Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

VILÁG PRO LETÁRjAl. EGYES ÜLJ ETEK! 67. évfolyam 163. szám 1977. július 13., szerda Ára: 80 fiilér LISIBCZÍ Pál Magyar-csehszlovák húsz orsza Mind több árut csomagolnak fóliába Húsz országba 10 ezer 259 tonna árut exportált idén az első félévben a Szegedi Kon­zervgyár. Sok ez, vagy ke­vés? Az elmúlt évi kivitel­hez képest kevés, az idei tervezett mennyiséghez ha­sonlítva sok. Ha pedig azzal a tömeggel vetjük ösz­sze, amelyet év végéig kell küldeni a külföldi meg­rendelőknek, azt mondhat­juk, hogy megfelelő a szál­lítások üteme. Igaz, az éves terv szerint 30 ezer tonna árut kell exportálni, vagy­is az ilyen feladatok csak­nem kétharmad részét ez­után kell megoldani, aggo­dalomra nincs ok, meri a munka java mindig a má­sodik félévre marad. Bab­ból, hámozatlan paradi­csomból, lecsóból és más árukból tekintélyes meny­nyi ség hagyja el a konzerv­gyárat a közeli hónapokDan. Indokolt volt a szerény tervezés, mivel — a tavalyi gyengébb termés miatt — év elején csekély nyitó­készlet állt rendelkezésre a gyárban. Márpedig a kon­zervgyárak munkáját rész­ben az határozza meg, hogy év elején mennyi félkész- és késztermékkel gazdalkod­hatnak. Nehézséget oko­zott az is, hogy olykor a kívántpál kevesebb vasúti kocsit kaptak a szállításhoz, s papírt a csomagoláshoz. Az egyik legjelentősebb alapanyag, a borsó érkezését május végére várták a kon­zervgyáriak, de akkor csak a próbagyártásra kerülhe­tett sor, folyamatosan júni­us második hetétől érkez­tek a borsószállítmanyok. A teljes évi borsóexportterv xeliesítését egyetlen körül­mény fenyegetheti: ha a bel­földi ellátás megkívánja, a kivitelt mérséklik. A tőkés országok közül tekintélyes árumennyiséget kíván az NSZK, Hollandia, Nagy-Britannia, Ausztria, Dánia, Belgium, Ausztrá­lia és Svédország. Kétévi bátortalan megrendelések után idén már jelentős né­hány afrikai ország igénye: tízdekás sűrített paradi­csomból idén az első fél­évben 660 tonnát kaptak a Szegedi Konzervgyártól. Az NSZK, Belgium és Dánia inkább nagyobb adagokban kélte a sűrített paradicso­mot, 5 kilós üvegekben 100 tonnányit vásárolt. Hús- és ételKonzervből most keve­sebbet vesznek a tőkés meg­rendelők, a Szovjetunióba viszont. 010 tonna indult ezekből az árukból. (A sze­gedi gyár exportjának hoz­závetőleg hetven százalékát. utóbbi ország köti le.) Sa­vanyúságból és befőttekből kevés jutott külföldre, utóbbiból azért, mer: bel­földön is sok kelt el be­lőle. Mind többet gondolnak a konzervgyárban a paradi­csomra; föl is készültek a feldolgozásra. A jelenlegi gyártósor azonban, hovato­vább szűkösnek bizonyul, ezért még ebben a tervidő­szakban bővítik e vona­lat. Egy másik fontos be­ruházást nemrég valósítot­tak meg a gyárban: elké­szült az új, bízvást korsze­rűnek mondható iparvá­gány, s rakodórampa. Régi igényt elégítettek ki ezzel, mivel a rakodás lényegesen könnyebbé vált, másrészt ilyen módon megteremtet­megbeszélése Sztane Doianccal Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke — aki pihenőjét Dub­rovnikban tölti — megbe­szélést folytatott Sztane Do­ianccal, a JKSZ KB elnök­sége végrehajtó bizottságá­f nak titkárával. Megbeszélé­' sükön • a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkás­mozgalom időszerű kérdései­ről volt szó. (MTI) A Szegedi Konzervgyár dolgozója exportárut rak a nem­rég elkészült iparvágányon álló vagonba együttműködési vegyes bizottság ülése Jegyzőkönyv-aláírással ked­den a Parlamentben be­fejezte munkáját a magyar —csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési vegyes bizottság 14. ülésszaka, amelyen Sze­kér Gyula és Rudolf Rohli­cek miniszterelnök-helyette­sek, a vegyes bizottság társ­elnökei vezették a tárgyalá­sokat. Megállapították, hogy a legutóbbi