmond nagyszerű alakításában — a magyar szabadságharc bukása után végigjárja Mexikót, Francia­országot, Poroszországot, zene — csak mintha a költői üzenet maradt volna a hát­térben. Mindenesetre Sik Fe­renc kísérlete újabb lehető­ségeket és izgalmakat sejtet. Üjabb helyszínt hódított meg hogy — a realitásoktól el- a színháznak, a játéknak, fordulva — a „délibábos" Ezután már — talán mon­magyar szabadság érdekében dani sem kell — csillagos szövetkezzen a legreak- volt az égbolt hazafelé... ciósabb elemekkel is. Gegek­kel, bohózati elemekkel. Tandi Lajos bizonyítja: a felsőfokú okta­tásban az egy hallgatóra jutó költségvetési kiadás 19 ezer forint volt 1960-ban, s 35 ezer 1975-ben, Napjainkban összesen 56 felsőfokú tanin­tézet bocsát ki kapuin vég­zett szakembereket, többsé­güket természettudományos képzettséggel. Másfél évtized alatt 5628-ról 24 276-ra nőtt az e helyeken egy esztendő­ben oklevelet szerzők tábo­ra. Más területre tekintve: 1975-ben a nemzeti jövede­lem 3,46 százalékát tették ki a kutatási ráfordítások, ösz­szegszerűen ez 13,9 milliárd forint, s hogy a léptéket érzékeltessük, leírjuk: 1960­ban a kutatási kiadásokra még csak 2,3 ( milliárd fo­rint jutott. Nagy befektetések megté­rüléséről van szó tehát, s hatalmas a sereg is. mely ezen szorgoskodik. A nép­gazdaság különböző kutató­helyein összesen 81 ezer em­ber tevékenykedik, s 1975­ben csupán ezekről a terü­letekről 1647 találmányt je­lentettek be. Fejlesztés és termelés szoros Összefonó­dása a gazdasági növekedés bizonyos határa után—,amit hazánk már átlépett — nem csupán kívánalma, hanem feltétele a haladásnak!. Nél­külözhetetlen feltétel, s nem­csak átfogó méretekben, ha­nem helyben egy-egy terme­lőegységnél is. Nem ismeretlenként Belemarkolva a példatár­ba. A gépiparban Jelentős tartalékokat szabadíthat fel a gépek és gépi berendezé­sek automatizálása. A köny­nyűiparban, ahol jelenleg körülbelül hatvan licencet és know-how-t alkalmaznak, további korszerűsítést kíván­nak az olyan gyártási terü­letek, mint a pamutdruk ki­készítése, a bútoripar felü­letkezelési technológiái, a má­soló-papír gyártás. A vegy­iparban, ahol világszerte rendkívül gyors a gyárt­mányfejlesztés, a szénhidro­gének komplex hasznosítása áll a figyelem középpontjá­ban, s új növényvédő szere­ket, állatgyógyászati és ta­karmánytápszereket kell elő­állítani. Az alumíniumipar­ban a gyengébb minőségű — bauxit gazdaságos feldolgo­zásának megteremtése kínál teret a fejlesztőknek, s bár­hová tekintünk, azt látjuk, nem maradnak munka nél­kül. ;., ;•:. S-A „áíalV' Teendőiket azonban csak akkor tudják igazán sikerc­sen megvalósítani, ha tuda­tosan és következetesen vál­lalják az üzem-, műhelybeli „másodállást". Azaz nem is­meretlenként alakítják em­berek tiz- és százezreinek holnapi munkafeladatát, ha­nem fölkészítik erre őket, s ugyanakkor — mert van mit! — maguk is tanulnak a gya­korlati tapasztalatokból. Ma még meglehetősen bátortalan törekvések láthatók erre, erősítésük, hatósugaruk bő­vítése lényeges eleme a ha­tékonysúg javításának. A konstruktőr a műhelyben mo6t még jelkép, holnap természetes jellemző lesz. Lázár Gábor gyar tragédiájának szereplőit Cseh Tamás fanyar-ironikus, is doppingolta volna — jól modern hangvételű dalaival, pergő, látványos előadás ré- rezesbandával fűszerezett ez szesei lehettünk. a nagyonis komoly gondola­Tizennégy éve született az tokát hordozó „nemzeti vesz­ötlet, hogy a gyulai téglavár szőfutás". Kiváló szereplők négyszög udvarán történei- egész sora segíti a cselek­mi drámák elevenedjenek ményes, fordulatos darabot, meg. A Szeged után máso- melyet Szinetár Miklós állí­dikként megvalósult szabad- tott színpadra, téri