Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

2 Szombat, 1977. július 9: A hatékonyság útjai (4.) amiben nincs kivétel Porszemekből is nagy hegy szolgálatvezetői rigolya, ha- ségével megtudakolható lenlehet, akkora, hogy meg- nem elengedhetetlen feltétele ne, érdemes-e egyáltalán átmászni képtelenség. Ráadá- az ipari termelésnek. Ismét nak Indulni? Nem csoda sul vannak, s nem kevesen, a már említett ipargazdaság- azután, ha az anyagbeszerző akik egész hegyláncokat ma- tani vizsgálódásra hivatkoz- „kis kerülőt" tesz, fölkeresi va: az érintett üzemekben a a mamát, s legközelebb már selejt kétharmadát az elemi automatikusan a gépkocsit előírások megszegése miatt választja a telexgép helyett. gasítanak a porszemekből, utána meg siránkoznak, nem látnak semerre, mi lesz így velük?! Hagyjuk a képletességet: sok munkahelyen híján vannak az elemi rendnek is, s ilyen körülmények' között a hatékonyság emlegetése a fogalom megcsúfolása. Ott, ahol a kapott etalon miatt háromszor köszötermelték. Kit érdekeljen ? Rábukkantak a kutatók például olyan esetre is, ami. kér figyelmeztetés rülnek újra egy-egy alkat- folytatódott a selejtgyártás, részt, ahol két számlát sze- mondván, majd ha valamerencsétlenkedve, szekrénye- íyik főnök szól, akkor másket fölforgatva, kutat hét ként csináljuk. Tetten értük ember fél napon ét. ahol a a közömbösséget, ám rögtön készáru kiszállításához csak leírjuk: ez a magatartás nem egy valami hiányzik, a láda, születik vele senkivel. A körElég a sziklát kivájó cseppek hullásához, ha egyszer szemet hunynak a technológiai fegyelem megsértése felett, ha ugyanúgy kap béremelést a notórius selejtgyártó, mint az a kiváló munkás, aki évek ellenére óta nem adott ki hibás darabot a kezéből. Kötelező sorrend mit takar az hogy rend? a kifejezés, A rossz gazda Érdekes vizsgálódást folytatott a Magyar Tudományos Akadémia Ipargazdaságtani Nincs kivétel abban, hogy a rendet tartani annyi, mint a legkevesebbet megtenni. nyezet hatására alakul kl, s mivel a szóban forgó munkahelyen minden a feje tetején állt, a legegyszerűbb Ez alól senki sem kapott, feladatok végrehajtása is se- mert nem kaphatott felmenregnyi akadályba ütközött, tést, ám a kötelező sorrend a vállrándítva űzött selejt- logikája szerint a rend ketermelés törvényszerű követ- reteit azoknak kell kialakíkezménye. A termelés me- taniuk, akik irányító poszton Kutató Csoportja több gép- nete ugyanis megbonthatat- áIlnak Ahol tehát elemi Ipan vallalatnal. A haté- lan lanc, ha ennek egyetlen konyság, a termelékenység szeme elpattan, füstté válik rend f>:ncsen' ott a vezetés növelésének tartalékait kí- az eredeti rendeltetés. bizonyítványa ez, mégpedig vánták feltárni mégpedig Nem ik napról a má_ alkalmatlanságáról, elsősorban műhely-és üzem- ~ * .„„ .... méretek között Kiderítették slkTa bomllk fel a rend, az Kemeny, túlzó megállapíegyebek mellett, hogy az él- áttekinthetőség, nem egyik ^s lenne? Az sokk'al kemélásidők fele belső — gyáron óráról a másikra lazulnak nyebb, húsbavágóbb megálbelüli — zavarforrások kö- meg a fegyelem kapcsai, lapítás — tudományos vizsvetkezménye, holott e fórrá- Kezdetben szinte észrevehe- gálatok igazolták —, hogy sok túlnyomó része egyszerű tetlen folyamatról — már- hatalmas népgazdásági veszszervezési Intézkedésekkel mint a végső következmé- teségeket okoz a termelő álfölszámolható — lenne. Igen, nyeket nézve észrevehetet- lóeszközök gyatra kihaszfeltételes módban, mert sem lenről — tanúskodnak a ta- náltsága, a veszteségidők jeszándék, sem megfogható