Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

Szombat, 1977. július 9. 3 Ültetik a tarlókáposztát mm l.^^-mbj $;«mmmm fV **:' Molnár József felvétele' Antikor levágják a gabonát, másodvetéssel hasznosítják a földet. A szegedi Felszabadulás Termelöszövekezetbcn őszi bnza után 30 hektár nyári káposztát ültetnek. Képünkön: a Béke szocialista brigád asszonyai a Fehér-tó melletti táblán, a székháti iskola közelében palántáznak „Mozgófürdők" az aratóknak A Csongrád és Békés megyei állami gazdaságok ma már modern szociális létesítményekkel rendelkeznek, ahol zuhanyozó- és öltözőhelyiségek várják napi munka után a dolgozókat. A kánikulában, az aratás idején azonban többször is igénylik a felfrissülést a kombájnosok s az egyéb gépkezelők. Ezért a gazdaságok központjaitól és kerületeitől távol eső táblákon dolgozókhoz nemcsak ebédet, hűsítő italokat visznek, hanem pótkocsikra szerelt hatalmas tartályokban vizet is. „Mozgófürdők" járják a határt, felüdülést nyújtva az aratóknak, akik zuhanyozás után újult erővel láthatnak munkához. II lengyel küldöttség Hajdú-Biharban A magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság XV. ülésszakára Magyarországra érkezett lengyel delegáció több tagja — Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes vezetésével — pénteken Hajdú-Bihar megyébe látogatott. A vendégeket elkísérte dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Velük érkezett dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. , A vendégeket Kábán, az épülő hajdúsági cukorgyár telepén Szabó István, a TOT elnöke, Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke fogadta. A cukorgyárról — amelyet kulcsátadásig lengyel dolgozók s vállalatok építenek — Haraszti Gyula, a kabai hajdúsági cukorgyár igazgatója és Tadeus Laguna, az építkezés vezérigazgatója adott tájékoztatást. Jelenleg 1400 lengyel munkás dolgozik Kabán. Tervszerűen haladnak a munkákkal, . sőt bizonyos előnyre is szert tettek. A kabai cukorgyár a tervek szerint 1979-ben kezdi meg a termelést. A delegáció és a magyar vendégek délután Nádudvarra látogattak. A vasutasok ünnepnapja Dupián fizettek Amikor az esetről hallottam, sok minden eszembe jutott. Felidéződtek bennem a gondatlanság különböző válfajai, a legszélsőségesebb esetek is, amelyekről viccek születtek. Mint például, hogy elfelejtenek lépcsőházat építeni egy lakóházba. A figyelmetlenségeken bosszankodhatunk, hiszen egymást károsítjuk. A most következő történetnél is mindjárt az juthat az eszünkbe, hogyan létezik ilyesmi? Hát ennyire rossz az ügyviteli fegyelem? Ennyire érdektelenül végzik a mindennapi teendőkei? Két munkahelyen nagyvonalúan kezelték az ügyeket, aminek majdnem az lett a vége, hogy a Szegedi Járási Építőipari Szövetkezet becsapta, illetve megkárosította Tiszasziget és Üjszentiván közös tanácsát. De ne vágjunk az események elé, haladjunk időrendben! Az újszentiváni tanács megbízásából tavaly a Szegedi Járási Építőipari Szövetkezet — vagy ahogy szokták nevezni, a szőregi szövetkezet — felújította a község iskoláját. A tanács megegyezés alapján fizetett. Becsületesen, a szerződés szerint. Az eset pikantériája, hogy nem is egyszer, hanem duplán — ugyanazért a munkáért. Igaz, ez elég soká derült ki, csak egy késői ellenőrzés során, jóval a számla rendezése után jöttek rá a tanácsiak, hogy két számlát kaptak, pedig csak egyszer kellett volna fizetniük. Ugyanis az történt, hogy a szövetkezet ugyanazt a számlát kétszer küldte el a tanácsnak. Ha most felvázolnám a pénzügyi útvonalat, akkor olyan labirintusba jutnánk, amiből nem lehetne kijutni. A két számla története azonban azt is bizonyította, hogy a tanácsnál nem figyeltek eléggé, és nem ellenőriztek úgy, ahogy kellett volna. Átsiklottak a duplázás