színházi program nem A gyulai várudvar akár maradt a várfalakon belül kőszínház is lehetne, ha — mostanra nemcsak hogy a egyszer tetőt húznának fölé­gyulai vár környékére lépett je. Így hat a játékstílus, a elő, hanem színházi nyárrá színészi munka is szinte változtatta Sik Ferenc mű- azonos a kőszínházéval. vészeti vezető ezt a két hó- Mennyivel más élményben napot. Es színházzá ezt a lehet része azoknak, akik a szép alföldi várost. A mos- belépőjegy ellenében kapott tani programban 12 produk- két deci bort egyensúlyozva ciót láthatnak-hallhatnak az eljutnak a vár melletti ta­érdeklődők, a várbeli törté- von ácsolt nézőtérre, s meg­nelmi ihletésű drámáktól nézik Sik Ferenc rendezésé­hangversenyen, kiállításokon ben Garai Gábor Orfeusz di­át a népi játékig, utcai ko- változásai című művét. A médiáig, folklórig. tó szigetecskéin, pallóin, csó­De térjünk vissza Hernádi nakon és parton játszódik ez tragikomédiájához. Bár- a költészetről és szerelemről mennyire ls nevetésre sar- szóló tanköltemény, melyből kallja a nézőket Niklay Ist- színes kaleidoszkópot vará­ván — ez a sajátosan ma­gyar Don Quijote —. meg­annyi kálváriája, mégis a múltért-jövőért felelős mű­vész önmarcangoló vádjait osztja meg a közönséggel: „nem lehet más nép szabad­sága árán igazán boldog és zsoltak az alkotók. Az egy szerre több helyszínen folyó szimultán játék önmagában is érdekes, hát még azzal a rengeteg ötlettel, szcenikai eszközzel, mellyel teletűzdel­ték az előadást. Volt ott színház, pantomim, folklór, független egyetlen nemzet balett, képzőművészet, ének, Felhívás munkásfiataloknak és A Szakszervezetek Orszá- sadalmi szervezeteinek gos Tanácsa, a KISZ Köz- üzemeinek díjalt. ponti Bizottsága, a Nép- A versenyeken kizárólag művelési Intézet és az Épí- 30 éven aluli munkásfiata­tő-. Fa- és Építőanyagipa- IOK (szakmunkástanulók, rí Dolgozók Szakszerveze- üzemek, vállalatok. intéz­te a költészet napja tiszte- mények fizikai állomány­leiére 1978. április 7—8-án ba sorolt dolgozói és köz­Salgótarjánban megrendezi vetlen termelésirányítók: a vers- és prózamondó technikusok, művezetők) ve­munkásfiatalok IV. orszá- hetnek részt. Egy kötelező gos találkozóját. és egy szabadon választott A találkozón az 1977. év- verssel, vagy prózával le­ben megrendezendő mun- het versenyezni, kahelyi (üzemi, vállalati, A kötelező vers, vagy intézményi), valamint me- Próza SZOT-díjas szorzó gyei és budapesti vers- és műve, a szabadon válasz­prózamondó versenyeken tQtt vers- vagy próza kivé­legjobban szereplő munkás- Usztasánál a fiatalokkal mai életünkkel foglalkozó de­tiiáiicoTÖn rűsebb hangvételű múvek­taiaiicozon re h(vják fel a figyelmet. munkásfiatalok pro- ZZirrfáT tartama 8 perc lehet, legjobbak arany, ezüst- * J^SST*" a — fiatalok vesznek részt. Az országos szakzsüri előtt kerül sor alok vers- é zamondó versenyének or szágos döntőjére, ahol a bronzdiplomát kapnak, 11- ^g^^'^uda^ltlf^ rcndc­letve elnyerik a rendező zŐ szerveknél jelentkezhet­szervek és Salgótarján tér- nek. (MTI) Az egészségre nevelés intézete Július 1-től az Egészség­ügyi Minisztérium Egészség­ügyi Felvilágosítási Köz­pontja Országos Egészségne­velési Intézetként folytatja működését. Korántsem csu­pán névváltozásról van szö: az intézkedő miniszteri uta­sítás tükrözi ezt a szemléle­ti változást, amely az egész­ségnevelés megítélésében or­szágszerte végbement. A központ a minisztérium más országos szakintézeteivel azonos rangra került, s a jövőben azokkal még szoro­sabb egységben működik együtt. Az Intézet a következő években kiszélesíti szakmai és módszertani iránymutató munkáját. Ezt a mindennapi gyakorlat követeli meg sür­getően.

Next

/
Thumbnails
Contents