in- pasztalatok. Ahogy a víz- lentős aránya a teljes muntézikedés nem bizonyította az cseppek kivájják a sziklát, a k«időn belül. Ezek a veszakaratot, arról csupán sza- szervezetet is ezen a módon teségek milliárdokkal mérvak tanúskodtak. kezdik ki az apró megalku- hetők, s tetemes részük az Rendetlen portának ha- vások. az elkerülhetetlennek elemi rend hiányából táplálnyag a gazdája, csakhogy látszó engedmények. A mű- kozik- Aligha tűrheti a táresetünkben ki a gazda? vezető a munka kiadásakor sadalom, ilyen hatalmas Hosszú a lista! Éppen ezért nem figyelmezteti a gépke- summával rövidítsék meg nem erkölcsös bárkire is zelőt, hogy a földarabolandó azok> akik annyi fáradtságot rámutatni, s azt mondani, anyag más keménységű, mint sem vesznek, hogy rendet 6 hordta össze a porszem- a tegnapi volt, s percek múl- tartsanak portájukon. Azon a hegyet. Tették ezt valameny- va már el is törött a szer- Portán, amelyet a nagy könyien, gyárigazgató és udvari szám. Az igazgató zokszó zösség — a társadalom nesegédmunkás, szerszámkiadó nélkül aláírja az anyagbe- vében az érintetteket^ — kiés technológus, művezető és szerző kiküldetési rendelvé- nevező testület, személy gyalus. Az elemi rend, az nyét a háromszáz kilométer- — bízott rájuk, s azzal, tealapvető szervezettség meg- re levő másik gyárba, ho- gyének meg mindent az eredkövetelése nem iskolameste- lott néhány szobával arrébb ményes munka érdekében, rí, s még kevésbé kaszárnyai ott kattog a telexgép. segít- Lázár Gábor öldségrőlf ii mm ^s rra gyumolcsrol A szántóföldi zöldségtermesztés Hírnév, hagyomány, hozzáértés. Ezek jellemezték daságokban. Ahhoz azonban," Csongrád megye szántóföldi zöldségtermesztését, hogy a szántóföldi zöldségMégis, az elmúlt években — kivéve 1977-et — jelentősen termesztés megfelelően tocsökkent ez a kertészeti ágazat. Egyik oka a szakemberek vábbfejlődjék, nem elég csak véleménye szerint, hogy a régi, hagyományos kertészeti vi- a területet megnövelni. Az dékeinken a korábbi zöldségtermesztést a hajtatásos, üveg- ugyanolyan körülmények kövagy fóliaházi kertészetek váltották fel Ez legjobban Szen- zött gazdálkodó termelőszötes vidékén figyelhető meg. Az ilyen fejlődés természetesen vetkezetek termésátlaga köindokolt, hiszen ezzel a lakosság primőr zöldségellátása lé- zött is óriási a különbség. A nyegesen javul. Mégsem szabad azonban elfeledkezni a megyei célkitűzések elérésészabadföldi zöldségtermesztésről. Az élelmiszer-ipari üzemek ken tehát jelentős szerep hámellett a kereskedelem és a piac ts éppúgy igényli a több rui majd a különféle termezöldséget, mint korábban. Űjra meg kell találni tehát azt a módot, melynek hatására a szántóföldi zöldségtermesztés visszanyerheti a régebbi hegemóniáját. Valami az idén már megmozdult. 16. lési rendszerekre, hogy a jelenleg tapasztalható eltérő eredmények differenciáltsága mérséklődjék. * Sok kívánnivalót hagy maga után az öntözés. A megyei tanács statisztikája alapján például a nagyüzemekben a A szántóföldi zöldség csök- daságok milyen kis százalékkenését némiképpen ellensú- ban veszik ki részüket a zöldlyozta, hogy a szegedi kör- ségtermesztésből. A fejlesztézethez tartozó homoki gaz- si programjukat vizsgálva kidaságok növelték vetésterü- tűnik, hogy lelentősebb vál- _ , létükét. Még termelési rend- tozás nem várható a tervidő- zoldségtermo területeknek szerek is alakultak a fejlesz- szak végére. Illetve mégis, mindössze 25 szazalékat öntés dinamikusabbá tételére, mert a jól gépesíthető és tozlk a gazdasagokban. Az Indokolt ez azért