felett Azon is hosszasan lehetne meditálni, hogy fordulhat elő ilyen nagyvonalúság, s miért volt csak formális az ellenőrzés? A felháborodás elemi erővel tört ki, amikor kiderült a tanácsnál, hogy becsapták őket, s nem kis összeggel, hanem 379 ezer forinttal. A kedélyeket még tovább fokozta azután az a hír, hogy a járási építőipari szövetkezet hallani sem akart a jogtalanul felvett pénz visszafizetéséről. Húzták, halasztották az ügyet, de a pénzt nem adták vissza. Ekkor már nem lehetett azt mondani a szövetkezetre, hogy tévednek, vagy hogy felületesek — mert, ha a pénzt nyereségként elkönyvelik — csalnak. Ezen a ponton a saját ügyviteli gondatlanságukat is helyrehozhatták volna. De továbbra sem akartak fizetni, különböző körülményekre hivatkoztak, hogy a pénzt megtartsák, mint például: a tanács követelése elévült, túl vannak azon a határidón, amikor még reklamálhatnak. A községi tanács a szegedi városi-járási népi ellenőrzési bizottsághoz fordult panaszával, segítséget kérve. Ügy tűnt, a népi ellenőrzés gyorsan pontot tesz az ügy végére. Ám a vita tovább tartott A szóvetkezetnél „nem akarták megérteni", hogy a pénz nem illeti őket, azért nem dolgoztak meg, s az volt a véleményük, csak akkor fizetik vissza a közel 400 ezer forintot, ha polgári bíróság dönt. Tehát pert akartak. Furcsán hangzik: igazságszolgáltatást. A NEB kénytelen volt gazdasági bírsággal, feljelentéssel fenyegetőzni. Ugyanis a szövetkezet a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon tett volna szert jelentős anyagi előnyre, és így indítványozhatta volna a NEB a gazdasági bírság kiszabását. A községi tanácsnak nem volt mindegy, hogy visszakapja-e a pénzt, hisz évente alig 90 ezer forintot tud fordítani felújításra. A vita hónapokig elhúzódott. Furcsa módon a szövetkezet vezetői nem értették meg, hogy a NEB miért avatkozott az ügybe, a népi ellenőrök miért vitatkoztak azért, hogy egy kis csoport ne pumpolja meg az államot. Mert hisz erről volt szó. Végül is a NEB közbelépése eredménnyel járt, a pénzt a szövetkezet visszafizette a tanácsnak. S így a hullámok elsimultak. Ám mégsem lehet szó nélkül elfelejteni ezt a maratoni vitát, ami azt is mutatta, hogy az ügyviteli fegyelmezetlenség milyen következményekkel járhat. A közös tanács művelődési házat szeretne építeni. Ennek a költsége majdnem „elúszott" és egy szövetkezet eredményeit jogtalanul növelte volna. . Halász Miki ós T

öbb mint negyed százada már, hogy hagyományaink közé tartozik a vasutasnap. Évről évre július második' vasárnapján köszönti az ország azokat, akik kiemelkedő munkájukkal öregbítik a magyar vasút hírnevét, megbízható, pontos és fegyelmezett szolgálatukkal biztosítják az országot átfogó vasútüzem folyamatos működését. A MÁV Szegedi Igazgatóság területén 13 és félezer vasutas dolgozó látja el nap mint nap Bács-Kiskun, Bekés és Csongrád megyében valamint Pest, Szolnok: és Hajdú-Bihar megye egy részén a személy- és áruszállítási feladatokat. Szegeden és környékén ötezer vasutas dolgozik a forgalmi és kereskedelmi, az építési és pályafenntartási, vontatási, távközlő- és biztosítóberendezési, az anyaggazdálkodási és egyéb munkaterületeken. A vasútra háruló népgazdasági feladatokból jelentős részt vállalt magára a MÁV Szegedi Igazgatósága. A vasutasok munkáját a közvélemény legközvetlenebbül a személyszállítás alapján érték'eli. Ez arra kötelez minden vasutast, hogy a jövőben az eddigieknél még lelkiismeretesebben foglalkozzanak a személyszállításai Tapasztaljuk, hogy egyre tisztábbak a személyszállító vonatok kocsijai, korszerűbb lett a személykocsipark, s a vonatokat gőzmozdonyok helyett mindinkább korszerű Diesel- és villamosmozdonyok továbbítják. Ennek ellenére mégsem elégedettek a vasutasok — mondják —, főként ami a pontosságot, a menetrendszerűséget illeti. Törekvésük továbbra is; a gyorsaság, a biztonság és a kényelem biztosítása. Áruszállítási munkájuk évről évre emelkedik. Tavaly 10,6 millió tonna árut fuvaroztak el, ebből 6 millió tonnát a szegedi igazgatóság területén raktak vasúti kocsikba. A belföldi forgalom mellett jelentős import- és tranzitforgalmat is lebonyolítottak. A tranzitszállításokra jellemző, hogy az országos tranzitforgalom közel egyötöde az itteni igazgatóság vonalain futott át. Ez évben nagyobbak a feladatok. Az év első felében közel 5 millió tonna árut szállítottak el, ami 200 ezer tonnával meghaladta az egy évvel korábbi eredményeket Ezekben a hetekben az építőanyagok elszállítása mellett főként a zöldség- és gyümölcsáruk fuvarozása ad munkát, de megkezdték már a gabona szállítását is. A népgazdaság gyors ütemű fejlődése, a vasúti szolgáltatás iránti társadalmi igény növekedése megköveteli a közlekedés fejlesztését — technikai színvonalának emelését is. A fejlesztés főbb Irányait a kormány 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepciója tartalmazza. Ennek keretében az ötödik ötéves tervben a MÁV Szegedi Igazgatósága várhatóan évente 400 millió forintot költ a vasútüzem korszerűsítésére. Ennek 60 százalékát vonalkorszerüsítésre fordítják. Befejeződött a Cegléd— Szeged vasútvonal automatizálása, a Szeged-Rendező— Röszke vasútvonal átépítése, a Szeged—Békéscsaba vasútvonal felújításából már elkészült Hódmezővásárhelyig a vasútvonal. Kiemelten kezelik a Budapest—Kelebia vasútvonal villamosítását A közút-vasút kereszteződésekben — a Minisztertanács határozatának megfelelően — egyre több helyen korszerű fénysorompó irányítja az áthaladást Idén a vasút igazgatóság területén újabb 29 útátjárónál szerelnek fel fénysorompót. A

technikai fejlődés mellett nem feledkeznek meg a MÁV-nál arról, hogy a vasút megbízhatóságának alapja továbbra is az ember, a vasutas dolgozó marad. A róluk való gondoskodást jelzik azok az intézkedések, amelyek a jobb szociális helyzet és munkakörülményeinek javítását szolgálják. A műszaki fejlődés önmagában is megváltoztatta a munka felételeit: a modern műszaki berendezések egyre több területen könnyítik meg a nehéz fizikai munkát. Szentesen új szociális épület és tanműhely készült el. az elmúlt év végén; Kiskunfélegyházán, Makón az új szociális épület építése jól halad. Szegeden jövőre elkészül az új Rendelőintézet. A lakásproblémák enyhítésére tavaly 15,9 millió forintot fordítottak, ezen belül 170-en kaptak 7,6 millió forint vállalati kamatmentes kölcsönt. Ez évben eddig közel négymillió forintot osztottak szét ilyen címen. A támogatásnál előnyt élveznek a munkások, a fizikai dolgozók, a fiatalok és nagycsaládosok. A bérpolitikai intézkedések hatására tavaly 4,6 százalékkal nőtt a vasutas dolgozók bérszínvonala, ezen belül a munkásoké 5,3 százalékkal. A

szegedi vasútigazgatóság területén a különböző munkaversenyeknek már hagyománya van. Idén, a 27. vasutasnap ünneplese fontos politikai esemény évében zajlik: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalomhoz a vasutasok is az elsők között csatlakoztak, és tettek többletvállalásokat. Az első féléves eredmények kedvezőek. Ebben nagy szerepe van az igazgatóság területén dolgozó hétezer főt összefogó 636 szocialista brigádnak. Az 1976-os eredmények alapján Szeged vasúti csomópont elnyerte a „Kiváló Vasúti Csomópont" címet, „Vezérigazgatói Dicsérő Oklevél "-ben részesült a Szegedi Biztosítóberendezési Fenntartási Főnökség, es a Szentesi Építési Főnökség, „Vasútigazgatói Dicsérő Oklevelet" kapott a Szegedi Épület és Hídfenntartó Főnökség és Hódmezővásárhely állomás. A „MÁV Kiváló Brigádja" lett az Épület es Hídfenntartó Főnökség „Munkás", a