ülésszak óta ked­vezően fejlődött a két ország közötti gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dés. Számos szakosítási és kooperációs egyezményt ír­tak alá. A vegyes bizottság fontos feladatként határozta meg az 1980 utáni együttműködés megalapozását. Az ülésszak jegyzőkönyvét Szekér Gyula és Rudolf Rohlicek írta alá. A csehszlovák delegáció több tagja Rudolf Rohlicek vezetésével kedden az Ikarus gyárba látogatott. A csehszlovák küldöttség kedden elutazott Budapest­ről. Melegben nehezebb ték a föltételeket a másutt már több éve alkalmazott modern csomagoláshoz, a zsugorfóliázáshoz. A nylon­fóliával körülvett üvegeket rakodólapra helyezik, így emelik targoncával a va­gonokba.. Hazai piacra .150 tonna árut már így küld­tek, év végéig hat ezer ton­na terméket csomagolnak fóliába. Később természe­tesen még többet — miál­tal gazdaságosabbá teszik a csomagolást, s nem utolsó­sorban kihasználják a meg­vásárolt két zsugorfóliázó gépet. Forróságot sugárzó gépek mellett dolgozni nyáron nagy tehertétel. Nyugtala­nabb, ingerlékenyebb, fára­dékonyabb az ember, ha harminc fok körüli levegő­ben kell dolgoznia. Olykor nem is szükséges föltétlenül kánikulának lennie ahhoz, hogy üzmekben ilyen meleg legyen. A textilgyárak pél­dául nem tartoznak a me­legüzemek közé, amellett a termekbe klímaberendezésen át fújják a levegőt, a nyári hónapokban mégis sokat szenvednek a dolgozók. Azt mondják, ilyenkor még ta­lán a gépek is gyorsabban járnak, mint máskor. Nehéz­séget okoz, hogy a textíliák megkívánják a 30 fok körüli Barátság­fesztivál Az Ybl Miklós nevét vise­lő magyar ifjúsági kőműves brigád kapta meg az ukraj­nai Cserkassziban a Kom­szomol Központi bizottságá­nak zászlaját az Orenburg­nyugati határ gázvezeték legjobb ifjúsági brigádjai­nak kitüntetése alkalmával. A zászlót, melyen Jurij Ga­garin arcképe látható, s amely egy szovjet űrhajó­val megjárta a világűrt, Tóth Ferenc brigádvezető víette át. Kiss Istvánt, a bo­gorodcsáni magyar építő­brigád műszaki-gazdasági ügyintézőjét a komszomol központi bizottságának dísz­oklevelével tüntették ki. * Kedden már ünnepi prog­ramokkal, fesztiválhangulat­ban töltötték szabad idejü­ket a 2700 kilométeres oren­burgi gázvezeték magyar szakaszának építői. A magyar szakasz feszti­válprogramjának kiemelke­dő eseménye lesz a vendégek és az építők baráti találko­zója az Ukrán Kommunista Párt területi bizottságán. A fesztivál idején Ivano­Frankovszkban ül össze az építkezésben résztvevő or­szágok minisztereinek érte­kezlete azzal a céllal, hogy áttekintsék a munkálatok eddigi menetét, az idei fel­adatok teljesítését. A magyar szaikasz köz­pontjában rendezik meg a népek barátsága fesztivál kéthetes programjának ün­nepi záróeseményét: a barát­sági nagygyűlésen a fesztivál vendégei és építők hitet tesznek majd népeink meg­bonthatatlan testvéri barát­sága és együttműködése mel­lett. Könnyebb lesz a rakodás A nenez flzlKai mvmMt, a sépnocsrrakodást könnyíti meg az Építőgépgyártó Vállalat Emelőgépgyárának leg­újabb terméke, az autórakodó daru. A gépkocsik rakodó­felületére több tonnát is felemelő kisdarut a teherautó motorjához kapcsolt hidraulikus berendezés működteti. Jelenleg kísérleti gyártása folyik, a sorozatgyártás a jövő évben indul meg Hazánk és a KGST Hazánk és a KGST cím­mel, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójának jegyében nyi­tott kiállítást az MTI-fotó, a Vadas Ernő Teremben. Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató­ja megnyitó beszédében el­mondta: a képek híven tük­rözik építőmunkánk legújabb eredményeit, de egyben ar­ra is emlékeztetnek', hogy együttműködésünk mai ma­gas színvonala, közös ter­mékeink növekvő korszerű­sége a KGST csaknem há­rom évtizede tartó együtt­működésének talaján jött létre. hőmérsékletet, s a szokásos­nál párásabb levegőt. Ha nem teremtenék meg a föl­dolgozáshoz ajánlatos fölté­teleket, fonás és szövés köz­ben gubancolódna, szakadna a fonal, s ezt nyilván még nehezebben viselnék el a dolgozók, mint a meleget. Ezúttal a Szegedi Textilmű­vekbe látogattunk, hogy megtudjuk: mennyire árt a meleg az embereknek, a termelőmunkának, s milyen intézkedésekkel próbálnak enyhíteni a gondokon. Ritkán panaszkodnak Egyik legmelegebb része a textilműveknek a szövöde. Különösen a terem közepén magas a hőmérséklet, de tenni egyelőre nem sokat lehet. Az egyik próbálkozást Orvos László üzemvezető meséli el. — Két éve kísérletet vé­geztünk; néhány fokkal lej­jebb szorítottuk a hőmérsék­letet. Megtörtént az. amire előzőleg is számítottunk: sokkal többször szakadtak a láncfonalak. lényegesen csökkent a gépek hatásfoka. Pár nap múlva már a szö­vőnők panaszkodtak, inkább a meleget viselik el, mint az örökös idegeskedést. így két hét után abbahagytuk a kísérletezést. Így aztán mos­tanában egyetlen célunk le­het: ne legyen magasabb a hőmérséklet 29 és fél fok­nál. Ennek ellenére — külö­nösen a délutáni műszakok­ban — olykor a 30 fokot is meghaladja. Érdekes, hogy akik szen­vedői a hőségnek, azok be­szélnek róla legkevesebbet, ritkán panaszkodnak. Diny­nyés Franciska szövőnő vé­leménye: — Kilenc éve dolgozom itt, nekem semmi sem szo­katlan. Nálam az számít, leg­többet, van-e kedvem dol­gozni, vagy nincs. Egyébként az éjszakai műszakot talá­lom leginkább elviselhető­nek. Ügy próbálnak gondos­kodni rólunk, hogy naponta kétszer meleg teát kapunk, uzsonnánkat hűtőszekrénybe tehetjük. Faragó László blokklaka­tosnak a jelek szerint több a gondja. — Ilyenkor sok folyadé­kot fogyasztok, következés­kép sokat izzadok. A fülledt levegő miatt a szemüvegem öt percenként annyira be­párásodik, hogy meg kell törülnöm. Ha hajtós a muru ka, leteszem — mármint a szemüvegem. Nam panasz­képpen mondom, de szerin­tem nem takarítják megfele­lően a klímajáratokat. A fonók reménykednek A fonó II-ben Csiszár Jó­zsefné vezető fonó mutatja meg sorra a hőmérőket, s a hőfokokról készített följegy­zést. Eszerint reggel általá­ban 24 fok. délután 1-kor 31 fok a hqjnérséklet. Neki nem furcsa, amit látunk, 1949 óta a textilművekben dolgozik. Kutasi György, a fonoda főművezetője szerint a dél­utáni órákban a fonó IX. dol­gozói a legnyugtalanabbak. — Valószínűleg az az ok, hogy ott vannak legsűrűb­ben a gépek, tehát a moto­rok is. Azok pedig jelentős hőt termelnek. Ha elkészül az új klímaberendezés, sokat javulnak a körülmények. Hűtött klíma — 37 millióért A textilművek főmérnöke. Császár Jenő mondja el, mi­lyen mód kínálkozik a kö­rülmények javítására. — Jó két éve rendeztük be a BD-fonodát Űj az üzem, különleges a techno­lógia, megoldható, hogy ott télen-nyáron 25 fokos legyen a hőmérséklet. Mivel a töb­bi üzemrészben másként van, belső feszültség kelet­kezett, mindenütt szeretné­nek hasonló körülmények között dolgozni. Ez a fe­szültség részben hasznos, mert előrevetítette a fejlő­dés lehetőségét is. Az ötödik ötéves tervidőszak végéig egyetlen, de jelentős beru­házást valósíthatunk meg; 37 millió forintért klíma­berendezést kap a fonó II­ben a gyűrűsfonoda. Az NDK-bóI érkező berendezés elhelyezését a Könnyűipari Tervező Iroda tervezi, tényleges beruházást mi vé­gezzük saját erőből. E mun­kát jövőre kezdjük meg. Ad­dig is, amíg elkészülünk ve­le, nyaranta lassítjuk a fonó II. termelését, mégpedig úgy, hogy 3—4 százalékkal ki­sebb fordulatra állítjuk a gépeket. A textilművek egyik leg­melegebb termében tehát hamarosan megjavulnak a munkakörülmények, enyhül a meleg. A következő terv­időszakban talán újabb üzemrészekre is sor kerül. Szirák. József

Next

/
Thumbnails
Contents