is, mertvi- megfelelő agrotechnikával öntözés többletköltséggel jár, dékünkön külön előnyt je- rendelkező zöldborsó termesz- de a termés mennyisége és lent, hogy az éghajlati viszo- tését is a jelenlegi felére minősege mindenkeppen kednyok miatt a szántóföldön csökkentik, a fűszerpaprika vezobb az öntözött kulturaktermesztett zöldségfélék meg- termőterülete pedig növek- ban- Az intenzív kertészetközelítően két héttel koráb- szik majd. Mégis elgondol- ben ma mar elképzelhetetlen ban érnek, mint az ország kodtató, nem lehetne-e vál- az ontozes nelkuh gazdálkomás tájain. Az ilyen előny toztatni az állami gazdasá- das- Sajnos, a folyoink melpedig jelentősen javíthatja a goknál a korábbi szemléle- lett elterülő gazdasagokban termelés gazdaságosságát. ten? Kívánatos lenne, ha a ls, elhanyagoljak ezt a mun* megyei állami gazdaságok kát- Dicséretes viszont, hogy Megyénk szántóföldi zöld- fűszerpaprikából legalább 300 a homoki gazdaságokban ségtermő területe 1975-ben —400 hektár területnövelésre nagy erőfeszítéseket tesznek közel 14.5 ezer hektár volt, vállalkoznának. Emellett pe- az ontozési lehetőség kialaami 1976-ra már csak alig dig a zöldborsó termesztésé- kítására. Víztározókat, csaérte el a 13 ezret. Az Idén vei vehetnék ki legjobban ré- t°rnákat. kutakat allítanak kisebb javulás észrevehető, szűket a zöldségprogramból, tizembe, hiszen 15 ezer hektár a zöld- Kétségtelen könnyebb a telségtermesztéssel hasznosított jesen gépesíthető kukorica, Érdemes áttekinteni, hogy terület. Az V. ötéves terv vagy búza terme .tése, de a fz ldén tapasztalható előreCsongrád megyei célkitúzé- zöldségtermesztésben előrelé- lepes milyen intézkedések sében azonban ez meghalad- pés csak így várható. Ismert, kovetkezménye. Kedvezően ja a 17 ezret. Az előállítan- hogv a kertészetekben több a hatott a felvásárlási árak dó összes zöldségféle meny- kézi munka,.s az agrotechni- emelese, főKent a vöroshagynyisége közel 27 ezer vagon, kát is sokkal pontosabban ma"- a zöldpaprika-, a fűVajon képesek leszünk ezek kell betartani, mint más ága- szerpaprika- es a paraditeljesítésére? Van-e me- zatokban. Az sem új, hogy a csomtermeles jóvedelmezőségyénkben erre elegendő tar- szántóföldi zöldségtermesz- ge .iavult- Eddi2 a megyeben talék? tésnek sokkal nagyobb a szál- 26 termelőszövetkezet és egy Igen. Az idén például ter- lítógépigénye. Elég, ha a ku- szakszövetkezet nyújtott be melőszüvetkezetekben 8 ezer, koricára gondolunk, ahol 60 palyázaLot a zoldségteruletea háztáji és kisüzemi gazda- mázsa, vagy a búzára, ahol ,nek növelésére elérhető fejságokban 6 és fél ezer, az 40 mázsa az átlagtermés hek- lesztésl tamogattsra. Ebből 24 állami gazdaságokban pedig táronként, ezzel szemben a téesznel az 1400 hektáros te540 hektáron termelnek zöld- zöldségféléknél 200—500 má- rliletnovelésre 49 millió foségfélét. A háztáji és kisüze- zsa között mozog. A többlet- nní fejlesztési juttatust bizmi gazdaságokban már nem- munka, a nagyobb figyelem tositott a nemzeti bank. ^ A igen emelkedik a vetésterü- mégis kamatozik, ha a szem- támogatást a téeszek döntően let, a termelőszövetkezetek- lélettel nincs baj. a zöldségtermesztés gépesíben is gondos felméréssel le- A termelőszövetkezetekben tesére fordltüttük Kedvezően het csak a területet emeint. a területnövekedés nagyobb hatott az ls. a kiutalt Meglepő, hogy az állami gaz- mértékű, mint az állami gaz- feúesztesi összeget 1977-ben előre igénybe vehették a gazdot.tság leküzdésére általuk javasolt útnak előnyeit. Minden lehető módon propagálják azt a