Biztosítóberendezési Fenntartási Főnökség „Táncsics" és a Szentesi Építési Főnökség „Dózsa" és „Kandó Kálmán'' szocialista brigádja, 28 brigád érdemelte ki az „arany brigádén " fokozatot. Most, a 27. vasutasnapon is sokan kapnak kitüntetést, jutalmat. További munkasikereket, jó eredményeket kívánunk ml is a vasutasoknak. G. I. Vasutasnapi kitüntetések A vasutasnap alkalmából a közlekedés- és postaügyi miniszter 51 dolgozónak adományozott Kiváló Vasutas, 34-nek a Közlekedés Kiváló Dolgozója kitüntetést, 70 vasutas miniszteri, 125 pedig vezérigazgatói dicséretben részesült. A kitüntetéseket pénteken a Nyugati pályaudvaron tartott ünnepsegen Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Vrbán Lajos államtitkár adta át. A dicséreteket a vasútigazgatóságokon rendezett ünnepségeken vették át az arra érdemes vasutasok. A szegedi igazgatóság dolgozói közül Kiváló Vasutas kitüntetésben részesült Ördögh Ferenc váltóőr (Szeged állomás), Józsa Károly osztályvezető (Szeged, vontatási osztály), K. Nagy József szakaszkeze 1,0 pályamester (Mezőtúr), Popik Sándor mozdonyvezető (Bekésesab^ vontatási főnökség), Tóth Mihály állomásfónök-helyettes (Kiskunfélegyháza állomás), A Közlekedés Kiváló Dolgozóia kitüntetést kapott: Áct Károly vonatvezető (Kiskunhalas állomás), Földi József szakaszkezelő pályamester (Baja), Pártái Zoltán blokk művezető (Kunszentmiklós—• Tass), Horváth Ernő mozdonyvezető (Kiskunhalas, vontatási főnökség). Ui határátkelő Magyar—iraki A Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság közötti egészségügyi együttműködésről írtak alá egyezményt pénteken Budapesten. A Hilton-szálló Beatrix termében az egyezményt dr. Schultheisz Emil magyar és dr. Riad Ibrahim Husszein iraki egészségügyi miniszter látta el kézjegyével. Az eseményen jelen volt Shukri Sabri Ahmad, az Iraki Köz. társaság budapesti és Gonda Lajos, hazánk bagdadi nagykövete. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a két ország kölcsönösen tájékoztassa egymást az egészségügyi szervezetéről és a legfontosabb intézkedésekről. A jövőben mindkét országban ingyenes egészségügyi ellátásban részesítik a másik ország heveny megbetegedésben szenvedő vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő azon állampolgárait, akik ideiglenesen területén tartózkodnak, Szeged — kísgrafikákon A kisgrafika műfaja régi vendég a Szegedi Ünnepi Hetek képzőművészeti forgatagában. Holnaptól ismét különös csemegét ígér e műfaj szerelmeseinek a Bartók Béla Művelődési Központ. A városi tanács, a Kisgrafika Barátok Körének szegedi csoportja, a Bartók Béla Művelődési Központ és a Somogyi-könyvtár januárban pályázatot írt ki neves grafikusok részére Szeged világa címmel. A beérkezett anyagból a zsűri 24 művész 99 alkotását válogatta ki, azokból nyílik kiállítás holnap, vasárnap déli 12 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. épület Az ország nyugati feleben, a Vas megyei Bajánsenyén új határátkelő-allomás épületet avattak pénteken. Tíz évvel ezelőtt letesült itt határátkelő, de az 1975-ig csupán a hazánk és Jugoszlávia közötti kishatárforgalmat szolgálta Azóta a két állam közötti forgalom előtt is megnyílt, s 30—40 ezren veszik igénybe évente. A gépjárműforgalom megkétszereződött tavaly óta, s a személyforgalom 90 százalékkal nőtt. A fokozódó forgalom indokolta az új állomásépület létrehozását. Tízmillió forintba került, s az őrségi tájba illő formában, fával gazdagon díszített kivitelben készült. Több részlete őrségi népi ihletésű. Mostantól gyors, korszerű feltételek között folyik benne a határállomási munka, s majd a nagyobb nemzetközi forgalom lebonyolítására is megfelel. Az avatóünnepségen jelen volt Rudolf Csacsinovics, a szomszédos Szlovénia kormanyanak elnökhelyettese