hamis tételt, hogy a gazdasági építés szocialista módszerei antidemokratikusak. Campbell amerikai szociológusnak azt a rágalmazó tételét ismétlik, hogy a szovjet politikai rendszert „az iparosítás és a gazdasági fejlődés feladatának megvalósítására felhasznált totalitarizmus"-nak kell tekinteni. Taktikájuk azonban új elemeket is felmutat. A szocialista országok sikereit kényszerűen és esetenként beismerik, és a szocialista országok gazdasági tevékenységének és politikai rendszerének tapasztalataiból „pozitív" és „negatív" tanulságokat vonnak le. A gazdasági tevékenység állítólagos antidemokratizmusáriak sokszor kifejtett tételét pedig annak „bizonyításával" kísérlik meg kiegészíteni, hogy a szocializmus viszonyai között lehetetlen a minden oldalú tudományosműszaki haladás. Az imperializmus ideológusai, akik fő erőfeszítéseiket a marxizmus—leninizmus elmélete és gyakorlata elleni harcra összpontosítják, gyakran még arra is készek, hogy dicsérettel szóljanak a nemzeti felszabadító mozgalom ideológiájának egyes vonásairól és sajátosságairól. Ebben a tekintetben nagyon jellemzőek az amerikai polgári szociológusok megnyilatkozásai. Egyik irányzatuk például a fejlődő országok egyes vezetőinek „humanista szocializmusával" kapcsolatban azt a gondolatot fejtegeti, hogy ennek a „humanista szocializmusnak" előnyei vannak a „materialista kommunizmussal" szemben, mivel „az anyagi értékeken" kívül erkölcsieket is értékel. Nyilvánvaló, hogy ezzel a mesterkedésükkel az imperializmus ideológusai igyekeznek szembeállítani egymással a forradalmi mozgalom különböző osztagait, megpróbálnak éket verni a reális szocializmus országai ás a fiatal, fejlődő országok közé. Az újonnan felröppentett, további különleges „kommunizmusok" elméletei, az .afrokommunizmus" és az „ázsiai kommunizmus" közti lényeges különbségek kiemelése annak a reménynek a kifejezése, hogy az „afrokommunizmus" független világpolitikai tényezővé válhat. és egyre iobban el fog távolodni a reális kommunizmustól. így tehát a jelenkori antikommunizmus ideológusai az antikommunizmus válsága közepette igyekeznek megtalálni a neokolonialista ideológiának és a nemzeti felszabadító mozgalom elleni harcnak új, kifinomultabb formáit. A „tudományos-műszaki elitről" szó.ó elméletek Az antikommunizmus mai Ideológiája „sajátos" módon értékeli a tudomány, a kultúra, a civilizáció vívmányának Ideológial-politikai vonatkozásait. Ezen a területen ugyancsak megfigyelhető néhány új mozzanat. Sok mai antikommunista ideológus igyekszik bebizonyítani azt, hogy a tudomány és kultúra fejlődése veszélyes a szocialista rendszer viszonyai között, ahol — rágalmazó koncepciók értelmében — „totalitarizmus" van és „hiányzik a szellemi szabadság". Ezzel kapcsolatban a2 utóbbi időben az antikommunizmus ideológiája közvetlen fellazító kísérleteket tett a szocialista kultúra és tudomány kompromittálására. Miközben a szocialista országokban erősödik a gazdaság és kultúra különböző területeinek, a szocialista társadalom sokrétű szociális folyamatainak tudományos Irányítása, az imperializmus ideológusai ezen országok fő jellemzőjeként a „kommunista tudományos elit" megjelenésének hamis tételével hozakodnak elő: a Szovjetunióban és a szocialista közösség más országaiban az állami tervező és Irányító tevékenység erősödését szofista módon értelmezik. A szovjet állami rendszer jellemzése végett minduntalan „az intellektuelek totalitarizmusa" új rágalmazó terminushoz folyamodnak. Ezek a koncepciók az állam és a tudomány, a tudomány és a demokrácia között a szocialista társadalomban kialakult kölcsönös kapcsolatok teljesen eltorzított, hamis értelmezésén alapulnak. A legújabb antikommunista koncepcióknak csakúgy, mint általában az imperializmus ideológusai által kialakított antikommunista koncepciók többségének az az alapvető hibája, hogy a szerzők szándékosan figyelmen kívül hagyják a szocialista társadalom osztálystruktúráját és társadalmi-politikai viszonyait. Az ember ember által való kizsákmányolásának felszámolásával teljes mértékben megszűnnek azok a szociális feltételek, amelyek lehetővé teszik a technika elidegenítését, a technikának az ember érdekel ellen való felhasználását, bármiféle szűk csoport uralmát. Az imperialista ideológusok minden eszközzel leplezik azt a tényt, hogy a szocialista államban a vezetés a munkásosztály kezében van, hogy a tudományos-műszaki forradalom közepette a munkásosztály és az értelmiség egyre közelebb kerül egymáshoz. Mindez pedig éppenséggel nem azt jelenti, hogy létrejönnek a feltételek valamiféle „antidemokratikus elit' megjelenéséhez vagy a szocialista állam tevékenységében a demokratikus elvek valamiféle egyéb megsértéséhez. Az imperialista ideológusok állításaival szemben nem a tudományos-műszaki értelmiség és a munkásosztály közti antagonizmusok jellemzik a szocialista társadalmat, hanem a proletariátus, a tudomány és a technika szövetsége, amelynek szükségességére és jótékony következményeire Lenin rámutatott. A proletár szocialista demokrácia természete olyan, hogy a szocialista haladás és a legszélesebb néptömegek érdekeit kifejezve a legkedvezőbb feltételeket teremti meg a tudomány és a technika fejlesztéséhez. A szocialista állam megszünteti a kizsákmányolást ék a kizsákmányolók kiváltságait, az emberiség történetében első ízben biztosítja a valóban egyetemes jogot a művelődésre, s ezáltal lehetővé teszi a dolgozók milliói számára, hogy a tudományt és a kultúrát széleskörűen elsajátítsák; népi tömegbázist teremt a tudomány és a technika fejlesztéséhez. A szocialista állam ugyanakkor a proletár internacionalizmus, a lenini nemzetiségt "-nlttika következetes megvalósításával minden nemzet és nemzetiség, valamennyi dolgozó számára biztosítja ezt a lehetőséget. A kizsákmányolás megszüntetésével távlatokat nyit a tudomány és a kultúra mindenoldalú fejlődéséhez, amelyeknek érvényesülését a progresszív rendszer viszonyai között nem gátolják az önző magántulajdonosi érdekek megnyilvánulásai. daságok. Ennek ellenére a további területnövelés feltételeit nem biztosítják teljes egészében a hozott ár- és beruházási támogatások, valamint hitelezési intézkedések. Egyrészt azért, mert a me. zőgazdaságban tovább csökken a munkaerő, s ugyanakkor a szántóföldi zöldségtermesztés gépesítése lassan fejlődik, a komplett gépesítés még sok kívánnivalót hagy maga után. A szántóföldi zöldségtermesztésben jó eredmény csak úgy érhető el, ha biztosítjuk az intenzívebb kertészetek kialakításának lehetőségeit, a termőföldet megfelelően hasznosítjuk és növeljük az egységnyi területre eső hozamokat. Radics Ferenc Jubilál a Savaria Kubai, spanyol és finn hallgatója is lesz az idei Savaria nyári egyetemnek. A hazaiakkal együtt összesen 14 ország képviselteti magát a 10. jubileumi kurzuson, amely augusztus 11—20-ig működik a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. A nyári egyetem keretében első ízben rendezik meg a magyar városok fórumát. Ezen 45 város képviselői vesznek részt, s Időszerű tanácsi feladatokkar foglalkoznak az urbanisztikával kapcsolatosan.